Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

Magy­ar Nemzet 2017. ÁPRILISI, SZOMBAT Felháborodás kíséri a CEU elleni támadást • Nobel-díjas tudósok is kiálltak a Közép-európai Egyetem mellett • Tévedésről beszélt a kormányszóvivő ► Folytatás az 1. oldalról „A csalás az csalás, akárki is követi el” - mondta a kormányfő az általa mód­szeresen „Soros-egyetemnek” neve­zett CEU-ról, amely szerinte nem állhat a törvények felett Magyarországon. Es­tére - az amerikai külügyi szóvivő nyi­latkozata után - azonban már puhult a kormány álláspontja, legalábbis szavak szintjén. Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt, hogy az Egyesült Államok félreértésben van, a magyar kormány CEU-ügyben tárgyalni szeretne. Bokros Lajos szerint Putyin kérésére zárná be a Közép-európai Egyetemet a magyar kormány Orbán Viktor rádióban elhangzott érvelése a csalásról egyébként azért ér­dekes, mert a CEU működése nem el­lentétes a magyar törvényekkel, a kor­mány viszont épp egy törvénymódosí­tással próbál olyan szabályokat alkotni, amelyeknek az intézmény nem felel­ne meg. Orbán Viktor arról is beszélt, „hiába milliárdos valaki, nem állhat a törvények fölött”. A kormányfő kifo­gásolta, hogy a magyar egyetemek hát­rányt szenvednek a CEU-val szemben, mert míg az utóbbi intézmény által Ma­gyarországon kiadott diplomát elisme­rik az Egyesült Államokban, a magyar egyetemek okleveleit nem. Orbán Vik­tor szerint ezáltal két diploma szerezhe­tő a CEU-n, ám valójában ugyanannak az oklevélnek az amerikai elismerésé­ről van szó. A miniszterelnök szavaira az egye­tem vezetősége közleményben reagált. Hangsúlyozták, jelenleg nincs olyan tör­vény, amelyet ne tartanának be. Kitér­tek rá: a CEU a hivatalos engedélyezte­tési eljárásokat követően jogosult arra, hogy amerikai és magyar diplomákat is kiadjon. Tegnap kiderült az is: az Okta­tási Hivatal (OH) vizsgálata során talált szabálytalanságok távolról sem súlyo­sak, a CEU a hivatal jelzésére megkezd­te a hiánypótlást. A működési engedély vizsgálati eljárása még nem zárult le ugyan, de az egyetem arra számít, hogy ezzel sem lesz probléma. Ennek ellené­re a 444.hu szerint a CEU ellehetetlení­tését célzó törvényjavaslatot már hét­főn napirendre tűzheti az Országgyűlés, méghozzá kivételes eljárással. Ugyancsak tegnap az amerikai kül­ügyminisztérium mellett egy sor intéz­mény és a tudományos élet ismert sze­mélyiségei tiltakoztak a CEU-t támadó kormányzati szándék ellen. Több mint 150 jeles európai és amerikai tudós, köz­tük 14 Nobel-díjas írta alá azt a nyílt leve­let, amelyben a „lehető leghatározottab­ban” azt kérik, a kormány vonja vissza a törvénymódosító javaslatot. A Prin­ceton Egyetem politológusprofesszora, Jan-Werner Müller a Süddeutsche Zei­tungban írt kemény kritikát, miszerint Orbán Viktor „ráront a tudomány sza­badságára”. A hazai tudományos körök­ből a legnevesebb szakkollégiumok is elutasították a kormány terveit. Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága is csatlakozott Lovász László akadémiai el­nök hét közben tett kijelentéséhez, mi­szerint meg kell őrizni Budapesten a CEU működését, mellettük a Nemzeti és Fejlődéstanulmányi Bizottság, a Poli­tikatudományi Bizottság és Szociológiai Bizottság is szolidaritást vállalt az egye­temmel. A budapesti Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem is tá­mogatásáról biztosította a CEU-t, ame­lyet német, osztrák és magyar államkö­zi megállapodás alapján tartanak fenn. Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom vezetője pedig a Hír TV-ben egyenesen arról beszélt, Vlagyimir Puty­in orosz elnök kérésére zárná be a CEU-t a magyar kormány. A hazai tudományos élet szereplői között azonban vannak olyanok, akik támogatják a kormányzati szándékot. A Debreceni Egyetem kormány által ki­jelölt kancellárja, Bács Zoltán szerint a CEU „versenyelőnyt” élvez, mert ame­rikai diplomát is kiadhat.­ Óvatos reményt fogalmazott meg a Budapes­ti Corvinus Egyetem részéről Lánczi András rektor, a Századvég Alapítvány elnöke. A két intézmény egy nappal a törvénymódosítás benyújtása előtt kö­tött együttműködési megállapodást, abban bíznak, hogy ezt a jövőben mind­két egyetem hasznára meg tudják való­sítani - írta a HVG.hu. Nem­ volt ennyire cizellált Torocz­­kai László, Ásotthalom jobbikos polgár­­mestere, a párt alelnöke: „Soros egye­temével nem gyáván finomkodni kelle­ne, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a rom­jait pedig sóval behinteni” - írta Face­­book-oldalán. vb.­„..... ....... h* X * : Aggódó tekintetek. Még kérdéses, mi lesz az egyetemmel FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Ponta ihletet kapott Nem tartanak attól a magyar állam által finanszírozott erdélyi egyetemek, hogy egy budapesti mintára elfogadandó romániai jogszabály ellehetetlenítené a te­vékenységüket. Victor Ponta volt román kormányfő tegnap bejelentette, a jövő héten ő is kidolgoz egy, a külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító ma­gyar törvénykezdeményezéshez hasonló javaslatot, amelyet a bukaresti parla­ment elé terjeszt. „Nagyon jónak és helyesnek tartom szomszédaink törvényja­vaslatát” - közölte közösségi oldalán a szociáldemokrata parlamenti képviselő. Sokan úgy vélik, Ponta javaslatának elfogadása esetén nehéz helyzetbe kerül­ne a magyar állami támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány­­egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem, mivel egyik esetében sincs kormány­közi megállapodás az intézmény finanszírozásáról. Dávid László, a 2011 és 2016 között 18,4 milliárd forintos magyar állami támogatásban részesülő Sapientia rektora azonban tegnap leszögezte: mindkét felsőoktatási intézmény a rájuk vo­natkozó valamennyi romániai törvény betartásával működik, így őket nem érin­tené egy hasonló jogszabály elfogadása. (R. Sz.) FIDESZES TEMPÓ. A Fidesz akar­ja diktálni a „tempót”, azaz tematizál­­ni akarja a közéletet a következő hetek­ben, hónapokban, ez egy jól átgondolt stratégia része - mondta a CEU elle­ni kormányzati támadással kapcsolat­ban lapunknak Ember Zoltán. Az Irány­tű Intézet kutatásvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz már jó ide­je elégedett szavazói táborával, amely a felmérések szerint most a teljes sza­vazókorú népesség nagyjából 30 száza­lékát teszi ki.­­ A CEU elleni fellépéssel amolyan nemzetiszín szalagot tudnak húzni a történet köré, ami egyben tart­hatja a tábort - fogalmazott. Ember Zol­tán szerint a CEU-ügy arra nagyon is al­kalmas, hogy a következő egy-két hét­ben erről szóljon a közbeszéd. (M. Cs.) Sorosra tolná át a perköltséget a Fidesz MARKOTAY CSABA Arra szólítja fel a Fidesz-frakció a kor­mányt, hogy ne fizesse ki a Magyar Helsinki Bizottságnak a két bangladesi migráns ügyében a strasbourgi bírósá­gon megítélt pénzt, és nyújtson be fel­lebbezést a döntés ellen. „Fizessen So­ros, van neki elég pénze!” - fogalmazott Halász János, a frakció szóvivője. Az Emberi Jogok Európai Bírósága­­ két bangladesi férfi ügyében - két hete mondta ki, hogy Magyarország jogsze­rűtlenül tartotta fogva a menedékkérő­ket a tranzitzónában, majd küldte őket vissza Szerbiába. A döntés arra kötelez­te a kormányt, hogy fizessen a két kiuta­sított bangladesi migránsnak 6 millió fo­rintot, az őket képviselő Magyar Helsin­ki Bizottságnak pedig perköltségként 2,7 milliót. Halász János szerint a döntés megmutatta, hogy létezik egy „nemzet­közi migránsbiznisz”, és „a Soros-szer­vezetek ebben nyakig benne vannak”. Egyelőre nem egyértelmű, hogy a perköltség kifizetését hogyan kerülhe­ti ki a kormány. Orbán Viktor miniszter­­elnök az állami rádióban nem beszélt a kifizetés megtagadásáról, sőt úgy fo­galmazott, hogy a két bangladesi mene­dékkérő ügyében hozott strasbourgi íté­let miatt ki kell fizetni egy nemzetközi hálózatnak a perköltségét. Ezt úgy érté­kelte, hogy az említett szervezet „nye­részkedett rajtunk”, illetve ő is emlí­tette a „migránsbiznisz” szót. Egyúttal javasolta a strasbourgi bíróság működé­sének megreformálását. pénze! Az utóbbi napokban fideszes poli­tikusok utaltak arra is, hogy Magyar­­országnak ki kellene lépnie az európai emberi jogi egyezményből. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője például úgy fo­galmazott, meg kell vizsgálni, hogyan lehet megszüntetni a strasbourgi bíró­ság joghatályát Magyarországon. Bár nem mondta ki, tartalmilag ez a kilé­pést jelenti. Lapunknak fideszes po­litikusok viszont azt mondták, a kilé­pés nem merült fel komolyan. Hozzá­tették, a bíróság ítéletét Magyarország olyan szempontból végrehajtja, hogy az abban foglalt kártérítéseket kifizeti, de az érdemi kérdésekben nem fognak engedni, tehát például a menedékkérő­ket továbbra is a tranzitzónákba terelik. HALÁSZ JÁNOS: Fizessen Soros György a bangladesi migránsok ügyé­ben, van neki elég belföld 3 Gyurcsány Ferencnél is népszerűtlenebb Habony Árpád • Andy Vajna és Mészáros Lőrinc is a legelutasítottabb személyiségek között szerepel a felmérés szerint ► Folytatás az 1. oldalról A Magyar Nemzet megrendeléséből készült kutatásból az is kiderül, hogy Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is nagyon népszerűtlen. Megítélése kife­jezetten rossz, a legtöbb választói cso­portban abszolút többségben vannak az őt ellenszenvesnek tartók, több vá­lasztói csoportban pedig a lehető leg­rosszabb osztályzatot adók már maguk­ban is a többséget teszik ki. Egyedül a Fidesz-táboron belül nincsenek több­ségben a Vajnát ellenszenvesnek gon­dolok. A népszerűségi lista dobogójára egyébként Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter és Tarlós István főpolgár­mester fért fel. Áder János köztársasági elnök népszerűsége kimagasló, a magas osztályzat mögött - amelynek maximu­ma az 5-ös volt - az „1-es” és „2-es” osz­tályzatok csekély aránya áll. Lekerült a dobogóról viszont Kará­csony Gergely, aki februári eredményén jelentősen rontott, öt pontot veszített népszerűségéből. Javítani egyébként csak Toroczkai László Jobbik-alelnök, valamint Juhász Péter, az Együtt elnö­ke tudott, de ők is csak 2-es és 3-as osz­tályzattal. Orbán Viktor miniszterelnök szemé­lye megosztó: a választók 40 százaléka számára inkább vagy nagyon ellenszen­ves, míg ugyanennyien válaszolták azt, hogy szimpatikus nekik a miniszter­­elnök. A baloldali szavazók túlnyomó többsége számára ellenszenves Orbán, és a jobbikosok többsége is elutasítja. Az ellenzékiek közül egyedül a Jobbik­ban vannak számottevő arányban Or­bánnal szimpatizálók. A Fidesz- KDNP szavazói jellemzően kedvelik Orbánt, 85 százalék 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott a miniszterelnöknek. A pártok­hoz egyértelműen nem köthető szava­zók között minden csoportban az 1-es vagy 2-es osztályzatot adók alkotják a relatív vagy abszolút többséget. Botka Lászlónak a választók relatív többsége közepes osztályzatot adott. AZ MSZP-s politikus kifejezetten ked­velt például az MSZP- és Együtt-táboron belül, de a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum, a DK és az LMP szavazói-Mennyire rokonszenves vagy ellenszenves Önnek? E szerint osztályozza a vezető politikusokat egytől ötig, úgy, ahogy az iskolában szokás. Adjon 1-est, ha nagyon ellenszenves, 5-öst, ha nagyon rokonszenves,­nál is alacsony az elutasítottsága. Még a Jobbik táborában sem az elutasítók van­nak többségben, hanem a Botkának kö­zepes osztályzatot adók. Egyedül a Fi­desz-KDNP szavazói és a szavazástól biztosan távol maradók között vannak többségben a Botkát elutasítók. Vona Gáborról, a Jobbik elnökéről a választók relatív többségének nega­tív véleménye van. A baloldalon jellem­zően rosszabb a megítélése, de a fide­szes szavazók között is sok az elutasító, és alig találni olyat, aki Vonát szimpa­tikusnak tartja. A jobbikosok jellemző­en kedvelik Vonát, 72 százalék ugyanis 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott neki, ez azonban valamivel gyengébb arány, mint Orbán Viktor esetében a saját tá­borán belül. Az LMP vezetői közül Szél Bernadett a megkérdezettek relatív többségének ellenszenves, amiért elsősorban a Fi­desz szavazói felelősek, akiknek 59 szá­zaléka adott 1-es vagy 2-es osztályzatot neki. Szél Bernadettet az LMP-szavazók abszolút többsége viszont szimpatikus­nak tartja.­­ Szimpátiaindex=pont,ismertség=százalék — ismertség ■■ szimpátiaindex

Next