Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-11 / 85. szám

llagyartnet 2017. ÁPRILIS 11., KEDD Államfői aláírás rövid megjegyzéssel • A felsőoktatási törvény módosítása ellen tüntetők remélik, hogy a döntés után spontán utcára vonul a lakosság ► Folytatás az 1. oldalról Soros Györgyre utalva a rektor azt írta, hogy az alapító is elkötelezett az aka­démiai munka folytatása mellett. Je­lenleg, mint írta, „politikai fenyegetés­sel néznek szembe”, valamint „azonnal kidolgozott jogi akcióba” kezdenek Ma­gyarországon és Európában, amellyel hosszú távú megoldást és azonnali jog­orvoslatot keresnek. Ennek érdekében egy amerikai és egy brüsszeli küldöttsé­get is fogadnak a héten az egyetemen, de nem mondanak le a helyzet tárgyalá­sos megoldásáról sem.­­ Áder János egy pártkatona - az el­lenzéki pártok többsége így jellemezte a döntés után a helyzetet. Az MSZP sze­rint Áder bebizonyította, hogy alkalmat­lan köztársasági elnöknek, mert nem képes felismerni a nemzet érdekét, és nem tudja kifejezni a nemzet egységét. - Áder Jánosnak fontosabb Orbán Vik­tor véleménye, mint több millió ember egyöntetű akarata - közölték. A Jobbik szóvivője is hasonló szellemben nyilat­ Az egyetem vezetése „azon­nal kidolgozott jogi akció­ba” kezd Magyarországon és Európában hozott lapunknak. Mirkóczki Ádám meg­fogalmazása szerint az elnökválasztás után az első adandó alkalommal ékes bi­zonyítékát adta az államfő annak, hogy ő „elsősorban nem köztársasági elnök, hanem egy elvtelen pártkatona”. Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig azt mondta kérdésünkre, hogy nincsenek meglepődve a döntésen, ám szerinte az, hogy az államfő még politikai vétó­val sem élt, azt mutatja, hogy a Fidesz nagyon gyorsan túl akar lenni ezen a történeten. Az LMP mindenesetre már elkészítette alkotmánybírósági beadvá­nyát, amihez várják az ellenzéki képvi­selők támogató aláírását. Kofi Annan előző ENSZ-főtitkár is ki­állt a CEU mellett. Michael Ignatieffnek még a döntést előtt küldött levelet, ami­ben csak „Kedves Michael”-nek nevezi a rektort. Ebben úgy fogalmaz, hogy nagy szomorúsággal értesült a magyar fel­sőoktatási törvény megváltoztatásáról, amely veszélybe sodorja a CEU működé­sét. Az egyetem szerinte alapvetően já­rult hozzá a haladó demokratikus oldal­hoz, különösen egy olyan régióban, ahol a történelem során jelen voltak az ártal­mas nézetek társadalmi és kormányza­ti szinten is. Annan levele szerint a CEU egy olyan intézmény, amely a szólássza­badság és a szellemi szabadság értékeit adja át a jövő vezetőinek, ennek jelen­tősége túlbecsülhetetlen. Az egykori fő­titkár bízik benne, hogy a CEU leküzdi a mostani akadályokat, és mindenki javá­ra folytathatja küldetését. Jakab András, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Jogtudományi Intézeté­nek igazgatója a Facebookon úgy reagált tegnap a hírre, hogy Áder János alá fog­ja írni a jogszabályt, és „nem akarásnak nyögés a vége”, majd az alaptörvény szö­vegében pontosan megjelölte, hogy mi­lyen kifogásokat lehetne találni: szerin­te a nemzetközi szerződéshez kötéssel a kormányzat elvonja a jogot az Ország­­gyűléstől, hogy meghatározza az egyete­mek működését, a külföldi campus meg­­kívánása pedig aránytalan követelmény, amit a CEU elismertsége sem indokol. Azt is kifejtette, hogy a törvény konkrét intézményre szabása is szembemegy az alaptörvénnyel. Az ELTE több tagintézményében egy­mást érik a témában a konferenciák és a szakmai fórumok, tegnap az egyetem Állam- és Jogtudományi Karán délelőtt tartottak fórumot, ahol a jogtudomány különböző területeinek szakértői, okta­­tóje, rövid,előadásokban reflektáltak az­­­ eseményekre. Hack Péter tanszékvezető (korábbi SZDSZ-es képviselő) szerint az 1949-es kommunista alkotmány szöve­gét idézte az, ahogy az MTI-n megjelen­tek a CEU-ról szóló tudósítások. Hozzá­tette, a kormány mellett az államfőnek és az Alkotmánybíróságnak is tisztában kell lennie azzal, hogy itt nem egyszerű­en a tanítás szabadsága a kérdés, hanem a jogbiztonság, hogy valaki tudja, ha be­tartja a törvényeket, akkor vele szem­ben is jogszerűen járnak el. - Vannak bi­zonyos határok, amelyeket nem szabad túllépni - idézte Horatiust Földi András tanszékvezető.­­ A CEU melletti tüntetéseket szerve­ző Oktatási Szabadságot sajtóreferen­se, Mayer Dániel kérdéseinkre elmond­ta, hogy a civil szervezetekre vonatkozó új törvény elleni szerdai tüntetésen kívül egyelőre nincs kapacitásuk újabb meg­mozdulás szervezésére, így Áder János kedvezőtlen döntése miatt nem lesz hi­vatalos tüntetés. - Abban bízunk ugyan­akkor, hogy a Hallgatói Hálózat egykori tüntetéseihez és a 2006-os kormányelle­nes tüntetésekhez hasonlatosan az em­berek hívás nélkül is az utcára vonulnak majd - mondta Mayer. Amennyiben a CEU kezdeményezése nyomán az Alkot­mánybíróságon (AB) köt ki a lex CEU, ak­kor olyan tüntetést kívánnak szervezni, amely kiáll a bírói testület függetlensé­ge mellett, hogy ne engedjen olyan po­litikai nyomásnak, amely a kormányol­dalról ránehezedik. Lapzártánkkor már spontán tüntetők gyülekeztek a Sán­dor-palotánál. Az AB döntésében azonban csak két­ségekkel bízhatnak: az Eötvös Károly Intézet 2015-ben mérte fel, miként fog­laltak állást az alkotmánybírók 2013 ta­vaszát követően, a jelentősebb alaptör­vény-módosítások óta. Az AB tagjainak túlnyomó többségét egyébként már a je­lenlegi kormány delegálta a testületbe. Az AB 2013 áprilisa utáni döntéseinek 77 százaléka a kormánypárti elvárásnak megfelelő volt - írta akkor a szervezet. Kofi Annan is kiállt a CEU mellett. A volt ENSZ-főtitkár 2008-ban az egyetem diplomaosztóján Soros Györggyel­FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Kulcskérdésben a Fideszben nem létezik külön út • A Jobbikot hozhatja nehéz helyzetbe az államfő lex CEU-val kapcsolatos döntése MARKOTAY CSABA-KATONA MARIANN Egyértelműen kijelenthető, hogy a kulcskérdésekben, az Orbán Viktornak igazán fontos jogi átalakításokban az ál­lamfő nem megy szembe a kormány­fővel és a Fidesz politikájával - mond­ta lapunknak Ember Zoltán, miután az államfő aláírta a lex CEU-ként emlege­tett, a felsőoktatási törvényt módosí­tó jogszabályt. Az Iránytű Intézet kuta­tásvezetője utalt arra, hogy annak ide­jén, 2013 tavaszán sokan várták a vétót a negyedik alaptörvény-módosításnál is, amit Áder János végül szintén alá­írt. Mostanra ebből kialakult egy széria, amivel jelen pillanatban az ellenzék­nek, és ezen belül is a Jobbiknak adta fel a leckét Áder János köztársasági elnök. Ember Zoltán emlékeztetett arra, hogy az LMP már jelezte: utólagos nor­makontrollt kér az Alkotmánybírósá­gon a lex CEU miatt (igaz, ez a jogsza­bály hatálybalépését nem akadályozza meg). Ezt az alaptörvény szerint példá­ul az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezheti, ami 50 képviselőt je­lent. Ennyi aláírás viszont csak úgy jö­het össze, ha az ellenzéki oldal pártjai összefognak, beleértve a Jobbikot is, azt a pártot, amelyik a törvénymódosí­tás szavazásán nem is vett részt, jelez­ve ezzel, hogy nem ért egyet a kormány­nyal, de Soros Györgyöt sem akarja tá­mogatni. Ember Zoltán szerint így most a Jobbik kerül igazi dilemma elé. Teg­nap kora délután egyébként éles vitá­kat váltott ki a parlamentben a CEU-t el­lehetetlenítő múlt keddi törvénymódo­sítás ügye, pedig a vita idején még nem lehetett tudni, hogy Áder János államfő végül aláírja-e a törvénymódosítást.­­ A kormány semmilyen egyetemet, így Soros György egyetemét sem zár­ja be - ezzel érvelt Orbán Viktor, ami­kor az MSZP-s Bárándy Gergely a CEU-t érintő törvénymódosítást kérte rajta számon. A miniszterelnök szerint iga­zából dezinformációs kampány zajlik Magyarország ellen, úgy, mint koráb­ban az alaptörvénnyel kapcsolatban vagy éppen migránsügyben. Amikor a szocialista politikus arról beszélt, hogy a tüntető tízezrek, akadémikusok és Nobel-díjasok is ezek szerint megté­vesztett emberek, a kormányfő már ar­ról kezdett beszélni, hogy ő sosem be­csülné le az ifjúságot. - A CEU melletti vasárnapi tüntetés valójában a hatalmi arrogancia elleni fellépés, egy komoly kormányellenes megmozdulás volt - erről már a jobbi­­kos Szávay István beszélt parlamenti tá­jékoztatóján, hozzátéve, hogy ezzel a kormány olyan tüntetésélményt adott a fiatalok számára, mint amit annak ide­jén Gyurcsány Ferenc hivatali ideje alatt lehetett átélni. Szerinte a demonstráció világos jelzést küldött a­ hatalom számá­ra, mert bár lehet vitázni a felsőokta­tás kérdéseiről vagy a külföldi egyete­mekről, de azt a Jobbik nem fogadja el, hogy bárkit egy nap alatt „ki lehessen csinálni”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a CEU-ról a Jobbiknak „karcos” vélemé­nye van, de sem a Fideszt, sem Soros Györgyöt nem akarja a párt. - Nekünk egyikük sem kell - mondta. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes napirend előtt arról beszélt, hogy a Fidesz-kor­­mány rárontott saját népére, mivel színtiszta politikai döntéssel be akar­nak zárni egy egyetemet. Az LMP-s Schmuck Erzsébet pedig úgy fogalma­zott, hogy a vasárnapi tüntetés nem csupán a CEU ellehetetlenítése, illetve a civiltörvény elleni tiltakozás volt, ha­nem az emberek üzentek a kormány­nak: elég volt. KUNHALMI ÁGNES: A Fidesz rárontott saját népére, mi­vel politikai döntés­sel akar bezárni egy egyetemet SZÁVAY ISTVÁN: A kormány olyan tüntetésélményt adott a fiataloknak, amilyet Gyurcsány alatt éltek át sokan Bebizonyították Pruck Pál szerepet az ’56-os plakátokon Az 1956-os Intézet részletes jelenté­se szerint egyértelműen kiderült, hogy a tavalyi 1956-os emlékév egyik plakát­ján nem Dózsa László színművész, ha­nem a 2000-ben elhunyt Pruck Pál lát­ható kamaszkorában - írta a 444.hu. A fénykép miatt tavaly kerekedett hatal­mas botrány, ugyanis az emlékév egyik óriásplakátján szereplő archív fény­kép alá Dózsa László nevét írták. A fo­tón egy sapkás gyermek szerepel, fegy­verrel a vállán. Nem sokkal később viszont jelentkezett egy férfi, aki azt ál­lította, hogy a fotón nem Dózsa szere­pel, hanem az ő unokatestvére, Pruck Pál. Mint mondta, ezt bizonyítja az is, hogy az amerikai Life magazin ’56-ról szóló számában is Pruck Pál nevét ír­ták az amerikai fotós fényképe alá. Dó­zsa először azt állította, hogy ő van a ké­pen, közölte, hogy a sapkája is megvan, sőt még egy korabeli fényképet is bemu­tatott magáról. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója is állást fog­lalt az ügyben. Mint mondta, Dózsa már évekkel korábban azonosította magát a képen. Szerinte ráadásul Dózsa hősies­ségét nem vitatta senkit, és több elisme­rést is kapott, míg Pruck köztörvényes bűnöző volt, akit szívesen szerepeltet­tek a forradalom lejáratása miatt. Ezu­tán Pruck lánya is megszólalt, aki kikér­te magának, hogy Schmidt Mária be­mocskolja apja nevét, egyben követelte, hogy tegyék rendbe a plakátot. (MN) Mindent lesöpörtek Nem vizsgálhatják az olimpiai költéseket Nem jöhet létre önálló parlamenti vizs­gálóbizottság annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora összeget és mi­re költöttek a 2024-es budapesti olim­piai pályázat kapcsán. Az LMP kezde­ményezte a testület életre hívását, az elképzelést pedig az összes ellenzéki frakció támogatta. Arra kerestek volna választ, hogy a központi költségvetés mekkora összeggel és milyen feltételek­kel támogatta a pályázat előkészítését és benyújtását, illetve a Budapest 2024 Zrt. kikkel és milyen szerződéseket kö­tött eddig. Az Országgyűlés igazság- s ügyi bizottsága azonban a kormánypár­ti képviselők nyolc szavazatával gátat szabott ennek. A vizsgálóbizottság mel­lett a Jobbik lusztrációs törvényjavas­latát sem engedte a bizottság, még azt sem, hogy a parlament egyáltalán vitát folytathasson róla. A javaslat életre hív­ta volna a Nemzeti Emlékezet Intéze­tét, amelynek feladata a jelenleg titkos adatok és dokumentumok alapján az esetleges jogi lépések megtétele lenne. Emellett azt is szerették volna, ha az ál­lambiztonsági múlt minden dokumen­tuma kutatható és a teljes nyilvánosság számára hozzáférhető lenne. A fideszes Répássy Róbert jelentette be, hogy nem támogatják a javaslatot. Arra hivatko­zott, hogy a jelenleg is működő Nemze­ti Emlékezet Bizottságának éppen az a feladata, hogy a kommunista hatalom­birtokosok rendszerét feltárja. (K. M.) belföld 3

Next