Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-10 / 107. szám

Alapi Nemzet 2017. MÁJUS 10., SZERDA A főügyészség kezében a feljelentés • Az ellenzéki pártok napirendre veszik a letelepedésikötvény-cégek adatkérési bűnügyét WIEDEMANN TAMÁS A Legfőbb Ügyészség továbbküldte a Központi Nyomozó Főügyészségnek azt a feljelentést, amit lapunk tett az Or­szággyűlés gazdasági bizottsága ellen. - Tájékoztatom, hogy közérdekű adat­tal való visszaélés miatt tett feljelenté­sét és mellékleteit a szükséges intézke­dés megtétele végett az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek küldtem meg - közölte az ügyben eljáró ügyész. Lapunk azért terelte jogi útra az ügyet, mert a bizottság a jogerős bíró­sági ítélet ellenére sem adta ki az egyik letelepedési államkötvényt forgalmazó céggel kapcsolatos közérdekű adatokat. Még tavaly indítottuk el a pert a gaz­dasági bizottság ellen, miután a testület elnöke, Bánki Erik (Fidesz) megtagadta a válaszadást a letelepedési kötvénye­ket forgalmazó közvetítő vállalkozások­kal kapcsolatos közérdekűadat-igénylé­­sünkre. A Fővárosi Törvényszék ítélete idén január 19-én emelkedett jogerőre, a bizottságnak 15 napon belül, azaz feb­ruár 3-ig kellett volna a közérdekű ada­tokat lapunkhoz eljuttatnia. Ez azonban nem történt meg határidőre, annak el­lenére sem, hogy a lapunkat képvise­lő Karsai ügyvédi iroda és a Transpa­rency International Magyarország hi­vatalos levélben hívta fel a figyelmet ennek elmaradására. A küldeményt áp­rilis 3-án postáztuk a testület jogi kép­viselőjének, majd a tértivevény tanú­sága szerint a gazdasági bizottság ügy­védje április 10-én átvette. Nyolc cég adatait kértük ki a perben, de csak egy esetben nyertünk, mivel egy éven belül „kétszer kérdeztünk rá” a letelepedési kötvényeket forgalmazó vállalkozások­ra - ám ezt a jogszabályok tiltják. A Mig­­rat Immigration Asia Ltd.-ről a peresí­tett adatigénylés alkalmával kérdeztünk először, ezért ennek a cégnek az adata­it a bíróság ítélete alapján ki kell adnia a bizottságnak. Miután április 19-én bün­tetőfeljelentést tettünk, Bánki Erik más­nap megküldte a közérdekű adatokat. A Btk. kimondja, „aki azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási köte­lezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő”. Mivel teljesült az adatközlés, ez várhatóan enyhítő körül­mény lesz, ha egyáltalán elindul a nyo­mozás. Ez hamarosan kiderül. Megkerestük a gazdasági bizottság képviselőit is, de a kormánypártiak lap­zártánkig nem reagáltak. Az MSZP és a Jobbik képviselői lapunknak azt felel­ték: nem emlékeznek arra, hogy a bi­zottsági ülésen napirendre került volna a letelepedési kötvényeket jegyző offs­hore cégekkel kapcsolatos közérdekű­­adat-igénylés témaköre. Ebből arra le­het következtetni, hogy a testület el­nöke, Bánki Erik saját hatáskörben döntött az adatok kiadásának megta­gadásáról, ennek lett következménye a per. Szakács László (MSZP) és Volner János (Jobbik) képviselők lapunknak je­lezték, napirendre fogják vetetni a lete­­lepedésikötvény-cégekkel kapcsolatos adatkérést, illetve az annak késve tör­ténő kiadását érintő büntetőfeljelentés ügyét. A program kapcsán az adófize­tők pénzéből 700 millió forintot fizet­tek ki feleslegesen a közvetítőcégeknek. Feltehetően saját hatáskörben döntött a kiperelt adatok kiadásának megtagadásáról Bánki Erik (jobbra) FOTÓ: NAGY BÉLA Szorul a hurok a csaló kéményseprők körül • Az állami alkalmazottak munkaidőben egy magánvállalkozás számára szedhették be a pénzt ILLÉS JÓZSEF Újabb feljelentés született a Belügymi­nisztérium Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság (OKF) vélhetően saját zsebre dolgozó kéményseprői ügyében. Ezúttal Szilágyi György, a Jobbik ország­­gyűlési képviselője tett feljelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél hivatali vissza­élés és csalás bűncselekményének ala­pos gyanúja miatt két személy ellen. A politikus a legfőbb ügyésznek cím­zett iratban közölte: állampolgári jel­zés nyomán jutott a tudomására: a kö­telező kéményseprő-ipari közfeladat keretében végzett kéményellenőrzés, vagyis az úgynevezett sormunka során, kettő, a katasztrófavédelem kémény­seprő-ipari szervezetének alkalmazá­sában lévő kéményseprő megsértet­te a jogszabályokat. Ha ugyanis a tu­domásukra jutott, hogy az ellenőrzés alá vont címen van bejegyzett gazdasá­gi társaság, akkor a szolgáltatás végzé­sére jogosító hatósági engedéllyel sem rendelkező Országos Kémény Ellenőr­ző Kft. megbízásából végezték el az el­lenőrzést, annak eredményéről kiállí­tottak egy tanúsítványt, valamint egy, az ellenszolgáltatásként fizetendő ösz­­szegről szóló számlát. Szakértők szerint ez a magatartás egyebek mellett azért ütközik törvény­be, mert az állami működtetésű OKF dolgozói nem végezhetnek kéményel­lenőrzést vállalkozásoknak, csak ma­gánszemélyeknek. Emellett az OKF-al­­kalmazottak munkaidőben az állami szervezet eszközeivel és felszereléseivel nem dolgozhatnak magáncégnek. Szilágyi György közölte: a birtoká­ban van több olyan irat, amely kétség­telenné teszi a vádak megalapozottsá­gát, így a dokumentumok bizonyítják azt is, hogy a Pest Megyei Ellátási Cso­portnál főállásban foglalkoztatott egyik munkavállaló, illetve a Bács-Kiskun Me­gyei Ellátási Csoportban szintén főállás­ban alkalmazott dolgozó munkaidőben, az állami kéményseprő-ipari szervezet formaruhájában, a katasztrófavédelem által - közpénzből - vásárolt műszerek­kel, célszerszámokkal végezte el az el­lenőrzést, a helyszínen pedig vélelmez­hetően a szintén állami pénzen vásárolt szervizautóval jelentek meg. A képvise­lő szerint mindezek azért is aggályosak, mert az említett munkáltatóknak tud­niuk kellett a jogsértésekről, amelyek gyaníthatóan több alkalommal is meg­történtek. Amint arról beszámoltunk, Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szak­­szervezetének elnöke a közelmúltban ugyancsak hivatali visszaélés gyanú­jával tett feljelentést az OKF egyik al­kalmazottja ellen, mert az a hivatalos munkaidejében egy magánvállalkozás számára is végzett munkát. Az OKF ko­rábban tagadta, hogy az alkalmazottai bármilyen szabálytalanságot követtek volna el, s a szervezet azt ígérte: meg­vizsgál minden gyanús esetet, és szük­ség esetén eljár a törvénysértők ellen. Emlékezetes: a Belügyminisztérium a napokban kivizsgálta az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság kémény­­seprési ágazatában feltárt visszásságo­kat. Az önvizsgálat során a belügyi tárca megállapította, hogy az állami Kémény­­seprési szolgáltatónál minden rendben van. Ez abból az írásbeli válaszból de­rült ki, amelyet a múlt héten Pintér Sán­dor belügyminiszter adott Demeter Már­ta független országgyűlési képviselő kér­désére. Az állami dolgozók csak magánszemé­lyeknél ellenőrizhetnek fotó: béres attila Kutatás-fejlesztés Pesti központba költözött a Nokia Birtokba vette a budapesti Corvin sé­tányon az 55 millió euróból két év alatt megépült 25 ezer négyzetméteres Nokia Skyparkot a finn hálózatfejlesztési cég magyarországi leányvállalata. A tegnapi megnyitón részt vett Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter (képün­kön) is. Zagyva Béla ügyvezető igazga­tó elmondta, a magyar fejlesztők egy­szerre három-négy olyan terméken is dolgoznak, amelyek hozzájárulnak a távközlésben bekövetkező paradigma­­váltáshoz. A budapesti bázis az 5G-s ku­tatások egyik központja, ahol helyet ka­pott a Nokia Bell Labs részlege is. (MN) Kaposvár Autópályaáton épül az elkerülő út Döntött a kormány a 67-es gyorsforgal­mi út - amely Kaposvárt az M7-es au­tópályával köti össze - beruházása első szakaszának támogatásáról. A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent hatá­rozat szerint a Látrányt és Kaposfüre­­det elkerülő utak közötti, 33,2 kilomé­ter hosszú, kétszer két sávos új útsza­kasz 96 milliárd - kilométerenként 2,9 milliárd - forintba kerül. Szita Károly polgármester szerint a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott beruhá­zás javítja Kaposvár versenyképességét. Ugyanakkor szakértők szerint annyiba kerül, mintha autópálya épülne. (MN) Orosz hitel Varga Mihály cáfolja a Paks-ügyi minisztert A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV- nek azt mondta: a kormány nem tervez újabb hitelfelvételt a paksi beruházásra. Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter egy nappal korábban felvetette: annyit változott a piaci hely­zet, hogy elképzelhető olcsóbb konst­rukció is, ezért azt vizsgálják, hogy ér­demes-e még egy kölcsönt felvennie az országnak, amiből majd az orosz hi­telt törlesztik. A 2014 elején megkötött szerződés szerint a két új atomerőművi blokk 12 milliárd euróba kerül Magyar­­országnak, az orosz állam a beruházás 80 százalékára ad kölcsönt. (MN) gazdaság 7 Megreguláznák a kriptovalutás trükközőket HAJDÚ PÉTER Hét év után talán fellépnek a magyar hatóságok a Magyar Nemzeti Bank fel­ügyeleti részlege által is piramisjá­ték-gyanúsnak tartott, a OneCoin el­nevezésű kriptovalutát forgalmazó vállalkozás ellen. Legalábbis ezt a kö­vetkeztetést lehet levonni abból, hogy a jegybank tegnapi közleménye szerint a­z OneCoin állítólagos virtuális valutá­val szembeni közös fellépésről egyez­tetett a Belügyminisztérium több szer­ve, a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság, a Fővárosi Főügyészség, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal, a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság, illetve a Ma­gyar Nemzeti Bank közös piacfelügyele­ti munkacsoportja.” Érthetetlen az eddigi késlekedés, mert a jegybank már 2010 áprilisában feljelentést tett a kriptovalutát forgal­mazó cég ellen, de információnk sze­rint mostanáig nem történt előrelépés az ügyben. A nyomozás állása iránti ér­deklődésünkre korábban és most sem kaptunk választ az Országos Rendőr-fő­kapitányságtól. Ez azért is furcsa, mert a jegybank felügyeleti részlegének tájé­koztatása szerint 2014-ben egy károsult magánszemély is feljelentést tett a One- Coint forgalmazó vállalkozás ellen. Talán azért került most ismét a figye­lem középpontjába az ügy, mert - ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt - Németországban néhány hete léptek fel határozottan a csalárd, OneCoint for­galmazó vállalkozás ellen, s betiltották működését, illetve az összes olyan cég tevékenységét, amelyik részt vett a be­szedett pénzek kezelésében, külföldre utalásában. A jegybank felügyeleti rész­legének tájékoztatása szerint nálunk azért nem léptek fel a OneCoint forgal­mazó vállalkozás ellen, mert az nem végez a hitelintézeti törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltatást, s így nem tartozik a felügyeleti hatóság illetékes­ségébe. Ezzel szemben a német példá­ban éppen ilyen pénzforgalmi szolgál­tatás segítségével csalták ki és tüntették el a befektetni vágyók pénzét. Azért is időszerű,, hogy lépjenek a hazai hatósá­gok, mert szerte a világban - Német- és Olaszországban, Angliában, Belgium­ban, Kínában - már határozottan fellép­tek a OneCoin ellen. A Portfólió.hu híre szerint például Indiában egy értékesíté­si estre ültek be a nyomozók, s helyben elfogtak másfél tucat szervezőt. A OneCoin kriptovaluta-konstrukció látszólag valamilyen eszközbe történő befektetést tesz lehetővé, de kizárólag a tevékenységet szervező által üzemelte­tett zárt és nem ellenőrizhető fórumon lehet vele kereskedni. Vagyis a OneCoi­­nért jelenleg semmiféle valós áru vagy szolgáltatás nem vásárolható. K­ ■7 L­­ ► éve jelentették fel először hazánk­ban a OneCoint for­galmazó céget Erősödő import Az uniótól függ a külkereskedelmünk Az első negyedévben 12,6 százalékkal nőtt az export euróban számolt értéke, az import 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte tegnap első becslését a Központi Statisztikai Hi­vatal. 72 millió euróval csökkent a kül­kereskedelmi többlet, 2,470 milliárd eu­­rót tett ki. Dinamikusan nőtt a forgalom márciusban a hivatal szerint, a kivitel 18,4, a behozatal 21 százalékkal emelke­dett éves összevetésben. A jelentős im­port ellenére a kiviteli többlet 956 mil­lió eurót ért el. A kivitel 80 százaléka az unió tagállamaiba folyt, a behozatal 74 százaléka onnan érkezett. (MTI)

Next