Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-10 / 107. szám
Alapi Nemzet 2017. MÁJUS 10., SZERDA A főügyészség kezében a feljelentés • Az ellenzéki pártok napirendre veszik a letelepedésikötvény-cégek adatkérési bűnügyét WIEDEMANN TAMÁS A Legfőbb Ügyészség továbbküldte a Központi Nyomozó Főügyészségnek azt a feljelentést, amit lapunk tett az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. - Tájékoztatom, hogy közérdekű adattal való visszaélés miatt tett feljelentését és mellékleteit a szükséges intézkedés megtétele végett az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek küldtem meg - közölte az ügyben eljáró ügyész. Lapunk azért terelte jogi útra az ügyet, mert a bizottság a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki az egyik letelepedési államkötvényt forgalmazó céggel kapcsolatos közérdekű adatokat. Még tavaly indítottuk el a pert a gazdasági bizottság ellen, miután a testület elnöke, Bánki Erik (Fidesz) megtagadta a válaszadást a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésünkre. A Fővárosi Törvényszék ítélete idén január 19-én emelkedett jogerőre, a bizottságnak 15 napon belül, azaz február 3-ig kellett volna a közérdekű adatokat lapunkhoz eljuttatnia. Ez azonban nem történt meg határidőre, annak ellenére sem, hogy a lapunkat képviselő Karsai ügyvédi iroda és a Transparency International Magyarország hivatalos levélben hívta fel a figyelmet ennek elmaradására. A küldeményt április 3-án postáztuk a testület jogi képviselőjének, majd a tértivevény tanúsága szerint a gazdasági bizottság ügyvédje április 10-én átvette. Nyolc cég adatait kértük ki a perben, de csak egy esetben nyertünk, mivel egy éven belül „kétszer kérdeztünk rá” a letelepedési kötvényeket forgalmazó vállalkozásokra - ám ezt a jogszabályok tiltják. A Migrat Immigration Asia Ltd.-ről a peresített adatigénylés alkalmával kérdeztünk először, ezért ennek a cégnek az adatait a bíróság ítélete alapján ki kell adnia a bizottságnak. Miután április 19-én büntetőfeljelentést tettünk, Bánki Erik másnap megküldte a közérdekű adatokat. A Btk. kimondja, „aki azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Mivel teljesült az adatközlés, ez várhatóan enyhítő körülmény lesz, ha egyáltalán elindul a nyomozás. Ez hamarosan kiderül. Megkerestük a gazdasági bizottság képviselőit is, de a kormánypártiak lapzártánkig nem reagáltak. Az MSZP és a Jobbik képviselői lapunknak azt felelték: nem emlékeznek arra, hogy a bizottsági ülésen napirendre került volna a letelepedési kötvényeket jegyző offshore cégekkel kapcsolatos közérdekűadat-igénylés témaköre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a testület elnöke, Bánki Erik saját hatáskörben döntött az adatok kiadásának megtagadásáról, ennek lett következménye a per. Szakács László (MSZP) és Volner János (Jobbik) képviselők lapunknak jelezték, napirendre fogják vetetni a letelepedésikötvény-cégekkel kapcsolatos adatkérést, illetve az annak késve történő kiadását érintő büntetőfeljelentés ügyét. A program kapcsán az adófizetők pénzéből 700 millió forintot fizettek ki feleslegesen a közvetítőcégeknek. Feltehetően saját hatáskörben döntött a kiperelt adatok kiadásának megtagadásáról Bánki Erik (jobbra) FOTÓ: NAGY BÉLA Szorul a hurok a csaló kéményseprők körül • Az állami alkalmazottak munkaidőben egy magánvállalkozás számára szedhették be a pénzt ILLÉS JÓZSEF Újabb feljelentés született a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vélhetően saját zsebre dolgozó kéményseprői ügyében. Ezúttal Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője tett feljelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél hivatali visszaélés és csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt két személy ellen. A politikus a legfőbb ügyésznek címzett iratban közölte: állampolgári jelzés nyomán jutott a tudomására: a kötelező kéményseprő-ipari közfeladat keretében végzett kéményellenőrzés, vagyis az úgynevezett sormunka során, kettő, a katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetének alkalmazásában lévő kéményseprő megsértette a jogszabályokat. Ha ugyanis a tudomásukra jutott, hogy az ellenőrzés alá vont címen van bejegyzett gazdasági társaság, akkor a szolgáltatás végzésére jogosító hatósági engedéllyel sem rendelkező Országos Kémény Ellenőrző Kft. megbízásából végezték el az ellenőrzést, annak eredményéről kiállítottak egy tanúsítványt, valamint egy, az ellenszolgáltatásként fizetendő öszszegről szóló számlát. Szakértők szerint ez a magatartás egyebek mellett azért ütközik törvénybe, mert az állami működtetésű OKF dolgozói nem végezhetnek kéményellenőrzést vállalkozásoknak, csak magánszemélyeknek. Emellett az OKF-alkalmazottak munkaidőben az állami szervezet eszközeivel és felszereléseivel nem dolgozhatnak magáncégnek. Szilágyi György közölte: a birtokában van több olyan irat, amely kétségtelenné teszi a vádak megalapozottságát, így a dokumentumok bizonyítják azt is, hogy a Pest Megyei Ellátási Csoportnál főállásban foglalkoztatott egyik munkavállaló, illetve a Bács-Kiskun Megyei Ellátási Csoportban szintén főállásban alkalmazott dolgozó munkaidőben, az állami kéményseprő-ipari szervezet formaruhájában, a katasztrófavédelem által - közpénzből - vásárolt műszerekkel, célszerszámokkal végezte el az ellenőrzést, a helyszínen pedig vélelmezhetően a szintén állami pénzen vásárolt szervizautóval jelentek meg. A képviselő szerint mindezek azért is aggályosak, mert az említett munkáltatóknak tudniuk kellett a jogsértésekről, amelyek gyaníthatóan több alkalommal is megtörténtek. Amint arról beszámoltunk, Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke a közelmúltban ugyancsak hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést az OKF egyik alkalmazottja ellen, mert az a hivatalos munkaidejében egy magánvállalkozás számára is végzett munkát. Az OKF korábban tagadta, hogy az alkalmazottai bármilyen szabálytalanságot követtek volna el, s a szervezet azt ígérte: megvizsgál minden gyanús esetet, és szükség esetén eljár a törvénysértők ellen. Emlékezetes: a Belügyminisztérium a napokban kivizsgálta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kéményseprési ágazatában feltárt visszásságokat. Az önvizsgálat során a belügyi tárca megállapította, hogy az állami Kéményseprési szolgáltatónál minden rendben van. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet a múlt héten Pintér Sándor belügyminiszter adott Demeter Márta független országgyűlési képviselő kérdésére. Az állami dolgozók csak magánszemélyeknél ellenőrizhetnek fotó: béres attila Kutatás-fejlesztés Pesti központba költözött a Nokia Birtokba vette a budapesti Corvin sétányon az 55 millió euróból két év alatt megépült 25 ezer négyzetméteres Nokia Skyparkot a finn hálózatfejlesztési cég magyarországi leányvállalata. A tegnapi megnyitón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (képünkön) is. Zagyva Béla ügyvezető igazgató elmondta, a magyar fejlesztők egyszerre három-négy olyan terméken is dolgoznak, amelyek hozzájárulnak a távközlésben bekövetkező paradigmaváltáshoz. A budapesti bázis az 5G-s kutatások egyik központja, ahol helyet kapott a Nokia Bell Labs részlege is. (MN) Kaposvár Autópályaáton épül az elkerülő út Döntött a kormány a 67-es gyorsforgalmi út - amely Kaposvárt az M7-es autópályával köti össze - beruházása első szakaszának támogatásáról. A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Látrányt és Kaposfüredet elkerülő utak közötti, 33,2 kilométer hosszú, kétszer két sávos új útszakasz 96 milliárd - kilométerenként 2,9 milliárd - forintba kerül. Szita Károly polgármester szerint a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott beruházás javítja Kaposvár versenyképességét. Ugyanakkor szakértők szerint annyiba kerül, mintha autópálya épülne. (MN) Orosz hitel Varga Mihály cáfolja a Paks-ügyi minisztert A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV- nek azt mondta: a kormány nem tervez újabb hitelfelvételt a paksi beruházásra. Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter egy nappal korábban felvetette: annyit változott a piaci helyzet, hogy elképzelhető olcsóbb konstrukció is, ezért azt vizsgálják, hogy érdemes-e még egy kölcsönt felvennie az országnak, amiből majd az orosz hitelt törlesztik. A 2014 elején megkötött szerződés szerint a két új atomerőművi blokk 12 milliárd euróba kerül Magyarországnak, az orosz állam a beruházás 80 százalékára ad kölcsönt. (MN) gazdaság 7 Megreguláznák a kriptovalutás trükközőket HAJDÚ PÉTER Hét év után talán fellépnek a magyar hatóságok a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti részlege által is piramisjáték-gyanúsnak tartott, a OneCoin elnevezésű kriptovalutát forgalmazó vállalkozás ellen. Legalábbis ezt a következtetést lehet levonni abból, hogy a jegybank tegnapi közleménye szerint az OneCoin állítólagos virtuális valutával szembeni közös fellépésről egyeztetett a Belügyminisztérium több szerve, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Főügyészség, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a Magyar Nemzeti Bank közös piacfelügyeleti munkacsoportja.” Érthetetlen az eddigi késlekedés, mert a jegybank már 2010 áprilisában feljelentést tett a kriptovalutát forgalmazó cég ellen, de információnk szerint mostanáig nem történt előrelépés az ügyben. A nyomozás állása iránti érdeklődésünkre korábban és most sem kaptunk választ az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Ez azért is furcsa, mert a jegybank felügyeleti részlegének tájékoztatása szerint 2014-ben egy károsult magánszemély is feljelentést tett a One- Coint forgalmazó vállalkozás ellen. Talán azért került most ismét a figyelem középpontjába az ügy, mert - ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt - Németországban néhány hete léptek fel határozottan a csalárd, OneCoint forgalmazó vállalkozás ellen, s betiltották működését, illetve az összes olyan cég tevékenységét, amelyik részt vett a beszedett pénzek kezelésében, külföldre utalásában. A jegybank felügyeleti részlegének tájékoztatása szerint nálunk azért nem léptek fel a OneCoint forgalmazó vállalkozás ellen, mert az nem végez a hitelintézeti törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltatást, s így nem tartozik a felügyeleti hatóság illetékességébe. Ezzel szemben a német példában éppen ilyen pénzforgalmi szolgáltatás segítségével csalták ki és tüntették el a befektetni vágyók pénzét. Azért is időszerű,, hogy lépjenek a hazai hatóságok, mert szerte a világban - Német- és Olaszországban, Angliában, Belgiumban, Kínában - már határozottan felléptek a OneCoin ellen. A Portfólió.hu híre szerint például Indiában egy értékesítési estre ültek be a nyomozók, s helyben elfogtak másfél tucat szervezőt. A OneCoin kriptovaluta-konstrukció látszólag valamilyen eszközbe történő befektetést tesz lehetővé, de kizárólag a tevékenységet szervező által üzemeltetett zárt és nem ellenőrizhető fórumon lehet vele kereskedni. Vagyis a OneCoinért jelenleg semmiféle valós áru vagy szolgáltatás nem vásárolható. K ■7 L ► éve jelentették fel először hazánkban a OneCoint forgalmazó céget Erősödő import Az uniótól függ a külkereskedelmünk Az első negyedévben 12,6 százalékkal nőtt az export euróban számolt értéke, az import 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte tegnap első becslését a Központi Statisztikai Hivatal. 72 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, 2,470 milliárd eurót tett ki. Dinamikusan nőtt a forgalom márciusban a hivatal szerint, a kivitel 18,4, a behozatal 21 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A jelentős import ellenére a kiviteli többlet 956 millió eurót ért el. A kivitel 80 százaléka az unió tagállamaiba folyt, a behozatal 74 százaléka onnan érkezett. (MTI)