Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-22 / 117. szám
2017. MÁJUS 22., HÉTFŐ Durva ukránosítás Kárpátalján • Aggódik a törekvés miatt a KMKSZ, Porosenko elnökhhöz fordultak a beregszászi képviselők STIER GÁBOR Tiltakozik Kijev ukránosítási törekvései ellen a kárpátaljai magyar közösség. Különösen a nyelvhasználat korlátozását célzó elképzelések ütköznek ellenállásba. Már korábban aggodalmát fejezte ki a 2016 őszén elkezdődött, a nemzetiségek jogait jelentősen szűkítő törvényalkotásai intézkedések sora miatt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), míg most a beregszászi járás képviselői fordultak az említett törvények elfogadásának megakadályozását kérve Petro Porosenko államfőhöz. A KMKSZ még legutóbbi tisztújító ülésén fogadott el nyilatkozatot, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy „a nyelvhasználattal, anyanyelvű oktatással, médiával és az állampolgársággal kapcsolatos jogok szűkítése ellentmond Ukrajna alkotmányának és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mindamellett jelentős visszalépést jelentenének a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, súlyosan megsértve az Ukrajna alkotmányában rögzített alapjogokat és a szomszédos államokkal megkötött alapszerződésekben foglaltakat”. A KMKSZ közgyűlése felhívta az illetékesek figyelmét, hogy az anyanyelvi oktatás és a szabad nyelvhasználat biztosítása alkotmá.Egyesek szerint a tervezett változtatások gyakorlatilag kiszorítanák a magyar nyelvet az általános iskolákból nyom kötelesség, ezért maradéktalanul biztosítani kell a nemzetiségi kisebbségek számára is. Az alkotmány 10. és 53. cikkelyének és az ország nemzetközi kötelezettségeinek megsértésére hivatkoznak a beregszászi járási képviselők is. Mint az ukrán sajtónak nyilatkozva Fedor Gyula képviselő kifejtette, a tervezet gyakorlatilag kiszorítja a magyar nyelvet az általános iskolából, ami megengedhetetlen, amikor a beregszászi járás lakóinak 76 százaléka magyar. Egy sor tervezett, hasonló intézkedés pedig oda vezet, hogy a magyar nyelv használata lényegében csak papíron marad fenn, mint lehetőség. Hasonló véleményt fogalmaz meg a Politnavigator nevű portálnak Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese is. A helyi magyar képviselők úgy látják, a Porosenko által meghirdetett decentralizáció a valóságban nem működik, valamint az országban egyelőre ezt inkább csak deklarálják, semmint a gyakorlatban megvalósítanák. „A helyi önkormányzatok szegények, mint a templom egere, így teljes munkát nem is tudnak végezni. Sokszor még a fizetésekre sincs pénzük, s mindez azért, mert minden központosított, s a helyi hatalom anyagilag kiszolgáltatott, gyenge” - magyarázza a portálnak Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke. Vas Ottó képviselő ezt alátámasztva megjegyzi, hogy helyben szinte már semmire sem jut pénz, pozitív példaként a magyarországi gyakorlatot említi, ahol a kisebbségek megalakíthatták saját önkormányzatukat. - A fentiekkel összhangban nehéznek látom a helyzetet - nyilatkozta lapunknak Brenzovics László is, aki szerint egyelőre nem látszanak azok a folyamatok, amelyek lehetővé tennék, hogy Ukrajna kikerüljön a jelenleg rendkívül mély gazdasági, politikai válságból. A KMKSZ elnöke utalt arra, hogy ez rányomja a bélyegét a kárpátaljai magyarság helyzetére is. Az életszínvonal rendkívüli módon csökkent, a lakosság elvándorlása erősödött, s a hangulatot tovább rontják a kisebbségek jogait igencsak szűkítő tervek. A nacionalisták ráadásul az anyaország manapság egész Kárpátaljának sokat jelentő támogatását sem nézik jó szemmel. Él a remény. A kárpátaljai szombati iskola diákjai Bakoson fotó: végh László NAPI SAJTÓSZEMLE 4? REUTERS • A holland kormány a hétvégén bejelentette, fontolgatja egy olyan törvény bevezetését, amely a holland cégek számára egy év „gondolkodási időt” biztosítana arra az esetre, ha egy külföldi érdeklődő jelzi, meg akarja venni őket - jelentette a brit hírügynökség. A tervezetről a gazdasági miniszter Henk Kamp beszélt, s a felvetést egy olyan időszakban tette a tárcavezető, amikor Hollandiában egyre inkább felerősödnek a nacionalista és protekcionista hangok. Szintén egybeesik azzal, hogy az amerikai festékgyártó PPG Industries bejelentette, fel akarja vásárolni holland riválisát, az Akzo Nobelt 26,3 milliárd euróért. Az üzlet létrejöttét a holland cég nemzetközi részvényesei támogatják, míg a holland irányítású igazgatósága ellenzi. Kamp korábban az ügyben úgy fogalmazott, hogy a vásárlás áll Hollandia érdekében. NEWS • A bevándorlásért felelős ausztrál miniszter, Peter Dutton szombaton jelentette be, hogy az országban tartózkodó „álmenedékkérőknek” októberig van idejük, hogy hivatalosan menekültstátusért folyamodjanak, másképp ki lesznek toloncolva - jelentette be az ausztrál közszolgálati műsorszolgáltató. Ügyvédek egy csoportja ugyanakkor azonnal megfenyegette a szövetségi kormányt, hogy bírósági úton támadják meg a menekültpolitikáját, amennyiben Dutton ígéretének eleget tesznek. David Maine menekültügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint a határidő irreális. Egyegy kérelem összeállítása ugyanis sok időt vesz igénybe, jelenleg pedig körülbelül 7500-an állnak sorba azért, hogy el tudják indítani a saját kérelmüket, mely alapján menedékjogot kaphatnának. Velencébe utazna a nyáron? Nem biztos, hogy beengedik A turisták özönének korlátozása érdekében több látogatószámláló berendezést is felállítanak majd FAVERO-FÜRJÉSZ JUDIT ÉVA (MILÁNÓ) Évente több mint 50 millió turistát vonz Olaszország, amely ezzel az ötödik legkedveltebb úti cél a világon. A turisták fele az ország történelmi és kulturális örökségekben gazdag városai felé veszi az irányt, de régiói közül nem Lazio (Róma) vagy Lombardia (Milánó) van az első helyen, hanem Veneto régió, Velencével a központban. Az északkeleti városnak nagyon különleges adottságai vannak; nem meglepő, hogy ilyen egyedülálló települést sokan meg akarnak nézni. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy aki idén nyáron gondolázna egyet a Canal Grandén, felpróbálna egy-két kézzel festett velencei maszkot, vagy inna egy spritzet a Szent Márk téren, meg is teheti. Mára ugyanis annyira felduzzadt a turistaforgalom, hogy szinte kezelhetetlenné vált, ezért a városvezetés radikális lépésre szánta el magát. Velencében egyre nagyobb gondot okoz, hogy a turisták nem figyelnek oda a városra. Szemetelnek, piknikeket tartanak a tereken, beugrálnak a csatornákba, motorcsónakos versenyeket improvizálnak. Sokan azzal érvelnek, hogy Velencének el kell tűrnie a turistaáradatot, mert nagy bevétele lehet az idegenforgalomból. Ezen érveket próbálják használni egyéb nagyvárosok esetében is, például Firenzénél, amely az utóbbi időben szintén élhetetlenebbé vált. A nagy különbség Velence és a többi olasz város között, hogy itt egyre több, úgynevezett ingázó turista érkezik. Csak napközben látogatnak Velencébe az Adria tengerparti városaiból vagy a hatalmas óceánjáró hajókról. Nem alszanak a város hoteljeiben, nem esznek éttermeiben, és a szuveníreket is az utcai árusoktól veszik, akik általában bevándorlók. A Velencei Szállodások Egyesületének (AVA) elnöke, Claudio Scarpa szerint a város ketté kell hogy válassza a turistahullámot: „Aki Velencében él, dolgozik, tanul és alszik, azt be kell engedni a Róma térig, az ingázó turistákat viszont meg kell állítani a Szabadság híd előtt” (majdnem négy kilométer hosszú bevezető híd, ami öszszeköti Velencét a szárazfölddel). Luca Zaia, Veneto régió kormányzója több fórumon is kijelentette, hogy „numerus clausust kell érvénybe léptetni, mert Velence nem képes egy adott számnál több ember befogadására”. Úgy tűnik, az első intézkedéseket már el is kezdték. Luigi Brugnaro polgármester tanácsa elfogadott egy új rendeletet, melynek célja „a város felé érkező forgalom javítása vagy limitálása”. Ez azt jelenti, hogy több látogatószámláló berendezést helyeznek üzembe a főbb stratégiai pontokon, ahol a szárazföldről vagy a tenger felől érkeznek az ingázó turisták. A forgalmat a három fő belépési pontnál korlátoznák: a Róma téren (idáig tudnak behajtani az autók), a Santa Lucia pályaudvaron és a mólóknál. Ki fognak jelölni olyan helyeket is, ahol a turisták a magukkal hozott ételeket elfogyaszthatják; ezeket tematikus térképen fogják feltüntetni. Növelik továbbá a helyi rendőrség kapacitását. Már tavaly húsvétkor, amikor minden rekordot megdöntve a 260 ezres városba két nap alatt 300 ezer ingázó turista lépett be, vészhelyzetközeli volt az állapot. Akkor vezették be, hogy a vaporettójárat (vízibusz) nyolc fő megállójában elsőként csak a velencei lakosok szállhatnak fel, a turistáknak másik sorba kell állniuk. Jelenet a velencei karneválról. Csak képről lesz ismerős? Teheráni választások Haszan Róháni újrázhat Irán élén A hivatalban lévő államfő, Hasszán Róháni nyerte meg az iráni elnökválasztást. Az előzetes adatok szerint az elnök a pénteken tartott első fordulóban megszerezte az érvényes szavazatok 57 százalékát, így nincs is szükség második fordulóra. Róháni négy éve azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy nyitottabbá teszi Iránt és több szabadságot biztosít otthon az iráni állampolgároknak. Legfőbb riválisa, a radikális konzervatívként számon tartott Ebráhim Raiszi az iráni belügyminisztérium adatai szerint a voksok 38,3 százalékát szerezte meg. (MTI) Török reformok Erdogan ismét az AKP élén Újra a párt vezetőjévé választották tegnap Ankarában a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) rendkívüli kongresszusán Recep Tayyip Erdogan török elnököt - jelentette az Anadolu Agency hírügynökség. Az államfő, aki maga társalapítója volt az AKP-nek és 13 éven át vezette, 2014-ben összeférhetetlenségi szabályok miatt kénytelen volt szakítani a párttal. Az elnöki rendszer kiterjesztéséről szóló, áprilisi népszavazáson azonban a többség támogatta a reformokat, amelyek értelmében az államfőnek nem kell megszakítani politikai kapcsolatait. (MN) Eltűnt a Hillary-lépcső Sohasem lesz ugyanaz a Mount Everest Hegymászók megerősítették, leomlott a Mount Everesten a híres Hillary-lépcső. A közel függőleges, 12 méter magas, sziklás szakasz - amely a világ legmagasabb csúcsát Tendzing Norgaj nepáli serpával 1953. május 29-én elsőként megmászó Edmund Hillaryről kapta a nevét - az utolsó akadály volt a csúcs elérése előtt. Szakemberek szerint a 2015-ös nepáli földrengésnek eshetett áldozatul. Hiánya egyesek szerint könnyebbé teszi majd a hegy megmászását a jövőben, mások azonban azon az állásponton vannak, hogy éppen ellenkezőleg, a kihívás teljesítése az eddiginél is veszélyesebb lesz majd - jelentette a BBC. A hegyet meghódítani vágyók közül egyébként tegnap is többen életüket vesztették. Hogy valami történt a természeti képződménynyel, egy ideje sejteni lehetett. Tavaly májusban az Amerikai Himalája Alapítvány nyilvánosságra hozott olyan felvételeket, amelyek alapján a lépcső alakja határozottan megváltozott. A szikla pontos állapotára vonatkozóan azonban csak találgatások folytak, mivel a hegy érintett részét vastag hó födte. Most Tim Mosedale brit hegymászó megerősítette a szikla pusztulását, miután május 16-án fölért a Csomolungma csúcsára. „Immár hivatalos, a Hillary-lépcső nem létezik többé” - hozta a világ tudtára egy Facebook-bejegyzésben. (MN)