Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-31 / 125. szám

MEGBÍZOTT ROVATVEZETŐ: GARAY BALÁZS • sport@magyarnemzet.hu Hallott erről? Az utolsó napra szétestem lelkileg. A rengeteg szám miatt sokszor azt sem tudtam, mi következik, beme­legítés, futam, eredményhirdetés. KÉSELY AJNA, AZ ORSZÁGOS BAJNOKSÁGON KILENC ARANYAT SZERZŐ ÚSZÓ A SPORTNAPILAPNAK Egy ismeretlen és őrült német csodája HAVASI ZSOLT Labdarúgás A Huddersfield Town azzal, hogy meg­nyerte a Championship rájátszásának döntőjét a Reading ellen, 1972 után újra feljutott az angol első osztályba. A klub elnöke, Dean Hoyle a Daily Mailnek ar­ról beszélt, hogy tettük emlékeztető­ként szolgál egy olyan korszakban, ami­kor a sikereket a gazdasági háttér hatá­rozza meg. A Premier League-tagsághoz 170 mil­lió font dukál, arányosan ennyit kap egy feljutó csapat televíziós és más jogdíjak­ból. Rájuk is fér egy kis pénz, ugyanis a csapat költségvetését tekintve még a Championshipnek is csak a hátsó régi­ójához tartozik. - Nagyobb a szakadék a Huddersfield és a Newcastle között, mint egy éve a bajnokságot nyerő Lei­cester és a Chelsea között - mondta még a döntő előtt az együttes trénere, David Wagner. A szakember érdekes figura. Édes­apja amerikai, édesanyja német, légi­óskodott Németországban, van nyolc amerikai válogatottsága, 2011-től 2015- ig a Borussia Dortmund második csapa­tát edzette, és Jürgen Klopp segítője volt a nagycsapatnál. A Liverpool jelenlegi szakvezetője egyébként az egyik lánya keresztapja. Angliába és a Huddersfield kispadjára 2015 novemberében került, saját magát pedig így jellemezte: egy is­meretlen és őrült német. Benne pedig a Huddersfield egy inspiráló, egyáltalán nem szokványos vezetőre lelt. Ez a jó értelemben vett őrült nem csak csapatot, sokkal inkább közösséget épített. Ehhez szükség volt arra, hogy a csapat miniedzőtábor gyanánt négy na­pot töltsön egy eldugott szigeten, nem messze Svédország partjaitól. Távol a ci­vilizációtól, a technológiától a szakem­ber arra volt kíváncsi, ki hogyan tudja kezelni a luxus nélküli életet, illetve mi­ként viselkedik, ha a társára van utal­va. Az volt a célja, hogy összekovácsolja csapatát. Nos, ez sikerült. Wagner tuda­tos és alapos munkájára további jó pél­da, hogy ő volt az, aki beleíratta a játé­kosok szerződésébe: az edzőpálya 15 mérföldes közelében kell lakniuk, ezzel is szorosabbra fűzve a köteléket a klub és a futballisták között. A Huddersfield úgy tekint a feljutás­ra, mint a tettre, ami az észak-londoni régió és város katalizátoraként szolgál. Be is vonják a helyieket mindenbe, az edzéseket nyilvánossá teszik (ez ritka­ság az angol labdarúgásban), ráadásul a tréningeket késő délután tartják, hogy a helyi gyerekek is odaérjenek. Továb­bá az a szurkoló, aki az előző kilenc sze­zon bérletét megtartotta, 199 font he­lyett csak 100 fontot kell hogy fizessen új bérletéért. ► ezer font a já­tékosok fizetése, a szintén feljutó Newcastle-nál ez az összeg ennek hatszorosa Roland Garros Az első körben búcsúzott Babos Három játszmában vereséget szenve­dett a Roland Garros első fordulójában Babos Tímea. Pedig jól kezdett, az el­ső szettben 2:0-ra is vezetett, innen for­dított a francia Alizé Cornet. A második játszmát öldöklő csatában hozta Babos rövidítésben, de a harmadikra elfáradt, a vége 6:2, 6:7, 6:2. A nőknél kiesett a magyar származású, hetedik kiemelt Johanna Konta, míg a férfiaknál Alexan­der Zverev kihullott az első körben, a spanyol Verdasco győzte le. A harma­dik kiemelt Stan Wawrinka továbbjutott a szlovák Kovalik ellen. (MN) KAMUTI JENŐ LEHET A TIZENKETTEDIK A Nemzet Sportolói társaság Kamuti Jenőt javasolta új tagjának Földi Imre halála után, személyéről a kormány dönt. A 11 tagból nyol­can szavaztak a világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes vívóra. - Ez egy álom volt, soha nem hittem volna, hogy egyszer valóra vá­lik, többet ér nekem, mint egy olimpiai bajnoki cím - mondta a távirati irodának Kamuti. (MTI)­­ fotó: székelyhídi balázs Fény és árnyék Wenger marad, Tuchel, Tamási megy Az Arsenal kispadja rezgett Arsene Wenger alatt, és a csapat 19 éve most először nem végzett BL-indulást érő he­lyen. A BBC úgy tudja, a francia tréner két évvel meghosszabbítja a lejáró szer­ződését. Ehhez alighanem a szomba­ti FA-kupa győzelme is kellett. Thomas Tuchel, a Borussia Dortmund mestere hiába nyert Német Kupát, búcsút vet­tek tőle. Idehaza is elindult a „keringő”: az NB II-be zuhant MTK nem hosszab­bította meg Tamási Zsolt vezetőedzői szerződését, aki így visszaülhet a klub akadémiájának igazgatói székébe. (MN) Hat évet öregedett áprilisban • Mányoki Attila túl van a maratoni úszás Mount Everestjén BUCSÚ LEVENTE Úszás Hét óceáni szorosból ötöt már átúszott, s ha minden jól megy, a zalaegerszegi Mányoki Attila idén novemberben Eu­rópából Afrikába úszik Gibraltárnál, jö­vő augusztusban pedig Írországból Skó­ciába, 33,7 kilométert, amivel teljesí­ti az Ocean’s Seven kihívást, ami eddig hat embernek sikerült a földön. Egy hó­napos pihenésének hamarosan vége. - Június második felétől edzem újra vízben, addig csak kerékpáron. A szer­vezet nagy igénybevételnek van kitéve egy-egy ilyen úszáskor; a szél oxigénhi­ányos állapotot idéz elő a víz felszínén, a közeg ráadásul 14 fokos - mondta la­punknak Mányoki, akiről legutóbbi, új-zélandi úszása után egy sejtanalízises vizsgálat kiderítette: szervezete a felké­szülés és a verseny miatt egyetlen hó­nap alatt hat évet öregedett. A felkészülés érdemi részét a mér­hető edzésadagok miatt medencében végzi a súlyzózás és a nyújtás mellett, a szoros kísérletek előtt viszont heteket a helyszínen tölt, mert mint ezt az elmúlt négy évben - amióta belépőként átúsz­ta a „szakma” Mount Everestjének szá­mító La Manche csatornát­­ kitapasztal­ta, a teljesítés Achilles-sarka az akklima­tizálódás. - Új-Zélandon már három nappal az odaérésem után úszhattam volna, de a szervezetem először nem tolerálta a hi­deget, öt percet sem bírtam ki a vízben. A vízhőmérséklet mellett leküzden­dő akadály - a megannyi kilométe­ren kívül - az óceánokon állandó erős szél, ami fullasztó permetet ver a felszí­nen, illetve a nagy fehér cápa, amely­nek kedvenc élőhelye az áprilisban tel­jesített új-zélandi Cook-szoros, de mi­vel ezeket a veszedelmes ragadozókat a magányos úszásokat biztosító szerve­zők elüldözik, többnyire nem okoznak gondot. És hogy Mányoki miért fordult az óceáni szorosok felé?­­ Ez harmincöt év termése. Meden­cében kezdtem asztmás kisfiúként, de a „fergeteges” testmagasságomat álta­lános iskola végére elértem. 1989-ben részt vettem egy Balatonfüred-Siófok átúszáson, akkor adtam át magam elő­ször igazán az úszás szenvedélyének. Az óceánon töltött hét-kilenc órá­kat nem unja, az agya ugyanis más ál­lapotban működik, a test minden egyes rezdülésére figyel, ingerszegény kör­nyezetben is. Persze volt, hogy cserben hagyta az agy és az izmok közti „kom­munikáció”, tavaly sikertelenül próbál­kozott az ír­ szorossal, ahol végig abban a tudatban volt, hogy irányítja az ese­ményeket - hét óra tempózás után esz­méletlenül halászta ki a segélyhajó. Ta­lán nem véletlen, hogy egy gibraltári tapasztalattal gazdagabban látja majd viszont a veszedelmes szorost. Ha bárki vágyat érezne arra, hogy ki­próbálja magát az óceáni úszás műfajá­ban, jobb, ha Mányokitól tudja, az or­vostudomány állása szerint egy átlagos fizikumú ember nem hét, de egy óra után belehal ebbe. Összehasonlítva magát más „extrém sportolókkal” úgy véli, ő mindenképp különb azoknál az óvatosabb emberek­nél, akik a fizikai teljesítőképesség hatá­ra előtt feladják, mint mondta, neki Ír­országban tavaly tényleg „lekapcsolták a villanyt”. De főállású úszóként min­denből tanul, ami éri, szerinte attól lesz az ember sikeres, hogy csökkenti az el­követett hibák mennyiségét. Mányoki csapata a kivétel nélkül óceáni országokból származó vetély­­társakétól eltérően egyszemélyes, nincs segédúszója és sajtósa sem, igaz, végül úgyis neki kell átúsznia a több tíz kilo­méter hosszú szorosokat. Az Ocean’s Seven teljesítőinek jutalma pedig egye­dül a dicsőség. A hét szoros közül kettő Ameriká­ban, egy Új-Zélandon, egy Japánban, három pedig Európa körül van. (A teljes interjút az MNO.hu-n olvashatja.) Mányoki Attila fotó: béres attila 2017. MÁJUS 31., SZERDA Magyar Nemzet Döntőben a Falco A Szombathelyé a vasi El Clásico A férfikosárlabda első osztályának egyik elődöntőjében vasi rangadót rendez­tek. Tegnap a párharc harmadik mér­kőzésén csapott össze Szombathelyen a Falco és a Körmend, előbbi 2-0-s előny­ről várta a mérkőzést. 88-84-es győzel­mükkel a vendéglátók jutottak a finálé­ba. .A másik ágon a Fehérvár-ZTE meccs lapzártánk után ért véget. Ide kapcso­lódó hír: az NB I-be feljutott Vasas nem vállalja az indulást, ugyanis nincs saját csarnokuk, olyat pedig nem tudnak bé­relni a fővárosban, amely a szövetségi előírásoknak megfelelne. (MN) Amikor még kötelező volt a címeres mez ARDAY ATTILA Kosárlabda A világ két legnépszerűbb csapatjátéka közül az egyikben olimpiát és világbaj­noki ezüstérmet nyertünk, a másikban Európa-bajnokok lettünk. Előbbi a lab­darúgás, utóbbi a kosárlabda. Termé­szetesen az ötvenes évek Magyarorszá­gán járunk. Hódy László, az 1955-ös Eb-győztes kosárválogatottunk oszlopos tagja más­fél hónap után ma repül vissza második hazájába, Ausztráliába. Tegnap Buda­pesten mutatták be a könyvét Osztály­idegenből halhatatlan címmel, utána legalább fél órán át dedikált. Most is ki­derült, a múlt dicsőségénél fontosabb az üzenete. - A mai sportolókkal meg kell ismer­tetni ezt a kort, amelyben még automa­tikus volt, hogy a legjobbak felveszik a címeres mezt - mondta Bodnár Péter, a hazai szövetség főtitkára, utalva az el­múlt évek rossz tapasztalatára.­­ Most az ötcsillagos szálloda az automatikus. Kötelező olvasmány lehetne ez a könyv a számukra, hogy rájöjjenek, mennyi­re szerencsések, hogy élsportolók le­hetnek. Hódy László szüleinek sze­gedi üzemét és cipőboltját elvették, egyetemre és főiskolára nem mehetett Hódy László a könyve szerint - ame­lyet Dobor Dezső szerkesztett - az első olyan kosaras volt, aki két ország szí­neiben is játszott az olimpián: 1952-ben még Magyarországot, 1964-ben már Ausztráliát képviselte. 1955-ben 111 pontjával a budapesti Eb második legeredményesebb magyar já­tékosa lett, az egyik visszaemlékező, Ju­­dik Zoltán szerint „agilis volt, határozott, gyors, vitte a labdát és a babát is”. De itt­hon származásánál fogva a „nép ellen­ségének” számított, szülei szegedi üze­mét és cipőboltját elvették, a Honvéd­­nak nem kellett, egyetemre és főiskolára nem mehetett. Csak Ausztráliába, 1956- ban, miután bátyjával, a szintén Euró­­pa-bajnok Hódy Jánossal átjutott az oszt­rák határon. Az egykori osztályidegent 2012-ben beválasztották a magyar ko­sárlabda halhatatlanjai közé. - Valami hiányzott az életemből. A családomnak akartam megírni a történetemet, de ta­lán a magyaroknak is tudok adni vele va­lamit - mondta tegnap a Városligetben. - Harmincnégy évesen abbahagytam a kosárlabdát, hogy az életet el tudjam kezdeni. Addig az életem a sport volt. E gondolataival összecsengenek a könyv zárósorai. - A kosárlabda engem egy rendkívüli úton vitt végig. Mégis, a hosszú élet és a jó egészség megtanított arra, hogy az igazi boldogságomat azok­ban találom meg, akiket szeretek. Tö­rődni azokkal, akiknek szükségük van rá, segíteni azokon, akik nem olyan sze­rencsések, mint mi, és megtalálni az erőm az Isten hitében.

Next