Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-19 / 115. szám
Magyar N Nemzet 2017. MÁJUS 19., PÉNTEK Nem fellebbeztünk az ítélet ellen • Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint semmilyen jogi lépést nem tett Magyarország GYŐR ÁGNES-HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Több mint két hónappal ezelőtt mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogyan két bangladesi menedékkérővel bántak 2015 őszén a röszkei tranzitzónában. A strasbourgi bíróság egyhangú döntése értelmében jogszerűtlen volt a két férfi fogva tartása és visszaküldése Szerbiába a menedékkérelmük elutasítása után. Iliász Iliász és Ali Ahmed számára a bíró Három hónap áll rendelkezésére a kormánynak, hogy fellebbezzen, ám a határidő néhány hét múlva lejártág 10-10 ezer euró (3-3 millió forint) kártérítést ítélt meg, továbbá arra is kötelezték Magyarországot, hogy térítse meg a két bangladesi peres költségeit. Az EJEB döntése nem jogerős, a magyar kormány pedig azonnal bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a döntés ellen. Azonban a strasbourgi bíróság lapunk megkeresésére közölte, hogy hazánk máig semmilyen jogi lépést nem tett az ügyben. Igaz, összesen három hónapja van a kormánynak, hogy fellebbezzen a március 14-én kihirdetett döntés ellen, ám a határidő néhány hét múlva lejár. Ráadásul a késlekedés azért sem érthető, mert a Fidesz és a kormányzat képviselői egymás után háborodtak fel az ítélet miatt Ugyanakkor ha Magyarország nem fellebbez a döntés ellen, a strasbourgi bíróság szerint a kormány köteles eleget tenni az ítéletnek - tájékoztatta lapunkat a szervezet. Elsőként Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója szólalt meg, és bejelentette, hogy Magyarország fellebbez az elmarasztaló ítélet ellen. Mint mondta, hazánk nem enged migrációs politikájából, mivel meggyőződése, hogy jogilag helyesen jár el. Bakondi szerint a két bangladesi férfi esetében is teljes mértékben törvényesen bírálta el a menedékkérelmeket Magyarország, a Szerbiába történő kiutasításról pedig úgy született döntés, hogy a hatóságok meggyőződtek arról, biztonságos harmadik országról van szó. Az ügyben szűkszavúan a miniszterelnök is megszólalt, aki bár igyekezett elkerülni, hogy megemlítse a két külföldit képviselő, amúgy Soros Györgyhöz közeli Magyar Helsinki Bizottság nevét, utalt a szervezetre. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Ennek a szervezetnek kellene kifizetnünk a perköltséget, és ennek a két szerencsétlen embernek kellene milliókat kifizetnünk, akikről azt sem tudjuk, hol vannak.” Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak nevezte a migránsok kiutasításával kapcsolatos strasbourgi ítéletet. Egyben ő is bejelentette, hogy a kormány fellebbezést nyújt be a döntés ellen. A tárcavezető bírálta a Magyar Helsinki Bizottságot, és nagyon szomorúnak nevezte, hogy a szervezetben dolgozó magyarok nem értik meg, a magyarok nem akarnak beengedni illegális bevándorlókat. Hozzátette, nem merült fel a kormányülésen, hogy Magyarország kilépjen az emberi jogok európai egyezményéből. Utóbbit azután szögezte le Lázár, hogy Vejkey Imre, a KDNP képviselője a parlamentben azt mondta, szerinte itt az idő elgondolkodni az egyezmény vagy egyes pontjai felmondásáról. Migránsok Röszke és Horgos között a vasúti síneken 2015-ben. Ma már a tranzitzónában fogva tartják őket FOTÓ: BÉRES ATTILA Hatalmas babyboomot szeretne a kormány • Évi 30 ezer gyermekkel többet terveznek, de egyelőre nem tudni, hogyan érik ezt el ► Folytatás az 1. oldalról Annak ellenére sem következett be a babyboom az elmúlt években, hogy 2010 óta a második és harmadik Orbán-kabinet valóban komolyan vette a családtámogatási rendszer reformját. Többek között bevezették, majd fokozatosan kiterjesztették a családi adókedvezményt; lehetővé tették, hogy a szülők a gyed és a gyes megtartásával vállalhassanak munkát; bevezették a diplomás gyedet; adókedvezményt adtak a friss házasoknak. 2016-ban növelték az otthonteremtési támogatást, bevezették a három- vagy többgyermekesek számára a 10+10 milliós családi otthonteremtési kedvezményt (csok). Ennek ellenére kevés család vállal két vagy több gyermeket. Egy nőre átlagban 1,49 gyermek jut, márpedig ennek a számnak meg kéne haladnia a 2-t ahhoz, hogy a társadalom újratermelje magát. Lázár János szerint az új csomag egyik célja, hogy minél többen vállaljanak legalább két gyermeket. Ha marad a jelenlegi születésszám, 2060-ra - óvatos becslések szerint is - 8,7 millió alá eshet a nemzet lélekszáma. Skrabski Fruzsina szerint egyáltalán nem irreális a kitűzött cél. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője lapunknak azt mondta, divattá lehet tenni a gyermekvállalást, népszerűsíteni érdemes a család gondolatát, tapasztalataik szerint a közösség hatása - mint például a családbarát munkahelyek - fontos. Ugyanakkor szerinte az anyagiak is számítanak, fontos volna az alsó középosztály segítése. A Népességtudományi Kutatóintézet 2012-2013-as nagyszabású kutatása szerint a magyarok olyan feltételekhez kötik a gyermekvállalást, amikre legfeljebb közvetve hathat a kormány. A lakáshelyzetet csak a hatodik helyen jelölték meg, fontosabbnak tartják a tartós anyagi biztonságot, a biztos párkapcsolatot, többen tartanak a munkanélküliségtől és attól, hogy a gyermekvállalás miatt az anyák karrierje derékba törik. A Nagy-Britanniában munkát vállaló - jórészt albérletben élő - magyar fiatalok termékenységi arányszáma egyébként egy 2011-es felmérés szerint sokkal magasabb (1,63) az itthoninál. Segítené a gyermekes családokat az is, ha a jövőben a jelenleginél több védőoltáshoz juthatnának térítésmentesen. Bár korábban Lázár János arról beszélt, a kormány megfontolja, hogy kedvezményessé vagy ingyenessé tegyen további vakcinákat, ezek egyelőre nem szerepelnek sem az idei költségvetés módosításában, sem a jövő évi büdzsé tervezetében. A kancelláriaminiszter ugyanakkor lapunk kérdésére hangsúlyozta: az ügyben még nem született döntés, jövő héten tárgyal róla kormány. Érdeklődésünkre, hogy a rotavírus elleni oltás esetén is szóba jöhet-e kedvezmény, Lázár úgy válaszolt: jó néhány védőoltással kapcsolatban felmerült, ám szerinte „vannak olyan szakértők, akik azt állítják, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb a lakosság átoltottsága, és már nem kell növelni a védőoltások számát”. Születések és halálozások Magyarországon, ezer fő 150 140 130 120 601__I__I__I__I__L_ Forrás: KSH / MN-grafika Lovagkereszt Hatvanhatan adták vissza a kitüntetést A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közlése alapján 66 díjazott küldte viszsza Áder János államfőnek az állami kitüntetését azután, hogy az Orbán-kormány tavaly augusztusban Bayer Zsolt (képünkön balra) publicistának is megítélte a lovagkeresztet. Egy ember csak az oklevelét és a kitüntetéshez kapott igazolványát juttatta vissza. A kitüntetés átadását követően ugyanakkor - a 444.hu számlálója szerint - 111-en jelezték, hogy visszaküldik az elismerést, mert nem szeretnének olyan díjban részesülni, amelyet Bayer is megkapott. Mindez azt jelenti, hogy 45-en nem tartották be ígéretüket. A visszaküldők száma sokáig nem volt ismert, a hivatal ugyanis nem árulta el. A Fővárosi Ítélőtábla azonban szerdán jogerősen is arra kötelezte a KEH-et, hogy adja ki az erre vonatkozó adatokat. Az eljárást egy magánszemély indította. A hivatalos indoklásban azt állt, hogy Bayer Zsolt példaértékű újságírói tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést... A gyakran trágár publicisztikáiról ismert újságíró azt írta a parlament igazságügyi bizottságában tiltakozó civilekről, hogy „úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.” Utólag erről úgy nyilatkozott: „Bocsi, mindenkitől elnézést, aki rettenetesen megijedt az én borzasztó provokációimtól!” (L. T.) Pert nyertek Dobrev: Lázár tudatosan hazudott Jogerősen pert nyert szerdán a Dobrev Klára irányítása alá tartozó Altus Zrt. Lázár Jánossal szemben - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján az egykori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége. A bíróság ítélet alapján azt mondta, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter „tudatosan hazudott”, amikor az Európai Bizottságnak írt levelében azt állította, hogy a cég összefüggésbe hozható a 90-es évek olajmaffiájával. A minisztert bocsánatkérésre kötelezte a bíróság, valamint eltiltották a további hazudozásoktól - közölte Dobrev Klára. (MN) belföld 3 Lázár: Van mit megbeszélnünk a néppárttal KATONA MARIANN Baloldali politikai provokáció, nem több és nem kevesebb annál - így fogalmazott tegnap Lázár János az Európai Parlament (EP) szerdai határozatáról, amely az uniós nyelvben atombombaként emlegetett 7. cikk alkalmazásának elindítását kezdeményezi. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányzati kommunikációval összhangban Soros Györgyöt okolta ezért is, szerinte a milliárdos fizetett munkatársai a „lábukat lejárták”, hogy ezt a határozatot összehozzák. Azt mondta, hogy 80-100 embere van ott az amerikai milliárdosnak, nagyjából annyi, mint egy államnak. - Soros Györgynek sikerült az érdekeit érvényesíteni az európai baloldalon - fogalmazott, nem említve, hogy a hazánkat elmarasztaló határozatot több tucat olyan képviselő is megszavazta, aki a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppártban ül. Külön újságírói kérdésre beszélt csak erről, kifejtve, hogy a néppártban is sokféle ember van, természetesen baloldaliak is. Bár azt nem mondta, hogy megítélése szerint ők is Soros György „ügynökei” vagy általa megtévesztettek lennének. Lázár János állítása szerint a Fidesz bizalma töretlen a néppártban, az már egy másik kérdés, hogy ez fordítva is így van-e. - Van mit megbeszélnünk - fogalmazott. A miniszter leszögezte, hogy a magyar kormány nem fog eleget tenni annak a felszólításnak, hogy vonja vissza a fizikai és a jogi határzárra vonatkozó szabályokat. Konstruktív dialógusban viszont érdekelt, bár - megfogalmazá-Az Európai Parlament elítélő határozata ellenére sem tágít a kormány a jogi és fizikai határzártól sa szerint - „ha baloldali pártokkal, sőt kommunistákkal kell egyezkedni, az valószínűleg süketek párbeszéde lesz”. Az elítélő határozatban ugyancsak szereplő CEU ügyével kapcsolatban a miniszter a már megindult kötelezettségszegési eljárásra hivatkozott, illetve azt fejtette ki, hogy lesz egy párbeszéd a szabályoknak megfelelően, és a magyar kormánynak a brüsszeli észrevételek „egy részét akceptálni kell, ha az megfelel az európai jognak”. Lázár Jánost kérdezték a Jobbik által kezdeményezett bérunióról is, és habár korábban Orbán Viktor még azt az álláspontot képviselte, hogy a bérek emelkedését nem Brüsszeltől kell várni, a miniszter most már azt mondta, hogy a néppárttal konzultálva fogják kialakítani álláspontjukat. Szóba került a kormányinfón az a több mint félmilliárd forintos támogatás is, amit Magyar Villamos Művek (MVM) nyújtott a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). A korábbi kormányzati kommunikációval szemben azonban Lázár János most elismerte, hogy közpénzről van szó. - Ami az állami vállalat pénze, az az adófizetők pénze - mondta. Festékdobálás Kemény pénzbüntetés A Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen 720 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki áprilisban - három nappal azután, hogy Gulyás Márton és társa vízfestékes palackot hajított a Sándor-palota falára - ételfestékkel dobálta meg a Terror Háza Múzeumot. Az Andrássy úti épület fala körülbelül 20 négyzetméternyi felületen szennyeződött, azonban a lemosható anyag mindössze 10 ezer forint kárt okozott. A vádlott bűnösségét garázdaság vétségében mondta ki a bíróság, amely súlyosbító körülményként értékelte a hasonló cselekmények elszaporodását. (L. T.)