Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-19 / 115. szám

Magyar N Nemzet 2017. MÁJUS 19., PÉNTEK Nem fellebbeztünk az ítélet ellen • Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint semmilyen jogi lépést nem tett Magyarország GYŐR ÁGNES-HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Több mint két hónappal ezelőtt mond­ta ki az Emberi Jogok Európai Bírósá­ga (EJEB), hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogyan két bang­ladesi menedékkérővel bántak 2015 őszén a röszkei tranzitzónában. A stras­­bourgi bíróság egyhangú döntése értel­mében jogszerűtlen volt a két férfi fog­va tartása és visszaküldése Szerbiába a menedékkérelmük elutasítása után. Ili­ász Iliász és Ali Ahmed számára a bíró­ Három hónap áll rendelke­zésére a kormánynak, hogy fellebbezzen, ám a határidő néhány hét múlva lejár­tág 10-10 ezer euró (3-3 millió forint) kártérítést ítélt meg, továbbá arra is kö­telezték Magyarországot, hogy térítse meg a két bangladesi peres költségeit. Az EJEB döntése nem jogerős, a ma­gyar kormány pedig azonnal bejelentet­te, hogy fellebbezést nyújt be a döntés ellen. Azonban a strasbourgi bíróság la­punk megkeresésére közölte, hogy ha­zánk máig semmilyen jogi lépést nem tett az ügyben. Igaz, összesen három hónapja van a kormánynak, hogy fel­lebbezzen a március 14-én kihirdetett döntés ellen, ám a határidő néhány hét múlva lejár. Ráadásul a késlekedés azért sem érthető, mert a Fidesz és a kormányzat képviselői egymás után há­borodtak fel az ítélet miatt Ugyanakkor ha Magyarország nem fellebbez a dön­tés ellen, a strasbourgi bíróság szerint a kormány köteles eleget tenni az ítélet­nek - tájékoztatta lapunkat a szervezet­. Elsőként Bakondi György, a kormány­fő belbiztonsági főtanácsadója szólalt meg, és bejelentette, hogy Magyaror­szág fellebbez az elmarasztaló ítélet el­len. Mint mondta, hazánk nem enged migrációs politikájából, mivel meggyő­ződése, hogy jogilag helyesen jár el. Ba­kondi szerint a két bangladesi férfi ese­tében is teljes mértékben törvényesen bírálta el a menedékkérelmeket Ma­gyarország, a Szerbiába történő kiutasí­tásról pedig úgy született döntés, hogy a hatóságok meggyőződtek arról, biz­tonságos harmadik országról van szó. Az ügyben szűkszavúan a miniszterel­nök is megszólalt, aki bár igyekezett el­kerülni, hogy megemlítse a két külföl­dit képviselő, amúgy Soros Györgyhöz közeli Magyar Helsinki Bizottság nevét, utalt a szervezetre. Orbán Viktor úgy fo­galmazott: „Ennek a szervezetnek kel­lene kifizetnünk a perköltséget, és en­nek a két szerencsétlen embernek kel­lene milliókat kifizetnünk, akikről azt sem tudjuk, hol vannak.” Lázár János Miniszterelnökséget ve­zető miniszter elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak nevezte a mig­­ránsok kiutasításával kapcsolatos stras­bourgi ítéletet. Egyben ő is bejelentet­te, hogy a kormány fellebbezést nyújt be a döntés ellen. A tárcavezető bírál­ta a Magyar Helsinki Bizottságot, és na­gyon szomorúnak nevezte, hogy a szer­vezetben dolgozó magyarok nem értik meg, a magyarok nem akarnak been­gedni illegális bevándorlókat. Hozzá­tette, nem merült fel a kormányülésen, hogy Magyarország kilépjen az emberi jogok európai egyezményéből. Utóbbit azután szögezte le Lázár, hogy Vejkey Imre, a KDNP képviselője a parlament­ben azt mondta, szerinte itt az idő el­gondolkodni az egyezmény vagy egyes pontjai felmondásáról. Migránsok Röszke és Horgos között a vasúti síneken 2015-ben. Ma már a tranzitzónában fogva tartják őket FOTÓ: BÉRES ATTILA Hatalmas babyboomot szeretne a kormány • Évi 30 ezer gyermekkel többet terveznek, de egyelőre nem tudni, hogyan érik ezt el ► Folytatás az 1. oldalról Annak ellenére sem következett be a babyboom az elmúlt években, hogy 2010 óta a második és harmadik Or­­bán-kabinet valóban komolyan vette a családtámogatási rendszer reformját. Többek között bevezették, majd foko­zatosan kiterjesztették a családi adó­­kedvezményt; lehetővé tették, hogy a szülők a gyed és a gyes megtartásával vállalhassanak munkát; bevezették a diplomás gyedet; adókedvezményt ad­tak a friss házasoknak. 2016-ban növel­ték az otthonteremtési támogatást, be­vezették a három- vagy többgyerme­kesek számára a 10+10 milliós családi otthonteremtési kedvezményt (csok). Ennek ellenére kevés család vállal két vagy több gyermeket. Egy nőre átlag­ban 1,49 gyermek jut, márpedig ennek a számnak meg kéne haladnia a 2-t ah­hoz, hogy a társadalom újratermelje magát. Lázár János szerint az új csomag egyik célja, hogy minél többen vállalja­nak legalább két gyermeket. Ha marad a jelenlegi születésszám, 2060-ra - óva­tos becslések szerint is - 8,7 millió alá eshet a nemzet lélekszáma. Skrabski Fruzsina szerint egyáltalán nem irreális a kitűzött cél. A Három Ki­rályfi, Három Királylány Mozgalom ve­zetője lapunknak azt mondta, divattá lehet tenni a gyermekvállalást, népsze­rűsíteni érdemes a család gondolatát, tapasztalataik szerint a közösség hatá­sa - mint például a családbarát munka­helyek - fontos. Ugyanakkor szerinte az anyagiak is számítanak, fontos volna az alsó középosztály segítése. A Népességtudományi Kutatóinté­zet 2012-2013-as nagyszabású kutatása szerint a magyarok olyan feltételekhez kötik a gyermekvállalást, amikre legfel­jebb közvetve hathat a kormány. A la­káshelyzetet csak a hatodik helyen jelöl­ték meg, fontosabbnak tartják a tartós anyagi biztonságot, a biztos párkapcso­latot, többen tartanak a munkanélküli­ségtől és attól, hogy a gyermekvállalás miatt az anyák karrierje derékba törik. A Nagy-Britanniában munkát vállaló - jórészt albérletben élő - magyar fiata­lok termékenységi arányszáma egyéb­ként egy 2011-es felmérés szerint sokkal magasabb (1,63) az itthoninál. Segítené a gyermekes családokat az is, ha a jövőben a jelenleginél több vé­dőoltáshoz juthatnának térítésmen­tesen. Bár korábban Lázár János arról beszélt, a kormány megfontolja, hogy kedvezményessé vagy ingyenessé te­gyen további vakcinákat, ezek egyelő­re nem szerepelnek sem az idei költ­ségvetés módosításában, sem a jövő évi büdzsé tervezetében. A kancellária­­miniszter ugyanakkor lapunk kérdésé­re hangsúlyozta: az ügyben még nem született döntés, jövő héten tárgyal róla kormány. Érdeklődésünkre, hogy a rota­vírus elleni oltás esetén is szóba jöhet-e kedvezmény, Lázár úgy válaszolt: jó né­hány védőoltással kapcsolatban felme­rült, ám szerinte „vannak olyan szak­értők, akik azt állítják, hogy Magyaror­szágon az egyik legnagyobb a lakosság átoltottsága, és már nem kell növelni a védőoltások számát”. Születések és halálozások Magyarországon, ezer fő 150 140 130 120 601__I__I__I__I__L_ Forrás: KSH / MN-grafika Lovagkereszt Hatvanhatan adták vissza a kitüntetést A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közlése alapján 66 díjazott küldte visz­­sza Áder János államfőnek az állami ki­tüntetését azután, hogy az Orbán-kor­­mány tavaly augusztusban Bayer Zsolt (képünkön balra) publicistának is meg­ítélte a lovagkeresztet. Egy ember csak az oklevelét és a kitüntetéshez kapott igazolványát juttatta vissza. A kitünte­tés átadását követően ugyanakkor - a 444.hu számlálója szerint - 111-en jelez­ték, hogy visszaküldik az elismerést, mert nem szeretnének olyan díjban ré­szesülni, amelyet Bayer is megkapott. Mindez azt jelenti, hogy 45-en nem tar­tották be ígéretüket. A visszaküldők száma sokáig nem volt ismert, a hiva­tal ugyanis nem árulta el. A Fővárosi Ítélőtábla azonban szerdán jogerősen is arra kötelezte a KEH-et, hogy adja ki az erre vonatkozó adatokat. Az eljárást egy magánszemély indította. A hiva­talos indoklásban azt állt, hogy Bayer Zsolt példaértékű újságírói tevékenysé­ge elismeréseként kapta a kitüntetést... A gyakran trágár publicisztikáiról is­mert újságíró azt írta a parlament igaz­ságügyi bizottságában tiltakozó civilek­ről, hogy „úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.” Utólag erről úgy nyilatkozott: „Bocsi, mindenkitől elnézést, aki rettenetesen megijedt az én borzasztó provokációimtól!” (L. T.) Pert nyertek Dobrev: Lázár tudatosan hazudott Jogerősen pert nyert szerdán a Dobrev Klára irányítása alá tartozó Altus Zrt. Lázár Jánossal szemben - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján az egykori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc fele­sége. A bíróság ítélet alapján azt mond­ta, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter „tudatosan hazudott”, ami­kor az Európai Bizottságnak írt levelé­ben azt állította, hogy a cég összefüg­gésbe hozható a 90-es évek olajmaffiá­jával.­­ A minisztert bocsánatkérésre kötelezte a bíróság, valamint eltiltot­ták a további hazudozásoktól - közölte Dobrev Klára. (MN) belföld 3 Lázár: Van mit megbeszélnünk a néppárttal KATONA MARIANN Baloldali politikai provokáció, nem több és nem kevesebb annál - így fogalma­zott tegnap Lázár János az Európai Par­lament (EP) szerdai határozatáról, amely az uniós nyelvben atombombaként em­legetett 7. cikk alkalmazásának elindí­tását kezdeményezi. A Miniszterelnök­séget vezető miniszter a kormányza­ti kommunikációval összhangban Soros Györgyöt okolta ezért is, szerinte a milli­árdos fizetett munkatársai a „lábukat le­járták”, hogy ezt a határozatot összehoz­zák. Azt mondta, hogy 80-100 embere van ott az amerikai milliárdosnak, nagy­jából annyi, mint egy államnak. - Soros Györgynek sikerült az érdeke­it érvényesíteni az európai baloldalon - fogalmazott, nem említve, hogy a hazán­­kat elmarasztaló határozatot több tucat olyan képviselő is megszavazta, aki a Fi­deszt is soraiban tudó Európai Néppárt­ban ül. Külön újságírói kérdésre beszélt csak erről, kifejtve, hogy a néppártban is sokféle ember van, természetesen bal­oldaliak is. Bár azt nem mondta, hogy megítélése szerint ők is Soros György „ügynökei” vagy általa megtévesztettek lennének. Lázár János állítása szerint a Fidesz bizalma töretlen a néppártban, az már egy másik kérdés, hogy ez fordítva is így van-e. - Van mit megbeszélnünk - fogalmazott. A miniszter leszögezte, hogy a ma­gyar kormány nem fog eleget tenni an­nak a felszólításnak, hogy vonja vissza a fizikai és a jogi határzárra vonatkozó szabályokat. Konstruktív dialógusban viszont érdekelt, bár - megfogalmazá-Az Európai Parlament el­ítélő határozata ellenére sem tágít a kormány a jogi és fizikai határzártól sa szerint - „ha baloldali pártokkal, sőt kommunistákkal kell egyezkedni, az va­lószínűleg süketek párbeszéde lesz”. Az elítélő határozatban ugyancsak szereplő CEU ügyével kapcsolatban a miniszter a már megindult kötelezett­­ségszegési eljárásra hivatkozott, illetve azt fejtette ki, hogy lesz egy párbeszéd a szabályoknak megfelelően, és a magyar kormánynak a brüsszeli észrevételek „egy részét akceptálni kell, ha az megfe­lel az európai jognak”. Lázár Jánost kérdezték a Jobbik által kezdeményezett bérunióról is, és habár korábban Orbán Viktor még azt az állás­pontot képviselte, hogy a bérek emelke­dését nem Brüsszeltől kell várni, a mi­niszter most már azt mondta, hogy a néppárttal konzultálva fogják kialakíta­ni álláspontjukat. Szóba került a kormányinfón az a több mint félmilliárd forintos támogatás is, amit Magyar Villamos Művek (MVM) nyújtott a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). A korábbi kormányzati kommu­nikációval szemben azonban Lázár Já­nos most elismerte, hogy közpénzről van szó. - Ami az állami vállalat pénze, az az adófizetők pénze - mondta. Festékdobálás Kemény pénzbüntetés A Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen 720 ezer forint pénzbüntetés­re ítélte azt a férfit, aki áprilisban - há­rom nappal azután, hogy Gulyás Már­ton és társa vízfestékes palackot hajított a Sándor-palota falára - ételfestékkel dobálta meg a Terror Háza Múzeumot. Az Andrássy úti épület fala körülbe­lül 20 négyzetméternyi felületen szen­nyeződött, azonban a lemosható anyag mindössze 10 ezer forint kárt okozott. A vádlott bűnösségét garázdaság vétségé­ben mondta ki a bíróság, amely súlyos­bító körülményként értékelte a hasonló cselekmények elszaporodását. (L. T.)

Next