Magyar Nemzet, 2017. június (80. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-17 / 139. szám

Min­var Nemzet 2017. JÚNIUS 17., SZOMBAT Egy ügy, amely rávilágít arra is, mennyi minden működik elképesztően zavaros módon Magyarországon a rendszerváltás óta Quaestor és társai FOTÓ: BÉRES ATTILA Bár az utóbbi évtizedek egyik legbotrányo­sabb magyar pénzügyi stiklijéről van szó, mégis hiányzott eddig egy olyan alapos és át­fogó összegzés, amelyik képes a közvélemény­nyel megértetni, hogyan működhetett a Quaestor-csoport, és mi vezetett a bukásához. Kasnyik Márton könyve ezt kínálja. PINTÉR BENCE­ inden idők egyik legnagyobb magyar pénzügyi csalássorozata úgy tűnt el a napi közbeszédből, mintha nem is lett volna. A Quaestor-csoport és vezetői a kilencvenes évektől kezdve több százmil­­liárd forintot tüntettek el, eleinte a na­gyobb befektetők vagyonát dézsmálva, majd hama­rosan áttérve a kisbefektetők pénzére. Azon kisbe­fektetőkére, akik éppen azért bíztak meg a bróker­cégben, mert a nagyobb halak is befektettek ott, nem is beszélve a vidéki fiókhálózatról, a politiku­sokkal rendszeresen parolázó vezetőkről és a folya­matos reklámkampányról. A csalássorozat miként­jéről, a modell működéséről szinte semmit sem tudnánk, ha a 444 újságírója, Kasnyik Márton a kezé­be került nyomozati anyag alapján nem rakta volna össze és tárta volna a közönség elé, mit is tettek az elmúlt húsz évben a cég vezetői. Az állami szervek ugyanis nem siettek, hogy elmagyarázzák az ügyet. A kiemelkedő oknyomozó munkáknak járó Soma-dí­­jat érő cikksorozatot szert , késztette most a szerző egy rövid, közérthető kö­­nyoUAESTOR-ÜBÜ­­etbe. A könyv felvázolja a cégcsoport történetét a zavaros kilencvenes évek-­­ től egészen a stiklisorozat dicstelen végéig, miköz­­ben elidőzik azon a kér­­désen, mégis miért nem bukott meg több alkalom­ig mai is a minden befektet­­ tését elbukó, gyakorlati­lag ötletszerűen vezetett Quaestor. Ez azonban ön­magában még nem lenne eléggé felháborító. A csalás mechanizmusának alapos, ábrákkal il­lusztrált körvonalazása mellett Kasnyik kényelmet­len kérdéseket vet fel az üggyel kapcsolatban. Ho­gyan kerülhette el az ezért felelő felügyelet figyelmét évtizedekig egy ilyen, viszonylag könnyen leleplez­hető csalás? Miért nem vizsgálta a nevezett felügye­letek szerepét senki? Hogyan lehetséges, hogy a vád koronatanúja az az ember lett, akiről a nyomozati anyag alapján egyértelműen kiderült, hogy nyakig benne volt az ügyben? Milyen alapon válogatták ki egyáltalán a vádlottakat? És vajon miért nem vizs­gálta senki a jelenlegi kormánypárttal nagyon is jó kapcsolatot ápoló cégvezér, Tarsoly Csaba politikai kötődéseit? Megannyi kérdés, amelyekre talán so­sem fogunk választ kapni. Végső soron Kulcsár Atti­la vagy a Baumag ügye és számos hasonló történet tűnt el így a süllyesztőben. A Quaestor-ügy túlmutat önmagán, részletes feltárása és a nyomában felme­rülő kínzó kérdések pedig fényt vetnek rá, mennyi minden működik elképesztően zavaros módon Ma­gyarországon a rendszerváltás óta. Kasnyik Márton: A Quaestor-ügy - A legnagyobb magyar pénzügyi csalás története Athenaeum, Budapest, 2017 3499 forint Károsultak tiltakoznak Budapesten 2015-ben. A magyar vadkapitalizmus tanmeséje Túlbeszélt elhallgatások VASS NORBERT E­gyre több kortárs román prózakötettel talál­­­­kozhat az éles szemű olvasó a honi könyvpia­con. Ez jó hír, hiszen a román próza fanyar és­­ groteszk fordulatai mögül is a mienkhez ha­sonló történelmi tapasztalat kukucskál ki. Radu Tuculescu Öregmama történetei című regényének is hasonlóval kecsegtet a fülszövege. Emiatt még fájóbb, hogy a kötet csalódást okoz. Petra egy nem létező település Kalotaszegen. Szidalmak és szerelmek, harag és megenyhülés színtere. Az elbeszélő egy idős asszony­­ Öregmama - történetei alapján igyekszik a falu múltját felderí­teni. A halni készülő hölgy meséjében valószínűtlen elemek és olvasmányélmények keverednek az em­lékek mellé, a múltba vesző események felidézésébe megannyi bizonytalanság vegyül tehát. Az izgalmas alaphelyzet számos zsáner - például bűnügyi, szo­­cio-, lélektani vagy riportregény - lehetőségét kínál­ja fel, csakhogy a mindezekbe bele-belekóstoló szerző mintha a műfajok közötti senki földjén állna meg inkább, hogy a mágikus realizmus Kalotaszeg­­re importálásán mesterkedjen. Ami éppenséggel nem is volna tájidegen, aki járt már arra, megerősítheti. Ha vi­szont a hegyes-völgyes vidék, a rende­zett-kihalt udvarok vagy a módszere­sen takarított üres templomok alig lát­szanak, az arcközelik meg elrajzoltak, akkor az összkép sem üt akkorát, mint a szilvórium arrafelé. Úgy a jó alapöt­let - eldeformált emlékek és elhallga­tott históriák felől fogni meg a falukö­zösség eltűnésének, krónikáját - feles­legesen túlbeszéltnek hat. Pedig a falu az a zárvány, ahol pislákol még a közlés vágya, de feldereng egyszersmind az elbe­szélés kivitelezhetetlensége is. Ha a falura gondo­lunk, egyszerre juthatnak eszünkbe az ünnep és a gyász motívumai. A végtelenség és a bezárkózás. A Tuculescu-kötetben azonban másutt vannak a té­tek. Lapjain refrénszerűen horgadnak fel a vá­gyak, duzzadnak meg a mellbimbók, s az alkohol is állandó ágy- és asztaltárs. Az elbeszélést a hiány, a bujaság és a mértéktelenség szervezi. Ennyi vol­na tényleg? Aránytalan és árnyalatlan ez, emiatt úgy érezzük, egy valódi kistelepülés poros utcái helyett sztereotípiák skanzenjében bóklászunk. I**»» Az Öregmama történetei nem hoz­za tehát közelebb hozzánk az eltűnt Kalotaszeg«. Aki a környék mágikus realizmusára kíváncsi, szálljon in­kább vonatra, utazzon Bánffyhunya­­dig, és térjen be az „ófalu” főterének lehetetlen műmárvány enteriőrrel hí­vogató kocsmájába. A biztonság ked­véért kapjon be egy presszókávét meg egy Ursust, aztán induljon el Sztána vagy Szentkirály felé, és távo­lodjon jó messzire a főúttól. Arra lesz Kalotaszeg. És arra a csendes, szép mágia is. Radu Tuculescu: Öregmama történetei Ford.: Szőcs Imre Tarandus Kiadó, Győr, 2016 3490 forint magazin 29 A nem írás természete DOMINKA EDE HARALD : Amíg másokkal voltunk című Szilasi-kötet a hármasság bűvöle­tében készült, hiszen a Szentek­­ hárfája és A harmadik híd után ez az író harmadik műve, s mindjárt három kisregényt tartalmaz, melyek annyiban különülnek el és függnek össze, miként egy triptichon darabjai. A szövegek kö­zéppontjában jelentős szerzők állnak, még az alkotói csúcstól távoli élethely­zetben, olyankor, amikor a történelmi fordulópontokra eső személyes válság­ból végül mindhárman kilábalnak. Szila­­si gondos kutatása, az irodalomtörténeti töredékekkel gazdagon tűzdelt, olykor terhelt szövegek kimunkáltak, mondatai gyakran versszerűek. A főszereplők - Ba­bits, Jókai és Bessenyei - sajátos portréi ki­egészítik a kiforrott alkotóknak azt a ké­pét, melyet először az iskolában ismer­tünk meg. Emberként is közelinek érez­hetjük itt őket, ennek egyik jele, hogy az író keresztnevükön - Mihály, Móric, György - emlegeti őket. Ezzel összefüg­gésben a tökéletességükben megközelít­­hetetlennek vélt nagyjaink itt másik ar­cukkal mutatkoznak meg, azzal, melyen az írás aktuális képtelenségének gyötrel­mei rajzolódnak ki. Babits történetébe 1930-ban csöppe­nünk, amikor már elismert költőként tér vissza Szegedre, ahol visszaemlékezik sa­ját indulására, a kezdő tanárságára, arra a valakire, aki 1906-ban még aligha bíz­hatott későbbi kiteljesedésében. Ekkor még leginkább csak úgy látjuk őt, mint aki féltékeny aggodalommal követi Ady munkásságát és a fővárosban alakuló Nyugat folyóirat körének tevékenységét. Jókai Erdélyben bukkan fel, a zordon Kárpátokat csodálja, ámde nem szereti, mivel Petőfi beteljesedett sorsa mellett őt ekkor az üldözöttség, a mellőzöttség gyötri a szabadságharc leverése után. Mi viszont annál nagyobb örömmel is­merhetjük fel e bércek közt visszhangzó Jókai-stílust Szilasi szövegében. Bessenyei György időben és művei­nek ismertségében is a legtávolabbi tő­lünk, nem úgy, mint ebben a kisregény­ben. Könnyen megérint minket az a drá­mai visszaesés, mely a franciás művelt­séggel gazdag, felvilágosodott Mária Te­­rézia-udvarból a tiszaberceli földesúri vi­lágba sodorja. S mintha ez nem lenne elég, neki is van kire féltékenységgel néz­nie: ekkor tör fel a fiatal Csokonai. A cím Marcel Proust műve, az Álmok, szobák, nappalok elejéről származik: „ha a többiekről tudó éntől is elvonat­koztatunk, akkor találjuk meg azt az ént, amelyik kivárta, amíg másokkal voltunk, s kétségkívül ezt érezzük az egyetlen igazi énnek, végül is a művé­szek csakis őérte élnek”, amíg másokkal voltunk Szilasi László: Amíg másokkal voltunk Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016 3490 forint V HIRDETÉS MÁNDY IVÁN: ROBIN HOOD Mándy Iván híres ifjúsági könyve a középkori Angliában játszódik, és a sherwoodi erdő igazságosztójának, Robin Hoodnak a történetét meséli el, aki embereivel szembeszállt a zsarnok nottinghami városbíróval. Klasszikus ifjúsági regényekből nyújt színes válogatást a Móra Klassz sorozat! A magyar és világirodalom ismert kalandregényeit, fantasztikus meseregé­nyeit gyűjti egybe a sorozat, hogy az olvasást szerető fiatalok, vagy éppen a nosztalgiázó felnőttek garantáltan jó könyvet vehessenek kézbe. MÓRA KIADÓ 224 oldal, 1999 Ft FRANCESCO FIORETTI: SÖTÉT ERDŐ A Pokol regénye Francesco Fioretti Dante-kutató, s miután kikapcsolódásként egy Caravaggióról írt regénnyel a populáris irodalom területét is felfedezte, úgy gondolta, a nyugati kultúra egyik legnagyobb műve, az Isteni színjáték megérdemelne egy kortárs interpretációt. Ebben a vakmerő vállal­kozásban tűnik ki igazán Dante művének döbbenetes aktualitása. Kifinomult stílus és ener­gia hatja át Fioretti munkáját, melyben Dante a pokoljárás során az abszolút gonoszság, a rossz és­ a bűn eredetét kutatja - kíméletlenség és együttérzés viaskodik a felperzselt tájon. TYPOTEX KIADÓ 220 oldal, 2800 Ft

Next