Magyar Nemzet, 2017. június (80. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-17 / 139. szám
Minvar Nemzet 2017. JÚNIUS 17., SZOMBAT Egy ügy, amely rávilágít arra is, mennyi minden működik elképesztően zavaros módon Magyarországon a rendszerváltás óta Quaestor és társai FOTÓ: BÉRES ATTILA Bár az utóbbi évtizedek egyik legbotrányosabb magyar pénzügyi stiklijéről van szó, mégis hiányzott eddig egy olyan alapos és átfogó összegzés, amelyik képes a közvéleménynyel megértetni, hogyan működhetett a Quaestor-csoport, és mi vezetett a bukásához. Kasnyik Márton könyve ezt kínálja. PINTÉR BENCE inden idők egyik legnagyobb magyar pénzügyi csalássorozata úgy tűnt el a napi közbeszédből, mintha nem is lett volna. A Quaestor-csoport és vezetői a kilencvenes évektől kezdve több százmilliárd forintot tüntettek el, eleinte a nagyobb befektetők vagyonát dézsmálva, majd hamarosan áttérve a kisbefektetők pénzére. Azon kisbefektetőkére, akik éppen azért bíztak meg a brókercégben, mert a nagyobb halak is befektettek ott, nem is beszélve a vidéki fiókhálózatról, a politikusokkal rendszeresen parolázó vezetőkről és a folyamatos reklámkampányról. A csalássorozat mikéntjéről, a modell működéséről szinte semmit sem tudnánk, ha a 444 újságírója, Kasnyik Márton a kezébe került nyomozati anyag alapján nem rakta volna össze és tárta volna a közönség elé, mit is tettek az elmúlt húsz évben a cég vezetői. Az állami szervek ugyanis nem siettek, hogy elmagyarázzák az ügyet. A kiemelkedő oknyomozó munkáknak járó Soma-díjat érő cikksorozatot szert , késztette most a szerző egy rövid, közérthető könyoUAESTOR-ÜBÜetbe. A könyv felvázolja a cégcsoport történetét a zavaros kilencvenes évek- től egészen a stiklisorozat dicstelen végéig, miközben elidőzik azon a kérdésen, mégis miért nem bukott meg több alkalomig mai is a minden befektet tését elbukó, gyakorlatilag ötletszerűen vezetett Quaestor. Ez azonban önmagában még nem lenne eléggé felháborító. A csalás mechanizmusának alapos, ábrákkal illusztrált körvonalazása mellett Kasnyik kényelmetlen kérdéseket vet fel az üggyel kapcsolatban. Hogyan kerülhette el az ezért felelő felügyelet figyelmét évtizedekig egy ilyen, viszonylag könnyen leleplezhető csalás? Miért nem vizsgálta a nevezett felügyeletek szerepét senki? Hogyan lehetséges, hogy a vád koronatanúja az az ember lett, akiről a nyomozati anyag alapján egyértelműen kiderült, hogy nyakig benne volt az ügyben? Milyen alapon válogatták ki egyáltalán a vádlottakat? És vajon miért nem vizsgálta senki a jelenlegi kormánypárttal nagyon is jó kapcsolatot ápoló cégvezér, Tarsoly Csaba politikai kötődéseit? Megannyi kérdés, amelyekre talán sosem fogunk választ kapni. Végső soron Kulcsár Attila vagy a Baumag ügye és számos hasonló történet tűnt el így a süllyesztőben. A Quaestor-ügy túlmutat önmagán, részletes feltárása és a nyomában felmerülő kínzó kérdések pedig fényt vetnek rá, mennyi minden működik elképesztően zavaros módon Magyarországon a rendszerváltás óta. Kasnyik Márton: A Quaestor-ügy - A legnagyobb magyar pénzügyi csalás története Athenaeum, Budapest, 2017 3499 forint Károsultak tiltakoznak Budapesten 2015-ben. A magyar vadkapitalizmus tanmeséje Túlbeszélt elhallgatások VASS NORBERT Egyre több kortárs román prózakötettel találkozhat az éles szemű olvasó a honi könyvpiacon. Ez jó hír, hiszen a román próza fanyar és groteszk fordulatai mögül is a mienkhez hasonló történelmi tapasztalat kukucskál ki. Radu Tuculescu Öregmama történetei című regényének is hasonlóval kecsegtet a fülszövege. Emiatt még fájóbb, hogy a kötet csalódást okoz. Petra egy nem létező település Kalotaszegen. Szidalmak és szerelmek, harag és megenyhülés színtere. Az elbeszélő egy idős asszony Öregmama - történetei alapján igyekszik a falu múltját felderíteni. A halni készülő hölgy meséjében valószínűtlen elemek és olvasmányélmények keverednek az emlékek mellé, a múltba vesző események felidézésébe megannyi bizonytalanság vegyül tehát. Az izgalmas alaphelyzet számos zsáner - például bűnügyi, szocio-, lélektani vagy riportregény - lehetőségét kínálja fel, csakhogy a mindezekbe bele-belekóstoló szerző mintha a műfajok közötti senki földjén állna meg inkább, hogy a mágikus realizmus Kalotaszegre importálásán mesterkedjen. Ami éppenséggel nem is volna tájidegen, aki járt már arra, megerősítheti. Ha viszont a hegyes-völgyes vidék, a rendezett-kihalt udvarok vagy a módszeresen takarított üres templomok alig látszanak, az arcközelik meg elrajzoltak, akkor az összkép sem üt akkorát, mint a szilvórium arrafelé. Úgy a jó alapötlet - eldeformált emlékek és elhallgatott históriák felől fogni meg a faluközösség eltűnésének, krónikáját - feleslegesen túlbeszéltnek hat. Pedig a falu az a zárvány, ahol pislákol még a közlés vágya, de feldereng egyszersmind az elbeszélés kivitelezhetetlensége is. Ha a falura gondolunk, egyszerre juthatnak eszünkbe az ünnep és a gyász motívumai. A végtelenség és a bezárkózás. A Tuculescu-kötetben azonban másutt vannak a tétek. Lapjain refrénszerűen horgadnak fel a vágyak, duzzadnak meg a mellbimbók, s az alkohol is állandó ágy- és asztaltárs. Az elbeszélést a hiány, a bujaság és a mértéktelenség szervezi. Ennyi volna tényleg? Aránytalan és árnyalatlan ez, emiatt úgy érezzük, egy valódi kistelepülés poros utcái helyett sztereotípiák skanzenjében bóklászunk. I**»» Az Öregmama történetei nem hozza tehát közelebb hozzánk az eltűnt Kalotaszeg«. Aki a környék mágikus realizmusára kíváncsi, szálljon inkább vonatra, utazzon Bánffyhunyadig, és térjen be az „ófalu” főterének lehetetlen műmárvány enteriőrrel hívogató kocsmájába. A biztonság kedvéért kapjon be egy presszókávét meg egy Ursust, aztán induljon el Sztána vagy Szentkirály felé, és távolodjon jó messzire a főúttól. Arra lesz Kalotaszeg. És arra a csendes, szép mágia is. Radu Tuculescu: Öregmama történetei Ford.: Szőcs Imre Tarandus Kiadó, Győr, 2016 3490 forint magazin 29 A nem írás természete DOMINKA EDE HARALD : Amíg másokkal voltunk című Szilasi-kötet a hármasság bűvöletében készült, hiszen a Szentek hárfája és A harmadik híd után ez az író harmadik műve, s mindjárt három kisregényt tartalmaz, melyek annyiban különülnek el és függnek össze, miként egy triptichon darabjai. A szövegek középpontjában jelentős szerzők állnak, még az alkotói csúcstól távoli élethelyzetben, olyankor, amikor a történelmi fordulópontokra eső személyes válságból végül mindhárman kilábalnak. Szilasi gondos kutatása, az irodalomtörténeti töredékekkel gazdagon tűzdelt, olykor terhelt szövegek kimunkáltak, mondatai gyakran versszerűek. A főszereplők - Babits, Jókai és Bessenyei - sajátos portréi kiegészítik a kiforrott alkotóknak azt a képét, melyet először az iskolában ismertünk meg. Emberként is közelinek érezhetjük itt őket, ennek egyik jele, hogy az író keresztnevükön - Mihály, Móric, György - emlegeti őket. Ezzel összefüggésben a tökéletességükben megközelíthetetlennek vélt nagyjaink itt másik arcukkal mutatkoznak meg, azzal, melyen az írás aktuális képtelenségének gyötrelmei rajzolódnak ki. Babits történetébe 1930-ban csöppenünk, amikor már elismert költőként tér vissza Szegedre, ahol visszaemlékezik saját indulására, a kezdő tanárságára, arra a valakire, aki 1906-ban még aligha bízhatott későbbi kiteljesedésében. Ekkor még leginkább csak úgy látjuk őt, mint aki féltékeny aggodalommal követi Ady munkásságát és a fővárosban alakuló Nyugat folyóirat körének tevékenységét. Jókai Erdélyben bukkan fel, a zordon Kárpátokat csodálja, ámde nem szereti, mivel Petőfi beteljesedett sorsa mellett őt ekkor az üldözöttség, a mellőzöttség gyötri a szabadságharc leverése után. Mi viszont annál nagyobb örömmel ismerhetjük fel e bércek közt visszhangzó Jókai-stílust Szilasi szövegében. Bessenyei György időben és műveinek ismertségében is a legtávolabbi tőlünk, nem úgy, mint ebben a kisregényben. Könnyen megérint minket az a drámai visszaesés, mely a franciás műveltséggel gazdag, felvilágosodott Mária Terézia-udvarból a tiszaberceli földesúri világba sodorja. S mintha ez nem lenne elég, neki is van kire féltékenységgel néznie: ekkor tör fel a fiatal Csokonai. A cím Marcel Proust műve, az Álmok, szobák, nappalok elejéről származik: „ha a többiekről tudó éntől is elvonatkoztatunk, akkor találjuk meg azt az ént, amelyik kivárta, amíg másokkal voltunk, s kétségkívül ezt érezzük az egyetlen igazi énnek, végül is a művészek csakis őérte élnek”, amíg másokkal voltunk Szilasi László: Amíg másokkal voltunk Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016 3490 forint V HIRDETÉS MÁNDY IVÁN: ROBIN HOOD Mándy Iván híres ifjúsági könyve a középkori Angliában játszódik, és a sherwoodi erdő igazságosztójának, Robin Hoodnak a történetét meséli el, aki embereivel szembeszállt a zsarnok nottinghami városbíróval. Klasszikus ifjúsági regényekből nyújt színes válogatást a Móra Klassz sorozat! A magyar és világirodalom ismert kalandregényeit, fantasztikus meseregényeit gyűjti egybe a sorozat, hogy az olvasást szerető fiatalok, vagy éppen a nosztalgiázó felnőttek garantáltan jó könyvet vehessenek kézbe. MÓRA KIADÓ 224 oldal, 1999 Ft FRANCESCO FIORETTI: SÖTÉT ERDŐ A Pokol regénye Francesco Fioretti Dante-kutató, s miután kikapcsolódásként egy Caravaggióról írt regénnyel a populáris irodalom területét is felfedezte, úgy gondolta, a nyugati kultúra egyik legnagyobb műve, az Isteni színjáték megérdemelne egy kortárs interpretációt. Ebben a vakmerő vállalkozásban tűnik ki igazán Dante művének döbbenetes aktualitása. Kifinomult stílus és energia hatja át Fioretti munkáját, melyben Dante a pokoljárás során az abszolút gonoszság, a rossz és a bűn eredetét kutatja - kíméletlenség és együttérzés viaskodik a felperzselt tájon. TYPOTEX KIADÓ 220 oldal, 2800 Ft