Magyar Nemzet, 2017. július (80. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
2017. JÚLIUS 1-2., HÉTVÉGE Polgári napilap LXXX. évfolyam, 151. szám 1. kiadás Ára: 335 forint Előfizetőknek: 118 forint Kebelbarátság A Boldogítója Merkel nemmel szavazott, de így is lesz melegházasság © 10 45 milliós kártérítés járt Burka Ferencnek és fiának Nem tudni, mikor zárul le végleg az Orbán Viktor feltétlen támo-újszentmargitai gyilkossági ügy izgatást ígért Erdogannak . 10 2 Sereghajtó Habony Árpád a legelutasítottabb közszereplő az Iránytű Intézet felmérése szerint. ~1 LexSzemerey / Csökken a sör adója: a jegybankelnök unokatestvérei fölözhetik le a habot. Kezdődik az észt elnökség Tallinn testhezálló feladatokat szabott magának, de kérdés, mi lesz a migrációval. Nem ismerne határokat az új nyugdíjrendszer MUNKATÁRSAINKTÓL Határokon átívelő nyugdíj-megtakarítási formák jöhetnek létre az EU-ban, ha elfogadják az Európai Bizottság erről szóló javaslatát. A páneurópai egyéni nyugdíjtermék névre keresztelt konstrukció nem fölváltaná, hanem kiegészítené a jelenleg a nemzeti piacokon megtalálható olyan öngondoskodási formákat, mint hazánkban az önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla vagy nyugdíjbiztosítás. Az új formák megjelenésétől azt remélik a ► milliárd eurónak megfelelő összeg van a romániai kötelező magánnyugdíjszámlákon javaslat előterjesztői, hogy erősebbé válik a szolgáltatók versenye. Miközben Brüsszelben az új elképzeléseken dolgoznak, lehetséges, hogy Magyarországhoz hasonlóan Romániában is kivezetik a rendszerből a kötelező magánnyugdíjpénztárakat. Ionut Misa, a frissen alakult kormány pénzügyminisztere legalábbis azt jelentette be, hogy megszüntetik ezeket a számlákat, a rajtuk felhalmozott közel nyolcmilliárd eurónyi lejt pedig visszaadják a befizetőknek. Mindez ugyanakkor kétséges, mert a kormányfő azonnal tagadta saját minisztere szavait. Továbbiak a 6. oldalon 9 770237 379064 jOlNy Aici Nagy üzlet a kis Sorossal • Egy globalizációpárti világpolgár is jó partnere lehet a kormánynak MUNKATÁRSUNKTÓL Nagyjából 10-11 milliárd forintot kellene menekültekre költenie a magyar kormánynak vagy az ideérkező, letelepedési kötvényt vásároló külföldieknek, ha megfogadnák a kötvénybiznisz egyik legnagyobb nyertesének javaslatát. Armand Arton, a magyar leányvállalata révén az itteni letelepedési programon 8 milliárd forintnál is többet kaszáló Arton Capital elnöke ugyanis régóta szorgalmazza, hogy az ilyen konstrukciókat kínáló országok forgassák vissza bevételeik egy részét, a szegényebb bevándorlókat segítve. Egészen pontosan 2 százalékát, így jön ki a 10 milliárdot meghaladó összeg, hiszen 2013 óta minden bizonnyal 500 milliárd forintnál is többért vásároltak letelepedési kötvényeket gazdag bevándorlók (a konstrukció lényege, hogy tehetős külföldiek 250-300 ezer eurónyi államkötvény lejegyzéséért cserébe magyar letelepedési engedélyhez jutnak, amivel aztán szabadon mozoghatnak az Európai Unióban). Az Arton név itthon valószínűleg az elmúlt napokban került igazán a köztudatba, az Arton Capital volt ugyanis az a közvetítőcég, amelynek irodájából sajtóhírek szerint még áprilisban közel 600 millió forintot vittek el egy betörés során. Az Index.hu azóta megírta, ennek az összegnek a nagy része valószínűleg nem készpénz volt, hanem illetéktelenek számára beválthatatlan váltó. A szakmában ugyanakkor az üzletember neve már hosszú ideje jól cseng, cége ugyanis a magyar kormányon kívül nyolc további ország kabinetjével dolgozik együtt hasonló konstrukciókon. Mások mellett Cipruson, Bulgáriában és a Sarib-térség több államában is bizniszelnek. Armand Arton nem véletlenül választotta ezt a hivatást, a jelenleg Kanadában élő üzletember ugyanis saját bevallása szerint is világpolgár. [Soros...] Folytatás a 3. oldalon ► Arton a migránsok nagy védelmezője és Rogánék ügyletének egyik főszereplője. Pénz beszél FOTÓ: YOUTUBE. MTI/BODNÁR BOGLÁRKA Hamis adatokat szolgáltathatott a Fidesz HORVÁTH-MARKOTAY-JANDO - Mi büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt, és jogilag hibátlan - ezt Orbán Viktor jelentette ki a múlt héten Brüsszelben. A hangzatos nyilatkozat ellenére azonban egyre több a gyanús körülmény a Fidesz kampányköltései körül. Már csütörtökön nyilvánosságra került, hogy a Fidesz jóval kevesebbet fizetett a 2010-es választási kampányban a köztéri reklámokért, mint amennyit a Jobbik az idei plakátkampányára fordít Hiába talált mindent rendben a számvevőszék, ha a Fidesztől valótlan adatokat kapott tett - pedig ez utóbbi esetében áfacsalást és burkolt pártfinanszírozást is kiáltott a kormánypárt. Pénteken ráadásul a 24.hu birtokába került dokumentumok arra világítottak rá, hogy a 2010-es választás előtt kihelyezett kültéri reklámok költségeivel kapcsolatban a Fidesz rossz adatokat közölt a gazdálkodásukat ellenőrző Állami Számvevőszékkel. A portál szerint csak harmadakkora ráfordítást - 35 milliót - jelentettek be, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött szerződésben szerepel. A Fidesz kormányon is átláthatatlan módon szórja a pénzt plakátkampányaira. A november óta eddig elköltött 11 milliárd mellett a következő hónapokban újabb 5,7 milliárdot fordíthatnak a nemzeti konzultációval összefüggő kommunikációra. A kétharmad kikerülésével elfogadott új plakátszabályokat pedig épp tegnap írta alá az államfő. Részletek a 2. és a 3. oldalon Fű alatt szorítanák vissza a gimnáziumokat • Egy NGM-jelentés alapján a gyengébben teljesítő diákok csak szakképzésbe kerülhetnének HUTTER MARIANNA „Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (...) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése” - olvasható egy a Magyar Nemzet birtokába került, tavaly decemberi háttéranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi. Az elnök sokak felháborodását vívta ki, amikor arról beszélt: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat. Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013- as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016- os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat. Pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon. Szakirányú továbbtanulás esetén kedvezőbb elbírálásban részesülhetnek a technikusi képesítésű hallgatók A helyzet megoldására több javaslatot is tesz a háttéranyag. Például a gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők részére kötelezően előírnának központi írásbeli felvételi vizsgát, továbbá minimális bejutási pontszámküszöböt is. [Fű...] Folytatás a 4. oldalon ► Szakképzési centrum a fővárosban. Ahol fűrészelnek, hullik a forgács fotó: balogh dávid