Magyar Nemzet, 2017. július (80. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / 151. szám

2017. JÚLIUS 1-2., HÉTVÉGE Polgári napilap LXXX. évfolyam, 151. szám 1. kiadás Ára: 335 forint Előfizetőknek: 118 forint Kebelbarátság A Boldogítója Merkel nemmel szavazott, de így is lesz melegházasság © 10­ 45 milliós kártérítés járt Burka Ferencnek és fiának Nem tudni, mikor zárul le végleg az Orbán Viktor feltétlen támo-újszentmargitai gyilkossági ügy i­z­gatást ígért Erdogannak . 10 2 Sereghajtó Habony Árpád a legelutasí­­tottabb közszereplő az Iránytű Intézet felmérése szerint. ~1 LexSzemerey / Csökken a sör adója: a jegybankelnök unokatestvérei fölözhetik le a habot. Kezdődik az észt elnökség Tallinn testhezálló feladato­kat szabott magának, de kérdés, mi lesz a migrációval. Nem ismerne határokat az új nyugdíjrendszer MUNKATÁRSAINKTÓL Határokon átívelő nyugdíj-megtakarítá­si formák jöhetnek létre az EU-ban, ha elfogadják az Európai Bizottság erről szóló javaslatát. A páneurópai egyéni nyugdíjtermék névre keresztelt konst­rukció nem fölváltaná, hanem kiegé­szítené a jelenleg a nemzeti piacokon megtalálható olyan öngondoskodási formákat, mint hazánkban az önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékos­­sági számla vagy nyugdíjbiztosítás. Az új formák megjelenésétől azt remélik a ► milliárd eurónak megfelelő összeg van a romániai kö­telező magánnyug­díjszámlákon javaslat előterjesztői, hogy erősebbé vá­lik a szolgáltatók versenye. Miközben Brüsszelben az új elkép­zeléseken dolgoznak, lehetséges, hogy Magyarországhoz hasonlóan Romániá­ban is kivezetik a rendszerből a kötele­ző magánnyugdíjpénztárakat. Ionut Misa, a frissen alakult kor­mány pénzügyminisztere legalább­is azt jelentette be, hogy megszünte­tik ezeket a számlákat, a rajtuk felhal­mozott közel nyolcmilliárd eurónyi lejt pedig visszaadják a befizetőknek. Mindez ugyanakkor kétséges, mert a kormányfő azonnal tagadta saját mi­nisztere szavait. Továbbiak a 6. oldalon 9 770237 379064 jOlN­­y Aic­i Nagy üzlet a kis Sorossal • Egy globalizációpárti világpolgár is jó partnere lehet a kormánynak MUNKATÁRSUNKTÓL Nagyjából 10-11 milliárd forintot kel­lene menekültekre költenie a magyar kormánynak vagy az ideérkező, lete­lepedési kötvényt vásároló külföldiek­nek, ha megfogadnák a kötvénybiznisz egyik legnagyobb nyertesének javasla­tát. Armand Arton, a magyar leányválla­lata révén az itteni letelepedési progra­mon 8 milliárd forintnál is többet kaszá­ló Arton Capital elnöke ugyanis régóta szorgalmazza, hogy az ilyen konstruk­ciókat kínáló országok forgassák vissza bevételeik egy részét, a szegényebb be­vándorlókat segítve. Egészen pontosan 2 százalékát, így jön ki a 10 milliárdot meghaladó összeg, hiszen 2013 óta min­den bizonnyal 500 milliárd forintnál is többért vásároltak letelepedési kötvé­nyeket gazdag bevándorlók (a konst­rukció lényege, hogy tehetős külföldi­ek 250-300 ezer eurónyi államkötvény lejegyzéséért cserébe magyar letele­pedési engedélyhez jutnak, amivel az­tán szabadon mozoghatnak az Európai Unióban). Az Arton név itthon valószínűleg az elmúlt napokban került igazán a köztu­datba, az Arton Capital volt ugyanis az a közvetítőcég, amelynek irodájából saj­tóhírek szerint még áprilisban közel 600 millió forintot vittek el egy betörés so­rán. Az Index.hu azóta megírta, ennek az összegnek a nagy része valószínűleg nem készpénz volt, hanem illetéktele­nek számára beválthatatlan váltó. A szakmában ugyanakkor az üzlet­ember neve már hosszú ideje jól cseng, cége ugyanis a magyar kormányon kí­vül nyolc további ország kabinetjével dolgozik együtt hasonló konstrukció­kon. Mások mellett Cipruson, Bulgáriá­ban és a S­arib-térség több államában is bizniszelnek. Armand Arton nem véletlenül vá­lasztotta ezt a hivatást, a jelenleg Kana­dában élő üzletember ugyanis saját be­vallása szerint is világpolgár. [Soros...] Folytatás a 3. oldalon ► Arton a migránsok nagy védelmezője és Rogánék ügyletének egyik főszereplője. Pénz beszél FOTÓ: YOUTUBE. MTI/BODNÁR BOGLÁRKA Hamis adatokat szolgáltathatott a Fidesz HORVÁTH-MARKOTAY-JANDO - Mi büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt, és jogilag hibátlan - ezt Orbán Vik­tor jelentette ki a múlt héten Brüsszel­ben. A hangzatos nyilatkozat ellenére azonban egyre több a gyanús körül­mény a Fidesz kampányköltései körül. Már csütörtökön nyilvánosságra ke­rült, hogy a Fidesz jóval kevesebbet fi­zetett a 2010-es választási kampányban a köztéri reklámokért, mint amennyit a Jobbik az idei plakátkampányára fordít Hiába talált mindent rendben a számvevőszék, ha a Fidesztől valótlan ada­tokat kapott tett - pedig ez utóbbi esetében áfacsa­lást és burkolt pártfinanszírozást is kiál­tott a kormánypárt. Pénteken ráadásul a 24.hu birtokába került dokumentu­mok arra világítottak rá, hogy a 2010-es választás előtt kihelyezett kültéri reklá­mok költségeivel kapcsolatban a Fidesz rossz adatokat közölt a gazdálkodásu­kat ellenőrző Állami Számvevőszékkel. A portál szerint csak harmadakkora rá­fordítást - 35 milliót - jelentettek be, mint amekkora összeg a Mahir Citypos­­terrel kötött szerződésben szerepel. A Fidesz kormányon is átláthatatlan módon szórja a pénzt plakátkampányai­ra. A november óta eddig elköltött 11 milliárd mellett a következő hónapok­ban újabb 5,7 milliárdot fordíthatnak a nemzeti konzultációval összefüggő kommunikációra. A kétharmad kikerü­lésével elfogadott új plakátszabályokat pedig épp tegnap írta alá az államfő. Részletek a 2. és a 3. oldalon Fű alatt szorítanák vissza a gimnáziumokat • Egy NGM-jelentés alapján a gyengébben teljesítő diákok csak szakképzésbe kerülhetnének HUTTER MARIANNA „Megítélésünk szerint a szakképzés­be lépők számát növelhetné egy (...) kötelező jellegű felvételi rendszer, va­lamint a gimnáziumi keretszámok fo­kozatos korlátozásának bevezetése” - olvasható egy a Magyar Nemzet bir­tokába került, tavaly decemberi hát­téranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara álláspontját tükrözi. Az elnök sokak felháborodását vívta ki, amikor arról beszélt: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat. Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013- as tanévben a gimnáziumban és a szak­képzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016- os tanévre 41-59-re módosult. Probléma­ként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diáko­kat. Pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulá­si esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezked­nek el a munkaerőpiacon. Szakirányú továbbtanulás esetén kedvezőbb elbírálás­ban részesülhetnek a tech­nikusi képesítésű hallgatók A helyzet megoldására több javasla­tot is tesz a háttéranyag. Például a gim­náziumba és szakgimnáziumba jelent­kezők részére kötelezően előírnának központi írásbeli felvételi vizsgát, to­vábbá minimális bejutási pontszámkü­­szöböt is. [Fű...] Folytatás a 4. oldalon ► Szakképzési centrum a fővárosban. Ahol fűrészelnek, hullik a forgács fotó: balogh dávid

Next