Magyar Nemzet, 2017. július (80. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-15 / 163. szám
10 MEGBÍZOTT ROVATVEZETŐ: LÁSZLÓ DÁVID • kulpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Obama ajándéka Trumpnak: tartós megállapodás Irán nukleáris programjáról. EZZEL A CÍMMEL ÍRT CIKKET AZ ALKU MÁSODIK ÉVFORDULÓJÁRA A CNN-NEK JEN PLAKI, AZ OBAMA-KORMÁNY KÜLÜGYI SZÓVIVŐJE Törökország még nem heverte ki a puccskísérletet • Sakir Fakili budapesti nagykövet szerint nem csak az lehet terrorista, aki fegyverrel próbálta megdönteni a hatalmat Puccskísérlet Törökországban - egy évvel ezelőtt mindenki döbbenten figyelte a híreket, ahogy katonák, tankok és vadászrepülők lepték el Isztambul utcáit és egét. Azóta a tisztogatás során több tízezer embert tartóztattak le, miközben a szálak Magyarországig is elértek. Mi tesz valakit terroristává, visszaállítják-e a halálbüntetést, és vannak-e nálunk gülenisták? Sakir Fakili budapesti török nagykövettel beszélgettünk. LÁSZLÓ DÁVID - Egy év telt el a törökországi puccskísérlet óta."Ez alatt az idő alatt több tízezer ember került börtönbe vagy veszítette el az állását, köztük civilek, tanárok, újságírók, jogvédők. Mi kever valakit gyanúba, mi tesz valakit gülenistává? - Erre a kérdésre egyszerű a válasz. Ez egy illegális szervezet, céljuk, hogy beépülve az államba, átvegyék a hatalmat. Ezek az emberek titkos terveik megvalósításához mind egy közös, titkos rendszert, az úgynevezett ByLock alkalmazást használták a kommunikációhoz. - És ez automatikusan terroristává tesz valakit? - Először is tudni kell, hogy Törökországban már az események előtt is jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy felderítsék a titkos hálózatot, rájöjjenek, kik a tagjai, és hol rejtőznek. A terrorellenes intézkedések már két évvel a puccskísérlet előtt, 2014-ben elkezdődtek, az állam azóta tud a szervezet létezéséről, és próbálja azonosítani a terroristákat. Az átvilágítás már a végéhez közeledett, és éppen a hadsereg következett volna, mikor jött a puccskísérlet, így sajnos az csak július 15-én derült ki, hogy már oda is mélyen beépültek. Persze Fethullah Gülen nemzetközi terrorszervezete, a FETC tagjai között voltak olyanok is, akik nem fogtak fegyvert, de például pénzbeli támogatást adtak, vagy a médiában segítették eszméik terjesztését. Az ő felelősségük ugyanolyan nagy. Értem, hogy felvetődik a kérdés, miért börtönöztek be ennyi embert, miért veszítették el oly sokan munkájukat. Hogy ezt megértsük, azt is meg kell érteni, hogy a FETC illegális úton mennyire be volt épülve a rend-őrségbe, bíróságba és katonaságba, illetve majdnem az egész rendszerbe. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy azon az estén a török nép félelmét nem ismerve, hősiesen szállt szembe a tankokkal. A népünk ezt ezért tette, hogy megvédje a demokráciát. Én ezt ahhoz hasonlítom, ahogyan a magyar nép 1956-ban szembeszállt az orosz tankokkal. - Hogyan áll a felelősségre vonás? - Törökországban jelenleg 78 bírósági ügy van a puccskísérlettel kapcsolatban, 23 különböző városban. Jelenleg 50504 személy van letartóztatva, 615 van előzetesben, és további 48 ezer embert már szabadon engedtek. A gyanúsítottak többsége bevallotta, hogy tagja volt a FETC-nek. Most arra várunk, hogy befejeződjenek a tárgyalások, és a bűnösöket elítéljék. - A halálbüntetés még napirenden van? - Az utóbbi pár hónapban erről nem nagyon esett szó, és a parlamentben sem terjesztettek elő ezzel kapcsolatban semmit. Emlékeztetném, hogy a történteket Törökország óriási traumaként élte meg. Azon az estén 249-en haltak meg, és több mint kétezren sérültek meg a tankok és repülők tüzétől. Érthető, hogy ezután a népben óriási harag dúlt, és a halálát kívánták azoknak az áruló embereknek, akik például képesek voltak átmenni egy tankkal saját honfitársaikon. - A puccskísérlet megszervezésével vádolt Fethullah Gülent viszont még mindig nem adta ki az Egyesült Államok. Miért? - Több, összesen azt hiszem, 14 teli doboznyi iratot küldtünk az Egyesült Államokba, hogy bebizonyítsuk, ő a bűnös. Ezek között olyan új dokumentumok is vannak, amelyekben maguk az elkövetők vallják be, hogy ő bízta meg őket. A török nép nagyon meglepett és csalódott, amiért Amerika annak ellenére sem adta még ki Fethullah Gülent, hogy bűnösségéhez kétség sem férhet, és országaink szoros szövetségesek. Ennek pontos okát még mi magunk sem tudjuk. Nagyon sok felvetés és spekuláció létezik, van, aki szerint némely titkos szervezetek állnak az ügy mögött. Az Európai Parlament éppen a minap fogadott el egy meglehetősen kritikus állásfoglalást Törökországgal szemben, amely elítéli ugyan a puccskísérletet, de bírálja az arra adott válaszokat, és ismét a csatlakozási tárgyalások befagyasztását kéri. Jogosan? - Európa még nem érti, hogy Törökország milyen nagy traumán ment keresztül. Az építő kritikát mindig szívesen vesszük, de mindegy is, mit mond az Európai Parlament. Törökország célja egyébként is az, hogy az európai feltételeknek megfeleljen. Továbbra is stratégiai cél, hogy csatlakozzunk az Európai Unióhoz, és elérjük az európai standardokat. Törökország és Európa ugyanannak a civilizációs családnak a tagja. Azt a nyugati sajtó nem veri nagy dobra, hogy igaz ugyan, hogy körülbelül 30 ezren elvesztették a munkájukat, de a legtöbbjük egy éven belül visszakapta az állását. Azt is elfelejtik megírni, hogy a 300 felfüggesztett civil szervezet is újra működik már. Például az Európa Tanács is elismerte, hogy Törökországnak mint államnak joga van megvédenie magát. Ugyanakkor azt tanácsolták, hogy Ankara hozzon létre egy olyan szervezetet, amelyhez a török emberek fordulhatnak panaszaikkal, ha úgy érzik, az állam jogtalanul járt el velük. Ezt meg is fogadtunk, a szervezet már létrejött, és július 17-én, hétfőn megkezdi munkáját. A mi célunk is az, hogy a rendkívüli állapotot megszüntessük, és minden visszatérjen a rendes kerékvágásba. Tudja, hogy a magyar képviselők hogyan szavaztak a kritikus állásfoglalásról az Európai Parlamentben? - Nem tudom, de kíváncsi vagyok! - Egyetlen magyar képviselő sem szavazott nemmel. A fideszes és jobbikos képviselők tartózkodtak, a baloldaliak igennel voksoltak. Nem várt volna nemet azok után, hogy Orbán Viktor azt mondta Ankarában, támogatja a törökök csatlakozását? - Biztosan van magyarázatuk arra, hogy miért szavaztak így, és mi is szeretnénk tudni, hogy mi ennek az oka. - A magyarországi gülenista szállal jutottak valamire? - Magyarországon egy iskola kapcsolódott a terrorszervezethez, tud- t juk, hogy emiatt nagyon sok család ki is vette onnan gyermekét. Úgy tudjuk, hogy a vizsgálat ügyükben még mindig tart. Két szervezet van még, amelyek a FETC-höz köthetők. Az utóbbi időben egyébként azt vettük észre, hogy visszaesett az aktivitásuk. A világon mindenütt próbálunk figyelmeztetni arra, hogy milyen veszélyesek a Gülenhez köthető iskolák. Hiszen azok az emberek, akik itt végeznek, aztán az államapparátusban beépülnek, az adott országra is fenyegetést jelentenek. Sakir Fakili fotó: székelyhídi balázs ,A török nép félelmét nem ismerve, hősiesen szállt szembe a tankokkal" fotó: mti/epa 15()]k.1 ► ezernél is több ember van letartóztatva, és majdnem ennyit már szabadon engedtek 2017. JÚLIUS 15., SZOMBAT Madar Nemzet Békök, gesztusok Együtt ünnepelte július 14-ét Trump és Macron Donald Trump amerikai elnökkel az oldalán emlékezett meg Emmanuel Macron francia államfő az 1789-es francia forradalom kezdetéről, és az első világháborús amerikai hadba lépés századik évfordulójáról. Az amerikai részvétellel megtartott párizsi katonai díszszemle után Macron beszédet mondott, amelyben az Egyesült Államoknak a francia történelemben játszott baráti szerepét méltatta. Mint fogalmazott, Franciaország története során biztos szövetségesekre lelt, akik segítségükre siettek. - Ilyen barát az Egyesült Államok is, és éppen ezért soha semmi nem választhat szét bennünket - hangsúlyozta a francia államfő, s hozzátette, az amerikai elnöki pár jelenléte a nemzeti ünnepen olyan barátság jele, amely átível az időn. A két államfő gesztusoktól túlcsordult találkozója ellentmond a májusban beiktatott Macron eddig követett kritikus politikájának. A fiatal államfő korábban többször kritizálta Trumpot. Első kézfogásuk például bejárta a világsajtót, miután Macron erőfitogtatásként hosszú másodpercekig nem volt hajlandó elengedni amerikai kollégája kezét. A találkozó ezúttal sem telt el pikáns jelenet nélkül. Felkeltette a sajtó figyelmét, hogy Trump a francia first lady, Brigitte Macron külsejét dicsérte meg az európai etiketthez mérten kitörő lelkesedéssel. (MN) Reményt adhat egy csepp a tengerben LÁSZLÓ A béke és a víz: a Közel-Kelet két nagy kincse. Ha békéből még nem is, de vízből egy kicsit több juthat a palesztinoknak, ha tényleg sikerül tető alá hozni azt a vízgazdálkodási tervet, amelyet csütörtökön jelentett be Jason Greenblatt, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja. A nagyszabású beruházásban 200 kilométer hosszú csővezetékkel kötnék össze a Vörös-tengert a Holt-tengerrel, több legyet ütve egy csapásra. Egyrészt vizet juttatnának a kiszáradó Holt-tengerbe, másrészt a jordániai Akabába tervezett sótlanítóval édesvizet állítanának elő, harmadrészt elektromos áramot is termelnének. A költségeket jelenleg 900 millió dollárra becsülik. Ugyanakkor a terv - szó szerint - csak csepp a tengerben. Ami a Holt-tenger megmentését illeti: annak vízszintje most évenként egy méterrel csökken. Csupán a jelenlegi vízmennyiség fenntartásához évi 800 millió köbméter vízre lenne szükség, a vízvezeték ennek jó, ha tíz százalékát biztosítaná. Nem lélegezhetnek fel a palesztinok sem. A megállapodás szerint Izrael 32 millió köbméter vizet adna el a Palesztin Hatóságnak, ebből 22 milliót Ciszjordániának és tízet a Gázai övezetnek. Csakhogy egyedül a radikális Hamász által uralt, kétmillió lakosú Gázai övezetnek a vízigénye évi 200 millió köbméter. Ennek jelenleg a vízsótlanítók túlterhelése mellett is legfeljebb a negyede áll rendelkezésükre. Sőt, nemcsak vízből, de már áramból sincs elég. A területen naponta legfeljebb 2-3 órát van elektromosság, miután a saját erőműveik működtetéséhez nincs elég üzemanyaguk, az Egyiptom felől érkező vezetékek pedig megrongálódtak. Az egyedüli lehetőség így Izrael, csakhogy mivel a Palesztin Hatóság megelégelte, hogy a rivális Hamász „villanyszámláját” nekik kell fizetniük, ebből az irányból is korlátozva van a szolgáltatás. Míg erőműveket és vízvezetékeket lehet építeni, a békével már sokkal nehezebb a helyzet. A reményt keltő vízgazdálkodási megállapodást pénteken máris beárnyékolta egy jeruzsálemi merénylet: három palesztin merénylő két izraeli rendőrt lőtt le a Templomhegy közelében, majd a biztonságiak a támadókkal is végeztek. víztároló csatorna szivattyúállomás Földközitenger Forrás: MN-gyűjtés / MN-grafika