Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-01 / 204. szám
Magyar füzet 2017. SZEPTEMBER 1.,PÉNTEK Lázár nem harcol az újságírókkal • A miniszter szerint megéri volt államtitkárát háromszoros gázsiért visszafoglalkoztatni HUTTER MARIANNA-KATONA MARIANN Háromszor olyan mennyiségű, fontosságú és minőségű munkáért muszáj háromszor annyit fizetni, mert nem vagyunk kommunisták, így reagált Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón arra a kérdésre, mi indokolja, hogy korábban felmondott államtitkárát, Sonkodi Balázst korábbi fizetésének háromszorosáért foglalkoztatják vissza tanácsadó Lázár János örül neki, hogy olcsón - havi hárommillió forintért - ilyen tanácsadóhoz jutottként. A volt államtitkár így már a korábbi havi bruttó egymilliós fizetése helyett havi bruttó hárommillió forintot kap. Lázár - egykori államtitkárát a legkiválóbb kollégái között említette - azt mondta, örül, hogy „ilyen olcsón ilyen tanácsadóhoz jutottam”. Ám lapunk kérésére, hogy nevezzen meg két példát arra, hogy Sonkodi milyen ügyekben adott neki tanácsot az elmúlt egy hónapban, csak „a paksi atomerőmű finanszírozásának nemzetközi aspektusait” említette. További ügyet újabb kérésünk ellenére sem közölt. Lázár János ugyanakkor hangsúlyozta, miniszterként joga van eldönteni, mi éri meg neki, és mi nem, s el tud számolni minden egyes rábízott adóforinttal. Lapunk Sonkodi Balázs ügyében háromszor is küldött írásos megkeresést a Miniszterelnökségnek a nyár folyamán, ám egyszer sem kaptunk választ. Ez azért is pikáns részlet, mert Lázár János csütörtökön azt is bizonygatta, ő nem áll harcban az újságírókkal. Legalábbis így fogalmazott azután, hogy a kormányfő által korábban említett, a „Soros-médiával” indítandó harc részleteiről kérdezték. Habár azt gyorsan leszögezte, ő nem „miniszterelnöki szótár”, szerinte Orbán Viktor arra gondolhatott, hogy a választási időszakban a kormánypártokkal szemben ezeken a médiafelületeken lesz egy kampány, amivel meg kell küzdeni. Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor egyből hozzátette, hogy lesz mit tenniük. - Amikor a média egy része primer politikai szereplőnek tekinti magát, van mi ellen küzdeni - mondta. Lázár János kérdésre elismerte, valóban az a kormány szándéka, hogy bizonyos állami vezetői tisztség betöltéséhez feltétel vagy előny legyen 2023-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) államtudományi képzésén szerzett diploma. Ezt azzal indokolta, hogy speciális szakmáról van szó, amely speciális tudást igényel. Végleges kormánydöntés azonban még nem született. Szó volt a kormányinfón az elmúlt napokban jelentős viharokat gerjesztő lombikbébiprogramról és Veres András püspök lapunknak adott interjújáról. A miniszter az egyház véleményét nem kívánta sem minősíteni, sem véleményezni, majd megismételte, hogy a kormány célja a meddő párok megsegítése, hogy gyermeket nevelhessenek. A Magyar Nemzet arról is kérdezte a minisztert, hogy csütörtökön hét pedagógus-szakszervezet jelentette be, nem kíván a kormány köznevelés-stratégiai kerekasztalához csatlakozni. Lázár a döntésüket a választási kampány közeledtének tudta be, mondván, „csak olyan ember lép ilyet, akinek politikai tervei vannak”. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter maratoni kormányinfóval nyitott a nyári szünet után fotó: székelyhídi balázs Beindult az ígéretlicit a nyugdíjasoknak • Az MSZP visszaállítaná a 13. havi juttatást, több ellenzéki pedig a minimális értéket emelné ► Folytatás az 1. oldalról Az MSZP elnöke a nyugdíjminimum duplázását, a százezer forint alatti nyugdíjak intenzív emelését és a 13. havi nyugdíj visszaadását is megígérte. Az Együtt programjához hasonlóan bevezetné és 500 ezer forintban maximálná az ellátást, de megduplázná a szociális otthonok számát is, az idősek elleni bűncselekményeket pedig szigorúbban büntetné, létrehozná az idősügyi ombudsman intézményét, és 62 éves kortól rugalmassá tenné a nyugdíjba vonulás korhatárát. A terembe való bevonulásakor nagy tapsot kapott Gyurcsány Ferenc, felborítva ezzel a konferencia rendjét. - Ellenzékben nagyon könnyű mindenkinek mindent megígérni. Nem akarok nyílt vitába keveredni a szocialistákkal, de én nagyon óvatos lennék a 13. havi nyugdíj bevezetésével, mert az évi 250 milliárd forint nagyon hiányozna máshonnan. Nem értek egyet azzal, hogy mindenkinek, feltétel nélkül járjon - fogalmazott a DK elnöke. A szocialistáknál visszafogottabb programot hirdetett, hiszen kötelezően csak az infláció mértékével emelne, prémiumot pedig csak akkor adna, ha van gazdasági növekedés. Azért egy ötvenezer forintos nyugdíjminimum megígérésének Gyurcsány Ferenc sem tudott ellenállni, szerinte ennek szerepelnie kell a rövid távú célok között. A nyugdíjminimum amúgy jelenleg 28 500 forint, míg van olyan nyugdíjas, aki kétmillió forintot kap. Ugyanakkor a DK elnöke úgy látja, hogy a következő években csak kisebb korrekciókra van szükség, de 2025- 2030 körül már drámai lehet a helyzet. - Nem akarok udvarolni a választóknak. Ez már a sokadik kampányom, bölcsebb lettem, óvok mindenkit attól, hogy sokat ígérjen, mert abból csak baj lehet. Azokkal vitatkozom, akik túlígérik magukat - mondta Gyurcsány Ferenc. Nem volt ennyire népszerű Bokros Lajos, a MoMa elnöke, aki leszögezte: a nyugdíj nem szociális juttatás, nem jár mindenkinek alanyi jogon. - A magasabb nyugdíj nem az első lépés, hanem a jó gazdaságpolitika következménye -fogalmazott a konzervatív politikus. Valamint szokásához híven figyelmeztette a nyugdíjasokat, hogy nyugdíjemelés csak a járulékbefizetés növekedéséből, adóemelésből lehetséges. Bokros Lajosétól különböző állásponton volt Szél Bernadett, aki többször is azt hangsúlyozta, hogy differenciált emelésre van szükség, ami egy szociális szempont érvényesítését jelentené. Az LMP programja még nincs kőbe vésve, de a zöldpárt társelnöke - több, korábbi felszólalóhoz hasonlóan - amellett érvelt, hogy a nyugdíj mellett lehessen dolgozni is. Nehezen találta meg a hangot a nyugdíjasokkal Fekete-Győr András, de ígérgetésben a Momentum elnöke is jól teljesített, ugyanis senior egyetemek létrehozása és a szupermarketek házhoz szállításának állami támogatása is része az új párt programjának. A végén már a nyugdíjasok és a sajtó is Vona Gábort várta, aki Gyurcsány Ferencéhez hasonló tapsot kapott felbukkanásakor. A Jobbik elnöke nyolc népszerű javaslattal fordult a nyugdíjasokhoz, ezek között szerepel a gyermeknevelés nyugdíjszerző tevékenységként való elismerése, áfacsökkentés, de a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehetnének 40 év munka után. A csodafegyver azonban a bérunió, mert „az a legfontosabb, hogy európai mértékben növekedjenek a bérek. A béruniós kezdeményezésünk a nyugdíjunió irányába tett lépést is jelenti” - magyarázta Vona Gábor. VONA GÁBOR: Szociális szempontok alapján a kis és közepes nyugdíjakat nagyobb mértékben kell emelni MOLNÁR GYULA: Elfogadhatatlan, hogy luxusnyugdíjak legyenek, miközben falun egyre több a szegény nyugdíjas V4-elnökség Újabb milliárdos megbízás Schmidtnek Schmidt Mária történész, az 1956-os emlékév kormánybiztosa lett a visegrádi négyek (V4) 2017-2018. évi magyar elnökségének kulturális, tudományos és társadalmi programjainak felelőse - írta a 24.hu. Egy kormányhatározat szerint a célra 2,156 milliárd forintot szán a kormányzat, amelyet tudományos, zenei és egyéb művészeti programokra költhetnek el. A Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felelt az 1956-os emlékév lebonyolításáért is, az állami rendezvénysorozatra 13,5 milliárd forintot költöttek. (MN) Városligeti huzavona Bíróságra vihetik az azbesztügyet Van azbeszt a volt Petőfi Csarnok bontási területén, de „nem a belélegezhető, közvetlenül élet- és balesetveszélyes válfaja, hanem a városban mindenütt előforduló, kötött változata” - írta tegnap lapunknak a Városliget Zrt. a Ligetvédők szerdai bejelentésére. A beruházás ellenzői a Facebookon tették közzé: „rákkeltő azbesztet” találtak, egy vizsgálat is megerősítette az állítást. A Városliget Zrt. szerint a bontás még tart, ezért jogi lépéseket tesznek azokkal szemben, akik a projektről félelemkeltésre alkalmas, valótlan információkat terjesztenek. (Sz. Zs.) Helyreigazítás Nem terjeszkedik a Duna Aszfalt Mégsem lép be az agrárágazatba a Duna Aszfalt Kft. A Magyar Nemzet múlt héten számolt be róla, hogy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó, tiszakécskei székhelyű építőipari vállalat új - mezőgazdasági tervekre utaló - tevékenységeket jegyeztetett be. Azt írtuk, hogy így a társaság a jövőben nyújthat például erdészeti, növénytermesztési, állattenyésztési vagy épp betakarítást követő szolgáltatást, de foglalkozhat fakitermeléssel és agrárgépek bérbeadásával is. A cég azonban bő egy héttel megkeresésünket követően válaszolt kérdéseinkre, és mint fogalmaztak: „Az adóhivatal hivatalos nyilvántartásában és a hivatalos cégkivonaton mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységi kör nem szerepel a Duna Aszfalt Kft. tevékenységi körei között.” Az említetteket ugyanis nem bejegyezték, hanem a közelmúltban törölték. A szintén lapunk múlt heti cikkében jelzett távközlési tevékenységet ugyanakkor valóban a közelmúltban vette fel a Duna Aszfalt, így a vállalat a jövőben telekommunikációs termék kiskereskedelmével tényleg foglalkozhat. A cég sajtóosztálya erről azt írta: „A telekommunikációs tevékenységet társaságunk költségcsökkentés miatt vette fel.” A kiadások tervezett lefaragásának mikéntjéről azonban további részleteket nem árultak el. A pontatlan tájékoztatásért elnézést kérünk az érintettektől és olvasóinktól is. (J. M.) belföld 13 Kerítéspénzt kérünk Brüsszeltől MARKOTAY CSABA-KATONA MARIANN Levélben kérte a miniszterelnök Jean- Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét, hogy Brüsszel fizesse ki a felét a magyar határvédelemre az utóbbi két évben elköltött 800 millió eurónak, azaz csaknem 270 milliárd forintnak - közölte a tegnapi kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ő európai szolidaritással érvelt, ugyanazzal, amit az európai vezetők a menedékkérők szétosztásával kapcsolatban rendszeresen számonkérnek a téma elől elzárkózó magyar kormányon. A mostani kérés lényegében azt jelenti, hogy a déli határon épült kerítés és egyéb határvédelmi kiadások költségeinek felét, 400 millió eurót az Európai Bizottságnak kellene állnia, méghozzá utólag. Vagyis a „megállítandó” Brüsszelnek kellene fizetnie. Lázár János elmondta, Magyarország a migrációs válság kezdete óta tartja magát a schengeni határ védelméhez, ami arra kötelezi az országot, hogy megvédje Európa határát. A kerítés megépítésével, háromezer határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak magát, hanem Európa minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatával szemben. Nem túlzás azt állítani, hogy az európai állampolgárok biztonságát a magyar rendőrök, katonák is megteremtik, és ami ennél ► millió eurót, azaz csaknem 135 milliárd forintot fizettetne a kormány az Európai Bizottsággal s is fontosabb, a magyar adófizetők finanszírozzák - mondta. - Azt reméljük, az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az EB az eddig felvetődött határvédelmi költségekhez érdemben járul hozzá - érvelt Lázár. Egyben utalt rá, a bevándorlással kapcsolatban a bizottság idén nyújtott már segítséget európai országoknak. Görögországnak egymilliárd eurót ígértek, ebből 500 milliót már át is utaltak, Olaszországnak 656 millió eurót adnak, Bulgáriának pedig már 100 millió eurót folyósítottak is. Ha a pénz visszajutna Magyarországra, a miniszter szerint a költségvetésbe, a tartalékokba kerülne, amiből eddig is fedezték a határvédelmi kiadásokat. Ám az nagy kérdés, hogy mire költhetnének belőle, egyáltalán nem biztos, hogy ezt az összeget is csupán védelmi célokra használhatnák fel. Lázár János úgy véli, erről Brüsszellel kell megállapodni. Szóba került az is, hogy jövő szerdán esedékes az Európai Unió Bíróságának döntése a kvótaperben, aminek lényege, hogy Magyarország megtámadta az 1294 menedékkérő áthelyezéséről szóló uniós döntést. Lázár úgy véli, most csak arról határoznak majd Luxembourgban, hogy az ominózus határozat egyezik-e az uniós joggal; újabb eljárás része lehet az a téma, hogy hazánk továbbra sem hajlandó végrehajtani a döntést.