Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-01 / 204. szám

Magyar füzet 2017. SZEPTEMBER 1.,PÉNTEK Lázár nem harcol az újságírókkal • A miniszter szerint megéri volt államtitkárát háromszoros gázsiért visszafoglalkoztatni HUTTER MARIANNA-KATONA MARIANN Háromszor olyan mennyiségű, fontos­ságú és minőségű munkáért muszáj há­romszor annyit fizetni, mert nem va­gyunk kommunisták, így reagált Lázár János Miniszterelnökséget vezető mi­niszter a tegnapi kormányinfón arra a kérdésre, mi indokolja, hogy korábban felmondott államtitkárát, Sonkodi Ba­lázst korábbi fizetésének háromszoro­sáért foglalkoztatják vissza tanácsadó­ Lázár János örül neki, hogy olcsón - havi hárommillió forintért - ilyen tanácsadó­hoz jutott­ként. A volt államtitkár így már a ko­rábbi havi bruttó egymilliós fizetése helyett havi bruttó hárommillió forintot kap. Lázár - egykori államtitkárát a leg­kiválóbb kollégái között említette - azt mondta, örül, hogy „ilyen olcsón ilyen tanácsadóhoz jutottam”. Ám lapunk kérésére, hogy nevezzen meg két pél­dát arra, hogy Sonkodi milyen ügyek­ben adott neki tanácsot az elmúlt egy hónapban, csak „a paksi atomerőmű fi­nanszírozásának nemzetközi aspektu­sait” említette. További ügyet újabb ké­résünk ellenére sem közölt. Lázár János ugyanakkor hangsúlyozta, miniszter­ként joga van eldönteni, mi éri meg ne­ki, és mi nem, s el tud számolni minden egyes rábízott adóforinttal. Lapunk Sonkodi Balázs ügyében há­romszor is küldött írásos megkeresést a Miniszterelnökségnek a nyár folyamán, ám egyszer sem kaptunk választ. Ez azért is pikáns részlet, mert Lázár János csütörtökön azt is bizonygatta, ő nem áll harcban az újságírókkal. Legalábbis így fogalmazott azután, hogy a kormány­fő által korábban említett, a „Soros-mé­diával” indítandó harc részleteiről kér­dezték. Habár azt gyorsan leszögezte, ő nem „miniszterelnöki szótár”, szerin­te Orbán Viktor arra gondolhatott, hogy a választási időszakban a kormánypár­tokkal szemben ezeken a médiafelülete­ken lesz egy kampány, amivel meg kell küzdeni. Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor egyből hozzátette, hogy lesz mit tenniük. - Amikor a média egy része primer politikai szereplőnek tekinti ma­gát, van mi ellen küzdeni - mondta. Lázár János kérdésre elismerte, va­lóban az a kormány szándéka, hogy bi­zonyos állami vezetői tisztség betöltésé­hez feltétel vagy előny legyen 2023-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) államtudományi képzésén szerzett dip­loma. Ezt azzal indokolta, hogy speciá­lis szakmáról van szó, amely speciális tudást igényel. Végleges kormánydön­tés azonban még nem született. Szó volt a kormányinfón az elmúlt napokban je­lentős viharokat gerjesztő lombikbébi­programról és Veres András püspök la­punknak adott interjújáról. A miniszter az egyház véleményét nem kívánta sem minősíteni, sem véleményezni, majd megismételte, hogy a kormány célja a meddő párok megsegítése, hogy gyer­meket nevelhessenek. A Magyar Nemzet arról is kérdezte a minisztert, hogy csütörtökön hét peda­gógus-szakszervezet jelentette be, nem kíván a kormány köznevelés-stratégi­ai kerekasztalához csatlakozni. Lázár a döntésüket a választási kampány kö­zeledtének tudta be, mondván, „csak olyan ember lép ilyet, akinek politikai tervei vannak”. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter maratoni kormányinfóval nyitott a nyári szünet után fotó: székelyhídi balázs Beindult az ígéretlicit a nyugdíjasoknak • Az MSZP visszaállítaná a 13. havi juttatást, több ellenzéki pedig a minimális értéket emelné ► Folytatás az 1. oldalról Az MSZP elnöke a nyugdíjminimum dup­lázását, a százezer forint alatti nyugdíjak intenzív emelését és a 13. havi nyug­díj visszaadását is megígérte. Az Együtt programjához hasonlóan bevezetné és 500 ezer forintban maximálná az ellá­tást, de megduplázná a szociális ottho­nok számát is, az idősek elleni bűncse­lekményeket pedig szigorúbban büntet­né, létrehozná az idősügyi ombudsman intézményét, és 62 éves kortól rugalmas­sá tenné a nyugdíjba vonulás korhatárát. A terembe való bevonulásakor nagy tapsot kapott Gyurcsány Ferenc, felbo­rítva ezzel a konferencia rendjét. - El­lenzékben nagyon könnyű mindenki­nek mindent megígérni. Nem akarok nyílt vitába keveredni a szocialistákkal, de én nagyon óvatos lennék a 13. havi nyugdíj bevezetésével, mert az évi 250 milliárd forint nagyon hiányozna más­honnan. Nem értek egyet azzal, hogy mindenkinek, feltétel nélkül járjon - fo­galmazott a DK elnöke. A szocialisták­nál visszafogottabb programot hirde­tett, hiszen kötelezően csak az infláció mértékével emelne, prémiumot pedig csak akkor adna, ha van gazdasági nö­vekedés. Azért egy ötvenezer forintos nyugdíjminimum megígérésének Gyur­csány Ferenc sem tudott ellenállni, sze­rinte ennek szerepelnie kell a rövid tá­vú célok között. A nyugdíjminimum amúgy jelenleg 28 500 forint, míg van olyan nyugdíjas, aki kétmillió forintot kap. Ugyanakkor a DK elnöke úgy látja, hogy a következő években csak kisebb korrekciókra van szükség, de 2025- 2030 körül már drámai lehet a helyzet. - Nem akarok udvarolni a választóknak. Ez már a sokadik kampányom, bölcsebb lettem, óvok mindenkit attól, hogy so­kat ígérjen, mert abból csak baj lehet. Azokkal vitatkozom, akik túlígérik ma­gukat - mondta Gyurcsány Ferenc. Nem volt ennyire népszerű Bokros Lajos, a MoMa elnöke, aki leszögezte: a nyugdíj nem szociális juttatás, nem jár mindenkinek alanyi jogon. - A maga­sabb nyugdíj nem az első lépés, hanem a jó gazdaságpolitika következménye -fogalmazott a konzervatív politikus. Va­lamint szokásához híven figyelmeztet­te a nyugdíjasokat, hogy nyugdíjemelés csak a járulékbefizetés növekedéséből, adóemelésből lehetséges. Bokros Lajo­sétól különböző állásponton volt Szél Bernadett, aki többször is azt hangsú­lyozta, hogy differenciált emelésre van szükség, ami egy szociális szempont ér­vényesítését jelentené. Az LMP prog­ramja még nincs kőbe vésve, de a zöld­párt társelnöke - több, korábbi felszóla­lóhoz hasonlóan - amellett érvelt, hogy a nyugdíj mellett lehessen dolgozni is. Nehezen találta meg a hangot a nyug­díjasokkal Fekete-Győr András, de ígér­getésben a Momentum elnöke is jól tel­jesített, ugyanis senior egyetemek lét­rehozása és a szupermarketek házhoz szállításának állami támogatása is része az új párt programjának. A végén már a nyugdíjasok és a sajtó is Vona Gábort várta, aki Gyurcsány Ferencéhez ha­sonló tapsot kapott felbukkanásakor. A Jobbik elnöke nyolc népszerű javaslat­tal fordult a nyugdíjasokhoz, ezek kö­zött szerepel a gyermeknevelés nyugdíj­­szerző tevékenységként való elismerése, áfacsökkentés, de a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehetnének 40 év munka után. A csodafegyver azonban a bérunió, mert „az a legfontosabb, hogy európai mértékben növekedjenek a bé­rek. A béruniós kezdeményezésünk a nyugdíjunió irányába tett lépést is jelen­ti” - magyarázta Vona Gábor. VONA GÁBOR: Szociális szempon­tok alapján a kis és közepes nyugdíja­kat nagyobb mér­tékben kell emelni MOLNÁR GYULA: Elfogadhatatlan, hogy luxusnyugdíjak legyenek, miközben falun egyre több a szegény nyugdíjas V4-elnökség Újabb milliárdos megbízás Schmidtnek Schmidt Mária történész, az 1956-os emlékév kormánybiztosa lett a visegrá­di négyek (V4) 2017-2018. évi magyar elnökségének kulturális, tudományos és társadalmi programjainak felelőse - írta a 24.hu. Egy kormányhatározat sze­rint a célra 2,156 milliárd forintot szán a kormányzat, amelyet tudományos, ze­nei és egyéb művészeti programokra költhetnek el. A Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felelt az 1956-os emlékév lebonyolítá­sáért is, az állami rendezvénysorozatra 13,5 milliárd forintot költöttek. (MN) Városligeti huzavona Bíróságra vihetik az azbesztügyet Van azbeszt a volt Petőfi Csarnok bon­tási területén, de „nem a belélegezhe­tő, közvetlenül élet- és balesetveszélyes válfaja, hanem a városban mindenütt előforduló, kötött változata” - írta teg­nap lapunknak a Városliget Zrt. a Liget­védők szerdai bejelentésére. A beruhá­zás ellenzői a Facebookon tették közzé: „rákkeltő azbesztet” találtak, egy vizs­gálat is megerősítette az állítást. A Vá­rosliget Zrt. szerint a bontás még tart, ezért jogi lépéseket tesznek azokkal szemben, akik a projektről félelemkel­tésre alkalmas, valótlan információkat terjesztenek. (Sz. Zs.) Helyreigazítás Nem terjeszkedik a Duna Aszfalt Mégsem lép be az agrárágazatba a Du­na Aszfalt Kft. A Magyar Nemzet múlt héten számolt be róla, hogy a Szíjj Lász­ló érdekeltségébe tartozó, tiszakécskei székhelyű építőipari vállalat új - mező­­gazdasági tervekre utaló - tevékenysé­geket jegyeztetett be. Azt írtuk, hogy így a társaság a jövőben nyújthat példá­ul erdészeti, növénytermesztési, állatte­nyésztési vagy épp betakarítást követő szolgáltatást, de foglalkozhat fakiterme­léssel és agrárgépek bérbeadásával is. A cég azonban bő egy héttel megkeresé­sünket követően válaszolt kérdéseink­re, és mint fogalmaztak: „Az adóhivatal hivatalos nyilvántartásában és a hivata­los cégkivonaton mezőgazdasággal kap­csolatos tevékenységi kör nem szerepel a Duna Aszfalt Kft. tevékenységi körei között.” Az említetteket ugyanis nem bejegyezték, hanem a közelmúltban tö­rölték. A szintén lapunk múlt heti cik­kében jelzett távközlési tevékenységet ugyanakkor valóban a közelmúltban vette fel a Duna Aszfalt, így a vállalat a jövőben telekommunikációs termék kiskereskedelmével tényleg foglalkoz­hat. A cég sajtóosztálya erről azt írta: „A telekommunikációs tevékenysé­get társaságunk költségcsökkentés mi­att vette fel.” A kiadások tervezett lefa­ragásának mikéntjéről azonban további részleteket nem árultak el. A pontatlan tájékoztatásért elnézést kérünk az érin­tettektől és olvasóinktól is. (J. M.) belföld 13 Kerítéspénzt kérünk Brüsszeltől MARKOTAY CSABA-KATONA MARIANN­ ­ Levélben kérte a miniszterelnök Jean- Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét, hogy Brüsszel fizesse ki a felét a magyar határvédelemre az utób­bi két évben elköltött 800 millió euró­­nak, azaz csaknem 270 milliárd forint­nak - közölte a tegnapi kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget veze­tő miniszter. Ő európai szolidaritással érvelt, ugyanazzal, amit az európai ve­zetők a menedékkérők szétosztásával kapcsolatban rendszeresen számonkér­­nek a téma elől elzárkózó magyar kor­mányon. A mostani kérés lényegében azt jelenti, hogy a déli határon épült kerítés és egyéb határvédelmi kiadá­sok költségeinek felét, 400 millió eurót az Európai Bizottságnak kellene állnia, méghozzá utólag. Vagyis a „megállítan­dó” Brüsszelnek kellene fizetnie. Lázár János elmondta, Magyaror­szág a migrációs válság kezdete óta tart­ja magát a schengeni határ védelmé­hez, ami arra kötelezi az országot, hogy megvédje Európa határát.­­ A kerítés megépítésével, háromezer határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak magát, hanem Európa minden polgárát védi az illegális beván­dorlók áradatával szemben. Nem túlzás azt állítani, hogy az európai állampol­gárok biztonságát a magyar rendőrök, katonák is megteremtik, és ami ennél ► millió eurót, azaz csaknem 135 milliárd forin­tot fizettetne a kor­mány az Európai Bizottsággal­ ­s is fontosabb, a magyar adófizetők fi­nanszírozzák - mondta. - Azt reméljük, az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az EB az ed­dig felvetődött határvédelmi költségek­hez érdemben járul hozzá - érvelt Lá­zár. Egyben utalt rá, a bevándorlással kapcsolatban a bizottság idén nyújtott már segítséget európai országoknak. Görögországnak egymilliárd eurót ígér­tek, ebből 500 milliót már át is utaltak, Olaszországnak 656 millió eurót adnak, Bulgáriának pedig már 100 millió eu­rót folyósítottak is. Ha a pénz visszajut­na Magyarországra, a miniszter szerint a költségvetésbe, a tartalékokba kerül­ne, amiből eddig is fedezték a határ­­védelmi kiadásokat. Ám az nagy kérdés, hogy mire költhetnének belőle, egyálta­lán nem biztos, hogy ezt az összeget is csupán védelmi célokra használhatnák fel. Lázár János úgy véli, erről Brüsszel­lel kell megállapodni. Szóba került az is, hogy jövő szerdán esedékes az Európai Unió Bíróságának döntése a kvótaperben, aminek lénye­ge, hogy Magyarország megtámadta az 1294 menedékkérő áthelyezéséről szóló uniós döntést. Lázár úgy véli, most csak arról határoznak majd Luxembourg­ban, hogy az ominózus határozat egye­zik-e az uniós joggal; újabb eljárás része lehet az a téma, hogy hazánk továbbra sem hajlandó végrehajtani a döntést.

Next