Magyar Nemzet, 2017. november (80. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

41 belföld Sürgősségi: senki nem tudja, meddig kell várni • Jelenleg csak a várólistás műtéteknél tudható, hogy egy betegnek átlagosan mennyit kell „sorban állnia” ► Folytatás az 1. oldalról Nem ez az egyetlen ilyen intézmény, év elején a Szent János-kórházzal kapcso­latban jelentek meg olyan hírek, hogy egy férfi négy órát csak arra várt, hogy a mentők kiérjenek hozzá, újabb ötöt a Szent János-kórházban orvosra és rönt­genre, negyvennyolcat pedig a szüksé­ges műtétre. Korábban a többi között arról is beszámoltunk, hogy a Honvéd­kórház sürgősségi osztályán­ napon­ta csaknem 250 beteget látnak el, akik akár 12 órát is várakozhatnak. A helyzet tehát több kórházra is jellemző, ahol kevés orvossal akár több száz beteget látnak el. Hegedűs Zsolt szerint a legnagyobb baj az, hogy semmiféle adat nincs ar­ra vonatkozóan, hogy melyik kórház­ban hány sürgősségi szakember van, és mennyi a tényleges várakozási idő. Angliában ezek az adatok a sürgősségi osztály esetében is publikusak, havon­ta nyilvánosságra hozzák őket az intéz­mények.­­ Egy politikai, egészségügyi prog­ramnak fontos része lehetne, hogy pél­dául a sürgősségi osztályos várakozá­si időt lecsökkentik 4 óra alá. Azonban ilyen ígéretek nálunk el sem hangoz­hatnak, hiszen senki sem méri, hogy most mennyit várnak a betegek, vagy ha mérik, akkor az helyi szinten marad - mondta Hegedűs Zsolt. A sürgősségi osztályokon egyébként mindig felmérik, hogy valójában kinek az esete mennyire sürgős, és ez alapján hívják be a betegeket is, de előfordul­hat, hogy hiába szorulna valaki azon­nali segítségre, ha egyéb körülmények miatt­ ezt a rendszer nem ismeri fel, és végül akár 5-10 órát is várakoznia kell. Az ilyenek számát kellene lehetőség szerint minimalizálni. Hegedűs Zsolt beszélt arról is: azért lenne fontos, hogy az intézmények mérjék, az adott napon hány beteget láttak el, és milyen gyorsan, mert így az is látható lenne, ha valahol kifejezet­ten jól csinálják. Nem minden kórház­ban kell ugyanis fél napokat várakozni a betegeknek, de a jelenlegi rendszer­ben arról sem értesülünk, ha valahol jó gyakorlatot folytatnak. Hasznos volna, ha össze lehetne hasonlítani az intéz­ményeket e tekintetben is. A jó gyakor­latot el kellene terjeszteni, díjazni, po­zitív ösztönzőkkel támogatni is lehetne a jobban teljesítő intézményeket.­­ A leglényegesebb mindemellett az volna, ha a betegeket is megkérdez­nék végre, hogy nekik mi a tapasztala­tuk az ellátásról, mert őket jelenleg tel­jesen kihagyják az „egyenletből”. A pá­ciensek véleményét publikálni kellene megfelelő formában, közérthetően. So­kat nyerne vele a rendszer, ha lenne po­litikai akarat arra, hogy ezt a területet megreformálják, azonban ilyen szán-Több kórházban is előfordul, hogy viszonylag kevés orvossal több száz beteget látnak el dek egyelőre csak nyomokban találha­tó - mondta az alelnök. Az, hogy egy betegnek az adott régióban átlagosan mennyit kell vár­ni egy beavatkozásra, jelenleg a váró­listás beavatkozások - például gerinc- és csípőprotézis-, szürkehályog- és ge­rincstabilizáló műtét - esetén tudható csupán. Ezeket az adatokat bárki meg­találhatja az interneten. Persze nem fel­emelő, amit itt látunk, de vitathatatlan, hogy az évek alatt csökkent a várakozá­si idő több műtéttípusnál is. Hegedűs Zsolt azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy a nyil­vános adatok mennyire fedik a valósá­got, az eredményeket hitelesíteni is kel­lene. Ugyanis míg egy osztályvezetőnek például heti kétszer rendelkezésére áll a műtő, addig egy rezidensnek kétheten­te egyszer. Ám osztályvezetőkre sokkal többen várnak, tehát lehet, hogy hozzá még így is hosszabb idő után kerülhet­nek be műtétre a betegek. - A valódi várólistát - az egészségügy­ben uralkodó feudális rendszer miatt is - az orvosok notesze mutatja - mondta Hegedűs Zsolt. HEGEDŰS ZSOLT: Sokat nyerne vele a rendszer, ha lenne rá politikai akarat, hogy megreformál­ják ezt a területet ■WÍMW’’ ’»T-'W ■ ..........................................|'iifi|||iMiWIIM|i A betegek tapasztalataival jelenleg senki nem számol fotó: nagy Béla 2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Döcögősen startolt az elektronikus egészségügyi rendszer A Párbeszédben felmerült a gyanú, hogy az ellátóközpont szándékosan több eszközt vásárolt a szükségesnél KUSUTSSZONJIl Az egész országban szerdán helyezték éles üzembe az elektronikus egészség­­ügyi szolgáltatási tér (eeszt) névre ke­resztelt számítástechnikai rendszert, amelynek az a lényege, hogy a házior­vosi, a szakrendelőket, a kórházakat és a gyógyszertárakat egy informatikai há­lózatba kapcsolja. Az indulás koránt­sem bizonyul zökkenőmentesnek. Miután kedden a Magyar Nemzet hírt adott arról, hogy hiába volt több hónapnyi idő a felkészülésre, mindösz­­sze két nappal az éles üzem előtt kellett a Készenléti Rendőrségnek a rendelők­be szállítani a szükséges eszközöket. Az eset nyomán a Párbeszéd írásban for­dult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy adjon ki minden adatot az utolsó pillanatban kiszállított kártyaolvasók közbeszerzésével kapcsolatban. Ugyanis, mint megírtuk, volt házi­orvos, akinek hiába van már olyan kár­tyaolvasója, amellyel az e-személyin lé­vő adatokat le lehet hívni, további öt ilyen eszközt szállítottak ki neki, nem tudni, miért. Ráadásul nem ő volt az egyetlen, akinek különös módon ren­dőrök kézbesítették a csomagot. Egy háziorvosokat tömörítő Facebook-cso­­portban is lehetett olvasni hasonló ese­tekről: Püspökladányban az egyik ren­delőben állítólag már hét kártyaolvasó pihen. Az esettel kapcsolatban a Párbeszéd közleményt adott ki: meg akarják tudni a belügyminisztertől, milyen okból volt Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy pontosan miként kell csatlakozniuk a hálózathoz szükség az utolsó pillanatokban újabb eszközök kézbesítésére, és azokat mi­lyen szempontok szerint osztották szét a háziorvosok között. A párt szerint fel­vetődik a gyanú, hogy az ellátóközpont szándékosan több eszközt vásárolt a szükségesnél, hogy így valamelyik Fi­­desz-közeli céget juttassa nagyobb be­vételhez. Kérdéseik nyomán kiderülhet az is, mely cégek indultak a kártyaolva­sókkal kapcsolatos közbeszerzéseken, és azokat mennyiért vásárolta meg a magyar állam. A Jobbik szerdán kiadott közlemé­nyében úgy fogalmazott, hogy elindul hazánk „legnagyobb egészségügyi célú emberkísérlete”, ugyanis a kormány egy alig működőképes elektronikus hálózatba csatlakoztatva kezd „hazar­dírozni” a magyar betegek millióinak­­ legszemélyesebb adataival. Teszi ezt­­ úgy, hogy nyilvánvalóan képtelen volt a XXI. századi egészségügyet teremten­­­ni az elmúlt hét évben. Aggodalommal figyeli a szakma és a betegek is, ahogy november 1-jétől az összes beteg adatát egy biztonságosnak mondott elektroni­kus rendszerben kezeli tovább az állam - áll az ellenzéki párt által kiadott doku­mentumban. Hozzáteszik azt is, bár az információtechnológia vívmányai lehe­tőséget kínálnak az egészségügy fejlő­désére is, mégis lehet tartani attól, hogy az erre a célra elköltött 8 milliárd for­­rint ellenére hasonló problémáktól lesz hangos az eeszt mindennapos működé­se, mint a BKK jegyértékesítési botrá­nya vagy a nemzeti konzultációs portá­lon futó orosz kód esete. Az orvosok jelenleg is küzdenek az információhiánnyal. Volt, akinek nagy nehézségek árán sikerült elérnie az Állami Egészségügyi Ellátóközpontot (ÁEEK), ahol arról tájékoztatták, hogy ha most nem veszi át a plusz kártyaleol­vasókat, akkor november 1-je után már fizetni kell értük. Darabonként ráadá­sul körülbelül 32 ezer forintba kerülnek majd az eszközök. Volt egyébként olyan is, aki eredetileg három leolvasót ren­delt, de csak kettőt kapott meg, ezért kért még egyet. Kérése nyomán végül egy rendőr még hármat szállított ki ne­ki, így már öt leolvasó van nála. Az, hogy valami nincs­ rendben az új egészségügyi informatikai rendszer beindítása körül, mutatja az is, hogy sokan még azzal sincsenek tisztában, pontosan miként kell csatlakozniuk a hálózathoz. A háziorvosok ráadásul se­gítséget sem tudnak kérni, többen szá­moltak be arról, hogy az ÁEEK segély­vonala gyakorlatilag elérhetetlen. Pedig a rendszer bevezetését több hónapos próbaidőszak előzte meg. Az eeszt informatikai rendszerben a megfelelő jogosultságú szakorvosok, háziorvosok és nővérek számára min­den lelet és felírt recept online megte­kinthető. Mostantól tehát már az ország bármely kórházában és szakrendelőjé­ben lekérdezhetővé válnak a betegek egészségügyi adatai. A lakosság ügyfélkapus bejelentke­zés és érvényes tajszám beírása után rendelkezhet egy számára használható felületen (az Eeszt.gov.hu oldalon) ar­ról, hogy pontosan milyen adatai szere­pelnek, és az orvosok, nővérek melye­ket láthatják a rendszerben. Minden adat bekerül a rendszerbe I 4­1­­ Még mindig dolgoznak a viharkárok elhárításán • Akár több napig is eltarthat, amíg le tudják javítani a sérült hálózatot . 14 MOLNÁR RICHARD Több helyen jelenleg is dolgoznak a vasárnap az országon átvonuló vihar okozta károk felszámolásán a katasztró­favédelem és az áramszolgáltatók szak­emberei. Varjassy László, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság helyettes szóvivője az állami televí­zió híradójában elmondta: még kedden is érkeztek a viharral összefüggő beje­lentések. Hangsúlyozta: reményeik sze­rint rövid időn belül mindenhol sikerül megoldani a problémákat. A katasztrófavédelem mellett az áramszolgáltatók is folyamatosan dol­goztak, hogy elhárítsák a károkat. Az or­kánerejű szél ugyanis sok helyen meg­rongálta a villany- és telefonvezetéke­ket. Több településen aggregátorokkal termelik az áramot, hogy a lakók tud­janak világítani és fűteni. A rendőrség adatai szerint a szélvihar miatt több me­­gyében jelenleg is akadozik az áramel­látás. Összesítésük alapján például ked­den Csongrád megyében 13, Veszprém­ ­ óta az idei volt a második legviha­rosabb év és Pest megyében pedig két-két telepü­lésen volt áramkimaradás. Egyes helye­ken több napig is eltarthat a károk fel­számolása és a helyreállítás. A Démász közölte: megerősített szerelőcsapatok dolgoznak az üzemzavarok elhárításán, ami még így is több napig elhúzódhat. Jóval több vihart jelzett idén az áp­rilis 1. és október 31. között működő vi­harjelző rendszer a Balatonnál, a Velen­cei-tónál és a Tisza-tónál, mint tavaly - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). A három tónál 1300- 2600 órán át volt érvényben első- vagy másodfokú viharjelzés a hét hónap alatt, ami 300-400 órával több, mint az előző évben volt. 2010 óta az idei szá­mított a második legviharosabb eszten­dőnek. Az OMSZ összesítése szerint a Bala­tonra idén 13 erősebb vihar csapott le, a szám jelentős emelkedést mutat a ta­valyi 5-höz és a tavalyelőtti 9-hez ké­pest. A legnagyobb vihar július 10-én tört a tó délkeleti részére, nagyobb ká­rokat okozva. Balatonaligán 157 kilo­­méter/órás sebességű szelet regisztrál­tak. A szezon második legnagyobb vi­hara október 29-én tombolt, amikor három tó körüli műszer is orkánerejű, azaz 120 kilométer/óra feletti széllöké­seket mért. A lehullott csapadék meny­­nyisége nem mutatott jelentős eltérést az 1961-1990-es évek átlagától.

Next