Magyar Nemzet, 2017. november (80. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-25 / 275. szám
2017. NOVEMBER 25., SZOMBAT Magyar Nemzet VIASATOS ÉSZBONTÓK Valamikor, a televíziózás hajnalán úgy volt, hogy az ember azért ült le a műveltségi vetélkedők elé, mert nagyszerű, bámulni való elméket szeretett volna látni működés közben. Olyan kérdésekkel kívánt szembesülni, amikre maga sem tudja a választ, hogy aztán lenyűgözze, a játékos milyen eszmefuttatások révén jut el a helyes megfejtésig. Utólag legalábbis mind szeretjük magunkat efféle ideákba ringatni. Azóta persze a kertévés guruk rájöttek, hogy a nézőknek nem erre van szükségük. Korunk kispolgárai sokkal inkább merednének olyan emberekre, akiknek meg lehet rökönyödni a butaságán, és akiknél jóval többnek lehet érezni magunkat. Ilyenkor látványosan bosszankodni kell, elhűlni azon, hogy mások ennyire csekély értelműek bírnak lenni. Mikor kikapcsoljuk a tévét, már nem is fáj annyira, hogy mi is havi százötvenért robotolunk valami hivatalban. Erre az alapelvre épül a Viasata naponta futó „műveletlenségi vetélkedője”, az Észbontók, ami már a negyedik évadát tapossa. Két csapatot látunk versenyezni, akiknek azt kell eltalálniuk, hogy a kiültetett kétkét ember milyen válaszokat adott a világ legegyszerűbb kérdéseire. Persze a kontraszt élesebb nem is lehetne, hisz a versengő felek kapcsán azt érezhet Mikor kikapcsoljuk a tévét, nem is fáj annyira, hogy mi is havi százötvenért robotolunk valami hivatalban sók, csak olyanok, mint mi magunk. A kiültetettek viszont még az olyan egyszerű szólásokat sem ismerik, mint az „ég a keze alatt a munka”, és azt hiszik, Lillafüred a Balaton északi partján van. A végére élni is kezdünk a gyanúperrel, hogy színészkedés az egész. „Ugyan, ezek tényleg ennyire ostobák” - vágná rá persze rögtön kételyeinkre Karbantartó Karcsi vagy Háztartásbeli Hedvig. Ha pedig vacillálnának ők is, hát ott van Kovács Áron műsorvezető, aki egyegy blokk előtt gúnyos megjegyzésekkel utalgat arra, hogy a kiültetettek még az ő elképzeléseit is alulmúlták. A kérdések persze itt csak mellékszereplők, a válaszadás előtti okfejtés pedig a logika totális dekonstrukciója. Virgina Woolf is megirigyelné, ahogy a tudatfolyam itt hömpölyög, felszínre hozva mindent, de tényleg mindent, amit a delikvens nem szégyell kimondani. (L. D.) ooooo TV2© AZ 50 MILLIÓS JÁTSZMA Nem biztos, hogy a válasz közelebb visz bennünket bármiféle megoldáshoz, de az ötvenmilliós kérdés esetünkben nyugodtan lehetne az, hogy vajon a tévés műveltségi vetélkedők színvonala mit árul el az ország általános szellemi állapotáról? „Régen minden jobb volt” - rázzuk le magunkról a szembenézés felelősségét, a nosztalgikus lemondás azonban legtöbbször iróniába fordul át, hiszen nem csupán abban nem hiszünk, hogy most jó, de sokszor már azt is megkérdőjelezzük, hogy valaha volt-e ennél jobb. A kétkedés közepette egyet bizton állíthatunk: a műveltségi vetélkedők jobbak voltak. Nem is jobbak, de igazabbak, őszintébbek, hiszen azt mutatták be a közönségnek, amit a műfaj ígért, a műveltséget. Nem is olyan régen újra vetítette a közmédia az Egri János vezette Elmebajnokság epizódjait. Ma már felettébb különösnek hat a díszlet, a körítés (teljes hiánya), a statikus felvétel, és a minden felesleges kedélyeskedéstől mentes műsorvezetés, de legalább ilyen furcsák a játékosok is, akik a legtöbb kérdésre helyesen felelnek. Ráadásul olyan kérdésekre, amelyek miatt a mai műsorok szerkesztői rövid úton válnának munkanélkülivé. A szórakoztatás nem a külsőségekben, hanem a tudásban, a teljesítményben rejlett, az emberi drámákat a feladványok megoldása, a szellemi küzdelem biztosította. Ez utóbbi nem veszett el akkor sem, amikor a látvány már felturbózva jelent meg a Vágó István-féle Mindent vagy semmitben. A TV2-n futó Az 50 milliós játszma mintha mindennek antitézise lenne. A szellemi teljesít-Mi a közös Egri Jánosban és Majkában? Aki megfejti a feladványt, megérdemli a milliókat mény mellékessé vált a szórakoztatóipari kavalkádban, a versenyzőket hússá és könnyé redukálták, válaszolnak ugyan a látványvilághoz hasonlóan felpörgetett kérdésekre, nyernek vagy elbuknak, mindegy, csak a show számít. A kérdésekre, a megoldásokra, és a kettő közti út mögött rejlő roppant munkára, a tudás, a műveltség iránti vágyra azonban már senki sem kíváncsi. Nem értékítélet, nem minősítés, főként nem személyeskedés, de a csatorna már a műsorvezető személyével jelzi, semmiféle kontinuitás nincs a régi idők vetélkedői és a mai produkciók között. És ennek megfelelően a tudás egykori és aktuális megítélése is összemérhetetlenné vált. Mi a közös Egri Jánosban és Majoros Péterben, azaz Majkában? Hogyan aránylik az Elmebajnokság Az 50 milliós játszmához? Aki megfejti a feladványt, megérdemli a milliókat. (F. B.) el lehet bukni mindent, amit eddig elértünk, de meg is lehet állni bizonyos nyeremények után. Ennél több csavar nincs is a történetben, tulajdonképp a legendás vetélkedő gyorsított változatát látjuk. Pató Márton kedves, természetes jelenség, váltótársával, Gaskó Balázzsal egy árnyalattal kevésbé gördülékeny a játék. A játékosok sokszor a családjukkal játszanak, és nem ez az egyetlen segítség, amit igénybe vehetnek. Hiába kevés az idő - öt perc játékideje van egy játékosnak az összes kérdésre -, de Luther születési dátumát például egy pillanat alatt meg lehet nézni a Google-ban. Persze vannak ennél macerásabb kérdések, amelyeknél erre nincs elég idő. De a dolog sportértéke mégsem mérhető ahhoz, amikor a játékos egy szál magában izzadt a stúdióban Vágó Istvánnal szemben. Mondjuk, a nyeremények sem; nem milliókért folyik a küzdelem, hanem mozi- és színházjegyekért. Átlagos műveltségi kérdésekkel találkozunk az élet minden területéről, amelyek néha - ritkán - indokolatlanul könnyűek, és szintén nem sok csavar nincs is a történetben, tulajdonképpen a Legyen ön is milliomos gyorsított változatát látjuk gyakran, de előfordul, hogy teljesen felesleges információkat kérnek számon. Azt még értjük, miért tudná például egy mérnök, hogy mikor született Luther Márton. De azt már nem, miért kellene tudnia, hogy az 1960-as évek irodalomtörténeti összefoglaló műve zöld kötésben jelent meg, ezért Spenótnak becézték. A Spenótot még a kétezres években is használták a bölcsészettudományi karok könyvtáraiban, de a művet jobbára csak azok forgatták, akik irodalom szakra jártak. Nem feltétlenül az általános műveltség része, hogy egy ötven évvel ezelőtt kiadott tudományos mű zöld volt. (R. K. K.) OOOOO ■ ESETLEN MŰVELTSÉGI TÉVÉMŰSOR Bámulni való elmék, vagy folytonos szünettel? Sosem hallott témák vagy arcpirítóan egyszerű kérdések? Körbenéztünk, mit kínál a képernyő a kecskeszakállú kvízmesterek kora után, és úgy láttuk, ma mintha a felkészültségnél többet számítana a körítés és a díszlet. Igaz, ez sem teljesen igaz. OOOOO M5© ÖN IS TUDJA? Az Ön is tudja? egy pofonegyszerű, napi, betelefonálós, műveltségi villámvetélkedő, a kérdéseknél négy válaszlehetőség közül kell egyet megjelölni. Ha valaki rosszul tippelt, kiesik, és tíz jó válaszig kell eljutni annak, aki meg akarja nyerni a főnyereményt. Akárcsak a Legyen Ön is milliomosnál, bármikor Animációs dömpinggel érkezik az Anilogue • Egy hétig mennek a rajzfilmek az Urániában és a Kino moziban • A nemzetközi mustra idei díszvendége Finnország BALOGH Kétszáz rövid- és mintegy tizenhárom egész estés animációs film, ezt kínálja a tizenötödik Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál. A november 29. és december 3. között tartandó mustra vetítésein jelen lesz a DreamWorks Animation nemzetközi igazgatója, Shelley Page, aki első budapesti látogatásakor a magyar animációs diákok munkáival is megismerkedik, vagy a Google Spotlight Stories egyik produkciós vezetője, Sara Diamond, aki bepillantást nyújt a művészi igényű VR-filmek alkotási folyamatába, és a régióban elsőként itt mutatja be legújabb és készülőben levő filmjeiket is. A fesztiválra már csak azért is érdemes elmenni, mert jó pár olyan animációt nézhetünk meg, amelyeket ritkán vagy épp csak itt láthatunk. A szerda es A fesztiválra már csak azért is érdemes elmenni, mert jó pár animációt csak itt láthatunk a magyar mozikban is, 19 órától kezdődő nyitófilm a Have a Nice Day című kínai fekete komédia lesz, amelynek cselekménye egy egymillió jüant tartalmazó táska körül bontakozik ki. A film a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be, s a későbbiekben a magyar mozikban is látható lesz. Vetítik a Pszichonauták - Az elveszett gyerekek című szürreális, disztópisztikus fantasyt vagy A csúnya rossz róka című francia gyerekfilmet, amelyben az Oscar-díjra jelölt animátor és képregényrajzoló, Benjamin Renner saját képregényét viszi vászonra. Megtaláljuk a programban a Tenger dala Oscar-jelölt alkotóinak új animációját, A kenyérkeresőt, amelynek Angelina Jolie a társproducere. A film a tálibok uralta Kabulba visz vissza, ahol egy 11 éves kislány többek között apja életét próbálja megmenteni. Láthatjuk Ali Soozandeh Teheráni tabuk című rajzfilmjét is, amely négy fiatal történetén keresztül enged betekintést az iráni társadalom zárt világába. Az idei vendég Finnország, így az új finn animáció legizgalmasabb alkotásaival is ismerkedhetnek az érdeklődők: itt lesz a Pink Twins stúdió két világhírű alkotója, Vesa Vehviláinen és Juha Vehviláinen is. A versenyprogramban összesen harminc rövidfilm szerepel, köztük Orosz Tina Bye-Bye, Mom című rövidfilmje, Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget és Csáki László Néhány szó című alkotása is. A részletes program az Anilogue.com weboldalon található, a vetítéseket pedig az Uránia és a Kino mozikban tartják. A Zombulénium is érdekes utazásra visz Kultúra 13