Magyar Nemzet, 2018. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-18 / 15. szám

Magyar füzet 2018. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Értelmetlen tervet hirdetett a kabinet Soros Györgyöt nem tudják kitiltani az országból, de a civileket vegzálhatják egy új javaslat alapján M­YATYINSZKI-KOVACSIK-VEG „Stop, Soros!” - ezzel a jelszóval jelen­tette be a szerdai kormányülés szüne­tében Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő, hogy a kabinet hárompontos törvényjavasla­tot bocsát társadalmi vitára a „beván­dorlásszervező” személyek kitiltásáról, illetve a hasonló tevékenységgel gya­núsítható civil szervezetek még szoro­sabb ellenőrzéséről. Ugyanakkor már a tájékoztató legelején kiderült, hogy ez a csomag aligha volna alkalmas a kor­mány­fő ellenségének kikiáltott Soros György magyar származású amerikai üzletember „megállítására”. Sőt, az is világossá vált, Soros Györgyöt sem gya­núsítják illegális bevándorlás szervezé­sével, támogatásával. A javaslat lényege, hogy az illegális bevándorlást - egyelőre meghatározat­lan formában - segítő szervezeteket ar­ra köteleznék, erről a tevékenységükről nyilvánosan szolgáltassanak adatokat. Kiemelendő, hogy az illegális beván­dorlás segítése, például az embercsem­pészés jelenleg is bűncselekmény, ám most a kormány új szintre emelné, il­letve kiterjesztené ennek fogalmát. Új­ságírók részéről felvetődött a kérdés, jogsértőnek számít-e, ha a Nemzetközi Vöröskereszt ételt vagy ruhát ad a Bal­kánon átvonuló, Magyarország felé tar­tó migránsoknak, ám Pintér Sándor sze­rint a karitatív tevékenység ebbe nem számít majd bele. Hozzátette, ha valaki okostelefont ad egy migránsnak, hogy annak segítségével térképen tudja kö­vetni az ajánlott útvonalakat, már meg­felelhet a kitételnek. További két pont a bejelentési kötele­zettség szankcionálásáról szól. Egyrészt a nyilvántartásba vett szervezeteknek, ha több támogatást kapnak külföldről, mint a magyar adófizetőktől, a külföldi és a magyar felajánlás különbségének 25 százalékát illetékként be kell fizetniük az adóhivatalnak. Amennyiben egy szerve­zet nem jelentené be bevándorlást segí­tő tevékenységét, akkor a kiszabott bír­ság elérheti az eredetileg befizetendő összeg dupláját is. Ezt az ügyészség fel­adata vizsgálni, szükség esetén pedig bí­róság elé kell terjesztenie az esetet. Másrészt bevezetik az úgynevezett idegenrendészeti távol tartás intézmé­nyét. Ez alapján az illegális bevándor­lást segítő külföldieket ki lehet tiltani Magyarország területéről, a magyar ál­lampolgárokat pedig a schengeni - az­az a keleti és a déli - határoktól nyolc kilométeres sávból, ha elfogadja majd a parlament a tervezetet. - Nem hiszem, hogy Soros György még idáig bárkinek is mondta volna, hogy ilyen szervezésben részt vesz - mondta újságírói kérdésre Pintér Sán­dor belügyminiszter. Ez azért különösen meglepő, mert a kormány és a Fidesz- KDNP politikusai évek óta a bevándorlás segítésével vádolják a magyar-amerikai milliárdost, illetve az általa támogatott civileket. Kovács Zoltán szavai alapján Soros Györgyöt és szervezeteit akkor ér­heti bármilyen szankció, ha bebizonyo­sodik, hogy segítik az illegális bevándor­lást, de ezt nem vallották be önként. Korábban maga Pintér Sándor is úgy nyilatkozott, az alaptörvény értelmében Soros Györgyöt nem lehet kitiltani, mert magyar állampolgártól nem tagadható meg, hogy Magyarországra lépjen. En­nek értelmében a Fidesz-kormány csak az alaptörvény módosításával tudná le­hetővé tenni magyar állampolgárság el­vételét vagy magyar állampolgár kitiltá­sát, de egy magát nemzetinek valló kor­mány esetében ez az út aligha járható. A lapunk által megkeresett civil és jogvédő szervezetek arról számoltak be, hogy véletlenül sem szeretnének felülni semmilyen kormányzati provokációnak. - Amíg nem ismerjük a törvényjavaslat szövegét, nem szeretnénk nyilatkozni - mondta lapunknak Csontos Csaba, a So­ros György által létrehozott Nyílt Társa­dalom Alapítvány magyarországi szó­vivője. Hasonló véleményen volt Siewert András, a Migration Aid igazgatósági tag­ja is. - Ránk nem fog vonatkozni a tör­vény, mert mi nem szervezzük a beván­dorlást. Mi olyan embereket segítünk, akiknek a magyar állam már megadta a menekült- vagy oltalmazott státust - mondta lapunknak Siewert, aki szerint legfeljebb a kormány kedvenc karitatív szervezetei lehetnek bajban. - Teljesen értelmetlen ez az egész - mondta a bejelentésről lapunknak Sza­bó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. Elmondá­sa szerint a törvényjavaslat azt szolgál­ja, hogy ismételten a kormány által nem kedvelt, vele kritikus civil szervezete­ket vegzálják, és a közbeszédet is alap­talan vádakkal a témára irányítsák. Be­szédes például Szabó Máté szerint, hogy miközben a parlament a tavaszi válasz­tás előtt csak néhány hetet fog ülésezni, mégsem nyújtotta be a kormány a javas­latot, hanem társadalmi vitára bocsátot­ta, ami hosszú ideig elhúzódhat, így te­­matizálva a közbeszédet. Hozzátette, a kormány korábbi hasonló próbálkozá­sai is eredménytelenek maradtak, sőt, inkább a civil szervezeteket erősítették. - Arra számítottunk, hogy páran vicc­ből kérnek majd tőlünk pénzt bevándor­lás szervezésére, de szerencsére minden pályázó komolyan vette a kiírásunkat - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Mester Zoltán, a pécsi Emberség Erejével Ala­pítvány szóvivője. Ezt a szervezetet fi­­deszes politikusok „bevándorlásszerve­ző iroda” megnyitásával gyanúsították korábban. Százmillió forintot meghala­dó összeget nyertek el a Nyílt Társada­lom Alapítványtól a dél-dunántúli civil közösségépítő tevékenységek támogatá­sára. Pályázatukat lezárták, a térségben összesen 111 programhoz kértek támoga­tást - tudtuk meg a szóvivőtől. A progra­mok között szerepel települési baba-ma­ma klub alapítása, sporteseményekre vonatkozó támogatási igények, de nyug­díjas hagyományőrző csoport is kért tá­mogatást, ahogy történelmi egyházhoz kötődő szervezet is pályázott náluk. Migránsoknak ételt osztó civilek a Keleti pályaudvarnál 2015-ben. A bevándorlást segítik? fotó Kéres attila Magyarázkodik a kormány a befogadott menekültek miatt • Az uniós minta szerint jártak el a migránsok ügyében, ám milliárdokat költöttek ellentétes kampányra MUNKATÁRSUNKTÓL - Ne keverjük össze az illegális migrán­­sokat, a tranzitzónán keresztül szabá­lyosan érkezőket, illetve azokat, akiket megpróbálnak rákényszeríteni Magyar­­országra - mondta szerdán Kovács Zol­tán kormányszóvivő, amikor arról kér­dezték, volt-e értelme a migránsellenes kampányban elköltött forintmilliárdok­­nak. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy e kü­lönbségtételnek van alapja, azonban a magyar kormány közelmúltban nyilvá­nosságra került menekültügyi gyakorla­ta másról tanúskodik. A Belügyminisztérium alá tartozó Be­vándorlási és Menekültügyi Hivatal ada­tai alapján 2017-ben 1291 menedékkérőt fogadott be Magyarország - erről koráb­ban Altusz Kristóf külügyi államtitkár be­szélt egy máltai újságban. „Ez nem váltja ki azt az uniós szabályt, ami alapján Ma­gyarországnak Görögországból és Olasz­országból átvett n számú menedékkérő­vel szemben kellett volna eljárást lefoly­tatni” - mondta lapunknak Simon Ernő. Az ENSZ menekültügyi szóvivője azon­ban rávilágított egy fontos összefüggés­re: „A tranzitzónákban folyamatosak a menekültügyi eljárások - ugyanilyeneket folytattak volna le a kötelező kvóta alap­ján is -, ebben semmi titok nem volt, ők is minden adatról tudtak.” A kabinet sze­rint a menekült- vagy oltalmazottstátust szerzett emberek 90 százaléka - jogsze­rűen - elhagyta az országot. Az Orbán-kormány a kvótamegálla­podás óta azt kommunikálja, hogy egy településnyi migránst próbál az Euró­pai Unió betelepíteni Magyarországra - rendre összemosva mindezt a terroriz­mus veszélyeivel­­, de a fentebbi gya­korlat is bizonyítja: nem erről van szó. A migránsok nem maradnának automati­kusan Magyarországon, kizárólag a me­nedékkérelmüket kellene elbírálni. Látható tehát, hogy miközben a kor­mány évek óta hangosan kardoskodik az Európai Unió döntéshozó fórumai ál­tal elfogadott - egyszeri - menekültkvó­­ta-rendszer ellen, mégis ugyanazt az elbí­rálási gyakorlatot folytatta le tavaly saját hatáskörben, mint amire az EU is kérte a magyar kabinetet további 1294 menedék­kérő kapcsán. Az eljárás lefolytatására az Európai Bíróság döntése is kötelezi Ma­gyarországot, miután tavaly szeptember­ben elbukta a kormány a „kvótapert”, aminek azonban nem tett eleget. VITA: Nyilvános vitára hívta ki a jobbi­­kos Z. Kárpát Dániel a „kormányzati pro­pagandagyár egyik vezérét”, Dömötör Csabát a hazánk által hivatalosan befo­gadott menekültek témájában. Az ellen­zéki képviselő reményét fejezte ki, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda parla­menti államtitkára vállalja a megmére­tést. A Jobbik egyébként azt szeretné, ha az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen Orbán Viktor minisz­terelnök adna tájékoztatást a nagyjából 1300 befogadottról. Dömötör Csaba sze­rint viszont a kormány külön vita nélkül is jól ismeri a Jobbik álláspontját: Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke már „te­ret engedne a bevándorlásnak”. (K. M.) SIMON ERNŐ: Az 1291 menedék­kérő befogadása nem váltja ki a más­honnan átvettekkel szembeni eljárás lefolytatását Bértárgyalást akarnak Húszméteres petíciót adnak át A Magyarországon dolgozó összes könyvtári, múzeumi, levéltári és köz­­művelődési dolgozó negyede aláírásá­val követeli a bértárgyalás megindítá­sát a Közgyűjteményi és Közművelődé­si Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). Közleményükben megírták, például egy doktori fokozatot szerzett muzeoló­gus vagy egy nyugdíj előtt álló, főisko­lai végzettségű népművelő ugyanazt a bért, a garantált bérminimumot keresi. A KKDSZ ezért jövő hétfőn aláírásokkal ellátott, 20 méter hosszú petíciót ad át az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárának. (MN) Vissza a szocializmusba A szocialista időket idézi az idegenrendészeti távol tartás intézménye - mondta la­punknak Lövétei István alkotmányjogász. A szakember szerint arról van szó, hogy visszaállítanák a szocializmusban létező, szigorúan ellenőrzött határsávot. Azért lehet aggályos az idegenrendészeti eljárás Lövétei István szerint, mert sértheti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabadságának alapelvét. Alkotmányos alap­jog a szabad mozgáshoz való jog, amely egy jogállamban a szabadság elvéből kö­vetkezik. Ám a szerdai bejelentésből nem derül ki egyértelműen, ilyen alapon érvényesítené a távol tartást a hatóság. Lövétei István felidézte, hogy a szocializ­mus idején a határsávban fokozott ellenőrzést tartottak a hatóságok, a zónából ki­zárt személyek belépését megtagadták. Ám ez tipikusan szabadságellenes intézke­dés volt a szocializmusban, ezért 1990-ben el is törölték. (K. Á.) Emberkereskedelem Ötmillióért kínáltak egy babát Egyre több terhes anya dönt úgy, hogy gyermekét nem a megszokott úton ad­ja örökbe, hanem pénzt kér érte - er­ről volt szó az RTL Klub Fókusz című műsorában. Miután a magzatukat áru­ló anyák főként az interneten keresnek „vásárlót”, a műsor stábja feladott egy hirdetést, hogy babát szeretnének. Né­hány nap alatt jelentkezett is egy házas­pár, akik ötmillió forintért adták volna oda gyermeküket. A törvény szerint ez emberkereskedelem. Ráadásul történt olyan is, hogy egy pár hónapokon át fi­zetett a várandós anyának, aki végül nem mondott le a gyermekéről. (MN) Vietnamiak ás afgánok a gépen Kelet felől jött a kisrepülő Ukrán lajstromjelű és keleti irányból ér­kezhetett az a tizenegy migránst szállí­tó repülőgép (képünkön), amelyet még hétfő este találtak meg a Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei Kállósemjén határá­ban. Az An-2-es leszállási helyétől nem messze lévő község templomkertjében nyolc vietnami állampolgárra bukkant a rendőrség, az egyik helyközi autóbusz­­járaton további három, magát afgán ál­lampolgárnak valló külföldit fogtak el. A kisgép személyzetét továbbra is keresik. A repülőgép a landolás után elakadha­tott a szántásban, ezért nem tudott is­mét felszállni. (MTI) belföld 3 Belháború Egymást marják a Momentumban? Az elnökség a saját kis hatalmának és paranoiájának rabja lett - többek között ezt írta a Momentumból távozó koráb­bi kommunikációs vezető, Papp Gergő egykori párttársainak. Az Index számolt be a levélről, amely azt is részletesen ki­fejti, hogy Soproni Tamás alelnök „fő politikai célja” legyőzni Fekete-Győr András elnököt, és átvenni a helyét. Ko­rábban a szintén lemondott kampányfő­nök is írt már arról, hogy a Momentum anyagi, morális és politikai válságban van. A belső vitát állítólag a párttagok is érzékelték, a Momentum ugyanakkor azt állítja, nincs semmi baj náluk. (MN)

Next