Magyar Nemzet, 2018. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-18 / 15. szám
Magyar füzet 2018. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Értelmetlen tervet hirdetett a kabinet Soros Györgyöt nem tudják kitiltani az országból, de a civileket vegzálhatják egy új javaslat alapján MYATYINSZKI-KOVACSIK-VEG „Stop, Soros!” - ezzel a jelszóval jelentette be a szerdai kormányülés szünetében Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő, hogy a kabinet hárompontos törvényjavaslatot bocsát társadalmi vitára a „bevándorlásszervező” személyek kitiltásáról, illetve a hasonló tevékenységgel gyanúsítható civil szervezetek még szorosabb ellenőrzéséről. Ugyanakkor már a tájékoztató legelején kiderült, hogy ez a csomag aligha volna alkalmas a kormányfő ellenségének kikiáltott Soros György magyar származású amerikai üzletember „megállítására”. Sőt, az is világossá vált, Soros Györgyöt sem gyanúsítják illegális bevándorlás szervezésével, támogatásával. A javaslat lényege, hogy az illegális bevándorlást - egyelőre meghatározatlan formában - segítő szervezeteket arra köteleznék, erről a tevékenységükről nyilvánosan szolgáltassanak adatokat. Kiemelendő, hogy az illegális bevándorlás segítése, például az embercsempészés jelenleg is bűncselekmény, ám most a kormány új szintre emelné, illetve kiterjesztené ennek fogalmát. Újságírók részéről felvetődött a kérdés, jogsértőnek számít-e, ha a Nemzetközi Vöröskereszt ételt vagy ruhát ad a Balkánon átvonuló, Magyarország felé tartó migránsoknak, ám Pintér Sándor szerint a karitatív tevékenység ebbe nem számít majd bele. Hozzátette, ha valaki okostelefont ad egy migránsnak, hogy annak segítségével térképen tudja követni az ajánlott útvonalakat, már megfelelhet a kitételnek. További két pont a bejelentési kötelezettség szankcionálásáról szól. Egyrészt a nyilvántartásba vett szervezeteknek, ha több támogatást kapnak külföldről, mint a magyar adófizetőktől, a külföldi és a magyar felajánlás különbségének 25 százalékát illetékként be kell fizetniük az adóhivatalnak. Amennyiben egy szervezet nem jelentené be bevándorlást segítő tevékenységét, akkor a kiszabott bírság elérheti az eredetileg befizetendő összeg dupláját is. Ezt az ügyészség feladata vizsgálni, szükség esetén pedig bíróság elé kell terjesztenie az esetet. Másrészt bevezetik az úgynevezett idegenrendészeti távol tartás intézményét. Ez alapján az illegális bevándorlást segítő külföldieket ki lehet tiltani Magyarország területéről, a magyar állampolgárokat pedig a schengeni - azaz a keleti és a déli - határoktól nyolc kilométeres sávból, ha elfogadja majd a parlament a tervezetet. - Nem hiszem, hogy Soros György még idáig bárkinek is mondta volna, hogy ilyen szervezésben részt vesz - mondta újságírói kérdésre Pintér Sándor belügyminiszter. Ez azért különösen meglepő, mert a kormány és a Fidesz- KDNP politikusai évek óta a bevándorlás segítésével vádolják a magyar-amerikai milliárdost, illetve az általa támogatott civileket. Kovács Zoltán szavai alapján Soros Györgyöt és szervezeteit akkor érheti bármilyen szankció, ha bebizonyosodik, hogy segítik az illegális bevándorlást, de ezt nem vallották be önként. Korábban maga Pintér Sándor is úgy nyilatkozott, az alaptörvény értelmében Soros Györgyöt nem lehet kitiltani, mert magyar állampolgártól nem tagadható meg, hogy Magyarországra lépjen. Ennek értelmében a Fidesz-kormány csak az alaptörvény módosításával tudná lehetővé tenni magyar állampolgárság elvételét vagy magyar állampolgár kitiltását, de egy magát nemzetinek valló kormány esetében ez az út aligha járható. A lapunk által megkeresett civil és jogvédő szervezetek arról számoltak be, hogy véletlenül sem szeretnének felülni semmilyen kormányzati provokációnak. - Amíg nem ismerjük a törvényjavaslat szövegét, nem szeretnénk nyilatkozni - mondta lapunknak Csontos Csaba, a Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője. Hasonló véleményen volt Siewert András, a Migration Aid igazgatósági tagja is. - Ránk nem fog vonatkozni a törvény, mert mi nem szervezzük a bevándorlást. Mi olyan embereket segítünk, akiknek a magyar állam már megadta a menekült- vagy oltalmazott státust - mondta lapunknak Siewert, aki szerint legfeljebb a kormány kedvenc karitatív szervezetei lehetnek bajban. - Teljesen értelmetlen ez az egész - mondta a bejelentésről lapunknak Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. Elmondása szerint a törvényjavaslat azt szolgálja, hogy ismételten a kormány által nem kedvelt, vele kritikus civil szervezeteket vegzálják, és a közbeszédet is alaptalan vádakkal a témára irányítsák. Beszédes például Szabó Máté szerint, hogy miközben a parlament a tavaszi választás előtt csak néhány hetet fog ülésezni, mégsem nyújtotta be a kormány a javaslatot, hanem társadalmi vitára bocsátotta, ami hosszú ideig elhúzódhat, így tematizálva a közbeszédet. Hozzátette, a kormány korábbi hasonló próbálkozásai is eredménytelenek maradtak, sőt, inkább a civil szervezeteket erősítették. - Arra számítottunk, hogy páran viccből kérnek majd tőlünk pénzt bevándorlás szervezésére, de szerencsére minden pályázó komolyan vette a kiírásunkat - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Mester Zoltán, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány szóvivője. Ezt a szervezetet fideszes politikusok „bevándorlásszervező iroda” megnyitásával gyanúsították korábban. Százmillió forintot meghaladó összeget nyertek el a Nyílt Társadalom Alapítványtól a dél-dunántúli civil közösségépítő tevékenységek támogatására. Pályázatukat lezárták, a térségben összesen 111 programhoz kértek támogatást - tudtuk meg a szóvivőtől. A programok között szerepel települési baba-mama klub alapítása, sporteseményekre vonatkozó támogatási igények, de nyugdíjas hagyományőrző csoport is kért támogatást, ahogy történelmi egyházhoz kötődő szervezet is pályázott náluk. Migránsoknak ételt osztó civilek a Keleti pályaudvarnál 2015-ben. A bevándorlást segítik? fotó Kéres attila Magyarázkodik a kormány a befogadott menekültek miatt • Az uniós minta szerint jártak el a migránsok ügyében, ám milliárdokat költöttek ellentétes kampányra MUNKATÁRSUNKTÓL - Ne keverjük össze az illegális migránsokat, a tranzitzónán keresztül szabályosan érkezőket, illetve azokat, akiket megpróbálnak rákényszeríteni Magyarországra - mondta szerdán Kovács Zoltán kormányszóvivő, amikor arról kérdezték, volt-e értelme a migránsellenes kampányban elköltött forintmilliárdoknak. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy e különbségtételnek van alapja, azonban a magyar kormány közelmúltban nyilvánosságra került menekültügyi gyakorlata másról tanúskodik. A Belügyminisztérium alá tartozó Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai alapján 2017-ben 1291 menedékkérőt fogadott be Magyarország - erről korábban Altusz Kristóf külügyi államtitkár beszélt egy máltai újságban. „Ez nem váltja ki azt az uniós szabályt, ami alapján Magyarországnak Görögországból és Olaszországból átvett n számú menedékkérővel szemben kellett volna eljárást lefolytatni” - mondta lapunknak Simon Ernő. Az ENSZ menekültügyi szóvivője azonban rávilágított egy fontos összefüggésre: „A tranzitzónákban folyamatosak a menekültügyi eljárások - ugyanilyeneket folytattak volna le a kötelező kvóta alapján is -, ebben semmi titok nem volt, ők is minden adatról tudtak.” A kabinet szerint a menekült- vagy oltalmazottstátust szerzett emberek 90 százaléka - jogszerűen - elhagyta az országot. Az Orbán-kormány a kvótamegállapodás óta azt kommunikálja, hogy egy településnyi migránst próbál az Európai Unió betelepíteni Magyarországra - rendre összemosva mindezt a terrorizmus veszélyeivel, de a fentebbi gyakorlat is bizonyítja: nem erről van szó. A migránsok nem maradnának automatikusan Magyarországon, kizárólag a menedékkérelmüket kellene elbírálni. Látható tehát, hogy miközben a kormány évek óta hangosan kardoskodik az Európai Unió döntéshozó fórumai által elfogadott - egyszeri - menekültkvóta-rendszer ellen, mégis ugyanazt az elbírálási gyakorlatot folytatta le tavaly saját hatáskörben, mint amire az EU is kérte a magyar kabinetet további 1294 menedékkérő kapcsán. Az eljárás lefolytatására az Európai Bíróság döntése is kötelezi Magyarországot, miután tavaly szeptemberben elbukta a kormány a „kvótapert”, aminek azonban nem tett eleget. VITA: Nyilvános vitára hívta ki a jobbikos Z. Kárpát Dániel a „kormányzati propagandagyár egyik vezérét”, Dömötör Csabát a hazánk által hivatalosan befogadott menekültek témájában. Az ellenzéki képviselő reményét fejezte ki, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vállalja a megméretést. A Jobbik egyébként azt szeretné, ha az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen Orbán Viktor miniszterelnök adna tájékoztatást a nagyjából 1300 befogadottról. Dömötör Csaba szerint viszont a kormány külön vita nélkül is jól ismeri a Jobbik álláspontját: Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke már „teret engedne a bevándorlásnak”. (K. M.) SIMON ERNŐ: Az 1291 menedékkérő befogadása nem váltja ki a máshonnan átvettekkel szembeni eljárás lefolytatását Bértárgyalást akarnak Húszméteres petíciót adnak át A Magyarországon dolgozó összes könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozó negyede aláírásával követeli a bértárgyalás megindítását a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). Közleményükben megírták, például egy doktori fokozatot szerzett muzeológus vagy egy nyugdíj előtt álló, főiskolai végzettségű népművelő ugyanazt a bért, a garantált bérminimumot keresi. A KKDSZ ezért jövő hétfőn aláírásokkal ellátott, 20 méter hosszú petíciót ad át az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárának. (MN) Vissza a szocializmusba A szocialista időket idézi az idegenrendészeti távol tartás intézménye - mondta lapunknak Lövétei István alkotmányjogász. A szakember szerint arról van szó, hogy visszaállítanák a szocializmusban létező, szigorúan ellenőrzött határsávot. Azért lehet aggályos az idegenrendészeti eljárás Lövétei István szerint, mert sértheti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabadságának alapelvét. Alkotmányos alapjog a szabad mozgáshoz való jog, amely egy jogállamban a szabadság elvéből következik. Ám a szerdai bejelentésből nem derül ki egyértelműen, ilyen alapon érvényesítené a távol tartást a hatóság. Lövétei István felidézte, hogy a szocializmus idején a határsávban fokozott ellenőrzést tartottak a hatóságok, a zónából kizárt személyek belépését megtagadták. Ám ez tipikusan szabadságellenes intézkedés volt a szocializmusban, ezért 1990-ben el is törölték. (K. Á.) Emberkereskedelem Ötmillióért kínáltak egy babát Egyre több terhes anya dönt úgy, hogy gyermekét nem a megszokott úton adja örökbe, hanem pénzt kér érte - erről volt szó az RTL Klub Fókusz című műsorában. Miután a magzatukat áruló anyák főként az interneten keresnek „vásárlót”, a műsor stábja feladott egy hirdetést, hogy babát szeretnének. Néhány nap alatt jelentkezett is egy házaspár, akik ötmillió forintért adták volna oda gyermeküket. A törvény szerint ez emberkereskedelem. Ráadásul történt olyan is, hogy egy pár hónapokon át fizetett a várandós anyának, aki végül nem mondott le a gyermekéről. (MN) Vietnamiak ás afgánok a gépen Kelet felől jött a kisrepülő Ukrán lajstromjelű és keleti irányból érkezhetett az a tizenegy migránst szállító repülőgép (képünkön), amelyet még hétfő este találtak meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kállósemjén határában. Az An-2-es leszállási helyétől nem messze lévő község templomkertjében nyolc vietnami állampolgárra bukkant a rendőrség, az egyik helyközi autóbuszjáraton további három, magát afgán állampolgárnak valló külföldit fogtak el. A kisgép személyzetét továbbra is keresik. A repülőgép a landolás után elakadhatott a szántásban, ezért nem tudott ismét felszállni. (MTI) belföld 3 Belháború Egymást marják a Momentumban? Az elnökség a saját kis hatalmának és paranoiájának rabja lett - többek között ezt írta a Momentumból távozó korábbi kommunikációs vezető, Papp Gergő egykori párttársainak. Az Index számolt be a levélről, amely azt is részletesen kifejti, hogy Soproni Tamás alelnök „fő politikai célja” legyőzni Fekete-Győr András elnököt, és átvenni a helyét. Korábban a szintén lemondott kampányfőnök is írt már arról, hogy a Momentum anyagi, morális és politikai válságban van. A belső vitát állítólag a párttagok is érzékelték, a Momentum ugyanakkor azt állítja, nincs semmi baj náluk. (MN)