Magyar Nemzet, 2018. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-15 / 39. szám

Magyar Nemzet 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK A filmben minden pofon metaforikus • Kostyál Márk, a Kojot rendezője a kiveszett huszárvérről, az állandó félelemről és az emberszagú karakterekről Ritkán fordul elő, hogy a bemutató után egy évvel faggatjuk a rendezőt új film­jéről - Kostyál Márk és a Kojot esetében most mégis így történt. 2017 egyik leg­jobb filmje tavaly szinte azonnal eltűnt a mozikból. Egy botrány kellett hozzá, hogy forduljon a kocka: a gyártó cég letiltotta a Kojotot a magyar filmhétről, de a szakma és a közönség ellenállása megtörte a producereket, akik előbb feltöl­­tötték a filmet a YouTube-ra, majd ingyen fölajánlották a kópiát az összes ma­gyar mozinak. Ennek apropóján beszélgettünk a rendezővel. FICSOR BENEDEK - Ez egy dühös film, így jellemezte tavaly a Kojotot. Miből táplálkozik a dühe? - Abból, amit magunk körül látunk, és amiről mindenki hallgat. Ez a film reményt akar adni, és föl akar emelni. A magyar ember nem büszke. Lefelé néz, ahelyett, hogy fölemelné a fejét, és ninncs mersze kiállni saját magáért. Min­dig félnünk kell valamitől, és ez a féle­lem beleivódik a lelkekbe. - A küldetéstudat is dolgozott önben, a filmmel változtatni akart ezen a menta­litáson? - Megvetem a képmutatást, elkerü­löm a hazug embereket, de ezen túl nincs önmagamtól megrészegült külde­téstudatom. Nem akartam megváltani a közönséget, csupán azt az értéket köz­vetítem, amelyben hiszek. Ami nem az erőszak persze, hiszen a filmben min­den pofon metaforikus. -A főhős egy városi létben megtört, meg­alázott férfi, aki igyekszik elmenekülni a problémái elől. A korosztályát tekintve ez a megfutamodás az általános tapasztalata? - Azt látom, hogy mindenki kényszer­­pályán mozog. Pontosabban mindenki azt hiszi, hogy csak a kényszerpálya léte­zik, és ezért nem lépnek át az elképzelt korlátokon, nem állnak bele a dolgokba. Kiveszett a huszárvér belőlünk, eltűnt a betyárság, a merészség és a kitartás. Elég csak a párkapcsolatokat megnézni; a rengeteg válás oka, hogy nem akarunk harcolni még egymásért sem. A Kojot ar­ról is szól, hogy nem elhajítani kell, ha­nem kijavítani. - Mihályra a nagyapja örökül hagy egy vi­déki telket, hogy odaköltözve a fiú végre „tököt növesszen”. A nagyszülők generá­ciójában még megvolt a huszárvér? - Korábban volt tartás az emberek­ben. Minden generációban vannak gyá­vák, de a film utóélete kapcsán is azt tapasztaltam, hogy inkább az idősebb korosztály tagjai hallatták a hangjukat a szakmában, ők álltak ki, és fogalmaz­ták meg a véleményüket tisztán és ért­hetően. - A Kojot legtöbb meghatározó szere­pét határon túli színész alakítja: Mátray László és Orbán Levente Erdélyből, Ko­vács Frigyes a Délvidékről érkezett, Bo­­csárszky Attila pedig felvidéki. Miért esett a választása a hazai mozinézők számára ismeretlen arcokra? - A Kojot szimbolikus film. Több hölgy kommentjét olvastam a bemutató után, akiknek nem tetszett, hogy macsó, erő­szakos férfiakról mesélek. De itt nem a macsó fellépésen van a hangsúly, ebben a történetben a másikért való kiállásra és becsületre van szükség. Olyan izzadt, emberszagú, borostás-szakállas huszá­rokat akartam megmutatni, akik egyál­talán nem makulátlanok, de nagyon so­kat szeretnék belőlük a hétköznapokban az utcán vagy a közéletben is látni. Csak­hogy sajnos alig akadnak.­­ A magyar filmkritikusok Mátray Lászlót választották a tavalyi év legjobb epizód­­szereplőjévé, de több színésze is szokatlan természetességgel formálta meg a karak­terét. Saját magukat adták, vagy dolgoz­tak ezeken a figurákon? - Sokan azt hiszik, hogy a filmezés magától értetődő dolog, holott ezekben az alakításokban rengeteg munka van, mindent pontosan kitaláltunk és fölépít A Kojot üzenete éppen az, hogy állandóan menni kell előre, sosem adhatjuk meg magunkat tettünk. Igaz, a kiválasztott színészek már eleve olyan értéket hordoztak ma­gukban, amire a filmnek szüksége volt, nekünk csak föl kellett erősítenünk a belső hangjukat. Itthon nem divat a me­thod acting, a színészeknek nincs idejük rá, hogy eltöltsenek egy évet a szerep­pel a teljes átlényegülés kedvéért. A Ko­jot főszereplőjétől, Mészáros Andrástól én mégis azt kértem, hogy semmi mást ne csináljon ezen kívül. Olyan fizikai és lelki transzformációkon ment keresztül, hogy a forgatás végeztével hónapokig kereste a visszautat a saját életébe.­­ Pálfi Györgynek többek között az akció­jelenetekben való járatlanságára hivat­kozva nem engedélyezték a Toldi megfil­mesítését. Az ön esetében nem aggódtak a filmalapnál a szokatlanul brutális ak­ciók miatt? - Hatalmas bizalmat éreztem a for­gatókönyv-fejlesztéstől kezdve egészen a forgatás végéig. A filmalap egy pro­minens képviselője azt mondta, hogy a személyes fellépésem miatt nagyon bíz­nak ebben a filmben. Én pedig próbál­tam azt hozni, amit ígértem, bár csinál­hattam volna sokkal jobban, van még hová fejlődnöm. - Mihály, a főhős egy hamisítatlan kiski­rállyal, a törvényeket saját érdeke sze­rint értelmező oligarchával száll szem­be a filmben. Minden szinten megjelenik az opportunizmus, a korrupció és a ha­talommal való visszaélés. Az egyértelmű aktuálpolitikai áthallásokat sem kifogá­solta a filmalap? - A Kojot a létező Magyarországon játszódik, a film kulisszája az, amiben élünk. Ebből a szempontból az áthallá­sok nyilván jogosak. De mi emberi tör­téneteket akartunk mesélni, arról, hogy miként válik férfivá egy megalázott, ren­geteg hibát elkövető srác, hogy milyen a viszonya az apjával. Ez a kapcsolat az egyik legfontosabb rétege a filmnek. A történet lényege egyértelmű: nem ken­hetjük el a dolgokat, nem félhetünk semmitől.­­ Bár végül felülkerekedik ellenfelein, nagyapja örökségét mégis elveszíti a film főhőse. A győzelmet csak súlyos vereségek árán szerezhetjük meg? - Ez egy magyar népmese, azok pe­dig sokszor szomorúak. A Kojot törté­nete nem végződhet úgy, hogy a főhős a párjával boldogan elautózik a naple­mentébe. Misi megharcolt önmagáért, de egy ponton túl, amikor elfogytak az eszközök, már nem küzdhet tovább, mert azzal nemcsak a saját, de mások életét is romba döntheti, és a családnál nincs fontosabb. De ez nem meghátrá­lást jelent, a Kojot üzenete éppen az, hogy állandóan menni kell előre, sosem adhatjuk meg magunkat. - Amikor a film tavaly alig néhány hét után lekerült a mozik műsoráról, voltak önben kételyek, hogy valamit rosszul csi­nált, hogy a kudarc a filmet értékeli? - Nagyon mélyre kerültem. Tudtam, hogy azért nézték meg ilyen kevesen, mert senki nem tudott róla semmit, egy­általán nem jött szembe a film sehol, és amikor mégis elkezdett futni, egyből le­vetették a műsorról. Mégis voltak pilla­natok, amikor kétségeim támadtak ma­gammal kapcsolatban, de abban mind­végig biztos voltam, hogy igenis van létjogosultsága annak, amit csináltunk. Akkoriban mutatták be például A préri urai (Hell or High Water) című amerikai filmet, ami nagyon hasonló témából in­dult ki. De nem is kellett ilyen messzi­re menni, a környező országok alkotá­sai alapján is egyértelmű volt, hogy erre a fajta mozira szükség van.­­ Hogyan dolgozta fel, hogy a Kojotot az elmúlt egy évben szinte elrejtették a kö­zönség elől? - Rettenetesen nehéz időszak volt. De most minden az ellenkezőjébe for­dult át, még föl sem fogom, ami törté­nik. Nem értek a közösségi médiához, a saját telefonomat is nehezen keze­lem, most mégis nézők ezreivel kom­munikálok, mert folyamatosan írnak, biztatnak, támogatnak. Hogy a film vé­gül eljut, és reméljük, tényleg eljut a mozikba, az egy szűkebb szakmai ösz­­szefogás eredménye. A hangomat föl­erősítette néhány filmes, akiből még nem veszett ki a huszárvér. De mögöt­tünk szorosan ott áll a közönség, amely megharcolt a Kojotért, és ezért sosem lehetek elég hálás. Eddig, néhány nap alatt, 130 ezren nézték végig a You­­Tube-on. Annyira megható a szerete­­tük és a támogatásuk, hogy azon gon­dolkozom, a következő filmemről ki­kérem a véleményüket. Válassza ki a közönség, hogy a filmterveim közül mit akarnak legközelebb látni tőlem. Kostyál Márk reméli, hogy filmje végül tényleg eljut a mozikba - fotó: ránki Dániel Berlinale Indul a vadászat az Arany Medvére Huszonnégy film került be a ma kez­dődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyszekciójába. A mustrán tíz nap alatt négyszáz alkotást mutatnak be. A versenybe Christian Petzold menekült­drámáját, a Transitot is beválogatták. Bogdán Árpád Genezis című filmjének világpremierje a Panorama Special válo­gatásában lesz, Tenki Réka pedig a leg­ígéretesebb európai színésztehetségek között mutatkozhat be. Bár Kim Gido­­kot (képünkön) szexuális erőszak vád­ja érte, a szervezők nem tartották in­dokoltnak, hogy a dél-koreai rendező meghívását visszamondják. (T. G.) Gyász Elhunyt Wacha Imre Életének 87. évében, kedd este elhunyt Wacha Imre nyelvész, a közmédiában dolgozó rádiós és televíziós bemon­dók beszédtanára. Wacha Imre a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtu­dományi Intézetének munkatársa volt, ahol számos szótár, kézikönyv szer­kesztésében vett részt. Mintegy 20 ön­álló és társszerzőként írt könyve, vala­mint csaknem 260 cikke, tanulmánya jelent meg. Wacha Imre 2015-ben a Ma­gyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, 2017- ben Arany Kazinczy-díjat vehetett át az Anyanyelvápolók Szövetségétől. (MTI) Csillagok háborúja Nyáron kezdik forgatni az új részt J. J. Abrams egy japán Csillagok hábo­­rúja-expón jelentette be, nyáron elkez­dik forgatni a harmadik trilógia záróré­szét. A Star Wars IX munkacímen futó filmet a tervek szerint 2019. december 20-án mutatják be világszerte. Erede­tileg a Jurassic Worldöt is jegyző Colin Trevorrow rendezte volna a befejezést, de a Disney és a Lucasfilm végül közös megegyezéssel felbontotta tavaly szep­temberben a megállapodást. Rey, Finn, Poe Dameron, Kylo Ren történetének lezárásában közreműködik Rian John­son is, aki a nyolcadik részt, Az utolsó jediket írta és rendezte. (MN) Kultúra 13 Testi-lelki feltöltődés az egész családnak Impulzus A kultúra: fogyasztás. A javából. Schell Judit színésznő ezeket fogyasztja mosta­nában, és ajánlja olvasóinknak is. VÉKONY ZSOLT „Újra vetítik a mozikban a Testről és lélekrőlt, aminek nagyon örülök. Bár én már a bemutatásakor láttam, azoknak mindenképpen javaslom, hogy menje­nek el rá, akiknek még nem volt hoz­zá szerencséjük, vagy esetleg szívesen újra megnéznék. Természetesen nem­csak amiatt ajánlom ezt a filmet, mert a Saul fia és a Mindenki után ismét szur­kolhatunk egy magyar alkotásnak az Oscar-gálán, hanem azért is, mert egy nagyszerű műről van szó - ezt már az­előtt is tudtuk, hogy a hatalmas díjeső megeredt volna. Szerintem a filmtör­ténet egyik leggyönyörűbb szeretkezé­si jelenete szerepel Enyedi Ildikó reme­kében. Kicsit szeretnék hazabeszélni is ezzel az ajánlóval, ha lehet. Némi kihagyás után áprilistól újra látható lesz majd a Thália Színházban a Gellérthegyi álmok című darab, amelyet Finta Gábor ko­reográfussal rendeztünk, és mi ketten szerepelünk benne. Nagy szívügyem ez a Karinthy-mű, amelyben két buj­káló fiatal Budapest ostroma alatt a vé­letlennek köszönhetően találkozik egy­mással egy elhagyatott villában, amely kényszerűségből az ideiglenes ottho­nuk lesz. Műfajilag persze kicsit újraér­telmeztük a darabot, amelyet vizuális tánc- és színházi előadás keverékeként lehet talán a legjobban körbeírni. SCHELL JUDIT szerint aki még nem tette, annak érde­mes belekezdenie az HBO remek soro­zatába, a Terápiába Aki még nem tette, annak talán szin­tén érdemes belekezdenie az HBO re­mek sorozatába, a Terápiába, amely a harmadik évaddal ugyan befejeződött, ugyanakkor igen komoly rajongótábora alakult ki, nem véletlenül. Úgy hiszem, aki csak néhány epizódot néz meg akár csak a legutóbbi szezonból, garantáltan magával ragadja ez az egyszerű, valójá­ban mégis sokrétű széria. Ezenfelül pedig még a szülőknek len­ne egy remek tippem arra, hogy estén­ként milyen könyvből olvassanak fel a gyerekeiknek. Egykori iskolatársam, Do­­monyi Rita nagyon bájos könyvet írt né­hány évvel ezelőtt. A Tündérbodár című kötetben a címszereplő és barátja, a De­­nevér úgy döntenek, nem hajlandók unatkozni a nyáron, így többhetes fesz­tivált rendeznek az erdőben, ahol élnek. Vicces és kedves kis történet, a gyerekek és mi is nagyon szeretjük.” Arany Lemez Megzenésített versek középiskolásoknak A Nemzeti Kulturális Alap Hangfogla­ló programja középiskolákba is eljuttat­ja az Arany János megzenésített verse­it, balladáit tartalmazó Arany Lemezt. Az albumon tíz, a program által koráb­ban támogatott induló előadó zenésí­­tette meg az Arany-emlékév alkalmából a költő verseit. Köztük volt YOULI, az­az Horányi Juli, aki az Ágnes asszony, az Uzipov, amely a Temetőben, a Mar­garet Island, amely A­rab gólya és Han­gácsi Márton, aki a Családi kör című Arany-művet dolgozta fel, de szerepel az anyagon még a Tha Shudras és az In- Fusion Trio is. (MTI)

Next