Magyar Nemzet, 2018. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-15 / 39. szám
Magyar Nemzet 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK A filmben minden pofon metaforikus • Kostyál Márk, a Kojot rendezője a kiveszett huszárvérről, az állandó félelemről és az emberszagú karakterekről Ritkán fordul elő, hogy a bemutató után egy évvel faggatjuk a rendezőt új filmjéről - Kostyál Márk és a Kojot esetében most mégis így történt. 2017 egyik legjobb filmje tavaly szinte azonnal eltűnt a mozikból. Egy botrány kellett hozzá, hogy forduljon a kocka: a gyártó cég letiltotta a Kojotot a magyar filmhétről, de a szakma és a közönség ellenállása megtörte a producereket, akik előbb feltöltötték a filmet a YouTube-ra, majd ingyen fölajánlották a kópiát az összes magyar mozinak. Ennek apropóján beszélgettünk a rendezővel. FICSOR BENEDEK - Ez egy dühös film, így jellemezte tavaly a Kojotot. Miből táplálkozik a dühe? - Abból, amit magunk körül látunk, és amiről mindenki hallgat. Ez a film reményt akar adni, és föl akar emelni. A magyar ember nem büszke. Lefelé néz, ahelyett, hogy fölemelné a fejét, és ninncs mersze kiállni saját magáért. Mindig félnünk kell valamitől, és ez a félelem beleivódik a lelkekbe. - A küldetéstudat is dolgozott önben, a filmmel változtatni akart ezen a mentalitáson? - Megvetem a képmutatást, elkerülöm a hazug embereket, de ezen túl nincs önmagamtól megrészegült küldetéstudatom. Nem akartam megváltani a közönséget, csupán azt az értéket közvetítem, amelyben hiszek. Ami nem az erőszak persze, hiszen a filmben minden pofon metaforikus. -A főhős egy városi létben megtört, megalázott férfi, aki igyekszik elmenekülni a problémái elől. A korosztályát tekintve ez a megfutamodás az általános tapasztalata? - Azt látom, hogy mindenki kényszerpályán mozog. Pontosabban mindenki azt hiszi, hogy csak a kényszerpálya létezik, és ezért nem lépnek át az elképzelt korlátokon, nem állnak bele a dolgokba. Kiveszett a huszárvér belőlünk, eltűnt a betyárság, a merészség és a kitartás. Elég csak a párkapcsolatokat megnézni; a rengeteg válás oka, hogy nem akarunk harcolni még egymásért sem. A Kojot arról is szól, hogy nem elhajítani kell, hanem kijavítani. - Mihályra a nagyapja örökül hagy egy vidéki telket, hogy odaköltözve a fiú végre „tököt növesszen”. A nagyszülők generációjában még megvolt a huszárvér? - Korábban volt tartás az emberekben. Minden generációban vannak gyávák, de a film utóélete kapcsán is azt tapasztaltam, hogy inkább az idősebb korosztály tagjai hallatták a hangjukat a szakmában, ők álltak ki, és fogalmazták meg a véleményüket tisztán és érthetően. - A Kojot legtöbb meghatározó szerepét határon túli színész alakítja: Mátray László és Orbán Levente Erdélyből, Kovács Frigyes a Délvidékről érkezett, Bocsárszky Attila pedig felvidéki. Miért esett a választása a hazai mozinézők számára ismeretlen arcokra? - A Kojot szimbolikus film. Több hölgy kommentjét olvastam a bemutató után, akiknek nem tetszett, hogy macsó, erőszakos férfiakról mesélek. De itt nem a macsó fellépésen van a hangsúly, ebben a történetben a másikért való kiállásra és becsületre van szükség. Olyan izzadt, emberszagú, borostás-szakállas huszárokat akartam megmutatni, akik egyáltalán nem makulátlanok, de nagyon sokat szeretnék belőlük a hétköznapokban az utcán vagy a közéletben is látni. Csakhogy sajnos alig akadnak. A magyar filmkritikusok Mátray Lászlót választották a tavalyi év legjobb epizódszereplőjévé, de több színésze is szokatlan természetességgel formálta meg a karakterét. Saját magukat adták, vagy dolgoztak ezeken a figurákon? - Sokan azt hiszik, hogy a filmezés magától értetődő dolog, holott ezekben az alakításokban rengeteg munka van, mindent pontosan kitaláltunk és fölépít A Kojot üzenete éppen az, hogy állandóan menni kell előre, sosem adhatjuk meg magunkat tettünk. Igaz, a kiválasztott színészek már eleve olyan értéket hordoztak magukban, amire a filmnek szüksége volt, nekünk csak föl kellett erősítenünk a belső hangjukat. Itthon nem divat a method acting, a színészeknek nincs idejük rá, hogy eltöltsenek egy évet a szereppel a teljes átlényegülés kedvéért. A Kojot főszereplőjétől, Mészáros Andrástól én mégis azt kértem, hogy semmi mást ne csináljon ezen kívül. Olyan fizikai és lelki transzformációkon ment keresztül, hogy a forgatás végeztével hónapokig kereste a visszautat a saját életébe. Pálfi Györgynek többek között az akciójelenetekben való járatlanságára hivatkozva nem engedélyezték a Toldi megfilmesítését. Az ön esetében nem aggódtak a filmalapnál a szokatlanul brutális akciók miatt? - Hatalmas bizalmat éreztem a forgatókönyv-fejlesztéstől kezdve egészen a forgatás végéig. A filmalap egy prominens képviselője azt mondta, hogy a személyes fellépésem miatt nagyon bíznak ebben a filmben. Én pedig próbáltam azt hozni, amit ígértem, bár csinálhattam volna sokkal jobban, van még hová fejlődnöm. - Mihály, a főhős egy hamisítatlan kiskirállyal, a törvényeket saját érdeke szerint értelmező oligarchával száll szembe a filmben. Minden szinten megjelenik az opportunizmus, a korrupció és a hatalommal való visszaélés. Az egyértelmű aktuálpolitikai áthallásokat sem kifogásolta a filmalap? - A Kojot a létező Magyarországon játszódik, a film kulisszája az, amiben élünk. Ebből a szempontból az áthallások nyilván jogosak. De mi emberi történeteket akartunk mesélni, arról, hogy miként válik férfivá egy megalázott, rengeteg hibát elkövető srác, hogy milyen a viszonya az apjával. Ez a kapcsolat az egyik legfontosabb rétege a filmnek. A történet lényege egyértelmű: nem kenhetjük el a dolgokat, nem félhetünk semmitől. Bár végül felülkerekedik ellenfelein, nagyapja örökségét mégis elveszíti a film főhőse. A győzelmet csak súlyos vereségek árán szerezhetjük meg? - Ez egy magyar népmese, azok pedig sokszor szomorúak. A Kojot története nem végződhet úgy, hogy a főhős a párjával boldogan elautózik a naplementébe. Misi megharcolt önmagáért, de egy ponton túl, amikor elfogytak az eszközök, már nem küzdhet tovább, mert azzal nemcsak a saját, de mások életét is romba döntheti, és a családnál nincs fontosabb. De ez nem meghátrálást jelent, a Kojot üzenete éppen az, hogy állandóan menni kell előre, sosem adhatjuk meg magunkat. - Amikor a film tavaly alig néhány hét után lekerült a mozik műsoráról, voltak önben kételyek, hogy valamit rosszul csinált, hogy a kudarc a filmet értékeli? - Nagyon mélyre kerültem. Tudtam, hogy azért nézték meg ilyen kevesen, mert senki nem tudott róla semmit, egyáltalán nem jött szembe a film sehol, és amikor mégis elkezdett futni, egyből levetették a műsorról. Mégis voltak pillanatok, amikor kétségeim támadtak magammal kapcsolatban, de abban mindvégig biztos voltam, hogy igenis van létjogosultsága annak, amit csináltunk. Akkoriban mutatták be például A préri urai (Hell or High Water) című amerikai filmet, ami nagyon hasonló témából indult ki. De nem is kellett ilyen messzire menni, a környező országok alkotásai alapján is egyértelmű volt, hogy erre a fajta mozira szükség van. Hogyan dolgozta fel, hogy a Kojotot az elmúlt egy évben szinte elrejtették a közönség elől? - Rettenetesen nehéz időszak volt. De most minden az ellenkezőjébe fordult át, még föl sem fogom, ami történik. Nem értek a közösségi médiához, a saját telefonomat is nehezen kezelem, most mégis nézők ezreivel kommunikálok, mert folyamatosan írnak, biztatnak, támogatnak. Hogy a film végül eljut, és reméljük, tényleg eljut a mozikba, az egy szűkebb szakmai öszszefogás eredménye. A hangomat fölerősítette néhány filmes, akiből még nem veszett ki a huszárvér. De mögöttünk szorosan ott áll a közönség, amely megharcolt a Kojotért, és ezért sosem lehetek elég hálás. Eddig, néhány nap alatt, 130 ezren nézték végig a YouTube-on. Annyira megható a szeretetük és a támogatásuk, hogy azon gondolkozom, a következő filmemről kikérem a véleményüket. Válassza ki a közönség, hogy a filmterveim közül mit akarnak legközelebb látni tőlem. Kostyál Márk reméli, hogy filmje végül tényleg eljut a mozikba - fotó: ránki Dániel Berlinale Indul a vadászat az Arany Medvére Huszonnégy film került be a ma kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyszekciójába. A mustrán tíz nap alatt négyszáz alkotást mutatnak be. A versenybe Christian Petzold menekültdrámáját, a Transitot is beválogatták. Bogdán Árpád Genezis című filmjének világpremierje a Panorama Special válogatásában lesz, Tenki Réka pedig a legígéretesebb európai színésztehetségek között mutatkozhat be. Bár Kim Gidokot (képünkön) szexuális erőszak vádja érte, a szervezők nem tartották indokoltnak, hogy a dél-koreai rendező meghívását visszamondják. (T. G.) Gyász Elhunyt Wacha Imre Életének 87. évében, kedd este elhunyt Wacha Imre nyelvész, a közmédiában dolgozó rádiós és televíziós bemondók beszédtanára. Wacha Imre a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt, ahol számos szótár, kézikönyv szerkesztésében vett részt. Mintegy 20 önálló és társszerzőként írt könyve, valamint csaknem 260 cikke, tanulmánya jelent meg. Wacha Imre 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, 2017- ben Arany Kazinczy-díjat vehetett át az Anyanyelvápolók Szövetségétől. (MTI) Csillagok háborúja Nyáron kezdik forgatni az új részt J. J. Abrams egy japán Csillagok háborúja-expón jelentette be, nyáron elkezdik forgatni a harmadik trilógia zárórészét. A Star Wars IX munkacímen futó filmet a tervek szerint 2019. december 20-án mutatják be világszerte. Eredetileg a Jurassic Worldöt is jegyző Colin Trevorrow rendezte volna a befejezést, de a Disney és a Lucasfilm végül közös megegyezéssel felbontotta tavaly szeptemberben a megállapodást. Rey, Finn, Poe Dameron, Kylo Ren történetének lezárásában közreműködik Rian Johnson is, aki a nyolcadik részt, Az utolsó jediket írta és rendezte. (MN) Kultúra 13 Testi-lelki feltöltődés az egész családnak Impulzus A kultúra: fogyasztás. A javából. Schell Judit színésznő ezeket fogyasztja mostanában, és ajánlja olvasóinknak is. VÉKONY ZSOLT „Újra vetítik a mozikban a Testről és lélekrőlt, aminek nagyon örülök. Bár én már a bemutatásakor láttam, azoknak mindenképpen javaslom, hogy menjenek el rá, akiknek még nem volt hozzá szerencséjük, vagy esetleg szívesen újra megnéznék. Természetesen nemcsak amiatt ajánlom ezt a filmet, mert a Saul fia és a Mindenki után ismét szurkolhatunk egy magyar alkotásnak az Oscar-gálán, hanem azért is, mert egy nagyszerű műről van szó - ezt már azelőtt is tudtuk, hogy a hatalmas díjeső megeredt volna. Szerintem a filmtörténet egyik leggyönyörűbb szeretkezési jelenete szerepel Enyedi Ildikó remekében. Kicsit szeretnék hazabeszélni is ezzel az ajánlóval, ha lehet. Némi kihagyás után áprilistól újra látható lesz majd a Thália Színházban a Gellérthegyi álmok című darab, amelyet Finta Gábor koreográfussal rendeztünk, és mi ketten szerepelünk benne. Nagy szívügyem ez a Karinthy-mű, amelyben két bujkáló fiatal Budapest ostroma alatt a véletlennek köszönhetően találkozik egymással egy elhagyatott villában, amely kényszerűségből az ideiglenes otthonuk lesz. Műfajilag persze kicsit újraértelmeztük a darabot, amelyet vizuális tánc- és színházi előadás keverékeként lehet talán a legjobban körbeírni. SCHELL JUDIT szerint aki még nem tette, annak érdemes belekezdenie az HBO remek sorozatába, a Terápiába Aki még nem tette, annak talán szintén érdemes belekezdenie az HBO remek sorozatába, a Terápiába, amely a harmadik évaddal ugyan befejeződött, ugyanakkor igen komoly rajongótábora alakult ki, nem véletlenül. Úgy hiszem, aki csak néhány epizódot néz meg akár csak a legutóbbi szezonból, garantáltan magával ragadja ez az egyszerű, valójában mégis sokrétű széria. Ezenfelül pedig még a szülőknek lenne egy remek tippem arra, hogy esténként milyen könyvből olvassanak fel a gyerekeiknek. Egykori iskolatársam, Domonyi Rita nagyon bájos könyvet írt néhány évvel ezelőtt. A Tündérbodár című kötetben a címszereplő és barátja, a Denevér úgy döntenek, nem hajlandók unatkozni a nyáron, így többhetes fesztivált rendeznek az erdőben, ahol élnek. Vicces és kedves kis történet, a gyerekek és mi is nagyon szeretjük.” Arany Lemez Megzenésített versek középiskolásoknak A Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló programja középiskolákba is eljuttatja az Arany János megzenésített verseit, balladáit tartalmazó Arany Lemezt. Az albumon tíz, a program által korábban támogatott induló előadó zenésítette meg az Arany-emlékév alkalmából a költő verseit. Köztük volt YOULI, azaz Horányi Juli, aki az Ágnes asszony, az Uzipov, amely a Temetőben, a Margaret Island, amely Arab gólya és Hangácsi Márton, aki a Családi kör című Arany-művet dolgozta fel, de szerepel az anyagon még a Tha Shudras és az In- Fusion Trio is. (MTI)