Magyar Nemzet, 2019. május (82. évfolyam, 70-95. szám)

2019-05-18 / 84. szám

14 LUGAS Programok Fáik Art Fórum. A mai napon húsz galéria részvételével zajlik a Fáik Art Fórum Antik és Mo­dern Művészeti Fesztivál a Fáik Miksa utcában. A Haas Galériában Redő Ferenc és Vörös Rozália festményeinek, grafikáinak, szőtteseinek Együtt Örökké című kiállítását megnyitja Redő Ferenc régész, a művészek fia. A tárlat június 6-ig láto­gatható. A Remekművek - Remek­művek soro­zatban Aba-Novák Vilmos Önarckép című műve szintén megtekinthető június 8-ig. Helyszín: Haas Galéria (Budapest V., Fálk Miksa utca 13.). Időpont: május 18., szombat 16 óra. Megújult a Múzeumkert! A 24. Múzeumok Majálisán több mint száz múzeum és kiállító­­hely veszi birtokba a Nemzeti Múzeum klasszi­cista épületét és a megújult kertet. Az Év Múze­uma és Az Év Kiállítása díjak átadása után jazz, könnyűzene és népzene, majd utcabál várja a kö­zönséget. Játszd le velünk az 1848/49-es csatá­kat! címmel fegyvermustrát tart Takács Kriszti­án. Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum (Buda­pest VIII., Múzeum körút 14-16.). Időpont: május 18-19., szombat-vasárnap 10 órától. Utazók. A Hagyományok Háza Fókuszban a koreográfusok című előadás-sorozata a színpa­di néptáncművészet alkotóit állítja középpontba. A nyolcvanas években egymásra találó dunaújvá­rosi négyek, vagyis Bognár József, Énekes István, Janek József és Szögi Csaba Janghy B. Zita alkotói álnéven készítettek emblematikus koreográfiákat 1992-ig. Az Utazók című esten a dunaújvárosi né­gyek alkotásai mellett az erdélyi származású ko­reográfus, Orza Cálin válogatott munkái eleve­nednek meg a színpadon. Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem (Budapest I., Corvin tér 8.). Időpont: május 22., szerda 19 óra. Rés a falon. A Veritas Történetkutató Inté­zet és Levéltár, valamint a Facultas Humán Gim­názium tudományos konferenciát rendez Rés a falon­­ A Felvidék déli része és Kárpátalja visz­­szatérése Magyarországhoz, 1938-1939 címmel. A tanácskozáson felszólal többek között Tóth Esz­ter Zsófia, Hollósi Gábor, Kosztyó Gyula. Joó And­rás Revízió, megfontolt diplomácia, területgyara­pítás? címmel tart előadást. Popély Gyula bemu­tatja, milyen volt az élet az új országhatár két ol­dalán. Helyszín: Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár (Budapest IX., Zsil utca 2-4.). Időpont: május 20., hétfő 9.30. Balázs János-koncert. Liszt Ferenc és Dubro­­vay László műveit játssza Balázs János Kossuth-, Liszt- és Prima díjas zongoraművész. Helyszín: Pes­ti Vigadó, Díszterem (Budapest V, Vigadó tér 2.). Időpont: május 20., hétfő 19.30. Építészklub. Golda János előadást tart Terek és történetek címmel, Mányi István pedig a Szép­­művészeti Múzeum megújítását mutatja be épí­tészszemmel. Helyszín: Makovecz Szalon (Buda­pest III., Kecske utca 25.). Időpont: május 23., csütörtök 17.30. Haza a mélyben. Létezik-e magyar építészet határainkon túl? Meghatározza-e a külföldön élő magyar származású építészek életművét az iden­titás, a mélyben élő haza? Mi a fontosabb: az ön­azonosság, a helyi építészeti kultúra vagy a hely­szín? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Török Áron és Pásztor István Haza a mélyben, II.­­ Kor­társ öko-regionalista építészet Romániában cím­mel. Az est házigazdája: Wesselényi-Garay An­dor építész. Helyszín: FUGA Építészeti Központ (Budapest V, Petőfi Sándor utca 5.). Időpont: május 23., csütörtök 18.30. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál. Az Or­szágos Természet- és Környezetvédelmi Filmna­pok kiemelt témája idén a víz, és a fesztivál két év­fordulóhoz is kapcsolódik: ötvenéves a Pilisi Park­erdő Zrt., valamint indulásának negyvenedik év­fordulóját ünnepli a Másfélmillió lépés Magyar­­országon című sorozat. A fesztivál legjobb film­jeit országosan is vetítik a hétvégén, a helyszínen pedig a filmek mellett kísérőrendezvények, gye­rekprogramok, kiállításmegnyitók és koncertek várják a közönséget. Helyszín: Gödöllői Királyi Kastély (Gödöllő, Grassalkovich-kastély). Időpont: május 24-26., péntek-vasárnap egész nap. (A programok@magyarnemzet.hu e-mail cím­re várják a programajánlatokat.) KIÁLLÍTÁS - Régészeti emlékek a Várnegyed alól Földszagú gyertyakoppantó TÓTH BÉLA ISTVÁN S­ zámos viszontagságon esett át a bu­dai vár és környéke a történelem fo­lyamán, elég, ha csak Buda 1541-es török kézre kerülésére gondolunk, vagy épp az 1686-os visszafoglalásra, a mérhe­tetlen pusztítással járó harcokra és a második világháborús bombatámadások miatt elszenve­dett károkra. És ott vannak még a különféle át- és hozzáépítések, rekonstrukciók, amelyek szin­tén számottevő változásokat hoztak. Ezek közül kétségtelenül a vár 1890-ben kezdődő bővítése a legjelentősebb, amelyet Ybl Miklós kezdett el, halála miatt azonban Hauszmann Alajos feje­zett be, aki a kivitelezés során Ybl terveit csupán minimálisan módosította. A világháború utáni újjáépítés és a 2014 óta tartó Nemzeti Hausz­mann Terv úgyszintén fordulópontnak tekint­hetők, és az Ybl által tervezett - szintén szoro­san a várhoz tartozó - Várkert Bazár 2014-ben befejezett felújítása is jelentőségteljes momen­tum a Várnegyed történetében. A várról és a hozzá kapcsolódó városrészről tehát sok minden tudható, ennek a területnek gazdag irodalma van - de minden részletre ki­terjedő, történetileg teljes képet ma sem adha­tunk róla. Ugyanakkor a második világháború lezárása óta folyó régészeti feltárások eredmé­nyei folyamatosan bővítik és pontosítják meg­lévő ismereteinket. A Budapesti Történeti Múzeum legújabb ki­állítása, a Várnegyed a föld alól című tárlat is ezt teszi: a budai Várnegyedben folytatott régészeti ásatások elmúlt tíz évének eredményeiből válo­gat. A fővárosi beruházásokhoz kapcsolódó ré­gészeti kutatások számos újdonságot hoztak a felszínre, az egytermes kamarakiállítás vitrin­jeiben viszont csak alig néhány tárgy kapott he­lyet, és azok sem kimondottan kuriózumok. Van közöttük XVII. századi vas mellvért, egy pár XV. századi fémberakásos sarkantyú, fejsze, különféle XV-XVII. századi háztartási eszközök, zárszer­kezet és különféle korokból származó címerrel, olykor koronaábrázolással ellátott téglák, vala­mint néhány igen érdekes, arcot ábrázoló kály­­hacsempe-töredék, egy XV. századi kő napóra­töredék és egy megkapó kis alakú corpus. Azon­ban a kiállítás vitathatatlanul legérdekesebb tár­gyai a XVII. századi ezüst íjászgyűrű és a bronz gyertyakoppantó. Míg előbbi a hüvelykujj védel­mére szolgált, utóbbi a gyertya eloltásában segí­tett: az ollórésszel levágták az égő kanócot, amely azután az olló élén található dobozkába esett. A terem közepén kiállított tárgyakat a fala­kon körbefutó szövegek és némi illusztrációs kép­anyag egészíti ki. Maguk a szövegek tulajdon­képpen a régészeti dokumentációból származó száraz, nehezen emészthető leiratok, amelyek az egyes várnegyedbeli épületekben folytatott régészeti kutatómunka eredményeit és az épü­let rövid történetét tárják a látogatók elé utcán­kénti bontásban. A tárlat többek között külön foglalkozik a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a karmelita épületegyüttes kutatása során ta­lált leletekkel is. Az infografika lehetőségeit csúcsra járató tár­lat első ránézésre vizuálisan izgalmasnak hat. Csakhogy hamar rádöbben a látogató, hogy né­hány tetszetős régészeti leleten túl a kiállítás nem több vizuális eszközökkel megspékelt, de ennek ellenére is nehezen befogadható dokumentáci­ós adathalmaznál. (A Várnegyed a föld alól - 10 év régészeti ku­tatásai a budai várban című kiállítás július 31-ig látogatható a Budapesti Történeti Múzeum Vár­múzeumában - Budavári Palota E épület) Női alakot formáló, XVI-XVII. századi csont­­nyelű vasbicska, amely a Várkert Bazár terüle­tén került elő Fotó: Tihanyi Bence FILM - A Tiéd a világ vérbeli francia akcióvígjáték Hurrikán T. N. R­ omain Gavras neve főként videó­­klip-rendezőként volt ismert eddig a szakmában (például M.I.A.: Bad Girls, Jamie xx, Gosh), a legendás Costa-Gavras fia egészen Grammy-díj-jelölésig vitte. Második nagyjátékfilmjében az európai film fájóan kevésszer látott műfajába lehel éle­tet: az akcióvígjátékba. A Tiéd a világ Taranti­no és Guy Ritchie találkozása a francia humor­ral - a nagyszerű Vincent Cassellel és némi drá­mai mondanivalóval. A kicsit szerencsétlen Farés (Karim Leklou) éle­tének nagy álma, hogy saját vállalkozásba kezd­jen, és Észak-Afrikában betörjön a jégkrémpiac­­ra. Az erre félretett­ gyűjtögetett pénzét viszont a vele egy panellakásban élő, korábban szintén bű­nöző édesanyja (Isabelle Adjani) inkább eljátsz­­sza pókeren, ezért nincs mit tenni, be kell dol­goznia a francia alvilág egyik újdonsült drogbá­rójának, Poutine-nak (Sofian Khammes). Farés tehát barátjával, azaz korábbi mostohaapjával, a lapos Föld-hívő Henrivel (Vincent Cassel) Spa­nyolországba indul egy utolsó nagy bulira, hogy megszerezze a hiányzó tőkét. Persze semmi sem megy egyszerűen, a dolgok pedig a Guy Ritchie­­filmek hagyományaihoz hűen kezdenek pörög­ni: fura figurák, random események és erőszak keverednek egy hurrikán tölcsérébe, melyben minden karakter a saját célját hajtja. A történet nem különösebben míves, de Romain Gavras a legközhelyesebb sztorit is képes vala­hogy úgy leforgatni, olyan képeket és látásmódot belevinni az összképbe, hogy - a bátor megoldá­soknak hála - a piti bűnözők meséje egészen kü­lönleges ízt kap. A rendező nyolc évvel első filmje, az Eljő a napunk után újra egy más életre vágya­kozó francia srác történetét meséli el: abban a vö­rös hajú Remy Írországban akart boldog lenni, itt pedig Farés gondol a messzi Afrikára a lehetősé­gek földjeként. A Tiéd a világ Farés célja felé me­netel, ám Gavras ügyesen kifordítja a zsáner kli­séit, és a veterán francia sztárokkal erősített fiatal tehetségek a maximumot hozzák ki magukból. Az anyja szoknyája mögé bújó, félénk srác­nak drogot kell csempészni, gyereket rabolni, szétosztani az anyagot, és úgy viselkedni, mint egy nagykutyának valamelyik Tarantino-mozi­­ban, ez a kettősség pedig rendkívül szórakoztató. A film akcióban ugyan nem túl erős, de kárpótol ki­tűnő karaktereivel: az újdonsült góré Poutine (ejtsd: Putyin) például óriási Paris Saint-Germain-druk­­ker, és odáig van a cuki kutyusokért, a zseniális Vincent Cassel által játszott Henri pedig hősünk anyjának expasijaként bukdácsol végig az esemé­nyeken, miközben megállás nélkül videókat néz a telefonján az illuminátusokról, és folyamatosan összeesküvés-elméletekről hadovál. Minden kaotikus: feltűnik a színen egy skót drogdíler, Farés ügyvédjének pedig afrikai ma­gánhadserege van. A túlpörgetett jeleneteket vi­szont szerencsére Gavras jól tudja adagolni, így ha pengeélen táncol is, de végül - a színészeknek is hála - nem válik videóklipszerűvé a végered­mény. A magyar forgalmazó ráadásul a Wellhel­­lóból ismert Fluor Tomit kérte meg, hogy dob­ja meg a magyar szöveget némi fiatalos szleng­gel, a szinkronban pedig olyan ismerős hango­kat is hallhatunk, mint Ganxsta Zolee, Csonka András, Cooky és Csőre Gábor. A végeredmény az utókor számára is emlékezetes, jól idézhető poénok, amelyek akár válhatnak akkora sláger­ré, mint korábban mondjuk a Shop-stop vagy a Torrente szinkronja. (Tiéd a világ/Le monde est a téi - francia akcióvígjáték, 95 perc. Rendező: Romain Gav­ras) Forgalmazó: ELF Pictures) Az európai film nagyágyúi, Vincent Cassel, Isabelle Adjani és Francois Damiens segítik a fiatal színészeket Forrás: ELF Pictures

Next