Magyar Nemzet, 2019. május (82. évfolyam, 70-95. szám)
2019-05-23 / 88. szám
2 BELFÖLD 2019. május 23., csütörtök – A kampány hajrájába értek a pártok Az uniós parlamenti választáson kilenc, listát állító politikai formáció méreti meg magát Orbán Viktor hétpontos, bevándorlásellenes programjával az EP- választás előtti utolsó napokban is nagyszabású, módszeres kampányt folytat a Fidesz a szavazók megnyeréséért. Gyurcsány Ferencék az Európai Egyesült Államokkal és az adócsalással vádolt Czeglédy Csabával, míg az MSZP a Szociális Európa programjával próbálja ugyanezt. A Jobbik korábbi céljainak ellenkezőjével, a Mi Hazánk a trianoni békediktátum felülvizsgálatával, az LMP a klímavédelemmel, míg a Momentum puszta kormányellenességgel korteskedik. Bakonyi-Baranyai-Gabay Az európai parlamenti (EP-) választás kampányában, április 6-tól a Fidesz több mint húszezer aktivistája települt ki standokkal közterületekre, hogy az emberek támogatását kérjék Orbán Viktor miniszterelnök, pártelnök bevándorlásellenes programjához, s másfél hónap alatt több mint másfél millió aláírást gyűjtöttek össze. A Fidesz-KDNP hétpontos választási programját a Bálnában Parlamenti szalon néven tartott kampánynyitó gyűlésen április 5-én mutatta be Orbán Viktor. Eszerint a migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak, egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére, senkit ne engedjenek b é Európába érvényes dokumentumok nélkül, szüntessék meg a migráttókártyákat és a migrárisvízumot, Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit, Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát, és bevándorlást ellenző vezetők álljanak az uniós intézmények élén. A Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltjei, valamint a párt vezető politikusai május 5-e és 18-a között indultak országjárásra, hogy elmondják: „Olyan képviselőkre van szükség Brüsszelben, akik képesek kiállni a magyar érdekekért, és fellépnek mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségesek ellen.” A kampányhajrában, a héten a kormánypártok aktivistái és kritikusai a személyes és telefonos találkozásokra, kapcsolatfelvételire helyezik a hangsúlyt. Az Európai Egyesült Államok gondolatával kampányol a Demokratikus Koalíció (DK). Gyurcsány Ferencék szerint ebben a közösségben mindenki jólétben él, és nincsenek másodrendű állampolgárok, ráadásul „Orbán Viktortól is meg tud védeni”. A párt emellett európai minimálnyugdíjat, európai minimálbért, európai családi pótlékot és a mindenkinek járó európai minimumellátást ígér. A DK mindemellett eddig soha nem látott húzással vág neki a választásnak azzal, hogy listáját a párt elnökének felesége vezeti. Ez azért is érdekes, mert a Gyurcsányné által vezetett Altus Portfoliónál minttegy négyszáztrilliós jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt folytat élj áfák a BRFK, imádott esetben jól jöhet neki a brüsszeli mandátum biztosította mentelmi jog. Hasonló vonatkozása lehet Gyurcsányék másik rendhagyó húzásának, miszerint listájuk utolsó helyére feltették a több mint hatmilliárdos költségvetési csalással és bűnszervezet vezetésével vádolt Czeglédy Csabát is. „Szociális Európa” szlogennel az MSZP is európai minimálnyugdíjat, minimálbért és családi pótlékot ígér kampányában. A DK-val való hasonlóságnak a szocialisták szerint egyértelműen az az oka, hogy Gyurcsány Ferencék „követő üzemmódban” lopták el ötleteiket. A párt kampányában azt is hangsúlyozza, hogy a nemzetállamok Európáját képviselő ,aszélsőjobboldali” politikusok, szervezetek az unió szétverésébert érdekeltek. Fontosnak tartják kiemelni azt is, hogy a magyar ellenzéki választók akaratának megfelelően egyedül ők állítottak közös listát a - kimutathatatlan támogatottságú - Párbeszéddel. Az MSZP EP-kampányát eddig számos kommunikációs botrány árnyékolta be, aminek legdurvább epizódja az volt, amikor április végén Bangóné Borbély Ildikó lepatkányozta a Fidesz szimpatizánsait. A Jobbik 2009-ben még határozott euroszkeptikus fellépése mellett olyan elemek ellen emelt szót, mint a pénz- és profitközpontú globális világuralmi rend, de szorgalmazták a cigánybűnözés, a neoliberális gazdaságpolitika felszámolását is, illetve az orosz piacok visszaszerzését. A januárban megjelent EP-programjuk három fő eleme az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, a határon túliak területi autonómiája, valamint a bevándorlás kérdése. Kommunikációjában a párt az elmúlt időszakban többször is azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni hazánkat az unióból, de visszahozták a béruniós ötletüket is, amivel korábban már felsültek egyszer. Az alig tíz hónapja létező Mi Hazánk Mozgalom számos olyan programelemmel rukkolt elő, amelyek korábban a Jobbiknál tűntek fel. Ilyen a cigánybűnözés vagy az euroszkepticizmus. A párt olyan radikális javaslatokkal állt elő, mint a szegregáció az oktatásban vagy a szibériai bérrabtartás. A Mi Hazánk előszeretettel hangsúlyozza, hogy EP-listavezetőjük, Toroczkai László javasolta elsőként a határkerítés megépítését, de a párt a trianoni békediktátumot is felülvizsgáltatná, ha képviselőt küldhetnének az Európai Parlamentbe. A Momentum még a múlt év végén indított kormányellenes plakátkampányt Guy Verhofstadttal, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége pártcsalád frakcióvezetőjével közösen. A párt februárban egy úgynevezett valóságkampánnyal is előáffódörtélynek az volt az üzenete, hogy nem a migráció vagy Soros György jelent tá valayi veszélyt Magyarországra, hanem az orvos- és tanárhiány, valamint a tömeges elvándorlás. Zöldpártként az LMP fő kampányelme a klímaváltozás, ami Vágó Gábor EP-listavezető szerint „ott van az apadó Dunában, az emelkedő zöldség- és gyümölcsárakban, ott van a poloskainvázióban”. Emellett hangsúlyt fektetnek az őshonos kisebbségek jogainak védelmére. Az ellenzék számos helyen közös hirdetőfelületeken tette közzé plakátjait Fotó: Bach Máté Migráció: Szekeres Imre leleplezte az MSZP-t Munkatársunktól Amíg 2015-ben, a migránsválság tetőzésekor a balliberális pártok nem létező problémának nevezték az illegális bevándorlást, az MSZP-s Szekeres Imre (képünkön) honvédelmi miniszterként már 2009-ben kapott jelentéseket arról, hogy nagy migrációs hullám várható, és abból baj lesz - erről maga a szocialista politikus beszélt a napokban egy lakossági fórumon. A Bádog blogon nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint Szekeres Imre elmondta azt is: már 2009-ben úgy döntöttek, hogy néhány katonatiszt ne amerikai képzésre menjen, hanem franciára, hogy megtanulják a nyelvet az észak-afrikai térség miatt. A volt politikus bírálta az ellenzék kommunikációját a migránsválság kapcsán, szavai szerint nem magyarázkodni kellett volna, hanem a valóságra rámutatni. - Be kellett volna mutatni, hogy milyen inkompetens kormánya van Magyarországnak egy ilyen nehéz időszakban - mutatott rá Szekeres Imre, hozzátéve, hogy ha így tettek volna, akkor abban a néhány hétben talán meg tudták volna fogni a hangulatot. Mint ismert, 2015 tavaszán, nyarán, amikor naponta több ezer, majd tízezer illegális bevándorló zúdult az országra, több szocialista politikus - mások mellett Horváth Csaba és Kunhalmi Ágnes - fogalmazott úgy, hogy a bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált. Sőt Horváth Csaba odáig ment, hogy hisztinek és műbalhénak nevezte a migrációs kérdést. Mások, így Molnár Gyula akkori MSZP-elnök, egyenesen a kvóta elfogadása mellett érveltek, párttársa, Szanyi Tibor pedig azt állította: statisztikailag nincs kimutatható összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Európában is nagyobb súlya lehet a Fidesz-KDNP-nek Kárpáti András - A Jobbik, a Momentum és az LMP is széteshet egy rossz szereplést követően a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson - jelentette ki Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója az intézmény által szervezett Mit látnak a közvélemény-kutatók az EP-választás előtt? című rendezvényén. Méréseik alapján a Fidesz-KDNP 14 mandátumot szerezhet, s a fölényes hazai győzelem mellett a strasbourgi székhelyű törvényhozó testület 12. legnagyobb pártjává válna. Hozzátette: a kormánykoalíció várhatóan a szavazatok 54 százalékát szerzi meg, ezzel pedig az Európai Unió legerősebb támogatottságú pártja lesz. Nagy Dániel a részvételt 32-35 százalékra becsülte, s a többi felszólalóval egyetértésben úgy vélte, hogy az ennél nagyobb szavazói aktivitás leginkább a kis pártoknak lenne kedvezőtlen, s a bejutás határán mért Momentum és az LMP mandátumszerzési esélyeit rontaná. Mindegyik előadó magasabb részvételt jelzett a legutóbbi EP-választáson tapasztaltnál. A legmagasabb választói kedvet - 44 százalék körüli részvételt - a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója jelezte előre, ám Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a részvételt a legnehezebb pontosan megjósolni. Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-választásokon a pártok jellemzően kevesebb szavazót tudnak mozgósítani, mint az országgyűlési voksoláson, ám méréseik szerint a DK kivételt képez ez alól a trend alól, hiszen Gyurcsány Ferenc pártja a tavaly áprilisinál közel százezer szavazóval több támogatóra számíthat. Szavai szerint a Jobbiknak tetemes - közel 60 százalékos - veszteséggel kell szembenéznie a voksokat tekintve. Az elemzők szerint így a DK és a Jobbik mellett az MSZP-Párbeszéd is esélyes lehet a dobogó második fokára. A Fidesz lehet a legnépszerűbb párt Európában, még mandátumszámban is majdnem top 10-es Várható eredmények (2019) Ország Párt Várható mandátumok 154% 1.Olaszország LEGA 26 2.Lengyelország PiS 23© FIDESZ 2.Németország CDU/CSU 23 MAGYARORSZÁG 4.Franciaország FN 21e 51% 4.Franciaország LREM 21 4.Lengyelország KE 213 MUNKÁSPÁRT 7.Olaszország M5S 19 MÁLTA 7.Németország GRÜNE 19e 41% 9.Spanyolország PSOE 18 10.Olaszország PD 17 PiS 11.Németország SPD 16 LENGYELORSZÁG 12.Magyarország FIDESZ 14 Grafika: Magyar Nemzet Forrás: Nézőpont Intézet