Magyar Nemzet, 2019. május (82. évfolyam, 70-95. szám)

2019-05-15 / 81. szám

2019. május 15., szerda KULTÚRA 17 Alain Delon: kitüntetés után karaktergyilkosság Szürreális közleményekkel indult a cannes-i filmfesztivál - Nincs többé tisztelet, nincs adott szó. Csak a pénz számít. Egész nap csak a bűnözésről hallunk. Tudom, hogy sajnálkozás nélkül hagyom majd itt a világot - nyilatkozta Alain Delon, a legendás francia film­színész a pályafutása 60. évfordulóján, tavaly a Paris Match-nak. Ak­kor már tudni lehetett, hogy hamarosan karaktergyilkosság áldozata lesz, mert hogyan is lehet ilyet mondani a jelenkori francia, sőt euró­pai viszonyokról. Egy karaktergyilkosságra a legjobb helyszín pedig mi más is lehetne francia honban, mint a cannes-i filmfesztivál. Csejk Miklós A „roppant befolyásos” amerikai Wo­men and Hollywood nevű szervezet an­gol nyelvű petíciót indított, hogy a keve­sebb mint húszezer aláíróra hivatkoz­va fellépjen a szerintük „rasszista, ho­­mofób és nőgyűlölő” világsztár elisme­rése ellen, akinek idén életműdíjat ítélt meg a cannes-i fesztivál. Azt már fel­­hánytorgatni sem érdemes, hogy a több száz milliós rajongótáborhoz képest há­nyan írták alá ezt a petíciót, az viszont tény, hogy Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója sajtótájékoztatón védte meg Alain Delont tegnap. Közlé­se szerint külön kell választani a fran­cia világsztár munkásságát a vélemé­nyétől. „Nem a Nobel-díjjal jutalmaz­zuk Delont, hanem tiszteletbeli Arany Pálmával az életművéért. A fesztivál el­ítél bizonyos megszólalásokat, de nem a véleménynyilvánítás szabadságát. Szét kell választani a dolgokat” - jelentette ki Thierry Frémaux, aki politikai rendőr­ségnek nevezte a Delon ellen fellépőket, és elítélte az eljárást a véleménynyilvá­nítás szabadságára hivatkozva. A tervek szerint a 83 éves francia filmszínészt vasárnap tüntetik majd ki ünnepélyesen. Az Alain Delon elleni fő érvek közé tartozik, hogy egy 2013-as tévéinterjúban azt mondta: a homosze­xuális pároknak nem lenne szabad en­gedélyezni gyerekek örökbefogadását, a „nőket pedig macsó módon kell ke­zelni, beleértve a pofonokat is”. De va­lószínűleg nemcsak ez a problémájuk a balliberális köröknek a világsztárral, hanem az is, hogy a színész bevándor­lásellenes nézeteket vall, szimpatizál a francia Nemzeti Fronttal és hagyomá­nyos értékrend szerint képzeli el a csa­ládok életét. Nincs ezzel egyedül a mű­vészkörökben, nemrég például Brigitte Bardot is hasonlóan nyilatkozott a fran­cia sajtóban. A művészeti igazgató más okból is vé­dekezésre kényszerült. A hivatalos ver­senyprogram 21 alkotása között ugyan­is csak négy olyan szerepel, amelyet nő rendezett, pedig a cannes-i fesztivál egy chartában tavaly elkötelezte magát a nők és férfiak közötti egyenlőség mel­lett. „Az egyenlőség iránti elkötelező­dést nem szabad összekeverni a válo­gatás kérdésével. Nem lenne méltó a fesztivál részéről csak azért beválo­gatni egy filmet, mert azt nő rendezte” - hangsúlyozta Thierry Frémaux, fel­vázolva egy szürreális rémképet. A 72. cannes-i filmfesztivál Jim Jar­musch The Dead Don’t Die (A halottak nem halnak meg) című zombifilmjének díszbemutatójával tegnap este kezdődött a francia Riviérán, és május 25-éig tart. A hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu me­xikói filmrendező. A teljesen szürreá­lis kezdés csúcspontja az volt, amikor a szervezők közleményben emelték ki, miszerint a fesztivál 109 állandó mun­katársa közül 66 nő, ami 61 százalékot jelent. Vagyis aggasztó tendencia, hogy a cannes-i filmfesztiválon is kezdenek háttérbe szorulni a férfiak, az állandó munkatársaknak ugyanis már csak a 39 százaléka férfi. Jövőre ez is megér majd egy petíciót. A leendő díjazott mellett Brigitte Bardot, aki nem szeretné, ha elvennék országa kultúráját Fotó: MTI/EPA/Dalmas BACSÓ PÉTER A TANÚ CÍMŰ, FELÚJÍTOTT FILMJÉT IS BEMUTATJÁK Negyedik alkalommal hívták meg a filmalap által restaurált magyar klasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programjába. Bacsó Péter 1969-ben forgatott, A tanú című filmjével a magyar rendszerváltás után harminc évvel egy olyan magyar film gazda­gítja a cannes-i műsort, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be. A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott jelenetek negatívjait a Mafilm fóti telepén selejtezésre ítélt filmtekercsek között találták meg a szakemberek, és hiánytalanul be tudták illeszteni a filmbe. Mindennek köszönhetően most kiváló minőségben lesz látható az eredeti, cenzúrázatlan változat. Wass Albert és Márquez műve a Nemzeti új évadában Tíz bemutatót tervez, és Trianon századik évfordulójáról is meg­emlékezik következő évadában a Nemzeti Színház. A szeptembe­ri első premier, a Rocco és fivérei próbái már elkezdődtek, és többek között Euripidész, Gabriel Garcia Márquez, Örkény István és Wass Albert munkáit is láthatjuk majd a színpadon. Szilléry Éva - Repertoárt építünk - kezdte évadbe­mutató sajtótájékoztatóját Vidnyánsz­­ky Attila, a Nemzeti Színház igazgató­ja. Mint mondta, Az ember tragédiája, a Bánk bán, az Egri csillagok, a János vitéz és a Csíksomlyói passió a színház programjának gerincét alkotják, amely­hez viszonyítva választják ki az új da­rabokat. A Nemzeti Színház jövő éva­dában megemlékeznek Trianon száza­dik évfordulójáról is, Tizenhárom al­mafa címmel, Wass Albert emlékira­tai és korabeli dokumentumszövegek alapján az igazgató történelmi ihleté­sű darabot visz színpadra. A Luchinio Visconti által írt Rocco és fivérei az őszi évad első premierje lesz, amelyben a rendező, Vidnyánsz­­ky Attila szavai szerint olyan morális kérdések jelennek meg, mint a hűség, a testvéri szeretet és a testvérek közöt­ti versengés dilemmája. - Célom, hogy hidat teremtsek a nagyvárosi létforma lehetőségei és a vidéki élet hagyomá­nyai, tisztasága között - állapította meg a rendező, akinek színháza ezzel a da­rabbal méretteti meg magát a Szent­pétervári Színházi Olimpián, amely­re magyar kőszínház elsőként jut ki. A szeptember még egy bemutatót tartogat: a beregszászi társulat múltját meghatározó színészházaspár, Szűcs Nelli és Trill Zsolt főszerepében Euri­pidész Médeia című művét viszik szín­re, a norvég Eric Stube rendezésében. A stockholmi Királyi Színház igazga­tója rendezőként már volt a MITEM fesztivál vendége, az eddigi előadásai­ból kiindulva mélylélektani rendezés ígérkezik, amely a metafizikai eleme­ket sem nélkülözi. Izgalmas vállalkozás lesz az elmúlás drámája, Örkény István Macskajáték című darabja is Szász Já­nos rendezésében, a főszerepben Ud­varos Dorottyával és Bánsági Ildikó­val, akiket a rendező „két tigrisként”, nagyszerű színésznőkként emlegetett. A fiatal színészgeneráció egyik tagja, Berettyón Nándor két darabot is ren­dez a következő évadban, az egyik, A súgó egy korábban elkészült előadásá­nak felújított változata. Új rendezése Gabriel Garcia Márquez kisregényé­nek - Egy előre bejelentett gyilkosság története - színpadi adaptációja, ame­lyet jövő tavasszal mutatnak be. Díjazták A velencei kalmárt Tompa Gábor, a Kolozsvári Álla­mi Magyar Színház igazgatója nyer­te a Román Színházi Szövetség leg­jobb rendezésért járó díját William Shakespeare A velencei kalmár című drámájának színpadra állításáért. A romániai színházi szakma legran­gosabb elismeréseit hétfőn este ad­ták át a kolozsvári Nemzeti Színház­ban. Tompa Gábor távollétében Vis­­ky András, a magyar színház művé­szeti vezetője vette át az díjat. A ve­lencei kalmárt tavaly szeptemberben mutatta be a kolozsvári magyar szín­ház, legutóbb a Vígszínházban lehe­tett látni. (MTI) Új Makovecz-épületet adtak át Elkészült a makói József Attila Vá­rosi Könyvtár új épülete, amelynek vázlatait Makovecz Imre készítette, az átadóünnepséget Áder János köz­­társasági elnök jelenlétében tartot­ták. A művész tervei alapján a könyv­tár előtt összesen 12 épület készült el a városban. A kormány 13,2 milliárd forintos támogatásának köszönhető­en több épület felújítása, bővítése, ki­vitelezése indulhatott el: rehabilitál­ják Makovecz Imre első makói épüle­tét, a Hagymaházat, bővítik a Hagy­­matikum gyógyfürdőt, és a város szü­lötte, Páger Antal nevét viselő mozit építenek. (MTI) Pannon tehetséggondozás Pécsett, május 29-én egy ifjú tehet­ségeket támogató program részeként áll színpadra a Pannon Filharmoni­kusok zenekar. Az együttes Mesterek és tanítványaik hangversenye mu­zsikusnövendékeknek ad lehetőséget arra, hogy bemutatkozzanak nagy­­zenekari produkció szólistájaként. A próbajátékon kilenc fiatal állhat kö­zönség elé a pécsi Kodály Központ­ban. (MTI)

Next