Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)

2019-07-22 / 138. szám

i­x Cirkuszt mint falat kenyeret Az életútinterjúk nem csak szakmai titkokról szólnak Azon kevesek közé tartozom, akiket gyerekkorában nem fogott meg a cirkusz világa, így a nosztalgia nem segített át a kezdőlépéseken, ami­kor kezembe vettem a Cirkuszi csodaemberek című életinterjú köte­teket. Elfogulatlanság nélkül kellett hát felfedeznem, miért lehet ér­dekes egy cirkuszművészekről szóló interjúkötet olvasgatása. Viola Szandra A filoszi szemlélet, mint sokszor más­kor, most is segített, ugyanis nekem a filozófia nemcsak bölcsességkedvelőt, hanem bölcsességkeresőt is jelent, azt a magatartást, ami a hasznos, nagy ívű gondolatiság meglátását jelenti a tények mögött. De maradjunk először az emlí­tett tényeknél. Az öt kötetből álló, im­pozáns, képekkel és dokumentum érté­kű fotókkal ellátott kötet olyan zsong­lőröket, akrobatákat, bohócokat, álla­tidomárokat mutat be, akik egész élet­művükkel a szakma színvonalassá té­telét, megőrzését szolgálták; a rögzí­tett beszélgetések célja azonban nem csupán a szakmai eredmények össze­gyűjtése, bemutatása volt. Amint a kö­tetekhez írt előszavában Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár is hang­súlyozza, a megjelenés célja mindan­nak a tudásnak és erkölcsiségnek a fia­talabb nemzedékre való áthagyományo­­zása volt, amit a gyakran nagy cirku­­­­szi dinasztiákból származó művészek, nemzedékről nemzedékre fölhalmoz­tak. Olyan világhírű produkciók létre­hozói mesélnek pályafutásukról, mint például Zsirák György, idősebb Rich­ter József, a Simet család tagjai, Don­nert Márta vagy Schneller László. Az életútinterjúkat Szekály Zsuzsanna, a Fővárosi Nagycirkusz sajtómunkatársa készítette, aki nem csupán szakmai té­mákról kérdezte a cirkuszművészeket, hanem magánéletükről, nehézségeikről, motivációikról és arról is, hogyan sike­rült átvészelniük a történelem viharait. A Cirkuszi csodaemberek legérdeke­sebb történetei közé minden bizonnyal az állatidomároké tartoznak, akik nem­csak a vízilovakkal, madarakkal, tigri­sekkel, kígyókkal vagy lovakkal való bá­násmód titkaiba avatják be az olvasót, hanem az állatokhoz fűződő mély, ér­zelmi kötelékről is vallanak. A könyv­­sorozat másik kiemelten fontos terü­lete az interjúk azon részei, amikor a művészek őszintén mesélnek a szakma árnyoldalairól is, hiszen nem csupán az állandó vándorlás nehezítette éle­tüket; az államosítás például több cir­kuszi családot sodort az éhezés szélé­re, de voltak, akiknek komoly sérülé­sekből kellett felépülniük vagy betegen színpadra lépniük. Egy kívülállónak is megható az a min­dent lebíró akarat, amellyel a művészek megküzdöttek a színpadon maradásért, a sikerért. A magasban, drótkötélen való egyensúlyozás ezúttal nemcsak egy-egy cirkuszi produkció esszenciáját jelen­ti, hanem mindazt a harmóniateremtő készséget és lelki egyensúlyozó-készsé­­get, nem utolsó sorban pedig alázatos szeretetet is, amellyel ezek az emberek a közönség elé álltak, de nemcsak szó­rakoztatni, hanem nemes jellemükkel tanítani is. A cirkuszi szakma minden különlegessége ellenére is azt kell ír­nom, hogy nem igazán lényeges, amíg ez az emberi magatartás nincs mögöt­te, mert ez lehet a kulcs az emberfelet­ti produkciók megvalósításához, a cso­dához. Ezért van szüksége ez emberi­ségnek évszázadok óta cirkuszra. A cir­kuszt és kenyeret felkiáltás természe­tesen mit sem ér, amíg esztelen gladiá­­torviadalokat és értelmetlen erőpróbá­kat értünk rajta, viszont abban a pil­lanatban létszükségletté válhat, amint erkölcsiséget képvisel. Ennek fényében akár módosíthatnánk is a híres mon­dást a következőképp: Cirkuszt mint (falat) kenyeret. A könyvekben akrobaták és állatidomárok is megszólalnak Fotó: Éberling András 2019. július 22., hétfő KULTÚRA 17 Hunyadi glóriát érdemelne Ma avatják fel Madarassy István szobrát a nándorfehérvári Zimonyban Az 1456. július 22-i nándorfehér­vári diadalt eddig csak egy kis em­lékkő hirdette a belgrádi várban. Ma a város zimonyi, Duna-par­­ti sétányán egy erőt sugárzó Hu­nyadi János-szobrot avatnak fel, amely méltó emléket állít a nagy győzelem hadvezérének és hősei­nek. Hunyadi különleges vörösréz szobráról az alkotóval, Madaras­sy István Kossuth-díjas szobrász­­szal beszélgettünk. Pataki Tamás Áder János magyar és Alekszandar Vu­­csics szerb államelnök jelenlétében avat­ják fel a Hunyadi-szobrot Nándorfe­hérváron a zimonyi Duna-parton, az 1456-os diadal emléknapján. A szo­borállítást a Professzorok Batthyány Köre kezdeményezésére a Külgazda­sági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. támogatásával a Teleki László Ala­pítvány bonyolította le. Hunyadi János szobrának felavatásával a magyarok és szerbek együtt tisztelegnek az 1456-os nándorfehérvári győzelem hősei előtt. Az eseményen jelen lesz a szobrot ké­szítő Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész is, akit nándorfehér­vári útja előtt értünk el telefonon. - Öt és fél éves álom válik valóra a szobor felavatásával. A Professzorok Batthyány Körének elnöke kért fel, hogy el tudnám-e vállalni a szobor megter­vezését, amikor a Délvidéken jártunk és megkoszorúztuk a nándorfehérvári diadal emlékkövét - mondta Madaras­sy István. Szobra pedig több okból is különleges: Hunyadi két méternél ma­gasabb alakja egy ötméteres harangto­­rony formájú szerkezetben áll, fölötte egy harang és egy kereszt van, amely a déli harangszót, így a kormányzó nagy győzelmét jelképezi. A talapzaton két tábla magyarul és szerbül idézi meg az akkori hadi eseményeket. A szobrász elmondta, hogy elsősorban a Callix­­tus pápa által elrendelt déli harang­szó jut eszébe Hunyadi Jánosról, ám a személye és a harangozás már nem kapcsolódik annyira össze a köztudat­ban, ezért ezt tartotta az egyik legfon­tosabb motívumnak. Ráadásul Hunya­di János arcát végre szobron is láthat­juk, ami azért érdekes, mert a legtöbb szobrán eddig talpig vasban és az ar­cát eltakaró sisakkal ábrázolták. - A Thuróczy-krónikában lévő ábrázolást formáztam át a saját technológiámmal a saját stílusomra. Ezen egy páncélos vitézként ábrázolják Hunyadit, aki ke­zében pajzsot tart, kardját a vállán pi­henteti, korábban mindig sisakban és vértben ábrázolták, én lobogó hajjal, bajusszal, karakteres arccal formáz­tam meg a szobrot - mondta Mada­rassy István. A szobrász és ötvösművész több munkájában ábrázolt már magyar tör­ténelmi személyiségeket vagy szente­ket - így Szent Istvánt, Szent Lászlót vagy Veszprém főterén Szent Mihály arkangyal háromméteres figuráját is ő alkotta -, szakrális témákkal bővelke­dik az életműve, de bizonyos értelem­ben a mostani Hunyadi-szobrát is an­nak tekinti. - Leginkább a felkérések miatt kaptam lehetőséget arra, hogy szakrális témájú alkotásokat készítsek, és bár Hunyadi János nem az, de a ke­reszténységet védő tettei miatt glóriát érdemelne - mondta a szobrász. Madarassy István szobrai egyedül­, álló módon vörösrézből készülnek. A vörösréz jól alakítható, formálható, a szobrász hegesztéssel domborítja és hajlítja az anyagot. A Hunyadi-szo­bor is így készült, először a testét ké­szítette el, úgy, mintha egy valós em­bert formált volna meg, majd a vérte­zetét, és azt szerette volna, ha a szo­bor mindazt az erőt sugározza, amit Hunyadi alakja jelképez a magyarság­nak és egész Európának. A művész hit­vallásában különben is úgy véli, hogy „csak akkor válik a kép a képpé, a szo­bor szoborrá, a szoborkép szoborkép­pé, ha a tűz és a láng által lelket is si­kerül beléjük olvasztanom.” A művésznek a Vatikánban is van két szobra: a Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrait II. János Pál pápá­nak vitte ajándékul Mádl Ferenci köz­­társasági elnök 2000-ben. A szobrász kétszer találkozott II. János Pál pápá­val, egyszer Esztergomban, majd Vati­kánban, amikor átadták a szobrokat. A szentatya nem árulta el, hogy mit gondol a szobrokról, de Madarassy Ist­ván szerint „a kéz szorításában min­den benne volt”. Vörösréz vitéz: a kormányzó alakját a Thuróczy-krónika ábrázolásából formálta meg a művész Fotó: MTI/Czimbal Gyula Ingyen a drága komolyzenét Mozart szülővárosában különbö­ző helyszíneken megrendezett in­gyenes koncertekkel kezdődött meg a salzburgi fesztivál a hét végén. A 43 napos fesztivál fizetős koncert­jeire akár 440 euróba (143 ezer fo­rintba) is kerülhetnek a jegyek, a hét végi programokért, köztük ba­rokk és kortárs zenei koncertekért viszont nem kellett fizetniük a né­zőknek. A klasszikus zene rajongói­nak jövő szombatig kell várniuk az első operaelőadásra: Mozart Ido­­meneo című művét az amerikai sztárrendező, Peter Sellars állítja színpadra. (MTI) Operett a Várban Az operettirodalom legnagyobb slágerei, Kálmán Imre, Lehár Fe­renc és Ábrahám Pál örökzöld­jei is megszólalnak augusztus 2-án és 3-án a Budavári Palotakoncerte­ken a budai Várban. Az esteken fel­lép Bordás Barbara, Dancs Anna­­mari, Fischl Mónika, Oszvald Ma­rika, Szendy Szilvi, Boncsér Ger­gely, Laki Péter, Peller Károly, Va­dász Zsolt, a Virtuózok komolyze­nei tehetségkutató nyerteseként is megismert Ninh Due Hoang Long és a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny fiatal tehet­ségei, Faragó Alexandra és Dénes Viktor. Közreműködik a Fitos De­zső Társulat, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zene­kara Pfeiffer Gyula vezényletével, a rendező Bori Tamás. (MTI) Elhunyt Kovács Péter A Kossuth-díjas festőművész és grafikus szombaton halt meg. Ko­vács Pétert a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekin­ti. A festőművész 1943. június 15-én született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1964 és 1970 között Fényi Géza tanítványa volt a festő szakon, bár a kezdetek­től inkább a grafikai műformákhoz, technikákhoz vonzódott. A hetve­nes évek közepétől egyéni kiállítá­sokat rendezett, csoportos kiállítá­sokon vett részt, majd európai szín­tereken is bemutatkozhatott. Mun­kásságát 1985-ben Munkácsy-díj­­jal, 2000-ben kiváló művész kitün­tetéssel, 2008-ban Kossuth-díjjal is­merték el. (MTI) Egy maffiózó Pesten A Maffiózók című sorozat egyik színésze, Steven Van Zandt, mű­vésznevén Little Steven augusztus 15-én zenekarával, a Disciples of Soullal koncertezik a budapesti Ak­várium Klubban, ahol Summer of Sorcety című, idén megjelent albu­mukat mutatják be. Az olasz szár­mazású amerikai zenész, énekes és színész a jersey-i partvidék zenei kultúrájában nőtt fel, összebarátko­zott Bruce Springsteennel, később gitárosként az E Street Band tagja is volt, amellyel 2014-ben bekerült a Rock and Roll Hírességek Csarno­kába. (MTI)

Next