Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)
2019-07-22 / 138. szám
ix Cirkuszt mint falat kenyeret Az életútinterjúk nem csak szakmai titkokról szólnak Azon kevesek közé tartozom, akiket gyerekkorában nem fogott meg a cirkusz világa, így a nosztalgia nem segített át a kezdőlépéseken, amikor kezembe vettem a Cirkuszi csodaemberek című életinterjú köteteket. Elfogulatlanság nélkül kellett hát felfedeznem, miért lehet érdekes egy cirkuszművészekről szóló interjúkötet olvasgatása. Viola Szandra A filoszi szemlélet, mint sokszor máskor, most is segített, ugyanis nekem a filozófia nemcsak bölcsességkedvelőt, hanem bölcsességkeresőt is jelent, azt a magatartást, ami a hasznos, nagy ívű gondolatiság meglátását jelenti a tények mögött. De maradjunk először az említett tényeknél. Az öt kötetből álló, impozáns, képekkel és dokumentum értékű fotókkal ellátott kötet olyan zsonglőröket, akrobatákat, bohócokat, állatidomárokat mutat be, akik egész életművükkel a szakma színvonalassá tételét, megőrzését szolgálták; a rögzített beszélgetések célja azonban nem csupán a szakmai eredmények összegyűjtése, bemutatása volt. Amint a kötetekhez írt előszavában Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár is hangsúlyozza, a megjelenés célja mindannak a tudásnak és erkölcsiségnek a fiatalabb nemzedékre való áthagyományozása volt, amit a gyakran nagy cirkuszi dinasztiákból származó művészek, nemzedékről nemzedékre fölhalmoztak. Olyan világhírű produkciók létrehozói mesélnek pályafutásukról, mint például Zsirák György, idősebb Richter József, a Simet család tagjai, Donnert Márta vagy Schneller László. Az életútinterjúkat Szekály Zsuzsanna, a Fővárosi Nagycirkusz sajtómunkatársa készítette, aki nem csupán szakmai témákról kérdezte a cirkuszművészeket, hanem magánéletükről, nehézségeikről, motivációikról és arról is, hogyan sikerült átvészelniük a történelem viharait. A Cirkuszi csodaemberek legérdekesebb történetei közé minden bizonnyal az állatidomároké tartoznak, akik nemcsak a vízilovakkal, madarakkal, tigrisekkel, kígyókkal vagy lovakkal való bánásmód titkaiba avatják be az olvasót, hanem az állatokhoz fűződő mély, érzelmi kötelékről is vallanak. A könyvsorozat másik kiemelten fontos területe az interjúk azon részei, amikor a művészek őszintén mesélnek a szakma árnyoldalairól is, hiszen nem csupán az állandó vándorlás nehezítette életüket; az államosítás például több cirkuszi családot sodort az éhezés szélére, de voltak, akiknek komoly sérülésekből kellett felépülniük vagy betegen színpadra lépniük. Egy kívülállónak is megható az a mindent lebíró akarat, amellyel a művészek megküzdöttek a színpadon maradásért, a sikerért. A magasban, drótkötélen való egyensúlyozás ezúttal nemcsak egy-egy cirkuszi produkció esszenciáját jelenti, hanem mindazt a harmóniateremtő készséget és lelki egyensúlyozó-készséget, nem utolsó sorban pedig alázatos szeretetet is, amellyel ezek az emberek a közönség elé álltak, de nemcsak szórakoztatni, hanem nemes jellemükkel tanítani is. A cirkuszi szakma minden különlegessége ellenére is azt kell írnom, hogy nem igazán lényeges, amíg ez az emberi magatartás nincs mögötte, mert ez lehet a kulcs az emberfeletti produkciók megvalósításához, a csodához. Ezért van szüksége ez emberiségnek évszázadok óta cirkuszra. A cirkuszt és kenyeret felkiáltás természetesen mit sem ér, amíg esztelen gladiátorviadalokat és értelmetlen erőpróbákat értünk rajta, viszont abban a pillanatban létszükségletté válhat, amint erkölcsiséget képvisel. Ennek fényében akár módosíthatnánk is a híres mondást a következőképp: Cirkuszt mint (falat) kenyeret. A könyvekben akrobaták és állatidomárok is megszólalnak Fotó: Éberling András 2019. július 22., hétfő KULTÚRA 17 Hunyadi glóriát érdemelne Ma avatják fel Madarassy István szobrát a nándorfehérvári Zimonyban Az 1456. július 22-i nándorfehérvári diadalt eddig csak egy kis emlékkő hirdette a belgrádi várban. Ma a város zimonyi, Duna-parti sétányán egy erőt sugárzó Hunyadi János-szobrot avatnak fel, amely méltó emléket állít a nagy győzelem hadvezérének és hőseinek. Hunyadi különleges vörösréz szobráról az alkotóval, Madarassy István Kossuth-díjas szobrászszal beszélgettünk. Pataki Tamás Áder János magyar és Alekszandar Vucsics szerb államelnök jelenlétében avatják fel a Hunyadi-szobrot Nándorfehérváron a zimonyi Duna-parton, az 1456-os diadal emléknapján. A szoborállítást a Professzorok Batthyány Köre kezdeményezésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. támogatásával a Teleki László Alapítvány bonyolította le. Hunyadi János szobrának felavatásával a magyarok és szerbek együtt tisztelegnek az 1456-os nándorfehérvári győzelem hősei előtt. Az eseményen jelen lesz a szobrot készítő Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész is, akit nándorfehérvári útja előtt értünk el telefonon. - Öt és fél éves álom válik valóra a szobor felavatásával. A Professzorok Batthyány Körének elnöke kért fel, hogy el tudnám-e vállalni a szobor megtervezését, amikor a Délvidéken jártunk és megkoszorúztuk a nándorfehérvári diadal emlékkövét - mondta Madarassy István. Szobra pedig több okból is különleges: Hunyadi két méternél magasabb alakja egy ötméteres harangtorony formájú szerkezetben áll, fölötte egy harang és egy kereszt van, amely a déli harangszót, így a kormányzó nagy győzelmét jelképezi. A talapzaton két tábla magyarul és szerbül idézi meg az akkori hadi eseményeket. A szobrász elmondta, hogy elsősorban a Callixtus pápa által elrendelt déli harangszó jut eszébe Hunyadi Jánosról, ám a személye és a harangozás már nem kapcsolódik annyira össze a köztudatban, ezért ezt tartotta az egyik legfontosabb motívumnak. Ráadásul Hunyadi János arcát végre szobron is láthatjuk, ami azért érdekes, mert a legtöbb szobrán eddig talpig vasban és az arcát eltakaró sisakkal ábrázolták. - A Thuróczy-krónikában lévő ábrázolást formáztam át a saját technológiámmal a saját stílusomra. Ezen egy páncélos vitézként ábrázolják Hunyadit, aki kezében pajzsot tart, kardját a vállán pihenteti, korábban mindig sisakban és vértben ábrázolták, én lobogó hajjal, bajusszal, karakteres arccal formáztam meg a szobrot - mondta Madarassy István. A szobrász és ötvösművész több munkájában ábrázolt már magyar történelmi személyiségeket vagy szenteket - így Szent Istvánt, Szent Lászlót vagy Veszprém főterén Szent Mihály arkangyal háromméteres figuráját is ő alkotta -, szakrális témákkal bővelkedik az életműve, de bizonyos értelemben a mostani Hunyadi-szobrát is annak tekinti. - Leginkább a felkérések miatt kaptam lehetőséget arra, hogy szakrális témájú alkotásokat készítsek, és bár Hunyadi János nem az, de a kereszténységet védő tettei miatt glóriát érdemelne - mondta a szobrász. Madarassy István szobrai egyedül, álló módon vörösrézből készülnek. A vörösréz jól alakítható, formálható, a szobrász hegesztéssel domborítja és hajlítja az anyagot. A Hunyadi-szobor is így készült, először a testét készítette el, úgy, mintha egy valós embert formált volna meg, majd a vértezetét, és azt szerette volna, ha a szobor mindazt az erőt sugározza, amit Hunyadi alakja jelképez a magyarságnak és egész Európának. A művész hitvallásában különben is úgy véli, hogy „csak akkor válik a kép a képpé, a szobor szoborrá, a szoborkép szoborképpé, ha a tűz és a láng által lelket is sikerül beléjük olvasztanom.” A művésznek a Vatikánban is van két szobra: a Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrait II. János Pál pápának vitte ajándékul Mádl Ferenci köztársasági elnök 2000-ben. A szobrász kétszer találkozott II. János Pál pápával, egyszer Esztergomban, majd Vatikánban, amikor átadták a szobrokat. A szentatya nem árulta el, hogy mit gondol a szobrokról, de Madarassy István szerint „a kéz szorításában minden benne volt”. Vörösréz vitéz: a kormányzó alakját a Thuróczy-krónika ábrázolásából formálta meg a művész Fotó: MTI/Czimbal Gyula Ingyen a drága komolyzenét Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncertekkel kezdődött meg a salzburgi fesztivál a hét végén. A 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a hét végi programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért viszont nem kellett fizetniük a nézőknek. A klasszikus zene rajongóinak jövő szombatig kell várniuk az első operaelőadásra: Mozart Idomeneo című művét az amerikai sztárrendező, Peter Sellars állítja színpadra. (MTI) Operett a Várban Az operettirodalom legnagyobb slágerei, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Ábrahám Pál örökzöldjei is megszólalnak augusztus 2-án és 3-án a Budavári Palotakoncerteken a budai Várban. Az esteken fellép Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Laki Péter, Peller Károly, Vadász Zsolt, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató nyerteseként is megismert Ninh Due Hoang Long és a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny fiatal tehetségei, Faragó Alexandra és Dénes Viktor. Közreműködik a Fitos Dezső Társulat, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara Pfeiffer Gyula vezényletével, a rendező Bori Tamás. (MTI) Elhunyt Kovács Péter A Kossuth-díjas festőművész és grafikus szombaton halt meg. Kovács Pétert a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. A festőművész 1943. június 15-én született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1964 és 1970 között Fényi Géza tanítványa volt a festő szakon, bár a kezdetektől inkább a grafikai műformákhoz, technikákhoz vonzódott. A hetvenes évek közepétől egyéni kiállításokat rendezett, csoportos kiállításokon vett részt, majd európai színtereken is bemutatkozhatott. Munkásságát 1985-ben Munkácsy-díjjal, 2000-ben kiváló művész kitüntetéssel, 2008-ban Kossuth-díjjal ismerték el. (MTI) Egy maffiózó Pesten A Maffiózók című sorozat egyik színésze, Steven Van Zandt, művésznevén Little Steven augusztus 15-én zenekarával, a Disciples of Soullal koncertezik a budapesti Akvárium Klubban, ahol Summer of Sorcety című, idén megjelent albumukat mutatják be. Az olasz származású amerikai zenész, énekes és színész a jersey-i partvidék zenei kultúrájában nőtt fel, összebarátkozott Bruce Springsteennel, később gitárosként az E Street Band tagja is volt, amellyel 2014-ben bekerült a Rock and Roll Hírességek Csarnokába. (MTI)