Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)

2019-07-15 / 132. szám

2019. július 15., hétfő Magyar Nemzet KULTÚRA 17 Európát védtük, de nélkülük Akiért a harang szól: 1456-ban Hunyadi János nagy győzelmet aratott Konstantinápoly eleste után csak idő kérdése volt, mikor mérnek ha­sonló csapást a törökök Magyaror­szágra. Nándorfehérvárnál csaknem háromhetes küzdelemben, július 4. és 22. között Hunyadi János legyőz­te a legyőzhetetlent, de mégis kikre számíthattunk a török ellen, és kik hagyták sorsára hazánkat 1456-ban? Cseh Valentin Óriási veszedelem leselkedett Magyar­­országra 1456 nyarán, hiszen az 1453- ban Konstantinápolyt elfoglaló, rette­gett II. Mehmed szultán hadjáratot in­dított, hogy elfoglalja Nándorfehérvárt, és ezzel utat nyisson birodalmának Eu­rópa szívébe. A török veszély miatt so­kan nyújtottak segítő kezet nekünk a korabeli Európában, de a politikai ér­dekek sok mindent felülírtak. A budai udvar már 1455 végén érte­sült az 1456-ra tervezett török hadjá­ratról, de csak 1456 tavaszán lett bizo­nyos, hogy a szultán megtámadja Nán­dorfehérvárt. V. László király nem kés­lekedett, elrendelte a haderő mozgósí­tását, majd segélykérő levelek sokaságát írta Európa keresztény fejedelmeinek. III. Callixtus pápát például arra kérte, hogy mielőbb küldje flottáját a török ellen, és ő is harcra sürgesse a konti­nens uralkodóit. E sorsdöntő napokban nagy hasz­nára volt hazánknak Don Juan de Car­­vajal pápai legátus, aki így tájékoztatta a szentatyát a helyzetről: „Nagy a ve­szedelem, napok, sőt órák késedelme olyan veszteségeket okozhat, melyeket a kereszténység "örök időkön"át siratna, mert azok, akiktől mi kérünk most se­gítséget, maguk is kénytelenek lesznek segítségért folyamodni.” Majd hason­ló baljós hangulatú levelekben kért tá­mogatást Zsigmond osztrák és Fran­cesco Sforza milánói hercegektől, IV. Kázmér András lengyel királytól, a ve­lenceiektől és a brandenburgi őrgróf­tól. Noha a pápa felszólította III. Fri­gyes császárt és a lengyel királyt, hogy segítsenek Magyarországnak, a császár a birodalmon belüli ellentétek, a lengye­lek pedig a Német Lovagrenddel fenn­álló konfliktusuk miatt hárították el a pápai kérelmet. Viszont voltak olyan uralkodók, akik nemhogy nem segítettek, hanem még hátráltatták is a török elleni küzdelem ügyét. VII. Károly francia király hazá­jában megakadályozta a pápai bulla ki­hirdetését és a tized török elleni harc­ra való szedését, a burgundiai uralkodó pedig egyszerűen nem küldte el az ös­­szegyűlt pénzt, pedig a pápa arra kér­te, hogy legalább egy részét fordítsa az Oszmán Birodalom elleni harcra. Ezek után különösebben nem lehet csodál­kozni azon, hogy a dán, a portugál, a kasztíliai királyok, valamint az itáliai városállamok (Milánó, Velence, Firen­ze) se tettek semmi érdemlegeset Ma­gyarország megsegítéséért. S hogy mindez miért alakulhatott így? Tetszik, nem tetszik, azt tudni kell, hogy a kontinens országai a nikápolyi vereség (1396) óta inkább szavakban, mint tet­tekben támogatták a török elleni harcot. Másrészt a respublica Christiana, vagy­is a keresztény közösség egysége ebben az időszakban már felbomlófélben volt. És mindennek ellenére voltak, akik lándzsát törtek mellettünk. V. Alfonz aragóniai-nápolyi király 10-12 hajót kül­dött Villamaris parancsnokkal az Adri­ára, hogy a török partokat fenyegetve se­gítsék Magyarországot, de III. Callixtus is felállított egy 25 gályából álló flottát, 5000 fegyveressel és 300 ágyúval Lo­­dovico di Scarampo aquileiai pátriárka vezetésével Ostiában. A török hódítás hosszú árnyékában élő szerbek és al­bánok pedig, Szkander béggel az élen, haderejükkel is becsületesen küzdöttek az Oszmán Birodalom ellen. Amennyire nehézkesen szedte ösz­­sze magát a keresztény Európa, annyira bonyolult volt Magyarország belpoliti­kai helyzete is. V. László királyi hatalma gyenge volt, s a főurak közti szemben­állás is sújtotta a királyságot. Az ország vezetésében uralkodó közállapotokat jól szemlélteti, hogy a király 1456. június elején elhagyta hazánkat, a kortársak szerint a növekvő veszély és Cilléi Ul­­rik mesterkedése miatt. Mindenesetre ezután nem lehetett elvárni a főuraktól, hogy hazánk védelmében harcba szán­janak a törökökkel, így vált megkerül­­hetetlenné az ország volt kormányzó­jának, Hunyadi Jánosnak a szerepe. A török elleni védekezés motorja ugyan­is a törökverő hadvezér volt, aki min­dent megtett Magyarország megvédé­séért. Hunyadin kívül csak Kórógyi Já­nos macsói bán, Újlaki Miklós, Kani­zsai László és Rozgonyi Sebestyén érez­te úgy, hogy meg kell védenie a hazá­ját. De rengeteg itthoni és külföldi ke­resztes vitéz is szükségesnek tartotta, hogy felkerekedjen és fegyvert fogjon Magyarország védelmében. * Egy Oszmán Birodalom elleni of­­fenzíva miatt 1455-ben keresztes had­járatot hirdetett III. Callixtus pápa. Az ebben az évben Magyarországra érke­zett Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes hazánk déli területein pedig rengeteg keresztes katonát toborzott, s ezen irreguláris haderőnek komoly szerepe volt a nándorfehérvári győze­lem kivívásában. Viszont nemcsak ha­zánkban, hanem külföldön is gyülekez­tek keresztesek, ebben pedig Don Juan de Carvajal pápai legátusnak volt nagy szerepe. A Német-római Birodalom­ból és Lengyelországból több száz ke­resztes érkezett Magyarországra, de so­kan csak az ostrom után értek ide. Vi­szont nem mind késtek el: azok közül, akik Nándorfehérvárra értek és harcol­tak, ki kell emelni egy körülbelül 600 fős, bécsi egyetemistákból álló csapa­tot, akik elszánt hősiességükkel tűn­tek ki a csatában. Bár a kontinens ke­resztény hatalmainak többsége 1456- ban tétlen maradt, mégis voltak, akik kiálltak Magyarország mellett, és így hozzájárultak a nándorfehérvári diadal­hoz, a magyar és európai hadtörténe­lem egyik legdicsőbb tettéhez. Kodály a selyemúton Számos hangverseny, kiállítás, film­vetítés, táncszínházi előadás, báb­opera és térzene is várja a zeneked­velőket a ma kezdődő Kodály mű­vészeti fesztiválon Kecskeméten, amely július 26-áig tart. Az össz­­művészeti rendezvény a Kecskemé­ti Szimfonikus Zenekar koncertjé­vel kezdődik. Az esten a Pannon Fil­harmonikusok kecskeméti kötődé­sű vezető karnagya, Bogányi Tibor vezényel majd. Az állami ösztöndíj­jal a kecskeméti Kodály Intézetben tanuló kínai szopránénekes, Csang Csang A selyemúton Európába című koncertjén kínai, olasz, német és francia dalok mellett két magyar dal is elhangzik. (MTI) Éjszakai libegőzés A hétvégén, szombaton rendezik meg a libegők éjszakáját, az orszá­gos rendezvényben az idén hat hely­szín vesz részt. A helyszínek között van a budapesti János-hegyi libegő, a sátoraljaújhelyi Zemplén Kaland­park, a lilafüredi Libegőpark, a mát­­raszentistváni Sípark, a sástói Mát­ra libegő és az eplényi Kalandhegy, amelyek meghosszabbított nyitva­­tartással várják a vendégeket. A BKV és a BKK idén is csatlakozik a libegők éjszakája országos rendez­vényeihez, a zugligeti libegő 19 és 1 óra között tart nyitva szombaton, fél 1-ig lehet a völgyállomásról a hegy­állomásra utazni. (MTI) Adyt szavaltak • Kalotaszegen Huszonnégy kalotaszegi település népviseletbe öltözött hagyományőr­zői szavalták tegnap Bánffyhunya­­don közösen Ady Endre Karácsony című versének az egyik részletét, a 3. Kalotaszegi magyar napokon. A helyi Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség által szervezett rendez­vény célja a szórakozás mellett az, hogy lehetőséget nyújtson a kalo­taszegi magyaroknak népviseletük, hagyományaik bemutatására. A ren­dezvényen Szilágyi Péter, a Minisz­terelnökség nemzetpolitikáért fele­lős miniszteri biztosa az egész Kalo­­taszeget művészi alkotásnak nevez­te, és a kormány köszönetét fejezte ki azért, hogy a kalotaszegiek őrzik a magyarságukat. (MTI) Veszélyes világörökség Sokan megsérültek Azerbajdzsán új világörökségi helyszínén, a hajda­ni selyemút mentén fekvő Seki vá­rosban, ahol leszakadt és turisták­ra zuhant egy csaknem ötszáz éves platánfa félméteres vastagságú ága a tegnap. A balesetben 19 személy sérült meg, négy embert súlyos ál­lapotban szállítottak kórházba. A szokatlan baleset vasárnap déltáj­ban történt a Kán palotájának udva­rán, ahol egy 1530-ban ültetett ke­leti platán ága szakadt le a szombat éjszakai vihar nyomán. A helyszínt idén júliusban, az UNESCO világ­örökségi bizottságának bakui ülé­sén vették fel a világörökség listá­jára. (MTI) Löschinger Hugó: A nándorfehérvári diadal Forrás: Göcseji Múzeum Markoviéhoz mulatni járunk, nem múzeumba Juhász Kristóf Nem szégyen, ha az emberfia kétked­ve vesz kézbe egy friss Boban Marko­vic Orkestar-terhezt: tud-e még újat mondani nekünk a Kusturica-filmek­­kel bolygónk jó részén kultikussá vált szerb fenegyerek és csapata? Merthogy a tűz nem vész ki a Balkán trombitás legendájából, az biztos­­tényleg legen­da, bár azt kicsit tolakodónak tartom, ahogy a belső borító fülszövege ezt fej­tegeti, körülbelül egy Wikipédia-szó­­cikk stílustalan, elemista slendriánsá­­gával­­ jobb lett volna valami szemé­lyes sztori, netán a zenéről pár mon­dat). Markovicnak ez az élete, ezért jött a világra, zenét lélegzik be és lé­legzik ki - az ilyen emberek kicsit a növényekre vagy az angyalokra ha­sonlítanak. Ám a tradicionális, délszláv rézfú­vós zenének megvannak a maga korlá­tai, azzal együtt is, hogy ahonnan érke­zik, ott - miként Kusturica is ábrázolja - az emberélet szinte minden rezdülé­sét áthatotta-áthatja. Egyszerre háttér és afféle életritmus-szabályozó, esküvő­höz, temetéshez, ünnephez, gyászhoz - mindenhez fújják a trombitát. Markovic bölcsen nem az autentikus, funkcioná­lis tánczenét próbálta konzerválni, ha­nem egy kicsit művészkedős, kicsit leve­gősre vett, kicsit faluvégi kurtadiszkós, barátságos, szerethető, életteli, de nem túl tömény, bulizáshoz, utazáshoz vagy szinte bármihez hallgatható, 12 számos albumot rakott össze Mrak címmel. A Guram Guram alapja például egy olyas­féle pruttyogás, amit a 90-es években tö­megével gyártott Casio gyerekszinteti­zátorokon lehetett beállítani mondjuk disco 5 címszóval - ez a vicces gagyiság lehet ironikus gesztus, de lehet önfeledt hülyéskedés is. Markovic egyik esetben sem lesz kevésbé szimpatikus. Vagy itt van a Ducat elszállás-utaztatás három és fél perce, olyan goromba effektször­­csögésekkel, mintha a rezeseket olykor valami fortyogó ősmocsár fenyegetné elnyeléssel. Épp utána következik töké­letes ellentéte, a Dúsa­ tengerparti, nap­lementés, édesbús hangulat, afféle bor, szerelem vagy haláléletérzés stílusában. De akad ugrálós-bulizós dal is, mint az like Cocek, vagy épp elvágyódós-at­­moszferikus, mint az Alexandra Bori­sova gyönyörű énekével vezetett Eder­­lezi. Utóbbi végén a szintetikus vonósok megjelenése szintén elég bazári húzás, de ha egyszer ez a lemez fináléja, miért ne lehetne eldobni a kalapot? Marko­vichoz nem múzeumba, hanem mulatni járunk. Több dalban is remek fűszer és őszinte szín az olykor földörmögő fér­­ficsordavokál, tehát jó kis nyári han­gulat- és bulizenét trombitáltak össze a világnak. Ez ma az egyik legjobb ér­telemben vehető popzene. Boban Markovic Orkestar: Mrak. Fonó Budai Zeneház, 2019. Boba­na Orkestar arkovic í­ mrak

Next