Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)
2019-07-15 / 132. szám
2019. július 15., hétfő Magyar Nemzet KULTÚRA 17 Európát védtük, de nélkülük Akiért a harang szól: 1456-ban Hunyadi János nagy győzelmet aratott Konstantinápoly eleste után csak idő kérdése volt, mikor mérnek hasonló csapást a törökök Magyarországra. Nándorfehérvárnál csaknem háromhetes küzdelemben, július 4. és 22. között Hunyadi János legyőzte a legyőzhetetlent, de mégis kikre számíthattunk a török ellen, és kik hagyták sorsára hazánkat 1456-ban? Cseh Valentin Óriási veszedelem leselkedett Magyarországra 1456 nyarán, hiszen az 1453- ban Konstantinápolyt elfoglaló, rettegett II. Mehmed szultán hadjáratot indított, hogy elfoglalja Nándorfehérvárt, és ezzel utat nyisson birodalmának Európa szívébe. A török veszély miatt sokan nyújtottak segítő kezet nekünk a korabeli Európában, de a politikai érdekek sok mindent felülírtak. A budai udvar már 1455 végén értesült az 1456-ra tervezett török hadjáratról, de csak 1456 tavaszán lett bizonyos, hogy a szultán megtámadja Nándorfehérvárt. V. László király nem késlekedett, elrendelte a haderő mozgósítását, majd segélykérő levelek sokaságát írta Európa keresztény fejedelmeinek. III. Callixtus pápát például arra kérte, hogy mielőbb küldje flottáját a török ellen, és ő is harcra sürgesse a kontinens uralkodóit. E sorsdöntő napokban nagy hasznára volt hazánknak Don Juan de Carvajal pápai legátus, aki így tájékoztatta a szentatyát a helyzetről: „Nagy a veszedelem, napok, sőt órák késedelme olyan veszteségeket okozhat, melyeket a kereszténység "örök időkön"át siratna, mert azok, akiktől mi kérünk most segítséget, maguk is kénytelenek lesznek segítségért folyamodni.” Majd hasonló baljós hangulatú levelekben kért támogatást Zsigmond osztrák és Francesco Sforza milánói hercegektől, IV. Kázmér András lengyel királytól, a velenceiektől és a brandenburgi őrgróftól. Noha a pápa felszólította III. Frigyes császárt és a lengyel királyt, hogy segítsenek Magyarországnak, a császár a birodalmon belüli ellentétek, a lengyelek pedig a Német Lovagrenddel fennálló konfliktusuk miatt hárították el a pápai kérelmet. Viszont voltak olyan uralkodók, akik nemhogy nem segítettek, hanem még hátráltatták is a török elleni küzdelem ügyét. VII. Károly francia király hazájában megakadályozta a pápai bulla kihirdetését és a tized török elleni harcra való szedését, a burgundiai uralkodó pedig egyszerűen nem küldte el az összegyűlt pénzt, pedig a pápa arra kérte, hogy legalább egy részét fordítsa az Oszmán Birodalom elleni harcra. Ezek után különösebben nem lehet csodálkozni azon, hogy a dán, a portugál, a kasztíliai királyok, valamint az itáliai városállamok (Milánó, Velence, Firenze) se tettek semmi érdemlegeset Magyarország megsegítéséért. S hogy mindez miért alakulhatott így? Tetszik, nem tetszik, azt tudni kell, hogy a kontinens országai a nikápolyi vereség (1396) óta inkább szavakban, mint tettekben támogatták a török elleni harcot. Másrészt a respublica Christiana, vagyis a keresztény közösség egysége ebben az időszakban már felbomlófélben volt. És mindennek ellenére voltak, akik lándzsát törtek mellettünk. V. Alfonz aragóniai-nápolyi király 10-12 hajót küldött Villamaris parancsnokkal az Adriára, hogy a török partokat fenyegetve segítsék Magyarországot, de III. Callixtus is felállított egy 25 gályából álló flottát, 5000 fegyveressel és 300 ágyúval Lodovico di Scarampo aquileiai pátriárka vezetésével Ostiában. A török hódítás hosszú árnyékában élő szerbek és albánok pedig, Szkander béggel az élen, haderejükkel is becsületesen küzdöttek az Oszmán Birodalom ellen. Amennyire nehézkesen szedte öszsze magát a keresztény Európa, annyira bonyolult volt Magyarország belpolitikai helyzete is. V. László királyi hatalma gyenge volt, s a főurak közti szembenállás is sújtotta a királyságot. Az ország vezetésében uralkodó közállapotokat jól szemlélteti, hogy a király 1456. június elején elhagyta hazánkat, a kortársak szerint a növekvő veszély és Cilléi Ulrik mesterkedése miatt. Mindenesetre ezután nem lehetett elvárni a főuraktól, hogy hazánk védelmében harcba szánjanak a törökökkel, így vált megkerülhetetlenné az ország volt kormányzójának, Hunyadi Jánosnak a szerepe. A török elleni védekezés motorja ugyanis a törökverő hadvezér volt, aki mindent megtett Magyarország megvédéséért. Hunyadin kívül csak Kórógyi János macsói bán, Újlaki Miklós, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén érezte úgy, hogy meg kell védenie a hazáját. De rengeteg itthoni és külföldi keresztes vitéz is szükségesnek tartotta, hogy felkerekedjen és fegyvert fogjon Magyarország védelmében. * Egy Oszmán Birodalom elleni offenzíva miatt 1455-ben keresztes hadjáratot hirdetett III. Callixtus pápa. Az ebben az évben Magyarországra érkezett Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes hazánk déli területein pedig rengeteg keresztes katonát toborzott, s ezen irreguláris haderőnek komoly szerepe volt a nándorfehérvári győzelem kivívásában. Viszont nemcsak hazánkban, hanem külföldön is gyülekeztek keresztesek, ebben pedig Don Juan de Carvajal pápai legátusnak volt nagy szerepe. A Német-római Birodalomból és Lengyelországból több száz keresztes érkezett Magyarországra, de sokan csak az ostrom után értek ide. Viszont nem mind késtek el: azok közül, akik Nándorfehérvárra értek és harcoltak, ki kell emelni egy körülbelül 600 fős, bécsi egyetemistákból álló csapatot, akik elszánt hősiességükkel tűntek ki a csatában. Bár a kontinens keresztény hatalmainak többsége 1456- ban tétlen maradt, mégis voltak, akik kiálltak Magyarország mellett, és így hozzájárultak a nándorfehérvári diadalhoz, a magyar és európai hadtörténelem egyik legdicsőbb tettéhez. Kodály a selyemúton Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja a zenekedvelőket a ma kezdődő Kodály művészeti fesztiválon Kecskeméten, amely július 26-áig tart. Az összművészeti rendezvény a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar koncertjével kezdődik. Az esten a Pannon Filharmonikusok kecskeméti kötődésű vezető karnagya, Bogányi Tibor vezényel majd. Az állami ösztöndíjjal a kecskeméti Kodály Intézetben tanuló kínai szopránénekes, Csang Csang A selyemúton Európába című koncertjén kínai, olasz, német és francia dalok mellett két magyar dal is elhangzik. (MTI) Éjszakai libegőzés A hétvégén, szombaton rendezik meg a libegők éjszakáját, az országos rendezvényben az idén hat helyszín vesz részt. A helyszínek között van a budapesti János-hegyi libegő, a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark, a lilafüredi Libegőpark, a mátraszentistváni Sípark, a sástói Mátra libegő és az eplényi Kalandhegy, amelyek meghosszabbított nyitvatartással várják a vendégeket. A BKV és a BKK idén is csatlakozik a libegők éjszakája országos rendezvényeihez, a zugligeti libegő 19 és 1 óra között tart nyitva szombaton, fél 1-ig lehet a völgyállomásról a hegyállomásra utazni. (MTI) Adyt szavaltak • Kalotaszegen Huszonnégy kalotaszegi település népviseletbe öltözött hagyományőrzői szavalták tegnap Bánffyhunyadon közösen Ady Endre Karácsony című versének az egyik részletét, a 3. Kalotaszegi magyar napokon. A helyi Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett rendezvény célja a szórakozás mellett az, hogy lehetőséget nyújtson a kalotaszegi magyaroknak népviseletük, hagyományaik bemutatására. A rendezvényen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa az egész Kalotaszeget művészi alkotásnak nevezte, és a kormány köszönetét fejezte ki azért, hogy a kalotaszegiek őrzik a magyarságukat. (MTI) Veszélyes világörökség Sokan megsérültek Azerbajdzsán új világörökségi helyszínén, a hajdani selyemút mentén fekvő Seki városban, ahol leszakadt és turistákra zuhant egy csaknem ötszáz éves platánfa félméteres vastagságú ága a tegnap. A balesetben 19 személy sérült meg, négy embert súlyos állapotban szállítottak kórházba. A szokatlan baleset vasárnap déltájban történt a Kán palotájának udvarán, ahol egy 1530-ban ültetett keleti platán ága szakadt le a szombat éjszakai vihar nyomán. A helyszínt idén júliusban, az UNESCO világörökségi bizottságának bakui ülésén vették fel a világörökség listájára. (MTI) Löschinger Hugó: A nándorfehérvári diadal Forrás: Göcseji Múzeum Markoviéhoz mulatni járunk, nem múzeumba Juhász Kristóf Nem szégyen, ha az emberfia kétkedve vesz kézbe egy friss Boban Markovic Orkestar-terhezt: tud-e még újat mondani nekünk a Kusturica-filmekkel bolygónk jó részén kultikussá vált szerb fenegyerek és csapata? Merthogy a tűz nem vész ki a Balkán trombitás legendájából, az biztostényleg legenda, bár azt kicsit tolakodónak tartom, ahogy a belső borító fülszövege ezt fejtegeti, körülbelül egy Wikipédia-szócikk stílustalan, elemista slendriánságával jobb lett volna valami személyes sztori, netán a zenéről pár mondat). Markovicnak ez az élete, ezért jött a világra, zenét lélegzik be és lélegzik ki - az ilyen emberek kicsit a növényekre vagy az angyalokra hasonlítanak. Ám a tradicionális, délszláv rézfúvós zenének megvannak a maga korlátai, azzal együtt is, hogy ahonnan érkezik, ott - miként Kusturica is ábrázolja - az emberélet szinte minden rezdülését áthatotta-áthatja. Egyszerre háttér és afféle életritmus-szabályozó, esküvőhöz, temetéshez, ünnephez, gyászhoz - mindenhez fújják a trombitát. Markovic bölcsen nem az autentikus, funkcionális tánczenét próbálta konzerválni, hanem egy kicsit művészkedős, kicsit levegősre vett, kicsit faluvégi kurtadiszkós, barátságos, szerethető, életteli, de nem túl tömény, bulizáshoz, utazáshoz vagy szinte bármihez hallgatható, 12 számos albumot rakott össze Mrak címmel. A Guram Guram alapja például egy olyasféle pruttyogás, amit a 90-es években tömegével gyártott Casio gyerekszintetizátorokon lehetett beállítani mondjuk disco 5 címszóval - ez a vicces gagyiság lehet ironikus gesztus, de lehet önfeledt hülyéskedés is. Markovic egyik esetben sem lesz kevésbé szimpatikus. Vagy itt van a Ducat elszállás-utaztatás három és fél perce, olyan goromba effektszörcsögésekkel, mintha a rezeseket olykor valami fortyogó ősmocsár fenyegetné elnyeléssel. Épp utána következik tökéletes ellentéte, a Dúsa tengerparti, naplementés, édesbús hangulat, afféle bor, szerelem vagy haláléletérzés stílusában. De akad ugrálós-bulizós dal is, mint az like Cocek, vagy épp elvágyódós-atmoszferikus, mint az Alexandra Borisova gyönyörű énekével vezetett Ederlezi. Utóbbi végén a szintetikus vonósok megjelenése szintén elég bazári húzás, de ha egyszer ez a lemez fináléja, miért ne lehetne eldobni a kalapot? Markovichoz nem múzeumba, hanem mulatni járunk. Több dalban is remek fűszer és őszinte szín az olykor földörmögő férficsordavokál, tehát jó kis nyári hangulat- és bulizenét trombitáltak össze a világnak. Ez ma az egyik legjobb értelemben vehető popzene. Boban Markovic Orkestar: Mrak. Fonó Budai Zeneház, 2019. Bobana Orkestar arkovic í mrak