Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)

2019-07-05 / 124. szám

2019. július 4., csütörtök KULTÚRA 17 Láncszem egy folyamatban Szvorák Katalin: Dalaimmal lélekgyógyító munkát is végzek A magyarság „láthatatlan szelle­mi múzeumának” részét képezik immár azok a lelkünket gazdagí­tó népdalok, amelyeket az Európai Polgár díjjal kitüntetett Kossuth-, Liszt Ferenc- és Madách Imre-dí­­jas népdalénekes, előadóművész, Szvorák Katalin közvetít számunk­ra, szed csokorba lemezenként, és amelyek kimagasló tevékenységé­nek lényegét alkotják. A több mint 3700 koncerttel három kontinens negyvenöt országában fellépő és 38 önálló tematikus nagylemezt jegy­ző előadóművészt nemrég Magyar Örökség díjjal is kitüntették. Beke Beáta Mennyire fontos önnek az elisme­rés, a siker? - Valójában eddig huszonkét ko­moly díjat kaptam. Külön értékelem a kis közösségek adományozta elismeré­seket, így első helyen tartom számon Pinc falu és Fülek díszpolgárságát. A szakmai díjak között természetesen a Kossuth-díjat „díjazom”. Jóleső érzés, hogy valakik nyomon követik a pályámat, még ha nem túl zajos is körülöttem a levegő, hiszen menedzserek és önmenedzselés nél­kül, visszavonultan, csendben alkotok. Polifon dalüzeneteim nemcsak a szü­lőföld, a haza és nyelvünk szeretetét, de a közép-európai népek egymásra­utaltságát, a különböző vallású em­berek közös ökumenikus istenhitét is közvetítik. Magát a siker szót egyéb­ként nagyon nem kedvelem. A vastaps nem tud megszédíteni, számomra si­ker az, ha én magammal meg vagyok elégedve. - Milyen érzéssel vette át a Ma­gyar Örökség díjat? - Különleges öröm és megtisztel­tetés Tőzsér Árpád csodálatos, szív­ből jövő, őszinte laudációja. Szavakban ki sem tudom fejezni, el sem tudom mondani hálás köszönetemet mind­azokért a kedves gondolatokért, ami a palócságomat és a szülőföldemet je­lenti, ahonnan vétettem. Dalba fog­lalni, dallal megköszönni már köny­­nyebb volna... Én egyébként a Magyar Örökség dí­jat azoknak a névtelen énekeseknek ad­nám, akik több száz éven át éltették ezt a szellemi kincset, ezt a kiapadhatat­lan tiszta forrást, amiben én is meg­mártózhattam, elmerülhettem, hogy aztán újragondolva továbbadhassam azt, s így én is egy láncszem lehessek ebben a folyamban. - Hogyan telnek a napjai, milyen meglepetésekkel készül, hol lesz lát­ható és hallható a közeljövőben? - Elsődleges gondolataim három unokámra fókuszálnak, de hamaro­san útnak indulunk Sáros és Zemp­lén magyar emlékei után. Mindemel­lett készülök az Ág Tibor-emlékle­­mez megvalósítására, és örülök min­den spontán fellépésnek. Különleges öröm volt pár hete szerepelnem a zse­­lízi népművészeti fesztiválon, hiszen jó negyven éve innen indult énekesi pályám a fülekpüspöki Palóc Nép­táncegyüttes tagjaként. A „röpülj pá­­vás” győzelmem után, 38 év elteltével szerepelhettem ott ismét. Tán nem véletlen, hogy éppen harmincnyol­cadik önálló lemezemből hallhattak részleteket a jelenlévők. A Dalüzenet lemezem egy közép-európai életér­zés elénekelve, alcímként a dalván­dorlás Közép-Európában címet ad­tam neki. A Dalüzenet még tovább vándorol, így augusztus 20-án Szent­endre Fő terén lesz ünnepi főműsor, majd szeptember elején Brüsszelben erősítem a közép-európaiság gondo­latát. Boldog embernek mondhatom magam, hisz azt művelem, amit sze­retek, az éneklésnek köszönhetően nagyszerű embereket ismerhettem meg, s tudom, dalaimmal lélekgyó­gyító munkát is végzek, amire ma iga­zán nagy a szükség.­­ A vastaps nem tudja megszédíteni. Számára a siker az, ha meg van elégedve magával Fotó: Mirkó István f íme az igazi magyar weird fiction! A polgár- vagy még inkább konzumidióta-pukkasztás Juhász Kristóf védjegye A Boldog halottak napját! című könyvet nemcsak azért érdemes kéz­be venni, mert a fekete borítóján egy ollóval kivágható és összeilleszt­hető kis koporsó is van - ami bizony bármikor jól jöhet, hisz sosem lehet tudni, mit tartogat a jövő. Ez a kis fricska sok mindent elárul a könyvről, mégpedig azt, hogy egyszerre merész, játékos és pimasz. Pataki Tamás Juhász Kristóf, a Magyar Nemzet mun­katársa rovatunkban megjelent írásai is eredetiségükkel és hűbelebalázs mód­jára megfogalmazott benyomásaikkal keltették fel az olvasók figyelmét. Akik szeretik Juhász Kristóf cikkeit, aligha­nem élni-halni fognak a novelláiért is, hiszen mindent megtalálunk bennük, ami manapság hiánycikknek számít az elszövegesedett és hóti unalmas kortárs irodalomban, melynek témája legin­kább önmaga vagy a transzgenerációs traumák és egyéb ásíttató izgalmak. Juhász Kristóf novellái a szabadság könnyű mámorából születtek, ugyanis fittyet hánynak minden irodalmi kon­vencióra, az író például vakmerően ke­veri a realista prózát a science fiction­­elemekkel, a bővérű pikareszkhagyo­­mányok pedig olykor átváltanak ab­szurdba, és egyfajta kísérteties plaz­maköd lepi be a kötet minden olda­lát. Ez az igazi magyar weird fiction (a furcsa fikció a XIX. század végén és a XX. század elejétől származó spe­kulatív fikció alfaja), ami ritka, mint a fehér holló. Az író rövid életrajza is már-már Hajnóczy Péterével vetekszik, ugyan­is a fülszöveg szerint volt már díszlet­festősegéd, színpadi ügyelő, vendéglá­tós, állatistápoló, favágó, és több zene­kart is alapított, jelenleg pedig újság­író, előadóművészként dolgozik. Té­mái is ugyanennyire sokoldalúak és kimeríthetetlenek. A címadó novel­la például egyfajta realista, romanti­kus történetként kezdődik, csakhogy a családfakutató lánynak egy fejét el­hullató szellem elárulja, hogy a teme­tők is rácsatlakoztak az internetre, Ady Endre sírja pedig egy virtuális vírus­sal fertőzte meg a világhálót. És most fogózkodjanak meg: internetezés köz­ben akár szifiliszben is meghalhatnak azok az emberek, akik rákattintanak a sírjára. De mit mondhatnánk a tá­voli jövőben játszódó novellájáról (A 2070-es Jókai-kísérlet), amelyben író­­klónokat hoznak a világra, s Jókai mel­lett más szellemi nagyságok is setten­kednek a futurisztikus díszletek kö­zött. A Haláltánc-klub című írása vi­szont a kortárs, önmegvalósító nőket egyszerre ábrázolja fanyar humorral és nemzeti szempontból is időszerű morális kérdéseket feszeget, stíluso­san, cseppet sem propagandaízűen. Mert ne feledjük: a polgár vagy még inkább konzumidióta-pukkasztás Ju­hász Kristóf védjegye. Elég ha A Paleolit Hagyományőr­ző Alapítvány igaz története című írá­sát említjük példaként, amely szintén 2070 körül játszódik, amikor gomba­mód elszaporodtak a hagyományőrző klubok, csakhogy mivel a honfoglalás kori, lovasíjász-vonulat már-már unal­massá vált, voltak, akik sokkal ősibb korokig nyúltak vissza. „Fél évig röhö­gött rajtuk a falu, hogy aszondja: Szé­­csőhomoki Kőkorszaki Hagyomány­­őrző Egyesület. De túl jót röhögtek. Olyan jót, hogy még fizetni is hajlan­dóak voltak érte, így csinált a Kőkor­szaki fél év után heti két pénzes hak­nit már öt megyében is. Lakodalom, falunap, céges buli, majális, szoborava­tó, kiállításmegnyitó, önkormányzati meghallgatás, kútavatás, temetés, il­­legális­ szemétlerakó-felszámolás nem lehetett meg nélkülük. Pedig csak ro­­hangásztak a bunkókkal, üvöltöztek, meg­pattintották a kőbaltát.” Bizonyos értelemben ezt teszi Ju­hász Kristóf is; a kortárs magyar iro­dalomban rohangászik, de elég erős, egyéni és eredeti hangja van ahhoz, hogy áthallatsszon a hangzavaron. Ol­vassuk bátran! Juhász Kristóf: Boldog halottak napját! Előretolt Helyőrség íróaka­démia, 2019. ÉVENTE NÉGY ALKALOMMAL ADJÁK A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarorszá­gért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A díj kitüntetettjeinek ki­választása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik. Bárkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség díj bírálóbizottsá­ga az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, kulturális műsor keretében, hét-hét díjat osztanak ki. Elhunyt Tabányi Mihály harmonikaművész Kilencvennyolc éves korában elhunyt Tabányi Mihály harmonikaművész és dzsesszzenész, Budapest díszpol­gára - közölte a Főpolgármesteri Hi­vatal tegnap az MTI-vel. Tarlós Ist­ván főpolgármester közleményében kiemelte: a nemzetközi hírnevű tan­­góharmonika-művész az elmúlt év­tizedekben kiemelkedő szerepet ját­szott a magyar zenei életben. A ma­gyar kultúra terjesztéséért, Magyar­­ország és Budapest hírnevének öreg­bítését szolgáló, egyedülálló művészi színvonalú munkásságának elisme­réseként kapta meg 2007-ben a Buda­pest díszpolgára címet. Tabányi Mi­hályt a fővárosi önkormányzat saját halottjának tekinti. (MTI) Filmtámogatások A Filmszakmai Döntőbizottság 349,9 millió forint gyártási támogatást sza­vazott meg Varsics Péter első mozi­filmjére. Az így vagy tökéletes forga­tása augusztusban kezdődik. A mai Budapesten játszódó film a párkap­csolatok és az alkotás hazugságairól szóló romantikus dramedy, amely­ben a két főhős véletlen találkozásá­val összeütközésbe kerül a reklámok világa, a könyvkiadás és a közössé­gi média. A rendszerváltás 30. évfor­dulójára készül Szalay Péter rende­zésében a Nincs parancs! című doku­mentumfilm, a filmalap 5,6 millió fo­rintos gyártási támogatásával. (MTI) Gyűjteményes kiállítás Kass János műveiből Kass János-relikviákkal, levelekkel, bélyegekkel, fotókkal gazdagodott a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, a tárgyakat Sárközi Má­tyás író adományozta a közgyűjte­ménynek. A hódmezővásárhelyi Al­földi Galériában július 21-ig látogat­ható a Kass János műveiből rende­zett, Parallel folyamatok című gyűj­teményes kiállítás, amely az alko­tó életművének komplexitását igyek­szik bemutatni. Az Alföldi Galériá­ban láthatók a többi közt A kéksza­kállú herceg várához 1970-ben ké­szült szitanyomatai, a Fejek című konceptuális sorozata, számos Kass János tervezte bélyeg és ex libris, valamint az idős művész által a Mozaik kiadó ábécéskönyveihez ké­szült illusztrációk nagy méretű, szí­nes reprodukciói is. (MTI) Megkezdődött a Balaton Sound Mintegy 170 ezer embert várnak va­sárnapig Zamárdiba a Balaton Sound fesztiválra. Az idei fesztiválon az elektronikus tánczene legnagyobb képviselői mellett az „urban mu­sic” - a rap, a hiphop és az r’n’b - vi­lágsztárjai adnak koncertet vízpar­ti és vízre épült fesztiválhelyszíneken egyedi látványvilággal. A nagyszínpa­don fellép Don Diablo, J. Balvin, Tiesto, Future, Marshmello, Timmy Trumpet, a The Chainsmokers, Sean Paul, Armin van Buren, a Rudimental live, G-Eazy és DJ Snake. Rajtuk kívül a legnépszerűbb hazai zenekarok kö­zül a Wellhello, a Punnany Massif és a Halott Pénz is hallható lesz. (MTI)

Next