Magyar Nemzet, 2019. november (82. évfolyam, 224-248. szám)
2019-11-30 / 248. szám
Fekete pénteki tömeg a New York-i Macy’s áruházban Tévékészülékekért vívott közelharc a brazíliai Sao Paulóban BLACK FRIDAY - „A magyar áruházak többsége nem érti a fekete péntek lényegét” Besétálunk a marketingcsap A globalizációnak köszönhetően egyre több ünnepet importálunk. Hálaadásunk még nincsen, de vásárlási őrület november végén már van. A hazai Black Friday azonban nem péntekre esik, és nem is egy napig tart. Szakemberek szerint a magyar áruházak többsége nem érti a fekete pénzek lényegét, hogy egy nap alatt harminc-negyven százalékos kedvezményt adjanak a vásárlóknak bizonyos termékekre. Mennyi az igazság a „kihagyhatatlan ajánlatok” és „akár ötvenszázalékos” leárazások dzsungelében? BÓDY GÉZA-JANCSÓ ORSOLYA Amerikában a hálaadás utáni péntek hagyományosan a karácsonyi bevásárlószezon kezdete. Ilyenkor a legelszántabbak már a pulyka felszeléséhez használt késeket élezik, hogy péntek nulla órától reggel hatig-hétig vérre menő küzdelmet folytathassanak a laptopokért, telefonokért, tévékért, márkás ruhákért, cipőkért és táskákért. Franklin D. Roosevelt jött rá a 30-as években, hogy a karácsony előtti bevásárlási láz igen hasznos gazdaságélénkítő tényező, ezért egy héttel előre hozta a hálaadás ünneplését, hogy hoszszabb lehessen a karácsonyi szezon. Döntése azonban sehol nem volt a magyar kereskedők leleményéhez képest, mivel nálunk évek óta egyre hosszabban tart az akciózás. A 2010-es évek elején az Extreme Digital volt az első, amely egy héttel a hivatalos ünnep előtt - marketingfogásként - saját fekete pénzeket tartott, hogy leelőzze a többi áruházat. Egyre több üzlet csatlakozott, az idén pedig eljutottunk odáig, hogy bár november 29-re esik a hivatalos Black Friday, Magyarországon már november 15-e óta tartanak a leárazások. - Az idei hazai Black Friday borzalmas - jelenti ki Dajka Gábor marketingszakértő. - A magyar áruházak többsége nem érti a fekete pénzek lényegét, hogy egy nap alatt 30-40 százalékos kedvezményt adjanak a vásárlóknak bizonyos termékekre. Ehelyett teljes novemberben 10-20 százalékot kínálnak mindenre, ami nem Black Friday, hanem általános leárazás. Sok kiskereskedő webáruháznak azonban ez olyan mértékű profitkiesés, hogy elképzelhető: januárban, amikor a vevők egy része visszaküldené a terméket, vagy garanciális problémája van, nem tud majd fizetni, és tönkremegy. Minimális készlet A Black Friday üzletpolitikája ugyanis normál esetben az, hogy a kereskedők különalkut kötnek a gyártókkal, vállalják egy nagyobb volumen egyszeri felvásárlását, akár több százmillió forint értékben, ám cserébe 30-50 százalékos kedvezményt kérnek, amelyet átengednek a vásárlóknak. Sok esetben még így is bevételkieséssel számolhatnak, mivel a műszaki cikkeknél legfeljebb 10-15 százalékos haszonkulccsal dolgoznak az üzletek. Dajka Gábor szerint ez még kevesebb, sokszor mindössze négy százalék, így a nagyobb kedvezmény a haszontól is megfoszt, legalábbis rövid távon. Megfelelő marketingstratégiával ugyanis a kiesett összeg körülbelül fél év alatt megtérül, mivel a Black Friday alatt új, később is hűséges ügyfelek szerezhetők, a leárazás tehát valójában marketingköltségként fogható fel. A probléma az, hogy sok magyar kiskereskedő nem rendelkezik marketingstratégiával, nem tudják, mit miért csinálnak, így veszélybe sodorják magukat a hosszú, kismértékű leárazásokkal. A kis üzleteknek ráadásul tőkéjük sincs, hogy százmilliós különalkut kössenek a gyártókkal, a nagy üzletek pedig csak néhány gyártóval tárgyalnak, mivel Magyarország túl kicsi piac ahhoz, hogy megérje 12 gyártó helyett százhússzal beszélni - magyarázza a szakértő. Marad ezért többnyire a trükközés. A legnépszerűbb például, amikor az ember az ár-öszszehasonlító oldalakon megtalálja, hogy két hónappal ezelőtt ugyanannyiba került a termék. A Black Friday előtt nőtt az ár, majd a nevezetes napon „leakciózták” az eredeti árra. A Sony egy mikrohifije például fél évvel ezelőtt 65 ezer forintba került, ez az ár ősszel megugrott 80 ezerre, amelyet a fekete pénteki leárazások nyomán most igen jutányosan 60 és 70 ezer között lehet megvásárolni forgalmazótól függően. Az „akciók” kapcsán felvillanyozódik az élet a Gazdasági Versenyhivatalban, futószalagon érkeznek a megtévesztésekkel kapcsolatos bejelentések. A leggyakoribb panasz, hogy minimális kedvezményes árú termék van készleten, így aki nem elég gyors, az lemarad. Ilyenkor az árusítóhely az akció idején tanúsított magatartásával megsérti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, hiszen nem tartja szem előtt a szakmai gondosság követelményét. Előfordult korábban az is, hogy a legnagyobb internetes áruházak közül több nem volt elérhető az akció kezdetének első óráiban. Gyakran találkozni olyan termékekkel is, amelyeknek irreálisan magasra emelték az árát, hogy aztán az akció napján nagyobb leértékelésnek álcázva adják el. Az idén az eMAG-on például sikerült 900 ezerről 650-re leértékelni egy iPhone-t, amelyet az Apple hivatalos üzletében is 578 ezerért árulnak. Egy Hugo Boss parfüm esetében közel ötvenezer forintot engedtek, de még mindig drágább volt a darab, mint más oldalakon. A webáruház idei legnagyobb dobása pedig az volt, amikor figyelmen kívül hagyták a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezését, miszerint az akció keretében tilos magasabb áron értékesíteni ugyanazon terméket, hiába fogyott el esetleg a kereskedő által akciósan beszerzett készlet. (A cég hivatalos közleménye szerint a legtöbb esetben az árképzés a partnerek felelősségi körébe tartozik.) Mi hány százalék? Szintén gyakori csalás az „akár 70-80 százalékos leértékelés” hangsúlyozása. A kínálatot megnézve persze kiderül, hogy a cikkek legfeljebb egy-két ezer forintos apróságok, amelyek évek óta eladhatatlanok. A tényleg keresett termékek esetében legfeljebb 10-20 százalékról van szó, de az idén az Euronicsnál lehetett találni például száz forintos leértékelést is, a Media Marktnál pedig a húszezer forintos termékka-