Magyar Nemzet, 2020. január (83. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-02 / 1. szám

Magyar Nemzet 4 BELFÖLD 2020. január 2., csütörtök Meerei érezhet­ő a 21323-as a­tlétiikai világbaj­nokság Bud­apes­ten A kormány határozatban erősítette meg a Fővárosi Közgyűlés novemberi döntéseit Nincs akadálya, hogy felépüljön Budapesten a 2023-as világbajnok­ságra az atlétikai központ. A kormány határozatban erősítette meg és támogatólag jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés november 27-i ha­tározatait, egyben felkérte a magyar illetékeseket - köztük Kará­csony Gergely (Párbeszéd) főpolgármestert -, hogy közös levélben tájékoztassák a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget. Baranyai Gábor A kormány elfogadta a Fővárosi Köz­gyűlés javaslatait a 2023-as atlétikai vi­lágbajnokság megrendezésével kapcso­latban - olvasható a múlt évi utolsó, de­cember 30-án megjelent Magyar Köz­lönyben. A kabinet a határozat szerint áttekintette a novemberi közgyűlés vb­­rendezéssel kapcsolatos javaslatait, és ezek alapján megállapították, azok egy­beesnek a kormányzat szándékaival. Az Orbán Viktor miniszterelnök által alá­írt dokumentum felhívja a feladatkö­rükben érintett minisztereket és kor­mánybiztosokat a kormányzati felada­tok végrehajtására a közgyűlés javasla­tai alapján. A kormányhatározatban fel­kérték többek között Karácsony Ger­gely főpolgármestert, valamint a Ma­gyar Atlétikai Szövetség elnökét, hogy közös levélben tájékoztassák a Nemzet­közi Atlétikai Szövetséget arról, hogy a 2023-as esemény megrendezéséhez szükséges támogatás megvan. Karácsony Gergely (Párbeszéd) fő­polgármester önkormányzati válasz­tási kampányában az ellenzék közös jelöltjeként még stadionstopot hir­detett, ami azt jelentette, hogy addig nem épülhet új nagy sportlétesítmény, amíg nincs minden budapesti kerü­letben CT- és MR-készülék. Közben kiderült, hogy a kerületek számánál jóval több van mindkét diagnosztikai készülékből, ráadásul szocialista szö­vetségese, a Gajda Péter vezette Kis­pesten épülő Honvéd-stadion beru­házását Karácsony meg sem próbál­ta megakadályozni. Az ellenzéki fő­polgármester kampányban tett kije­lentéseivel szemben Ferencváros füg­getlen polgármestere, Baranyi Kriszti­na a 2022-es kézilabda Eb-nek otthont adó, népligeti csarnok építését támo­gatta, majd pedig - feltételekkel - az atlétikai vb megrendezésére is igent mondott a IX. kerületi önkormány­zat. Csepel képviselő-testülete is tá­mogatásáról biztosította a beruházást. A kerületek javaslatainak támoga­tását ezt követően határozatban rög­zítette a kormány. A vb megrendezé­se azon a novemberi kormányülésen is szerepelt, ahova Karácsony Gergely főpolgármester is meghívót kapott. Bu­dapest új vezetése és a kormány közöt­ti tárgyalások eredményeként végül öt pontot határoztak meg a felek. A kabi­net az Egészséges Budapest program­ban rendelkezésre álló mintegy 700 milliárd forintból öt év alatt összesen ötvenmilliárd forintot juttat a 23 kerü­letnek a járóbeteg-ellátás fejlesztésé­re. A kormány biztosította a fővárost, hogy fenntartja korábbi elkötelezett­ségét a közlekedési célú beruházások­ban. A tervek közé bevették a buda­pesti Nagyerdő első ütemét, ami egy százhektáros közpark létrehozását je­lenti Észak-Csepelen. A kabinet arról is biztosította a fővárost, hogy az új atlétikai központ a tömegsport előtt is nyitva fog állni, valamint a beruhá­zás átlátható lesz. A Fővárosi Közgyű­lés végül november végén egyhangúlag támogatta a 2023-as atlétikai világbaj­nokság megrendezését a fenti feltéte­lek alapján. A közgyűlés egyöntetű tá­mogatása annak is köszönhető, hogy a Főpolgármesteri Hivatal által novem­berben megrendelt közvélemény-kuta­tás szerint a budapestiek többsége, 53 százaléka támogatja a vb-rendezést. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában Budapest és a kormány képviselői de­cember 12-én egyeztettek azokról a fel­tételekről, amelyeket a Fővárosi Köz­gyűlés fogalmazott meg a vb-rende­­zéssel kapcsolatban. A kabinet akkor jelezte, hogy a főváros kéréseit rende­letben rögzíti december 31-ig. A versenyt a Karácsony Gergely főpolgármester által az önkormányzati kampányban meghirdetett stadionstop veszélyeztette Forrás: KKBK Megtört az angyalföldi ellenzéki együttműködés Gabay Dorka Nem csitulnak az indulatok az MSZP és a Momentum között a főváros XIII. kerületében. Az ellenzéki koalíció gyen­gülése odáig fajulhat, hogy egymás el­len is indít jelöltet a két párt. Legalább­is erre utalt Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök, aki 2022-t említve már előválasztásról beszélt. Ismert, Angyal­földön március elején tartanak időkö­zi önkormányzati választást, miután a momentumos Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lett, és ezért lemondott képviselői mandátumáról a kerületben. A két párt közti adok-ka­­pok akkor kezdődött, amikor Kerpel- Fronius december elején előbb átadta a jelölés jogát az MSZP-nek, majd, - mi­után döntését saját pártja nem fogadta el - bemutatta a Momentum új jelölt­jét. A balliberális párt szerint ugyanis az ellenzéki pártok közötti együttmű­ködés szelleméből az következik, hogy ilyen esetben az addigi jelölőszerveze­tet illeti meg a jelölés joga. A szocialis­ták ezután a főpolgármester-helyettest szavahihetetlennek nevezték, szerintük pont ő rúgta fel azt a megállapodást, amely szerint a megüresedett helyre az MSZP indíthat jelöltet. A párt angyal­földi szervezetének közösségi oldalán azt írták, a Momentum nem első al­kalommal csapta be őket. „Kerpel-Fronius Gábor az önkor­mányzati választások előtt, a tárgya­lások során többször kifejtette állás­pontját, hogy öt évre vállalja a kép­viselői megbízatást. Az önkormány­zati választások után is többször el­mondta, hogy nem lesz főpolgármes­ter-helyettes. Az a tény, hogy a főpol­gármester-helyettes a választást köve­tő egy hónap elteltével cserben hagyja választóit, megkérdőjelezi komolysá­gát, hitelességét. (...) A népképviselet helyett a pozíciót vállalta” - olvasha­tó az oldalon. A két párt közti csata nem ért vé­get, noha Kerpel-Fronius az ATV-ben nemrég visszakozva azt mondta, na­gyon rosszul tárgyalt, nem lett volna szabad pártja nélkül ilyen ajánlatot ten­nie. Ezzel együtt kisstílű mandátumke­reskedelemről beszélt a szocialisták ré­széről, akik szerinte megzsarolták an­nak idején, hogy átadja az adott körzet­ben a jelöltállítás jogát. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke a fentiekre úgy reagált, ők nyitottak a megegye­zésre, és még nem biztos, hogy két je­löltet indít az ellenzék. Molnár ugyan­akkor azt is mondta, abból, hogy ki ho­gyan szerepel a márciusi időközi meg­méretésen, le lehet vonni valamilyen következtetést, azaz mindezt „elővá­lasztásnak is tekinthetjük a 2022 felé vezető úton”. Áder János: Felelősek vagyunk a teremtett világért Munkatársunktól Nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül - mondta a köztársasági elnök a közszol­gálati televízióban elhangzott újévi kö­szöntőjében. Áder János mindannyiunk személyes felelősségének nevezte a te­remtett világ megőrzését. - Észre kel­lene venni, hogy ha bajban van a ter­mészet, annak részeként az emberiség is bajban van - figyelmeztetett az ál­lamfő, egyben hozzáfűzte: ezért nem a természetet, hanem a saját természe­tünket kell legyőzni. Áder János a klímaváltozás magyar­­országi hatásairól szólva kiszáradó pa­takokról, őshonos növények eltűnésé­ről, éretlenül megperzselődő termés­ről beszélt, mondván: a pannon táj sem mentes a változások következményei­től, ami befolyásolja életünket, jövőn­ket. - A káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön - fogal­mazott, hangsúlyozva: a légkör közös, a vizeink egymásba folynak. Az államfő Petőfi Sándort, Radnóti Miklóst, Sza­bó Magdát és Kányádi Sándort idézve szólt a szülőföld szépségeiről és meg­óvásának szükségességéről. Utalva ez­zel arra, hogy a számunkra ismerős táj éppúgy hozzátartozik ehhez a vidékhez, mint ahogyan mi, magyarok is. Majd úgy folytatta, ma már az a kérdés: lesz­­e még ez a táj ugyanígy hazája az utá­nunk jövőknek.­­ Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz­­e ugyanolyan tápláló terménye és a ter­ménynek ismerős íze? Vagy a jelenlegi lesz az a nemzedék, amely - alig egyet­len emberöltő alatt - elherdálja évez­redes, évmilliós örökségét? - sorolta a kérdéseket a köztársasági elnök. - Becsüljük meg a tájat, amit örö­költünk. Őrizzük meg mindazt, amitől hazánk nekünk legszebb a világon. Mi­ért ne lehetne ebben nemzeti közmeg­egyezés? Rajtunk múlik. Boldog új évet, Magyarország! Boldog új évet, magya­rok! - zárta gondolatait Áder János köz­­társasági elnök újévi köszöntő beszé­dében. Az államfő által elmondottakat ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre. Az államfő gondolatait Weisz Fanni tolmácsolta Fotó: MTI/Illyés Tibor

Next