Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-01 / 27. szám

2 BELFÖLD 2020. február 1., szombat Niedermüller szavai miatt feljelentést tesz a CÖF-CÖKA A jogvédő szervezetek nem ítélték el a DK-s politikus megnyilvánulását Sem a Magyar Helsinki Bizott­ság, sem a Társaság a Szabadság­­jogokért nem lép fel Nieder­mül­ler Péter botrányos szavai ellen. Előbbi szerint bár elfogadhatat­lan a DK alelnökének mondata, az „nem éri el a zaklatás vagy gyűlö­letbeszéd szintjét a jelenlegi hazai társadalmi és politikai kontextus­ban”. Utóbbi szerint pedig rend­szerszintű jogsértésnek „a nők, a romák, a szexuális kisebbségek, a nem fehér bőrű bevándorlók és más sérülékeny csoportok” esnek áldozatul, így az ellenük elköve­tett diszkrimináció vagy rasszista bűncselekmények esetén lépnek fel. A CÖF-CÖKA viszont felje­lentést tett közösség tagja elleni erőszak, illetve közösség elleni uszítás bűncselekmények elkö­vetése alapos gyanújával. Bakonyi Ádám A Fidelitas elnöke tegnap személyesen kért állásfoglalást a Magyar Helsinki Bizottságtól Niedermüller Péter, a DK alelnöke, Erzsébetváros polgármeste­re azon kijelentéséről, amelyben „ret­tenetes képződménynek” nevezte a fe­hér, keresztény, heteroszexuális férfia­kat és nőket. Illés Boglárka a Magyar Helsinki Bizottság budapesti székháza előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fo­galmazott: fehér, heteroszexuális ma­gyar nőként sértve érzi magát Nieder­müller kijelentése miatt. - Mélysége­sen felháborító, hogy az olyan jogvédő szervezetek, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjo­gokért (TASZ), amelyek máskor hallat­ják a hangjukat, az erzsébetvárosi pol­gármester keresztényellenes, gyűlölet­keltő, nyíltan uszító kijelentésével kap­csolatban nem mondanak semmit - fogalmazott Illés Boglárka. A Magyar Nemzet megkeresésére, bár a Magyar Helsinki Bizottság azt hangoztatta, hogy „elítéli a gyűlölet­keltést és segíti a hátrányos megkülön­böztetés áldozatait”, egyúttal közölte: „Ne keverjük össze, ki az áldozat, ki a támadó, zaklató, gyűlöletkeltő. Ne té­vesszünk arányt sem: ne csináljunk a bolhából elefántot és az elefántból bol­hát. Bayer Zsolt évek óta rendszeresen gyűlöletet szít kisebbségi csoportokkal szemben. Ezzel szemben Niedermüller Péter elfogadhatatlan mondata nem éri el a zaklatás vagy gyűlöletbeszéd szintjét a jelenlegi hazai társadalmi és politikai kontextusban.” Noha a szervezet sze­rint „nagy nyilvánosság előtt egy köz­szereplőnek meg kell válogatnia a sza­vait, ha bármelyik társadalmi csoport­ról beszél, legyen az többségi vagy ki­sebbségi”, úgy fogalmaztak, hogy ők a gyűlölet-bűncselekmények és a hátrá­nyos megkülönböztetés „valódi áldoza­tainak” nyújtanak ingyenes segítséget. „Mi rájuk figyelünk, nem az ártalmas, gátlástalan, szemforgató politikai cir­kuszra. Semmi más, a civil jogvédelem a mi hivatásunk” - közölte a szervezet. A TASZ-tól pedig azt a választ kap­tuk: „A fehér, keresztény, heteroszexuá­lis férfiakat a magyar állam nemhogy nem fenyegeti, hanem mindenki más­hoz képest jobban védi. A mindenna­pi munkánk során tapasztaljuk, hogy a rendszerszintű rasszizmusnak, kire­kesztésnek, diszkriminációnak Magyar­­országon nem a fehér bőrű heterosze­xuális férfiak az áldozatai, hanem a nők, a romák, a szexuális kisebbségek, a nem fehér bőrű bevándorlók és más sérülé­keny csoportok. Mivel a rendszerszin­tű jogsértésekkel szemben ezek a hát­rányos helyzetű csoportok szorulnak védelemre, az ellenük elkövetett diszk­rimináció vagy rasszista bűncselekmé­nyek esetén lépünk fel.” Egészen más álláspontra jutott vi­szont a Civil Összefogás Fórum és a Ci­vil Összefogás Közhasznú Alapítvány, vagyis a CÖF-CÖKA, amely feljelen­tést tett közösség tagja elleni erőszak, illetve közösség elleni uszítás bűncse­lekmények elkövetése alapos gyanújá­ra való tekintettel. „Lépésünket többek között az a szándék vezérelte, hogy a kirekesztés, a gyűlöletkeltés és a rasz­­szizmus kapcsán megszűnjön a kettős mérce és az egyoldalú megítélés” - kö­zölte a szervezet. Csütörtök este ezrek követelték az erzsébetvárosi polgármester lemondását Fotó: Havran Zoltán Tisztogat az ellenzék Szekszárdon is Hódmezővásárhelyen a polgármester mégis talált forrást a helyi médiára A megyei kormányhivatal nevez­heti ki Nagykanizsa alpolgármes­terét, miután a zalai városban a balliberális többségű közgyűlés harmadszorra sem választott he­lyettest Balogh László (Fidesz- KDNP) polgármesternek. Borsodi Attila Megszüntette két önkormányzati cég vezetőjének munkaviszonyát legutóbbi ülésén az ellenzéki többségű szekszár­di közgyűlés. A testület Csillag Balázs­nak, a Szekszárdi Sportközpont Non­profit Kft. ügyvezetőjének munkavi­szonyát február 29-ével, Bálint Zoltán­nak, a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjének munkaviszonyát már­cius 31-ével szüntette meg közös meg­egyezéssel. A javaslatot a balliberális erőket tömörítő Éljen Szekszárd Egye­sület nyolctagú képviselőcsoportjának vezetője, Bomba Gábor terjesztette elő.­­ A személyi kérdésekről szóló előter­jesztést minden előzmény nélkül vet­te napirendre a gazdasági bizottság, és így hoztak döntést. Ezt aztán, szabály­talanul, zárt ülésen tárgyaltuk. Először arról volt szó, hogy menesztik a veze­tőket, de aztán ezt közös megegyezésre módosították. Az elbocsátásokat kér­désünkre sem indokolták, amivel elis­merték, hogy politikai döntést hoztak. Ez ellen a jegyző törvényességi észre­vételt tett - fogalmazott Ács Rezső Fi­­desz-KDNP-s polgármester. Szekszárd első embere hozzátette: a vagyonkeze­lő élére ki is nevezték az új igazgatót, a sportközpont esetében legalább a lát­szatra ügyelnek, és pályáztatás útján keresik a vezetőt. Ács Rezső nem tud­ja, hogy ezzel vége van-e Szekszárdon a tisztogatásnak. Harmadszorra sem választott alpol­gármestert legutóbbi ülésén a nagyka­nizsai önkormányzat balliberális több­ségű közgyűlése. A várost Balogh László (Fidesz-KDNP) vezeti, de az október 13-i önkormányzati választás eredmé­nyeként a testületben a balliberális ol­dalnak van egyfős többsége. Nagyka­nizsa első embere lapunkat arról tájé­koztatta, hogy ő a jogszabályok szerint eljárva tett javaslatot az alpolgármes­ter megválasztására, de a többség tit­kos szavazással elutasította a jelölt sze­mélyét, Bizzer András fideszes frak­cióvezetőt. A polgármester arra szá­mít, hogy a Zala Megyei Kormányhi­vatal - amely szerint a közgyűlés mu­lasztásos törvénysértést követett el az­zal, hogy sem az alakuló ülésen, sem azt követően nem választott alpolgár­mestert - bírósági útra tereli az ügyet, és az eljárás végén maga nevezi ki az új helyettesét. Közben Hódmezővásárhelyen a Márki-Zay Péter vezette balliberális többségű önkormányzat a tervek sze­rint újraindítja a helyi médiaközpon­tot, noha korábban a polgármester ép­pen arra hivatkozva nem volt hajlan­dó finanszírozni a városi televízió mű­ködését, hogy nincs rá pénz. Az újra­választása után, úgy tűnik mégis van forrás a helyi médiára, amelyet azon­ban már ő épít fel. Márki-Zay korábban leírta volna a városi televíziót Fotó: MTI/Mohai Balázs Jogbiztonság, átláthatóság és az NGO-k Munkatársunktól A Századvég Alapítvány szerint aggá­lyosnak tekinthető a minimális tár­sadalmi beágyazottságú Magyar Hel­sinki Bizottság és más külföldről fi­nanszírozott nem kormányzati szer­vezetek (NGO-k) működése a magyar jogbiztonság és a nemzeti szuvereni­tás megőrzése szempontjából. Tegna­pi közleményük szerint az alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mel­lett, ezért „NGO-radar” néven, monito­ringrendszerben folyamatosan elem­zi az említett szervezetek magyaror­szági működését. Felidézték: korábbi elemzésük rá­világított, hogy a Magyar Helsinki Bizottság 2018-ban mintegy félmil­­liárd forint támogatást kapott külön­böző külföldi szervezetektől. A Ma­gyar Helsinki Bizottságot nem csak a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társa­dalom Alapítványok finanszírozzák, megbízói között megtalálható például az Európai Bizottság is - írták. Utób­bi több tíz millió forinttal támoga­tott egyebek mellett olyan programo­kat, mint „a gyanúsítottak és vádlot­tak jogainak erősítése” vagy „hozzá­férés a jogi segítséghez és a rehabili­táláshoz menedékkérőknek” - tették hozzá. A Holland Királyság nagykö­vetsége a támogatás ellentételezése­ként kutatást rendelt meg a Magyar Helsinki Bizottságtól a magyar bíró­ságok függetlenségéről, az ENSZ pe­dig azzal bízta meg a Soros-szerve­zetet, hogy a menedékkérők jogvéde­lemhez való hozzáférésének megfele­lőségét vizsgálja - közölték. Börtönbiznisz: jól keresnek az ügyvédek Munkatársunktól Akár harminc százalékot is meghala­dó sikerdíjat is kérhetnek az ügyvédek a fogvatartottak képviseletéért - szá­molt be a Zalatajkiado.hu. A lap köz­érdekű adat kiadása iránti kérelem­mel fordult a Zalaegerszegi Törvény­székhez, hogy kiderítsék, mekkora mé­reteket ölt a börtönbiznisz a megyé­ben. A hivatalos válaszból kiderült, a törvényszék előtt jogellenes fogva­­tartási körülményekre való hivatko­zással 2017. január 1-jétől kezdődően három peres eljárás indult, amelyből egy jogerősen lezárult, míg kettő fo­lyamatban van. Mint ismert, a börtönbiznisz kér­dése azután került az érdeklődés kö­zéppontjába, hogy Orbán Viktor mi­niszterelnök január 9-én tartott nem­zetközi sajtótájékoztatóján arról be­szélt: joggal és okkal sérti a társada­lom igazságérzetét, hogy az áldoza­tok helyett az elítéltek kapnak kár­térítést. Gulyás Gergely Miniszterel­nökséget vezető miniszter a csütörtö­ki Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány már tárgyalt is a börtönbiz­nisz megállításának lehetséges lépé­seiről. A politikus ipari méretű visz­­szaélésnek nevezte a Magyarország ellen indított tizenkétezer kártéríté­si pert, amelyek révén több mint tíz­­milliárd forintot ítéltek meg a fogva­tartottak javára. A Zalaegerszegi Törvényszék mos­tani tájékoztatása szerint az elmúlt há­rom évben hatvannyolc nem peres kár­térítési eljárás is indult Zala megyé­ben, amelyek közül tizenhat esetben a bíróság jogerősen kártérítést ítélt meg a kérelmezőknek. ----------------——,—-----------­

Next