Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-01 / 27. szám

2020. február 1., szombat Magyar Nemzet BELFÖLD 3 „Soros a világ első számú oligarchája” Orbán Viktor: Egyre nehezebb a védekezés a határnál A gyöngyöspatai ügyben éppúgy tetten érhető a Soros-hálózat te­vékenysége, mint a migráció szervezésében - jelentette ki tegnap a kormányfő. Orbán Viktor a joggal való visszaélésnek nevezte a bör­tönbizniszt, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a cigány családok között is vannak olyanok, akik szeretnék, ha rendes iskolába járna a gyermekük, de a randalírozók őket is akadályozzák. A miniszter­­elnök bejelentette: a belügyminiszter vezetésével operatív törzs állt fel a koronavírus elleni védekezés érdekében. Munkatársunktól A Soros-hálózat emberei szervezik a mig­rációt az egész Balkánon - jelentette ki tegnap Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műso­rában. A miniszterelnök úgy fogalma­zott: a Soros által finanszírozott szerve­zetek gyakorlatilag „migrációs tanács­adást” folytatnak. Soros György poli­tikai befolyást akar szerezni, ő a világ első számú oligarchája, maffiaszerű, fe­dett hálózati módszerekkel finanszíroz NGO-nak mondott civil szervezeteket, csoportokat, aktivistákat, és politiku­sokat vásárol meg - mondta, hozzáté­ve: a viták mögött is az áll, hogy míg a Soros által finanszírozott bérpolitiku­sok a migráció mellett vannak, addig Magyarország ellene. A keddi röszkei határáttörési kísér­letről a miniszterelnök kifejtette: akik átjöttek Magyarországra, azokat a rend­őrség elfogta, és a jogi határzár alkal­mazásával már bíróság elé is állították őket, sőt ítéletek is születtek, és ki is fogják őket toloncolni az országból. A Röszkén készült felvételeken is az lát­szik - folytatta -, hogy nők és gyer­mekek nem voltak a migránsok között, csak katonakorú, jó fizikai állapotban lévő, felszereléssel rendelkező férfiak, akiket „nem a szél fújt ide”. A migrá­ciós helyzetet úgy kommentálta, hogy nő a nyomás a déli határsávnál, a vé­dekezés is egyre nehezebb, ezért meg­kétszerezték a határnál szolgáló kato­nák számát. Úgy értékelt: a határvéde­lem és a migrációval szembeni fellépés a legfontosabb európai és magyar ügy ma is. Orbán Viktor közölte továbbá, most azért küzd, hogy a készülő EU-s költségvetésből ne a közös európai ha­tárvédelemre költsenek, hanem inkább adják a pénzt a tagállamoknak. Az EU eddig zsebpénznek sem nevezhető for­rást adott Magyarországnak a határvé­delemre, pedig az elvégzett munka az osztrákoknál is kamatozik, a bajorok­nak is „mi vagyunk a várkapitányai”, sőt egész Németországot Magyaror­szág védi meg a délről érkező illegális bevándorlással szemben - vélekedett. A koronavírus ügyében Orbán Vik­tor azt közölte: Pintér Sándor belügy­miniszter vezetésével operatív törzs állt fel a vírus elleni védekezés érdekében. Össze kell hangolni a szükséges lépé­seket például az idegenrendészetben, a határok ellenőrzésében, ha pedig megje­lenne a vírus, azt azonosítani kell, majd közigazgatási intézkedésekre van szük­ség. A testületben olyan szakemberek dolgoznak - például az egészségügyért felelős miniszter és az országos tiszti fő­orvos -, akik segíteni tudnak a védeke­zésben - mondta a kormányfő, hangsú­lyozva: „Most nincs baj, de lehet, ezért a dolgot komolyan kell venni.” Hozzá­tette, pánikot nem szabad kelteni, de bagatellizálni a kérdést akkor sem le­het, ha jelen pillanatban nem tudni ar­ról, hogy Magyarországon tartózkod­na olyan ember, aki ilyen vírust hor­doz. A kínai Vuhanban - ahonnan a fertőzés indult - nyolc magyar tartóz­kodik, közülük heten akarnak hazajön­ni, ők még a héten itthon is lehetnek - tájékoztatott. Azt is megjegyezte, fel­kérte Varga Judit igazságügyi minisz­tert, hogy tekintse át, a rémhírterjesz­téssel szembeni fellépést megalapozó jogszabályok megfelelők-e. A börtönviszonyokra hivatkozó kár­térítések ügyében Orbán Viktor arról beszélt, hogy bizonyos ügyvédek felépí­tettek egy bizniszt, eddig 12 ezer pert indítottak a hazájuk ellen, ítéleteket csi­karnak ki az európai bíróságon, a ma­gyar államnak pedig oda kellene adnia a pénzt, amelynek 60 százaléka az ügy­védek számlájára kerül. „Börtönbiznisz­ről”, joggal való visszaélésről van szó, amellyel szemben a leghatározottab­ban akar fellépni - jelentette ki. Kö­zölte: az elítéltek elhelyezésében any­­nyi változást mindenképpen el kell érni, hogy ne legyen hivatkozási alap a rosz­sz szándékú ügyvédek részéről, ezért új épületeket nyitnak meg. A folyamatban lévő ügyekről azt mondta, nem szíve­sen fizet egyetlen fillért sem, mert az adófizetők pénzén osztoznak a bűnö­zőkkel az ügyvédek. „Megáll az ember esze” - kommentálta a börtönbizniszt. A rádióműsorban szó volt a gyön­gyöspatai iskolaügyről is, amelyről a kor­mányfő kifejtette: a nyolcvan százalék­ban nem romák lakta kisváros iskolá­jában áldatlan állapotok alakultak ki - magas hiányzás, fizikai tettlegesség, há­zirend megszegése -, amire a nem roma magyarok úgy reagáltak, hogy elkezdték kivenni a gyermekeiket onnan. Az az érzés alakult ki a nem romákban Gyön­gyöspatán, hogy noha ők vannak több­ségben, mégis nekik kell meghátrálni­uk. Most pedig még - a Soros-szerve­zetek által indított eljárás eredménye­képpen, bírói ítélet alapján - azoknak kell milliókat fizetni, akik lehetetlenné tették, hogy a gyermekeik rendesen ta­nuljanak - mondta. „Mi annak a nyolc­vanszázaléknyi, tisztességes, munká­ból élő, a gyerekének rendes oktatást követelő magyarnak az oldalán állunk, akik most Gyöngyöspatán éppen meg­hátrálásban vannak” - mondta. Jelez­te, felkérte a térség fideszes parlamenti képviselőjét, sürgősen fordítsa meg ezt a helyzetet. Horváth László a jövőben miniszterelnöki megbízottként is dol­gozik majd az ilyen és ehhez hasonló esetek felderítésén, és javaslatokat ké­szít. Hozzátette: a cigány családok kö­zött is vannak természetesen olyanok, akik szeretnék, ha rendes iskolába járna a gyermekük, de a randalírozók őket is akadályozzák. - Nem akarok fizetni (...) olyan szülőknek, akik 500 órát hagyták hiányozni a gyermeküket az iskolából, ha meg bement, akkor pedig kifejezet­ten az oktatást lehetetlenné tevő ma­gatartást mutatott - jelentette ki, le­szögezve: a kormány a tisztességesen dolgozó emberek oldalán áll. A Dézsi Csaba András Fidesz-KDNP-s jelölt által megnyert győri időközi pol­gármester-választást Orbán Viktor úgy kommentálta: Győr jó kezekben lesz a következő időszakban, Dézsi Csaba And­rás érti, hogy a fejlődést fenn kell tarta­ni. Az új polgármester feddhetetlen, és „miután erkölcsileg is megroppantunk abban a városban, helyre kell állítani a becsületet” - tette hozzá. Migránsok a vajdasági Horgoson - ahogy a kormányfő mondta, nem a szél fújta ide őket Fotó: MTI/Molnár Edvárd A HELYZET Társból versenytárs Ha egy házasság évtizedek után menthetetlen lesz, a felek úgy tudnak a legbékésebb módon elválni, hogy megegyeznek egymással. Ez gyak­ran a vagyon miatt nem sikerül. Mi lesz az ingatlannal, a le nem járt hi­telekkel, ki fizeti tovább a számlákat, kinek mi jár vagy nem jár? Hosz­­szú idő közös életét kell szétszálazni, ami nem egyszerű, de nem is le­hetetlen. Valahogy így van ez most az Egyesült Királyság és az Euró­pai Unió esetében is. Tegnap éjfélkor megszakadt egy negyvenhét éves kapcsolat. Törté­nelmi lépésként távozott az első tagállam a közösségből. Nem is akár­melyik. Az Európai Unió elveszíti második legnagyobb gazdaságát, a költségvetés egyik legnagyobb befizetőjét. Negyvenhét év ide, negyvenhét év oda, a britek a házasságban is igye­keztek megőrizni a szuverenitásukat. Boris Johnson miniszterelnök ez­zel kapcsolatban jegyezte meg, sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia csak félszívvel tagja az uniónak. Nem léptek be az euró- és a schengeni övezetbe sem. Ahogy tegnapi lapszámunkban az Egye­sült Királyság budapesti nagykövete fogalmazott: „Az EU-tagság meg­szűnésének a lényege éppen az, hogy ne Brüsszel és Strasbourg utasítá­sai szerint kelljen cselekednünk.” Ennek viszont ára van. Nem is kicsi. A Bank of England szakértője úgy számolt, hogy a 2016-os népszava­zás következményeként heti nyolcszázmillió fontos (ez átszámolva mint­egy 320 milliárd forintot jelent) kár keletkezik. A Bloomberg Economics szerint 130 milliárd fontra (ez 52 ezer milliárd forintnak felel meg, ami több mint a magyar GDP) tehető a veszteség mértéke, ami tovább emel­kedik. A font árfolyama romlott, drágultak az importtermékek, elkez­dődött az elvándorlás a londoni pénzügyi központból. Visszaestek a be­fektetések, bankok, vagyonkezelők helyezik át székhelyüket más uniós államba, óriási tőkekivonás kíséretében. Az ingatlanpiactól kezdve az autóiparig minden ágazat érzi a negatív hatásokat. Az egyik londoni ku­tatóközpont azt vetíti előre, hogy a GDP értéke a kilépés után minden évben, folyamatosan 3,5 százalékkal lesz kisebb annál, mint amennyit a brit gazdaság megtermelhetne uniós tagállamként. A kilépés körüli bizonytalanság már önmagában rengeteg kárt oko­zott, a fontos kérdésekre ráadásul még nem érkezett válasz. Beköszön­tött az átmeneti időszak, tizenegy hónap van a többi között arra, hogy az unióval megszülessen a szabadkereskedelmi megállapodás. A britek nem titkolt célja, hogy a globális piacon erősítsék a versenyképességüket. Az Egyesült Államokkal pedig az EU béklyójától megszabadulva fűzhe­ti szorosabbra a szövetséget. A változással az Európai Unió lényegében jelentős versenytársat is kap. A távozás miatt nemcsak az Egyesült Ki­rályság könyvelhet el veszteségeket, hanem maga az unió is. Nagy-Bri­tannia ráadásul nukleáris hatalom, a világ egyik legjelentősebb haderejé­vel rendelkezik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, kiemelt szereplő a globális játszmában, így Brüsszel érdekérvényesítő képessé­ge a gazdasági ügyek mellett a külpolitika terén is csorbul. Nem köny­­nyű ezt mindenkinek elismerni. A német kormány szóvivője tegnap arról értekezett, hogy az Euró­pai Unió sikertörténet, és ezen nem változtat az Egyesült Királyság tá­vozása. Hogy min változtat és min nem, az majd kiderül. A The Daily Telegraph azt írta, hogy remélhetőleg ez csak a kilépési hullám kezde­te, elfogadhatatlan ugyanis a demokrácia technokráciára cserélése, ami ha nekik rossz volt, másoknak is az. Nyilván ezt sem mindenki osztja. Valamin azonban nehéz vitatkozni: az Egyesült Királyság elég erős ah­hoz, hogy saját útra térjen, az Európai Unió pedig gyenge ahhoz, hogy ezt megakadályozza. KISS GERGELY TOLLHEGYEN Pilhál György Alinsky visszanyal Nem úgy néz ki, hogy lankadna a Niedermüller-botrány. Ellenkezőleg! Újabb írások, elemzések jelennek meg, korábbi videók kerülnek elő a te­nyérbe mászó ember jelenéről, múltjáról. Főképp a jövőjéről, hogy hová menjen mielőbb a DK-s polgármester. Mintha most a kormánypárti ol­dal alkalmazná a legendás liberális ötletgazda, boldogult Saul Alinsky javaslatait: „Tartsd fenn a nyomást! Támadj, támadj, támadj minden irányból! Sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsopor­tosításra, talpra állásra.” Érdekes volt, hogy a csütörtöki tüntetés résztvevői Niedermüller mel­lett főnöke, Gyurcsány Ferenc nevét emlegették a legtöbbször. Majdnem annyiszor, mint az anyaszomorító főhős nevét. Hát persze. Hiszen min­denki tudja, hogy az efféle aljasságok a pártelnök kézjegyét, jóváhagyását bírják. Niedermüller, a Niedermüllerek voltaképpen kesztyűbábok - ezút­tal a kellőképpen ellenszenves polgármesterre esett Miseriik választása. Most ő mondta ki - vele mondatta ki Gyurcsány - az ATV-stúdióban azt a gyalázatos, rasszista gondolatsort, amely amúgy a Demokratikus Koalí­ció egyik ars poeticája. Ezt most Niedermüllernek szignálták ki. Értelem­szerűen a balhét is neki kell majd elvinnie - ez benne van (vagy lesz) bu­sásan a honoráriumában -, valahogy úgy, ahogyan annak idején Zusch­lag is elvitte, majd Császy és Tátrai Miklós, hamarosan meg Czeglédy. A nagyfőnök? Ő meg eközben hülyítésképpen ír egy lírainak szánt, szív­hez szóló Facebook-költeményt, mint tette ezt most is: „Mert olyan világot szeretnénk, ahol akkor is vigyázunk rád, ha nem vagy fehér, keresztény és heteroszexuális. Mert ember vagy.” Szinte hallom Gréczy hárfakíséretét.

Next