Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-01 / 27. szám

4 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. február 1., szombat ■v ! A kormány folytatja Budapest építését Fürjes Balázs: Munkára és nem háborúra kaptunk felhatalmazást A kormány Budapest-politikájának fókuszában a közlekedés, a minőségi zöldfelületek növelése és az otthonteremtés áll Fürjes Balázs szerint. A Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár a Ma­gyar Nemzetnek adott interjúban beszélt az új városvezetés első száz napjáról, baljós árnyakról, a szükséges türelemről, a városve­zetők számának és fizetésének meredek emelkedéséről, a fővárosi közlekedés fejlesztéséről és a városházi demokráciadeficitről is. Baranyai Gábor - Hogyan értékeli az új városvezetés első száz napját? - Mindenkinek az az érdeke, hogy az új városvezetés jól végezze dolgát. Ezért kívántunk nekik sok sikert már a választás éjszakáján, ezért szögeztük le azonnal, hogy mi együttműködésre, kor­rekt partneri viszonyra készülünk. Or­bán Viktor az első adandó alkalommal meghívta az új főpolgármestert a kor­mányülésre. A miniszterelnök garan­ciát vállalt, hogy a kormány csak olyan fejlesztést valósít meg Budapesten, amit a városvezetés is támogat, és hogy fil­lérre és betűre betartunk minden élő megállapodást, amit Tarlós Istvánnal kötöttünk. Ez nem üres gesztus: a 2018 végén született Tarlós-Orbán-megál­­lapodás 110 milliárd forint többlettá­mogatáshoz juttatja Budapestet 2020 és 2024 között. Ugyanakkor a város­­vezetés teljesítményének értékelésével még várnunk kell. - Száz nap türelem nem elég? - Most úgy látom, a száz napnál is hosszabb türelmi időt érdemes adni Ka­rácsony Gergelynek. Még nincs igazán alapja a teljesítményalapú értékelésnek. Meg kell várnunk, amíg megkezdik az érdemi munkát. Az egyik legnehezebb feladathoz még hozzá sem fogott a vá­rosvezetés: el kell készíteniük a 2020-as fővárosi költségvetést. Egy költségvetés feketén-fehéren megmutatja, mik a vá­rosvezetés céljai, mit tartanak fontos­nak, mit nem. Mit teljesítenek ígérete­ikből, mit nem. Mégis, ha röviden értékelni kelle­ne az első száz napot, mit mondana? - A politikai teljesítmények megíté­lése elsősorban az emberek, a budapes­ti polgárok dolga, bízzuk rájuk. Nagyon tömören: a kép vegyes. Folytattunk már eredményes egyeztetéseket a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, konstruk­tív hozzáállással a budapestiek érdeké­ben. Ám az is tagadhatatlan, hogy van, amit inkább nem kellett volna. Mire gondol? - Önmagáért beszél, hogy mivel kezd­ték: saját magukkal és a saját fizetésük­kel. A DK-s, momentumos, szocialista többség első döntésével megduplázta a jól fizetett főpolgármester-helyettesek és az alpolgármesterek számát, alapo­san megemelték saját és elvtársaik fize­tését. Az önkormányzati bizottságok­ba delegált politikai megbízottak szá­ma megháromszorozódott. Karácsony Gergelyék hatalmi osztozkodással és a pénz egymás közötti elosztásával, a po­litikusok számának megháromszorozá­­sával, a politikusfizetések durva meg­emelésével kezdték. Ez pont az ellen­kezője annak, amivel Tarlós István és a Fidesz kezdett 2010-ben. - Mivel kezdett Tarlós? - Ha valaki mindenáron meg akar­ja ítélni Karácsony Gergely száznapos teljesítményét, van egy kitűnő mérce: Tarlós István első száz napja 2010-ben. Hogyan nézett ki a Tarlós 100 nap? Po­litikusstop: kevesebb politikus kevesebb fizetéssel. Cégvezetők számának és fi­zetésének csökkentése. BKV működési hitelének felszámolása. Közlekedésjaví­tó intézkedések: BKK létrehozatala Vi­tézy Dávid vezetésével, a jegy- és bérlet­árak befagyasztása, a szokásos áremelés megakadályozása. Egész ciklusra szóló gazdasági program elfogadása. Heim Pál gyermekkórház adósságkonszolidáció­ja. Dohányzás és alkoholfogyasztás be­tiltása aluljárókban, játszótereken. 4-es metró Demszky-féle korrupciós szer­ződéseinek újratárgyalása, sokmilliárd forint megtakarításával. Villamospro­jektek és a Futár projekt indítása. Sokat vesztettünk Tarlós István távozásával. - Ön mégis többször békülékeny hangot ütött meg a sajtóban Kará­csony Gergellyel kapcsolatban, és az együttműködés fontosságát hangsú­lyozta. - És fogom is, Budapest szerelmese­ként, utolsó leheletemig! Javíthatatlanul hiszek a párbeszéd, az együttműködés, az értelmes viták erejében. A kampány­nak vége, a budapestiek joggal várják el tőlünk, hogy működjünk együtt a vá­ros érdekében. Budapest nem csatatér - munkára, nem pedig háborúskodásra kaptunk felhatalmazást. Az eltérő meg­közelítés még a budapestiek előnyére is válhat: több szem többet lát alapon segít­het megtalálni a legjobb megoldásokat. - A Kiemelt Kormányzati Beruhá­zások Központjából létrehozzák a Bu­dapest Fejlesztési Központot (BFK). Az ellenzék vádjával szemben még hang­súlyosabb lesz a főváros fejlesztése? - Az elmúlt 150 évben a mindenko­ri kormányok oroszlánrészt vállaltak a város építésében: a főváros hídjai, közle­kedési hálózata, legismertebb középüle­tei, intézményei mind-mind kormány­zati munkával jöttek létre. A BFK a kor­mányzati Budapest-munka centruma. Az elmúlt tíz év eredményeiből is lát­ható, szívügyünk Budapest, folytatjuk a munkát.­­ A főpolgármester szerint a BFK- val a kormány elvonja a főváros ha­tásköreit.­­ Ez egy a választások óta közzétett főpolgármesteri Facebook-bejegyzések­ből. Van belőlük néhány, tegnapig pon­tosan 253. Mondják: amiből sok van, az keveset ér. Személyes egyeztetéseinken fel sem merült ez a kifogás. A Főváro­si Önkormányzat hatáskörei változat­lanok, a kormányzat budapesti felada­tait összpontosítjuk, szervezzük ebben a szakmai műhelyben. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója kitűnő város- és közlekedésfejlesztési szakember, ráadá­sul a tudását minden politikai oldal el­ismeri. Maga Karácsony Gergely kérte fel Vitézy Dávidot a BKK vezetésére, és amikor azt nem vállalta, akkor gondol­tam úgy, hogy vétek lenne kihagyni őt a munkából. - A BFK új vezetőjével a közösségi közlekedés irányába mozdul el a vá­rosfejlesztés? - A kormány Budapest-politikájának fókuszában három terület lesz: a közle­kedés, a minőségi zöldfelületek növelé­se és az otthonteremtés. Ezért gondol­juk, hogy a következő évek egyik kiemelt projektje a HÉV-vonalak teljes felújítása kell legyen. A HÉV-eket a külső kerü­letekből és az agglomerációból érkező mintegy 150 ezer utas használja napon­ta, ez több mint egymillió utas hetente. A sínek, az állomások, az utastájékozta­tó rendszer a XX. század hetvenes évei­nek színvonalát képviseli, a járműállo­mány átlagéletkora pedig elérte az öt­ven évet. Ezért döntött úgy a kormány, hogy az összes HÉV-vonal rekonstruk­cióját elindítja. Prioritás, hogy a szen­tendrei és a gödöllői HÉV-ek mellett a csepeli és a ráckevei vonalak is elérjék a metrót. Az a cél, hogy a déli HÉV-vona­lak mélyvezetésben a Kálvin térig jár­janak, átszállást biztosítva napi 60-80 ezer, heti majdnem félmillió utasnak a 3-as és a 4-es metrókra. - Mikor utazhatunk a megújult HÉV-vonalakon? - Februárban megjelenik az összes HÉV-vonal felújítására vonatkozó terve­zési munka közbeszerzési kiírása. Nyílt, európai uniós közbeszerzés jön, ami a legnagyobb versenyt garantálja és a leg­inkább transzparens eljárás. Elindul a többéves tervezői munka. Ezzel párhu­zamosan, fél-egy éven belül a MÁV-val közösen ki tudjuk írni a járműparkra vo­natkozó közbeszerzést, amelyhez uniós pénzeket kívánunk lehívni. Ez azt je­lenti, hogy 10-15 éven belül közleked­hetünk új, korszerű járműveken a fel­újított, Kálvin térig meghosszabbított vonalakon. Ez lenne az 5-ös metró?­­ Igen, a HÉV-felújítás részeként elindul az 5-ös metrónak is nevezett összeköttetés tervezése is. Ennek cél­ja, hogy az északi, szentendrei vonalat összekapcsoljuk - a Duna alatt, a pes­ti belváros érintésével - a Kálvin térig futó déli HÉV-ekkel. Egyetértünk Ka­rácsony Gergellyel abban, hogy a cél a belváros autósforgalmának csillapítása. Mi ezt nem tiltással, büntetéssel, ha­nem a közösségi közlekedés minősé­gi javításával képzeljük el Budapesten belül és agglomerációs viszonylatban is. Rengeteg tervünk van, reméljük, a város partner lesz ezekben. A forga­lomcsillapításhoz szükséges a külső, déli és északi új hidak, a Galvani és az aquincumi építésének előkészítése is. Ezek mind tehermentesítenék a belvá­rost. Ezek a beruházások klímavédel­mi, zöldszempontokból és a város él­hetőségét tekintve forradalmi válto­zást hozhatnak.­­ A tervezés alatt álló Galvani híd­dal szemben a fővárosi vezetés az Al­bertfalvai híd megépítését erőltetné. Milyen érvek szólnak a Galvani híd mellett? - Budapesten 15-20 évente épül új átkelő 1849, a Lánchíd befejezése óta, felváltva, egyszer északon, egyszer dé­len. Ez a természetes ritmusa a hidak és kiszolgáló úthálózat létesítésének. Leg­utóbb a Megyeri híd épült meg 2008- ban, a soron következő pedig egy déli átkelő, amely 2028-ig átadható. A Rá­kóczi hídtól délre tervezett Galvani híd a hatástanulmányok szerint napi 35-55 ezer közötti gépjárművel csökkentené a belvárosi hidak terhelését, valamint napi 5-6 ezer autóval a belső Üllői út forgalmát. Reméljük, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő, február 27-i ülésén a főváros egy kis ha­bozás után igent mond erre a fejlesztés­re. Hídstopról nem olvastunk a főpol­gármester programjában.­­Az már kiderült, hogy Karácsony Gergely szerint nincs pénz a fővárosi kezelésben lévő Lánchíd felújításá­ra. Kisegíti a kormány Budapestet? - A híd a főváros tulajdona, a felújí­tás a Fővárosi Önkormányzat felada­ta. A felújításhoz a kormány korábban hatmilliárd forintot ígért Tarlós István­nak, ez a pénz Karácsony Gergelynek is rendelkezésre áll. Azt javasoljuk az új főpolgármesternek, hogy lásson mun­kához, cselekedjen, éljen a közbeszer­zési törvény adta lehetőségekkel. Ren­delje el az árfelülvizsgálatot, kezdjenek tárgyalásokat az ajánlattevőkkel, tart­sanak szigorú, nyilvános árlicitet, gon­dolják át, optimalizálják a műszaki tar­talmat. Ha kell, írjanak ki új közbeszer­zést az árak letörése érdekében. - Mit szól ahhoz, hogy a főpolgár­mester önöket vádolja beruházások túlárazásával? - Karácsony Gergely és támogatói, a DK, az MSZP, a Momentum rend­re azzal vádolják a kormányt, hogy túl drágák a beruházások. Most itt a re­mek lehetőség arra, hogy bebizonyít­sák, képesek letörni az árakat. Megígér­jük, hogy a kormányzati támogatás ak­kor sem csökken, ha ugyanazt a munkát olcsóbban tudják elvégeztetni. - A főváros a biodóm kapcsán is milliárdokért kopogtat. Ebben tud segíteni a kormány? - Ugyanaz a helyzet, mint a Lánchíd­­nál: semmilyen írásos elemzést, hatás­­tanulmányt nem kaptunk a fővárostól. A kormány eddig 47 milliárd forintot adott a főváros tulajdonában álló állat- és növénykert beruházására, minden el­várhatót megtett. Amennyiben plusz­forrás kell, azt most már a főváros te­gye hozzá. Segítőkészek,voltunk eddig is, a jövőben pedig a kormány fel tudja ajánlani, hogy a tervezett Hermina ga­rázs pénzügyi forrásait, öt-hatmilliárd forintot a biodómra lehessen felhasz­nálni, ha közösen arra jutnánk, hogy az autómentes ligetben nincs szükség erre a mélygarázsra.­­ A fejlesztéseken túl a demokrácia felfogása kapcsán sem értenek min­denben egyet. - Vannak és lesznek vitáink, ez ter­mészetes. Karácsony Gergelyt demok­ratikus politikusnak tartom, és őszintén hiszem, hogy tenni akar a városért. Ép­pen ezért nagyon meglepődtem, amikor kijelentette, hogy Budapesten csak az ő programja valósítható meg, csak neki le­het igaza. Meglepett akkor is, amikor azt mondta, hogy megtiltja, hogy a kormány­zati Budapest-tájékoztatókat Budapest­­infónak nevezzük. És végképp megle­pett, amikor olyan házszabályt fogad­tatott el a Fővárosi Közgyűlésben, ami durván korlátozza a megválasztott képvi­selők demokratikus jogait, és egyszemé­lyi túlhatalmat ad a főpolgármesternek. - És hogyan értékeli ezt, ha felocsú­dik a meglepetésből? - Budapest sokszínű város, a sok épí­tő gondolat, program a javára válik - egyikünk sem mondhatja, hogy csak ő az úr, csak neki lehet igaza. A Budapest szó használatához a mindennapi beszéd­ben eddig nem kellett senkitől sem en­gedélyt kérni, remélem, ez nem változik - ez a szólásszabadságot venné el mind­annyiunktól. A közgyűlési házszabály pedig csak valami félreértés lehet - in­kább tűnik a demokrácia korlátozásá­nak, mint megerősítésének. Mondtam is Gulyás Gergelynek, terjesszen be egy ugyanilyen javaslatot a parlamentben, lássuk, mit szól hozzá a parlamenti el­lenzék, ha őket fosztják meg így a jogaik­tól... Ez a fellépés Gyurcsány idejéből ismerős, nagyon nem jó irány. Feltűn­tek baljós árnyak is, de mi munkára sze­gődtünk, folytatjuk Budapest építését. Sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország, ezt sosem felejthetjük el! -- Az államtitkár szerint a sok építő gondolat, program a főváros javára válik­Fotó: Kurucz Árpád

Next