Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-18 / 41. szám
1 » Novellisták versenye a magyar széppróza ünnepén Munkatársunktól „Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél” - írta Jókai Mór, akinek születésnapján, vagyis ma sokszínű gálaműsorral ünnepli a magyar széppróza napját a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Magyar írószövetség Budapesten. A Magyar Írószövetség választmánya három éve kezdeményezte, hogy február 18-án rendezzék meg a magyar széppróza napját, amelyet először két évvel ezelőtt ünnepeltek meg. Idén csaknem száz rendezvény zajlik határon innen és túl mától jövő hét péntekig. A Petőfi Irodalmi Múzeumban novellaíróversenyt tartanak Csender Levente, Király Farkas és Szilágyi-Nagy Ildikó részvételével. Az ingyenes gálaesten bemutatják Az év novellái 2020 című antológiát és koncertet ad a Misztrál zenekar. Az est műsorvezetője Völgyi Tóth Zsuzsa lesz, közreműködik Túri Bálint színművész. Balatonfüredet Jókai Mór második otthonának tekintette, a város ezért is készül több rendezvénnyel a magyar széppróza napjára. Ma este 6 órától a Vaszary Galéria Széchenyi Termében könyvbemutatót és író-olvasó találkozót tartanak Zalán Tibor, Géczi János és Tóbiás Krisztián közreműködésével. Mindhárman a Pécsi Györgyi szerkesztésében készült Szülőföldem című esszékötet szerzői, a beszélgetés apropója pedig a trianoni békediktátum aláírása óta eltelt száz hosszú év. Szó lesz otthonról és hazáról, arról, mit jelentenek nekik ezek a szavak. A Kortárs szerkesztősége egyébként rajtuk kívül harminckét szerzőjétől kért egy esszébe foglalt vallomást a szülőföldről. A rendezvénysorozaton közel száz író-olvasó találkozót, ünnepi megemlékezést, rendhagyó irodalomórát és egyéb irodalmi programot tartanak országszerte és a határon túl a Magyar Írószövetség, a PIM és a Petőfi Irodalmi Ügynökség szakmai irányításával. Nemcsak a nagyvárosokban, hanem kisebb településeken is lesznek olyan rendezvények, amelyek által megtapasztalhatjuk, hogy az irodalom rólunk szól, hogy az olvasás öröm, továbbá az is öröm, hogy megoszthatjuk egymással az olvasmányélményeinket. Jókai Mór születésnapja azért méltó a széppróza ünnepének megrendezésére, mert írói életműve a mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és nemcsak hazánkban, hanem világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték, és így van ez a mai napig. Bizonyíték erre, hogy művei nagy számban fogynak el a könyvesboltok polcairól. 2020. február 18., kedd KULTÚRA 17 Jobb idők reményét a nemzetnek Jókai Mór írói bravúrral erkölcsi példává emelte a levert szabadságharcot B. Orbán Emese Jókai Mór több mint száz kötetet hagyott az utókorra; regényeket, elbeszéléseket, tehát zömében szépprózát. 1825. február 18-án, napra pontosan ma 195 éve született és az 1850-es évek elejétől, lassan 170 éve még mindig ő a legolvasottabb magyar író. Jószántából vagy kényszerből, minden magyar vagy magyarul tanuló diáknak egy bizonyos életszakaszban kezébe kellett vennie A kőszívű ember fiait. Ennek a páratlan sikernek a megszakadását már az én generációmnak is előrevetítették; azóta eltelt lassan fél évszázad, de az „öreg romantikus”, ahogy a birtokomban lévő 1976-os kiadás előszavában nevezik, makacsul tartja magát, nem sikerül kiirtani sem a tantervből, sem a kötelező olvasmányok jegyzékéből. Jókai Mórra emlékezve ezen a jeles évfordulón én is A kőszívű ember fiaival kapcsolatos gondolataimat és emlékeimet szeretném megosztani. Az ötletet az adta, hogy a közösségi hálón elég gyakran kerülnek szóba a kötelező olvasmányok, az új Nemzeti alaptanterv kapcsán pedig ismét feltűnt a téma. Valaki azt írta, hogy a gyerekek akkor utálják meg az olvasást, amikor ezt a könyvet a kezükbe veszik vagy adják. Témaválasztásomra ráerősített egy bizarr eset is. A régi Filmvilág folyóirat pár bekötött évfolyamát őrzöm egy könyvszekrény legfelső polcán, és a minap, amikor ki akartam venni az 1965-ös gyűjteményt, leejtettem a kötetet. Kinyílva esett a földre, kissé meg is sérült, és amikor fölvettem, megfordítottam, és ezt olvastam: „Várkonyi Zoltán rendezésében a közeljövőben elkészül az első magyar cinemascopeszínesfilm, »A kőszívű ember fiai«.” A könyvet ugyan nem olvastam teljesen újra, csak több helyen beleolvastam, a filmet viszont újranéztem. Két óra harmincnyolc perc. Nem untam. Jelképes történetek, különféle valóságelemekből egybeszerkesztve. Prózában írt hősköltemény. De meg kell tanulni Jókait is értve olvasni. Hiszen a szóban forgó regény nem egy család hiteles története a szabadságharc korában - kevesebb és több is annál. Az érdekfeszítő sztorit ma már nem habzsolja fel az olvasó, de időszerű eszméket ismerhet fel. Ezek közül itt és most az első, a szabadság eszméje kerül leginkább előtérbe. De a hazaszeretetet, a szülők és a nők tiszteletét, a bajtársiasságot, az áldozatvállalást mind-mind ragyogó példákkal tárja elénk ez a regény. És az, ahogyan a levert szabadságharcot erkölcsi példává emeli, az az igazi különlegessége. És az, ahogy megmutatja, hogy a nép véráldozata nem volt hiábavaló, bár a fegyveres szabadságharc gazdasági, politikai okok miatt nem győzhetett, az igazi írói bravúr. A túlélők érdekében Baradlay Jenő feláldozza magát. Azonkívül, hogy magasztos és megható jelenet, milyen meszszire mutat! Annak érdekében hozza meg ezt a véráldozatot, hogy fivére megőrizhesse a birtokot, tovább gazdálkodhasson az ősi földön, felnevelhesse gyermekeit, beléjük oltva a szabadságeszményt. És a reményt. Hadd idézzem a regény végszavát: „...Jó az Isten! Zöld füvet ad a harcáztatta földnek, fehér bárányt a zöld fűnek, ártatlan, szelíd angyalkát játszó társul a báránynak - feledés írját a mély sebnek jobb idők reményét a szegény magyar nemzetnek.” Mit nem lehet érteni Jókain? Miért is lenne idejétmúlt? Aki azt állítja, hogy idejétmúlt a szabadság és a hazaszeretet, az ne is olvasson Jókait. Nem érdemli meg. Várkonyi Zoltánnak A kőszívű ember fiaiból rendezett filmje a hatvanas évek legnagyobb hazai szuperprodukciója volt Forrás: Filmarchívum HwwttawM. Válaszút Népművészeti Egyesület XXIV. / 2020.0 Helyszín: Millenáris Ragyogó fáklyákval rakja udvaromat" Csángó Advent fflu a Mm Antal Tibor Dresch Mihály Herczku Ágnes ■ Hodorog András Keketánc Gyerektáncház Petrás Mária Somos Együttes Zurgó Együttes Fővédnök: Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Rendező: Diószegi László Fellépők: Finta Dezső és barátai: Kemény Mária, Herényi Rób Tímár Karina, Cirkálom Táncegyüttes. Dresch Quartet, Pászt Hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Dumbravéi Klézséről, Lészpedről, a Gyimesekből, Pürkerecből, Csernuk Kakasáról, Egyházaskozáról, Hertelemlyfalváról „ Ladányi Fürest”.