Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-02 / 52. szám
2020. március 2., hétfő Magyar Nemzet BELFÖLD 3 Nemzeti-konzervatív ébredés Európában Példaértékűnek tartják a magyar kormány munkáját Hazánkban lesz az első európai állomása a Conservative Political Action Conference elnevezésű amerikai konzervatív konferenciasorozatnak. Az Alapjogokért Központ által szervezett május végi esemény célja összekötni az óceán két oldalán megjelenő konzervatív trendeket, s a világ különböző részeiről érkező politikusok és elemzők azt vitatják majd meg, hogyan lehet felvenni a harcot a globális liberalizmussal. Kárpáti András Magyarországra érkezik a Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű, legnagyobb amerikai konzervatív konferenciasorozat, és a május végi CPAC Hungary az első ilyen esemény lesz Európában - jelentette be Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Washington mellett zajló amerikai rendezvény zárónapján. A több ezer fős hallgatóság előtt tartott beszédében Szánthó úgy fogalmazott: bár néha legyőzhetetlennek tűnik a globális liberalizmus, Európában kezdetét vette egy nemzeti-konzervatív ébredés, az USA-ban pedig egy jobboldali-republikánus reneszánsz érzékelhető. Ezekben közös - folytatta - a haza szeretete, a nemzet biztonsága, a határok és a család védelme, valamint a szocializmus elutasítása. - Bár a liberálisok azt állítják, hogy fogalmilag kizárt a nemzeti konzervatív erők nemzetközi együttműködése, közösen be tudjuk bizonyítani, hogy tévednek - húzta alá az igazgató, hozzátéve: azért is szervezik meg a nemzetek fontosságát fókuszba helyező CPAC Hungaryt, hogy összekössék az óceán két oldalán egyre erőteljesebben megjelenő konzervatív trendeket. Az amerikai CPAC-konferencián az USA elnöke, Donald Trump beszéde előtt nem sokkal szintén a főszínpadon tartották a rendezvény külföldi partnereinek panelbeszélgetését, többek között Eduardo Bolsonaróval, a brazil konzervatív párt frakcióvezetőjével, ausztrál, japán és koreai meghívottakkal, valamint az American Conservative Union (ACU) vezetőivel, Matt Schlapp elnökkel, George W. Bush egykori tanácsadójával, továbbá Dan Schneider ügyvezető igazgatóval. Az Alapjogokért Központ szerint nem véletlen, hogy Magyarország lesz az első állomása az egyik legnagyobb amerikai konzervatív szervezet seregszemléjének. A lapunkhoz eljuttatott közleményük szerint a régió legbefolyásosabb országává tette hazánkat a tíz éve tartó keresztény-konzervatív kormányzati időszak. Az egész magyar jobboldal bátran kiáll a nemzeti érdekért és keresztény identitása mellett. Erre a hozzáállásra alapozva pedig számtalan olyan innovatív gazdasági és társadalompolitikai intézkedés történt, amely iránt a világ konzervatív erői kiemelt érdeklődést tanúsítanak. A feladat ezeknek a sikeres konzervatív politikáknak a bemutatása és exportja - írták. A budapesti rendezvényen - a magyarok mellett - amerikai, európai és más partnerszervezetek, politikusok, elemzők és újságírók vitatják majd meg, hogyan lehet felvenni a harcot a globális liberalizmussal szemben. Az Alapjogokért Központ az ACU-val, valamint a Mathias Corvinus Collegiummal együttműködve szervezi a budapesti eseményt. Az Alapjogokért Központ igazgatójának előadása Washingtonban Forrás: CPAC ! * Lezárták a tranzitzónákat Demszky Gábor befogadná a határt ostromló migránsokat A koronavírus terjedése miatt a magyar kormány határozatlan időre felfüggesztette az újonnan érkező migránsok beengedését a tranzitzónákba. Törökországot péntek óta negyvenezer, eddig táborokban élő migráns hagyta el és indult meg Európa felé. Közben Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester az illegális bevándorlók megsegítésére szólított fel. Veres László István Összefüggés van a koronavírus és az illegális migráció között - jelentette ki tegnap Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta: a migránsok zöme Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, amely a koronavírus-fertőzés egyik gócpontja. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy - a zónákban lévő 321 ember és az ország védelme érdekében - határozatlan időre felfüggeszti az újonnan érkezők beengedését. A főtanácsadó közölte: az év első két hónapjában 6700 tiltott határátlépési kísérlet történt Magyarországon, és 82 embercsempész ellen indult büntetőeljárás. Az érkezők zöme nem szír, hanem afgán, pakisztáni és iráni - hangsúlyozta Bakondi, kiemelve: török kormányzati források mintegy negyvenezerre teszik azok számát, akik péntek óta elhagyták Törökországot. - Közel tízezren várnak arra, hogy bejuthassanak a görög szigetekre, egy 13 ezer fős csoportosulás pedig azt tervezi, hogy erőszakosan átlépi a török-görög-bolgár határt, Észak-Macedóniában pedig nagy csoportokban vonulnak az autópályákon a migránsok - sorolta. A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: a kormány azt üzeni a magyar embereknek és az Európai Unió tagállamainak, hogy megvédjük határainkat és belső biztonságunkat. Világos üzenetet küldött a migránsoknak is: „Bármit mondanak is a szervezők, erre nem vezet út.” Mint azt korábban megírtuk, 3,5-4 millió embert érint Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteki bejelentése, miszerint megnyitja országa határait a migránsok előtt Európa felé. Ennek hírére tömegek indultak meg Görögország irányába, ám a határőrök egyelőre nem engedik át őket. Orbán Viktor miniszterelnök telefonon egyeztetett Erdogannal, majd öszszehívta a biztonsági kabinetet, amely döntött arról, hogy megerősítik a határok védelmét. A migránsinvázió kapcsán Budapest korábbi SZDSZ-es főpolgármestere is megnyilvánult. Demszky Gábor Facebook-oldalán, egy azóta törölt bejegyzésében kifejtette: szívesen részt venne egy olyan hazai vagy nemzetközi szervezet karitatív munkájában, amely befogadóhelyek létrehozásával, jogi segítségnyújtással és minden lehetséges módon segíti a szíriai migránsokat. A HELYZET Migrálnak a vírus idején A szívnek több szobája van, mint egy kuplerájnak - írja valahol Gabriel García Márquez, de fájdalom: józan pillanataikban már Európa migránsbarát politikusai sem olvadnak úgy el a szíriai polgárháború üldözötteinek - valamint barátaiknak és üzletfeleiknek - a jövetele láttán, mint 2015-ben tették. Lehet mégoly hatalmas az a szív, nem fér el benne a világ minden üldözöttje. Most már Merkel kancellár is lázasan telefonálgatott, jó erősen szorítva a kagylót, hogy ne üssön legalább újabb rést az EU-török megállapodáson. Mert ha ez összeomlik, akkor Európa végső soron hatmilliárd eurót perkálhatott le pár százezer újabb migránsért. Remek üzlet az ilyen, a hülyének is megéri. Vagy mégsem. Mi rosszabb van egy migrációs válságnál? A migrációs válság koronavírussal szervírozva. Biztonságpolitikai szakértő legyen a talpán, aki meg tudja mondani, milyen helyzet állhat elő középtávon Európában, ha újabb tömegek indulnak - és napokon, heteken belül érkeznek - meg délről északra, miközben okkal vagy ok nélkül, de tartunk a koronavírus terjedésétől, nem tudván, milyen elővigyázatossági intézkedésekre lesz még szükség, illetve hogyan hat vissza ránk az idegenforgalom, a gazdaság visszaesése. Mi lesz akkor, ha, ne adja Isten, a megcsappant forgalmú cégek - mint az Kínában már megesik - nem tudják kifizetni az alkalmazottaikat, akik pedig nem tudják ellátni a gyerekeiket? Egy bizonytalanságot és félelmet szító alaphelyzetet a lehető legveszélyesebb egy másikkal tetézni: egy akut migrációs válság és egy világjárvány szörnyű gyúelegy lehet a polgárháború laboratóriumában. Szó se róla, nem tartunk még itt, ne is tartsunk. De az illegális bevándorlók közül sokan például Iránból jönnek, ahol több százan betegedtek meg a koronavírusban, több mint negyvenen meg is haltak - és ezek csak a hivatalos adatok. Magyarország ezért függeszti fel a migránsok beengedését a határ menti tranzitzónába. Félreértés ne essék, az illegális migráció akkor sem jó dolog, ha Európa majd kicsattan az egészségtől, nem pedig emberek tucatjai halnak meg egy olyan kórban, amelyről pár hónapja azt sem tudtuk, hogy micsoda. Határvédelemre akkor is szükség van - és lett volna 2015- ben is -, amikor nem küzdünk éppen az epidémiás barikádokon. De most küzdünk. Előbb az a hír jön, hogy az első számú közellenséggé vált Covid-19 elérte Erdély két megyéjét is, majd miután megnyugtatóan közlik, hogy a visegrádi országok mentesek tőle, nem sokkal később kiderül, Csehországban hárman megbetegedtek. Eközben a migránsok áttörik a határokat, a görögöknél oszlatni kell őket, migránscsoportok bukkannak fel Észak-Macedóniában, Szerbia több városából, köztük Szabadkáról is bevándorlásellenes tüntetésekről érkeznek jelentések. Abszurdum, hogy miközben a pesti gyerekeknek külföldi tanulmányi utat kell lemondaniuk, világrendezvények maradnak el óvatosságból, a reptéren műszerrel méricskélik az utasokat, a Budapest Honvéd edzője pedig le sem ülhet a kispadra, mert Olaszországból tért vissza - szóval eközben kétes embertömegek grasszáljanak keresztbekasul Európán. Öt évvel ezelőtt is abszurd volt, hogy egy félmilliárd főt tömörítő tényező - az Európai Unió -, amely ráadásul világpolitikai szerepre formál igényt, eltűrje határainak átjárhatóságát. Egyesek még biztatták is a vándorlókat. Most még inkább abszurd ez, sőt életveszélyes - nem átvitt értelemben. Mit akarnak még a migráció barátai? Hogy megkettőzött félelmünkben egymásnak essünk az utcán, arcunkon szájmaszkkal, hátizsákunkban tíz csomag száraztésztával? Beugrott közben, hol ír Márquez a szív temérdek szobájáról. A Szerelem a kolera idején című regényében. SZŐCS LÁSZLÓ TOLLHEGYEN Pilhál György Quo vadis, Újpest? Írd és mondd, 182 nézője volt minap az Újpest-Puskás Akadémia bajnoki futballmeccsnek. Igaz,, a találkozót nem a pályaválasztók otthonában rendezték, hanem onnét 220 kilométerre, Zalaegerszegen, mégis... Tragikus, ami az 1885-ben alapított sportklub körül történik lassan egy évtizede. 2011-ben, amikor Roderick Duchatelet megvásárolta a hajdan szebb napokat látott, hússzoros bajnok együttest, sokan a megváltót látták a belga üzletemberben, ám gyorsan kiderült, nincs komoly célja a társasággal, az pedig egyre lejjebb csúszott a tabellán. A tulaj egyetlen érdemi „teljesítménye” az volt, hogy lecserélte a klub hagyományos címerét egy vécédeszkára emlékeztető grafikára. Döntése után a stadion előtt ezres tömeg követelte vissza a régi jelképet, játékosoktól szurkolókon át az akkori újpesti polgármesterig. Hiába. (Utóbbi ezt írta közösségi oldalán a tulajdonosról: „Teljesen világos, rombolni akar! Rombolni közösséget, rombolni jelképet, rombolni tradíciót!”) Az már szinte komikus, hogyan kerültek Zalaegerszegre a lilák... Az évek óta felújítás alatt álló Szusza Ferenc Stadion gyepszőnyegét ősszel cserélték le, ám az első idei meccsen kiderült, túl korán vették használatba, nem várták meg a munka utolsó fázisát. Most újra fel van túrva minden. Mentek hát ismét vendégségbe - ezúttal Zalaegerszegre. (Állítólag közelebb nem volt alkalmas pálya.) Hogy miért volt csak ennyi néző? Egyszerű. Az ultrák a címervita, a szelídebb drukkerek a csapnivaló játék miatt bojkottálták a meccset. Akik mégis vállalták a túrát, azokból jött össze (a mini Puskás-táborral együtt) ez a bizonyos 182 fő. Amúgy kikapott a csapat. Papírforma.