Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-02 / 52. szám

2020. március 2., hétfő Magyar Nemzet BELFÖLD 3 Nemzeti-konzervatív ébredés Európában Példaértékűnek tartják a magyar kormány munkáját Hazánkban lesz az első európai állomása a Conservative Politi­cal Action Conference elnevezé­sű amerikai konzervatív konfe­renciasorozatnak. Az Alapjogo­kért Központ által szervezett má­jus végi esemény célja összekötni az óceán két oldalán megjelenő konzervatív trendeket, s a világ különböző részeiről érkező po­litikusok és elemzők azt vitatják majd meg, hogyan lehet felvenni a harcot a globális liberalizmussal. Kárpáti András­ ­ Magyarországra érkezik a Conserva­tive Political Action Conference (CPAC) elnevezésű, legnagyobb amerikai kon­zervatív konferenciasorozat, és a május végi CPAC Hungary az első ilyen ese­mény lesz Európában - jelentette be Szánthó Miklós, az Alapjogokért Köz­pont igazgatója a Washington mellett zajló amerikai rendezvény zárónapján. A több ezer fős hallgatóság előtt tartott beszédében Szánthó úgy fogalmazott: bár néha legyőzhetetlennek tűnik a glo­bális liberalizmus, Európában kezde­tét vette egy nemzeti-konzervatív éb­redés, az USA-ban pedig egy jobbolda­li-republikánus reneszánsz érzékelhe­tő. Ezekben közös - folytatta - a haza szeretete, a nemzet biztonsága, a ha­tárok és a család védelme, valamint a szocializmus elutasítása. - Bár a libe­rálisok azt állítják, hogy fogalmilag ki­zárt a nemzeti konzervatív erők nem­zetközi együttműködése, közösen be tudjuk bizonyítani, hogy tévednek - húzta alá az igazgató, hozzátéve: azért is szervezik meg a nemzetek fontossá­gát fókuszba helyező CPAC Hungaryt, hogy összekössék az óceán két oldalán egyre erőteljesebben megjelenő kon­zervatív trendeket. Az amerikai CPAC-konferencián az USA elnöke, Donald Trump beszéde előtt nem sokkal szintén a főszínpadon tartották a rendezvény külföldi part­nereinek panelbeszélgetését, többek között Eduardo Bolsonaróval, a bra­zil konzervatív párt frakcióvezetőjével, ausztrál, japán és koreai meghívottak­kal, valamint az American Conservative Union (ACU) vezetőivel, Matt Schlapp elnökkel, George W. Bush egykori ta­nácsadójával, továbbá Dan Schneider ügyvezető igazgatóval. Az Alapjogokért Központ szerint nem véletlen, hogy Magyarország lesz az első állomása az egyik legnagyobb amerikai konzervatív szervezet sereg­szemléjének. A lapunkhoz eljuttatott közleményük szerint a régió legbefo­lyásosabb országává tette hazánkat a tíz éve tartó keresztény-konzervatív kormányzati időszak.­­ Az egész ma­gyar jobboldal bátran kiáll a nemzeti érdekért és keresztény identitása mel­lett. Erre a hozzáállásra alapozva pe­dig számtalan olyan innovatív gazda­sági és társadalompolitikai intézkedés történt, amely iránt a világ konzerva­tív erői kiemelt érdeklődést tanúsíta­nak. A feladat ezeknek a sikeres kon­zervatív politikáknak a bemutatása és exportja - írták. A budapesti rendez­vényen - a magyarok mellett - ame­rikai, európai és más partnerszerveze­tek, politikusok, elemzők és újságírók vitatják majd meg, hogyan lehet fel­venni a harcot a globális liberalizmus­sal szemben. Az Alapjogokért Központ az ACU-val, valamint a Mathias Cor­­vinus Collegiummal együttműködve szervezi a budapesti eseményt. Az Alapjogokért Központ igazgatójának előadása Washingtonban Forrás: CPAC ­! * Lezárták a tranzitzónákat Demszky Gábor befogadná a határt ostromló migránsokat A koronavírus terjedése miatt a magyar kormány határozatlan időre felfüggesztette az újonnan érkező migránsok beengedését a tranzitzónákba. Törökországot péntek óta negyvenezer, eddig tá­borokban élő migráns hagyta el és indult meg Európa felé. Közben Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester az illegális beván­dorlók megsegítésére szólított fel. Veres László István Összefüggés van a koronavírus és az illegális migráció között - jelentette ki tegnap Bakondi György. A minisz­terelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta: a migránsok zöme Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, amely a koronavírus-fertőzés egyik gócpontja. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy - a zónákban lévő 321 ember és az or­szág védelme érdekében - határozat­lan időre felfüggeszti az újonnan érke­zők beengedését. A főtanácsadó közöl­te: az év első két hónapjában 6700 til­tott határátlépési kísérlet történt Ma­gyarországon, és 82 embercsempész el­len indult büntetőeljárás. Az érkezők zöme nem szír, hanem afgán, pakisz­táni és iráni - hangsúlyozta Bakon­di, kiemelve: török kormányzati for­rások mintegy negyvenezerre teszik azok számát, akik péntek óta elhagy­ták Törökországot. - Közel tízezren várnak arra, hogy bejuthassanak a gö­rög szigetekre, egy 13 ezer fős csopor­tosulás pedig azt tervezi, hogy erősza­kosan átlépi a török-görög-bolgár ha­tárt, Észak-Macedóniában pedig nagy csoportokban vonulnak az autópályá­kon a migránsok - sorolta. A belbiz­tonsági főtanácsadó hangsúlyozta: a kormány azt üzeni a magyar embe­reknek és az Európai Unió tagállamai­nak, hogy megvédjük határainkat és belső biztonságunkat. Világos üzene­tet küldött a migránsoknak is: „Bármit mondanak is a szervezők, erre nem ve­zet út.” Mint azt korábban megírtuk, 3,5-4 millió embert érint Recep Tay­­yip Erdogan török elnök pénteki be­jelentése, miszerint megnyitja orszá­ga határait a migránsok előtt Európa felé. Ennek hírére tömegek indultak meg Görögország irányába, ám a ha­tárőrök egyelőre nem engedik át őket. Orbán Viktor miniszterelnök telefo­non egyeztetett Erdogannal, majd ösz­­szehívta a biztonsági kabinetet, amely döntött arról, hogy megerősítik a ha­tárok védelmét. A migránsinvázió kapcsán Budapest korábbi SZDSZ-es főpolgármestere is megnyilvánult. Demszky Gábor Face­­book-oldalán, egy azóta törölt bejegy­zésében kifejtette: szívesen részt venne egy olyan hazai vagy nemzetközi szer­vezet karitatív munkájában, amely be­fogadóhelyek létrehozásával, jogi segít­ségnyújtással és minden lehetséges mó­don segíti a szíriai migránsokat. A HELYZET Migrálnak a vírus idején A szívnek több szobája van, mint egy kuplerájnak - írja valahol Gab­riel García Márquez, de fájdalom: józan pillanataikban már Európa migránsbarát politikusai sem olvadnak úgy el a szíriai polgárháború üldözötteinek - valamint barátaiknak és üzletfeleiknek - a jövetele láttán, mint 2015-ben tették. Lehet mégoly hatalmas az a szív, nem fér el benne a világ minden üldözöttje. Most már Merkel kancellár is lá­zasan telefonálgatott, jó erősen szorítva a kagylót, hogy ne üssön leg­alább újabb rést az EU-török megállapodáson. Mert ha ez összeom­lik, akkor Európa végső soron hatmilliárd eurót perkálhatott le pár százezer újabb migránsért. Remek üzlet az ilyen, a hülyének is megéri. Vagy mégsem. Mi rosszabb van egy migrációs válságnál? A migrá­ciós válság koronavírussal szervírozva. Biztonságpolitikai szakértő le­gyen a talpán, aki meg tudja mondani, milyen helyzet állhat elő közép­távon Európában, ha újabb tömegek indulnak - és napokon, heteken belül érkeznek - meg délről északra, miközben okkal vagy ok nélkül, de tartunk a koronavírus terjedésétől, nem tudván, milyen elővigyá­zatossági intézkedésekre lesz még szükség, illetve hogyan hat vissza ránk az idegenforgalom, a gazdaság visszaesése. Mi lesz akkor, ha, ne adja Isten, a megcsappant forgalmú cégek - mint az Kínában már meg­esik - nem tudják kifizetni az alkalmazottaikat, akik pedig nem tud­ják ellátni a gyerekeiket? Egy bizonytalanságot és félelmet szító alap­helyzetet a lehető legveszélyesebb egy másikkal tetézni: egy akut mig­rációs válság és egy világjárvány szörnyű gyúelegy lehet a polgárhábo­rú laboratóriumában. Szó se róla, nem tartunk még itt, ne is tartsunk. De az illegális bevándorlók közül sokan például Iránból jönnek, ahol több százan betegedtek meg a koronavírusban, több mint negyvenen meg is haltak - és ezek csak a hivatalos adatok. Magyarország ezért függeszti fel a migránsok beengedését a határ menti tranzitzónába. Félreértés ne essék, az illegális migráció akkor sem jó dolog, ha Európa majd kicsattan az egészségtől, nem pedig emberek tucatjai hal­nak meg egy olyan kórban, amelyről pár hónapja azt sem tudtuk, hogy micsoda. Határvédelemre akkor is szükség van - és lett volna 2015- ben is -, amikor nem küzdünk éppen az epidémiás barikádokon. De most küzdünk. Előbb az a hír jön, hogy az első számú közellenséggé vált Covid-19 elérte Erdély két megyéjét is, majd miután megnyugta­tóan közlik, hogy a visegrádi országok mentesek tőle, nem sokkal ké­sőbb kiderül, Csehországban hárman megbetegedtek. Eközben a mig­ránsok áttörik a határokat, a görögöknél oszlatni kell őket, migránscso­­portok bukkannak fel Észak-Macedóniában, Szerbia több városából, köztük Szabadkáról is bevándorlásellenes tüntetésekről érkeznek je­lentések. Abszurdum, hogy miközben a pesti gyerekeknek külföldi ta­nulmányi utat kell lemondaniuk, világrendezvények maradnak el óva­tosságból, a reptéren műszerrel méricskélik az utasokat, a Budapest Honvéd edzője pedig le sem ülhet a kispadra, mert Olaszországból tért vissza - szóval eközben kétes embertömegek grasszáljanak keresztbe­­kasul Európán. Öt évvel ezelőtt is abszurd volt, hogy egy félmilliárd főt tömörítő tényező - az Európai Unió -, amely ráadásul világpoliti­kai szerepre formál igényt, eltűrje határainak átjárhatóságát. Egyesek még biztatták is a vándorlókat. Most még inkább abszurd ez, sőt élet­­veszélyes - nem átvitt értelemben. Mit akarnak még a migráció ba­rátai? Hogy megkettőzött félelmünkben egymásnak essünk az utcán, arcunkon szájmaszkkal, hátizsákunkban tíz csomag száraztésztával? Beugrott közben, hol ír Márquez a szív temérdek szobájáról. A Sze­relem a kolera idején című regényében. SZŐCS LÁSZLÓ TOLLHEGYEN Pilhál György Quo vadis, Újpest? Írd és mondd, 182 nézője volt minap az Újpest-Puskás Akadémia baj­noki futballmeccsnek. Igaz,, a találkozót nem a pályaválasztók otthoná­ban rendezték, hanem onnét 220 kilométerre, Zalaegerszegen, mégis... Tragikus, ami az 1885-ben alapított sportklub körül történik las­san egy évtizede. 2011-ben, amikor Roderick Duchatelet megvásárol­ta a hajdan szebb napokat látott, hússzoros bajnok együttest, sokan a megváltót látták a belga üzletemberben, ám gyorsan kiderült, nincs komoly célja a társasággal, az pedig egyre lejjebb csúszott a tabellán. A tulaj egyetlen érdemi „teljesítménye” az volt, hogy lecserélte a klub hagyományos címerét egy vécédeszkára emlékeztető grafikára. Döntése után a stadion előtt ezres tömeg követelte vissza a régi jelképet, játéko­soktól szurkolókon át az akkori újpesti polgármesterig. Hiába. (Utóbbi ezt írta közösségi oldalán a tulajdonosról: „Teljesen világos, rombol­ni akar! Rombolni közösséget, rombolni jelképet, rombolni tradíciót!”) Az már szinte komikus, hogyan kerültek Zalaegerszegre a lilák... Az évek óta felújítás alatt álló Szusza Ferenc Stadion gyepszőnyegét ősszel cserélték le, ám az első idei meccsen kiderült, túl korán vették haszná­latba, nem várták meg a munka utolsó fázisát. Most újra fel van túrva minden. Mentek hát ismét vendégségbe - ezúttal Zalaegerszegre. (Ál­lítólag közelebb nem volt alkalmas pálya.) Hogy miért volt csak ennyi néző? Egyszerű. Az ultrák a címervita, a szelídebb drukkerek a csapnivaló játék miatt bojkottálták a meccset. Akik mégis vállalták a túrát, azokból jött össze (a mini Puskás-tábor­ral együtt) ez a bizonyos 182 fő. Amúgy kikapott a csapat. Papírforma.

Next