Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-13 / 111. szám
2020. május 13., szerda Magyar Nemzet GAZDASÁG 13 Kitartott a gazdasági növekedés Az első negyedévben még kevésbé éreztette hatását a járvánnyal járó krízishelyzet A járvány és az ahhoz kapcsolódó válság az elemzőknek is feladja a leckét, sokkal nehezebb ilyen körülmények között megbecsülni a gazdaság folyamatait. A lapunknak nyilatkozó szakértők számai között nagy az eltérés, de abban egyetértenek, hogy az első negyedévben még kitartott a növekedés. Kiss Gergely - Az év nagyon jól kezdődött, hasított a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem is. A negyedév utolsó heteit azonban már elérte a járvány nyomában járó válság - mondta a Magyar Nemzetnek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a jó kezdet miatt nem lesz katasztrofális az első negyedév, a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 2,0-2,1 százalékkal nőhetett. A szakértőnek és kollégáinak annak kapcsán tettük fel a kérdéseket, hogy a statisztikai hivatal pénteken teszi közzé az első negyedévi GDP alakulását mutató számokat. - Az mindenképpen kedvező - folytatta -, hogy nem állt le hazánkban a teljes ipar, mint például Olaszországban. Az olasz statisztikai hivatal jelentése szerint az ipari termelés 28,4 százalékkal esett vissza márciusban az előző hónaphoz képest. Ez hatalmas zuhanás. Magyarországon az autógyárak függesztették fel a működésüket, több területen azonban tovább folyt a termelés. Suppan Gergely az építőiparra is kitért, ahonnan összességében nem érkeztek nagyon rossz hírek, noha a debreceni BMW-gyár felépítésének késését bejelentették. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége úgy becsüli, hogy 3-5 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye május 10-ig az előző év hasonló időszakával összehasonlítva. Ez elég jó adatnak számít például az Európai Unió átlagával összevetve, amely a teljesítmény 15-20 százalékos visszaesését mutatja. - Ha azonban a szórakozás, a kultúra és a sport területét nézzük, akkor semmi jót nem mondhatunk - hangsúlyozta Suppan Gergely. - A cégek elsőként a marketingköltségeiket vágták vissza, ezt megérzi a reklámipar, de leállt a filmipar is, amely húszezer ember megélhetését biztosítja - magyarázta. Az elemző az áprilist tartja a mélypontnak, hiszen azóta vidéken elkezdődött a nyitás, fokozatosan újraindul az élet. Április végétől pedig az autógyárak, ha alacsony termelési szinttel is, de működnek. Mindezek miatt talán menthető lesz a gazdaság második negyedéve, de továbbra is nagy a bizonytalanság. Azt sem tudjuk, hogy a nyárra mennyi szabadsága marad a munkavállalóknak, hiszen sokan kényszerszabadságra mentek. Ez a turizmus helyzetét tovább nehezíti. A külföldi vendégek hiánya szintén fájó lesz. Amíg normál helyzetben sokkal egyszerűbb lenne a GDP alakulásának a becslése, annyival bonyolultabb most az előrejelzések elkészítése. A várakozások között ezért nagy a szórás - mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakértő úgy számol, hogy éves alapon 1,5 százalék lehetett az első negyedévben a növekedés, esetleg valamivel nagyobb. - Ha az egész évet nézem, akkor most 4,5 százalékos csökkenés várható - folytatta -, ami azért jóval kedvezőbb az Európai Bizottság várakozásánál, ami hazánk esetében hétszázalékos visszaesést mutat. Regős Gábor szerint ez utóbbi akkor lenne valószínűbb, ha ősszel újabb korlátozásokat kellene bevezetni. A Századvég szakértője is megjegyezte, hogy viszonylag jól kezdődött az év, például a kiskereskedelem különösen jól alakult. Az ipar stagnált, a szolgáltatások teljesítménye pedig vegyes volt. Hosszabb távon kérdés, hogyan alakul az autógyárak és a többi iparág helyzete. Eddig az alapanyag beszerzése volt nehézkes, most inkább a kereslet csökkenése okozhat gondot - magyarázta. Regős Gábor kulcskérdésnek tartja, hogy mikor kezdődhet a korlátozások enyhítése Budapesten, hiszen a főváros és Pest megye adja a GDP 47 százalékát. A kilátásokról megkérdeztük Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét is. Ő plusz 0,5 százalékra becsüli az első negyedéves adatot. - Az ipar az első három hónapban stagnált, kéthavi adat alapján ez mondható el az építőiparról is - emelte ki lapunknak. Szerinte a szolgáltató szektor húzhatta a növekedést, az ugyanis két és fél hónapon keresztül jól teljesített. Ez igaz a kiskereskedelemre is. Az április biztosan rosszul alakult, májusban már megmutatkozhatnak az élénkülés jelei. A második negyedévben azonban két számjegyű is lehet a visszaesés. A továbbiakat jelentősen befolyásolhatja, ha újra korlátozásokat kell elrendelni - tette hozzá. A GDP Volumenváltozása (az előző év azonos időszakához képest, százalék) Kiigazítás nélküli, nyers Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2015 2016 2017 2018 2019 ELEMZŐI várakozások GDP: 2020.1. negyedév (év/év, százalék) Takarékbank | 2,0-2,1 ...... Századvég ,4,6} | 1,5 | - 4,5} | K&H Bank IV. 2 005 | Grafika: Magyar Nemzet Forrás: KSH, MN-gyűjtés Szűkítenék az idősek vásárlási idősávját Thurzó Katalin Kétórásra rövidítené a 65 év feletti lakosokra vonatkozó vásárlási idősáv naponta 9 és 12 óra között meghatározott intervallumát a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete amiatt, mert az elmúlt hetekben nagymértékben visszaesett élelmiszer-forgalmazásban attól tartanak, hogy a láncoktól munkavállalók kerülnek utcára. Már nem jellemző a rohamszerű vásárlás a járványhelyzet miatt, így délelőttönként sem valószínű, hogy tömeg alakulna ki a boltokban. Újra kell induljon a gazdaság, hogy a fizetőképes vásárlóerő visszatérhessen, ehhez a kereskedelmi vállalatoknak is át kell térni a rendes működésre - mondta lapunknak Bubenkó Csaba elnök. Felidézte, a multiláncok az utóbbi hetekben például a kereskedelmi adó kapcsán riogattak azzal, hogy százak kerülhetnek utcára. Újabban pedig arról is hallani, hogy a béren kívüli juttatáson spórolnak a munkaadók, például akad olyan lánc, ahol a megemelt adókedvezmény ellenére negyedével csökkentik a Szépkártyás juttatást, de olyan is van, ahol megkapják a dolgozók a néhány ezer forintos engedményt. Az idősáv szűkítése mellett hétvégente azt tartanák optimálisnak, ha teljes nyitvatartással, idősáv nélkül működnének a boltok, amelyek így a szépkorúak friss áru iránti vásárlási igényeit is teljesítenék, de a bolti forgalom kiegyensúlyozottabb lenne. A biztonság érdekében viszont legyen kötelező vásárláskor a maszkviselés, a megfelelő távolság biztosítása és a kézfertőtlenítés a bejáratnál - szögezte le a szakszervezet elnöke. - Tudomásul kell venni, hogy minden a járványhelyzettől függ. Érthető volt a kormány óvatossága a háromórás idősáv kijelölésekor, akkoriban tömegek fordultak meg az élelmiszerüzletekben - mondta a felvetés kapcsán Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megkeresésünkre kiemelte, javasolták a döntéshozóknak az idősáv rövidítését, mivel a korábbi vásárlási hullámok lecsengése után a tapasztalatok szerint 11 és 12 óra között már kevesen vannak a boltokban. Ebből, illetve a járványhelyzet alakulásából az látszik, hogy már nem várhatók tömeges megbetegedések. Támogatjuk az idősáv szűkítését, illetve a hét végi vásárlási korlátozások feloldását, amely országosan könnyebbé tenné a kereskedelem egész napos működését, a munkavállalók kiegyensúlyozottabb beosztását - fogalmazott a főtitkár. Megjegyezte, hogy az idősáv csak az alapcikkek üzleteiben érvényes, az eddig zárva lévő iparcikk-, ruha-, cipő-, műszaki boltok vidéken már korlátozás nélkül fogadhatnak vásárlókat. ÖSSZEHANGOLT BEAVATKOZÁST VÁRNAK A német ipari vállalkozások országos szövetsége, a francia munkaadók szövetsége és az olasz gyáriparosok szövetsége szerint a koronavírus-járvány olyan hatalmas, váratlan és tragikus csapás a gazdaságra és a társadalomra, amelyet csak az eddig ismert kereteken is túlmutató, európai uniós és tagállami szintű beavatkozással lehet kivédeni - írta a Süddeutsche Zeitung. Az EU legbefolyásosabb gazdasági érdekképviseleteinek közös felhívása szerint a tagállamok kormányainak össze kell hangolniuk a gazdaság újraindításáról és a vállalkozások támogatásáról szóló terveiket. Azt javasolják, hogy a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetését tegyék meg a válságkezelés központi eszközévé. A költségvetést pedig a jobb helyzetben lévő tagállamok nagyobb befizetései révén kell felduzzasztani. Mindössze Németország, Olaszország és Svédország fordít többet a vállalkozások megsegítésére, a munkahelyek megőrzésére Európában hazánknál. Magyarország a gazdaságvédelmi akciótervvel, amely e célokra több mint kilencezermilliárd forintot mozgósít 2020 és 2022 között, régiós bajnoknak számít. Ez az összeg a GDP arányában több mint húsz százalékot jelent - emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap az EU-országok nagyköveteinek tartott videókonferencián. Elkészült a 2021-es év költségvetési tervezete Idén több mint 600 milliárd forintot fordítunk védekezésre Horváth Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete, amelyet a kormány ma tárgyal - ezt Varga Mihály pénzügyminiszter közölte a hivatalos Facebook-oldalán. A kormány a jövő évi költségvetési terveiről legutóbb a konvergenciaprogramban közölt fő számokat. A magyar gazdaságpolitika továbbra is elkötelezett a felzárkózási folyamat mellett, amelyet a versenyképesség javításával, az adócsökkentések folytatásával és a felelős költségvetési gazdálkodás fenntartásával kíván elérni a kormány - írta a Pénzügyminisztérium. A programban alapforgatókönyvnek azt nevezték, hogy az idén háromszázalékos gazdasági visszaesés lesz, majd jövőre a gazdaság teljesítménye 4,8 százalékkal erősödhet. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések és azok gazdasági hatásai miatt az államháztartási hiány az idén a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka lesz, ami jövőre 2,7 százalékra csökken. A veszélyhelyzetben a legfontosabb az élet-, illetve az egészségvédelem, ezért a kormány eddig több mint 600 milliárd forintot fordított járványügyi védekezésre - tájékoztatta tegnap a távirati irodát a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András példaként említette a hitelmoratórium bevezetését, amely - mint fogalmazott- világszerte példaértékű, és megközelítőleg 2000 milliárd forintot hagyhat több százezer banki adósnál. Kisadózó vállalkozások tételes adójánál a négyhavi adóelengedés több mint 151 ezer olyan kisvállalkozást érint, amelyeket leginkább sújt a globális koronavírusjárvány miatt kialakult krízishelyzet. Négyhavi járulékot nem kell befizetnie számos nehéz helyzetbe került cégnek sem, ahogy a vállalkozások munkavállalóitól is csak csekély mértékű járulékot vonnak le. Ez utóbbi intézkedés mintegy 220 ezer dolgozó munkájának megőrzését segítheti. A szociális hozzájárulási adó július 1-jétől életbe lépő 15,5 százalékra csökkenése pedig idén év végéig 160 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál. Ma kerül a kormány elé a jövő évi büdzsé Fotó: MTI/MTI/Benko Vivien Cher