Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-16 / 114. szám

2020. május 16., szombat Magyar Nemzet BELFÖLD 5 f . Soros György átvette a hatalmat a Facebook tartalomirányítása felett Szép új világ: a spekuláns hálózata viszi majd a konzervatív cikkeket a CEU alapítója elé A tízmilliós Magyarország is ta­got delegálhatott abba a húszfős testületbe, amely a Facebook tar­talmi felügyeletét látja majd el. A szerencsés kiválasztott nem más, mint Sajó András, a Soros-egye­temként is emlegetett CEU alapító dékánja. A cenzúrabíróságot be­mutató cikksorozatunk mostani része nem sok kérdést hagy afe­lől, hogy miért rá esett a válasz­tás. Sajó tökéletesen illeszkedik ahhoz a tizenkilenc személyhez, akik kivétel nélkül a Soros-hálózat elit csapatából kerültek ki. A bi­zottság összetétele egyértelműen azt üzeni, a spekuláns átvette a hatalmat a legnagyobb közössé­gi oldal tartalomirányítása felett. Munkatársunktól Néhány napja kiderült, kik is lesznek pontosan azok a személyek, akik a jövő­ben a Facebook-tartalmakat felügyelik majd. A függetlennek nevezett tanács, a „Facebook legfelsőbb bírósága” vala­mely oknál fogva tele van olyan embe­rekkel, akik közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak Soros Györgyhöz. Közülük is kiemelkedik a magyar tag, a Soros-egyetemként is emlegetett Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja. Sajó András az Indexnek ko­rábban elmondta, nem tudja, hogyan került a képbe, jelöltségéről csupán a kiválasztási folyamat során történt hi­vatalos megkeresés alkalmával értesült. Ezután még legalább négy további be­szélgetésre is elhívták, és csak ezt kö­vetően választották be a húsztagú ta­nácsba. A balliberális híroldal azt is megjegyezte, hogy „mivel a régiónak Sajó András lesz egyelőre az egyetlen képviselője a tanácsban, minden regio­nális ügynél benne lesz az ötfős bizott­ságban, hogy segítse a kulturális kon­textus jobb megértését”. Lássuk, mit érdemes tudni a testü­let egyetlen magyar tagjáról! LELKES TAGJA VOLT A KISZNEK Sajó András 1949. március 25-én szü­letett Budapesten, az apja orvos volt, kisebbségi származását többször is iro­dalmi alkotások tárgyává tette. Gyer­mekkoráról és gimnazista éveiről nem sok mindent lehet tudni, az azonban egészen biztos, hogy 1957-ben Milá­nóban élt. Az Arcanum adatbázisában legközelebb 1970-ben tűnt fel, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem jog­hallgatója. Az Egyetemi Lapok című új­ságban a díjazottak között egy szocia­lista jogrendről szóló dolgozattal és egy Che Guevara-jeligével látható. Sajó az egyetemi évei alatt tagja volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ). Mindig is erőssége volt a nyelv­tudás, a magyaron kívül saját bevallá­sa szerint hat nyelven beszél. Össze­hasonlító jogot hallgatott Strasbourg­­ban 1974-ben, majd Coimba városában 1979-ben, de volt ösztöndíjas Milánó­ban, Oslóban és Saarbrückenben, továb­bá a szocializmus évtizedeiben a Berke­­ley-n is. Feltételezhetjük, hogy mind­ehhez az állampárti rendszer nagyfo­kú bizalmára lehetett szükség. A nyolcvanas években rengeteget, egyebek között irodalmi jellegű mun­kákat is publikált. A Tekintet című lap egy 1989-es számában például ezzel a címmel jelent meg írása: Boldogult em­lékezetű cenzurális idők. Ebben Sajó arról értekezik, hogy a cenzúra jót tett a művészeteknek, és bár a hírgyártás­ban ellenzi (ott pozitív cenzúrát javasol a kisebbségeknek), a művészetek terén pártolna valamiféle központi ellenőr­zési rendszert. Ezekben az írásaiban igencsak durva megjegyzéseket tesz Ronald Reagan elnökre. BEVÁNDORLÁSPÁRTI TÖREKVÉSEK A rendszerváltástól kezdve Sajó nem­zetközi pályája hirtelen felívelt, nem függetlenül Soros Györggyel ápolt kap­csolatától. Előbb a CEU alapító dékán­ja és Göncz Árpád államfő tanácsadója (1991-1992) lett, majd a magyar után részt vett a grúz, a dél-afrikai és az uk­rán alkotmányozásban is. Eközben Ma­gyarországon szakmai körökben szin­tén egy alkotmánytervezete miatt híre­sült el. Egyértelműen balliberális meg­győződéssel íródott műveket publikál, a Világbank többször alkalmazza, de a Magyar Helsinki Bizottság tanácsadója is volt 1999 és 2006 között. Ezenkívül tagja volt a Medgyessy-kormány nem­zeti jelképekkel foglalkozó kormány­­bizottságának is (2003). Elkötelezett bevándorláspárti, ahogy arról a Népszabadság 2002 decembe­rében beszámolt: „nyílt levelet írtak a Magyar Helsinki Bizottság vezetői és közéleti személyiségek az Országgyű­lés elnökének és a belügyminiszternek. Kezdeményezik azon törvények hatá­lyon kívül helyezését, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok tömegesen őri­zetbe vegyék a menedékkérőket, pusz­tán azért, mert »illegálisan« érkez­tek az országba.” A több mint száz alá­író között pedig Sajó András is feltűnt. Nem ez volt azonban az egyetlen do­log, ami ellen tiltakozott: alkotmány­ellenességgel vádolta az egyházak nép­­számlálás alapján történő egyszázalé­kos támogatásának rendszerét, és 2002 októberében szorgalmazta, hogy a bal­liberális kormány szüntesse azt meg. BÍRÁLAT AZ EGYHÁZAKNAK 2003. február közepén szintén a Nép­­szabadság egy konferenciáról tudósí­tott: „Sajó András a Szent Korona kap­csán arról beszélt, hogy egyes fogalma­kat hogyan torzítanak el szándékosan vagy tudatlanságból. Az alkotmány­jogász szerint a koronára, mint köz­jogi berendezkedésre való hivatkozás a köztársasági eszme fogalomrendsze­rét teszi tönkre, hiszen a Szent Koro­na-tanból a trianoni és párizsi béke­­szerződések tagadása következik, és ne­hezen fér össze az európaisággal. Sajó szerint, míg a respublikánus demok­rácia az egyén elhatározásán alapul és mindenkinek lehetőséget ad a részvé­telre, addig a korona eszméje miszti­kus együttlétről szóló, zárt és megosz­tó ideológiát képvisel. A köztársaság „szentkoronásítása” csak összefoglalója több, az egyház államtól való elválasz­tásával ellentétes törekvésnek, amely az egyházak vámmentességével kezdődött és a népszámlálás során a vallási ho­vatartozást firtató kérdésekkel, az át­tekinthetetlen egyházi finanszírozás­sal vagy az István-napi körmenetben való állami vezetői részvétellel folyta­tódott.” Sajó bírálta az Országgyűlést, amiért az az EU-csatlakozással kap­csolatos alkotmánymódosítással mi­nimális ellenőrző jogkörét is feladta. TÖBBSZÖR IS HAZÁNK ELLEN DÖNTÖTT Ezt követően került az Emberi Jogok Európai Bíróságára (2008-2017), ame­lyet nyugodtan nevezhetünk a globalis­­ta liberális aktivizmus európai zászlós­hajójának. Nagy port kavart Magyar­­országon Sajó vörös csillag viselését le­galizáló döntése: a bíróság 2008 nyarán a felperes munkáspárti politikusnak, Vajnai Attilának adott igazat Magyar­­országgal szemben. Az ítélet szerint a magyar állam megsértette Vajnai sza­bad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor 2005-ben a Fővárosi Bíróság el­marasztalta a politikust önkényural­mi jelkép használatának vétsége miatt. Megjegyzendő, hogy Sajó András a ho­rogkereszt viselését sem tiltaná. Sajó 2015-17 között alelnökként is működött Strasbourgban. Ahogy ar­ról 2017-ben a Magyar Idők is beszá­molt, számos más esetben foglalt ál­lást hazánk ellen az Emberi Jogok Euró­pai Bírósága (EJEB) előtt zajló ügyek­ben. Sajó bíróságról való távozása előtt az EJEB két bangladesi migráns javára döntött Magyarországgal szemben, de hasonlóan járt el például a leváltását sérelmező egykori főbíró, Baka And­rás és az új egyházi törvény elfogadá­sa miatt vallási egyesületté váló szer­vezetek esetében is. A Soros György által régóta komoly összegekkel támogatott Helsinki Bi­zottság saját bevallása szerint is úgy­nevezett „stratégiai pereket” indított a strasbourgi bíróságon, ahol éppen a Helsinki Bizottság tanácsadó testüle­tének egykori tagja, Sajó volt a magyar bíró. Hasonló modell kialakulása fe­nyeget most is, azaz a Facebook-bíró­­ság elé „stratégiai jelleggel” vihetnek magyar konzervatív álláspontokat a Soros-szervezetek, hogy Sajó segítsé­gével hallgattassák el azokat a közös­ségi médiában. JOBBOLDALIAK TÖRÖLVE, TILTVA Sajó András a sajtó megkeresésére el­mondta, csak akkor szerzett tudomást jelöléséről, amikor hivatalosan meg­keresték őt, ezután még legalább négy beszélgetésre meghívták, mielőtt a ta­nács húsz tagja közé választották. Meg­bízatása egyelőre három évre szól. Azt is elmondta, hogy a tanács tagjai eddig még csak egy videóhívásban találkoz­tak, amikor megtudták, ki a többi kivá­lasztott. Sajó András az Indexnek igen­csak sajátosan fogalmazta meg a lét­rejövő felügyelőtestület feladatát. Azt mondta, az ő szerepe az, hogy a cen­zúra ellen, ha indokolatlan, fellépjen. Vagyis abban látja a maga és a tanács szerepét, hogy a cenzúrával szemben védelmet nyújtsanak az embereknek. Nehezen hisszük, hogy a cenzúrabí­róságot Soros György azok védelmére hozta volna létre, akik neki nem tetsző tartalmakat osztanak meg a közösségi médiában. Ugyanis a legnagyobb kö­zösségi oldal eddig is főként a ballibe­rális kommunikációs sémába nem il­leszkedő tartalmakat blokkolta. Tavaly októberben, az önkormányzati válasz­tások során a Facebook szinte futósza­lag-szerűen törölte, korlátozta a legi­tim politikai tartalmakat vagy éppen akadályozta, megtagadta egyes médiu­mok, híroldalak fizetett hirdetéseinek (!) közzétételét, és mondvacsinált okok­ra hivatkozva tiltott le jobboldali új­ságírókat. Félő, hogy a most létrejövő felügyelőbíróság sem fog visszariadni a hasonló eljárásoktól, amelyek a mil­liárdos spekuláns politikai-hatalmi tö­rekvéseit támogatják majd. Tavaly októberben, az önkormányzati választások során futószalag-szerűen korlátozták a legitim politikai tartalmakat Fotó: Reuters Sajó András nem titkolja balliberális meggyőződését Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Next