Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-21 / 118. szám
14 GAZDASÁG Magyar Nemzet 2020. május 21., csütörtök Növelte első negyedéves árbevételét a 4iG Munkatársunktól A 4iG Nyrt. az első negyedévben 8,62 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el, 78 százalékkal magasabbat, mint az előző év azonos időszakában, a társaság adózott eredménye pedig 11,14 százalékkal, 311,7 millió forintra nőtt - közölte az informatikai vállalat tegnap a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok alapján készült tőzsdei gyorsjelentésében. A kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény 2020 első negyedévében 578 millió forint lett, amely húsz százalékkal magasabb a tavalyi első negyedévinél. A jelentésben kiemelték, hogy a társaság megrendelésállománya tovább növekedett az első három hónapban, a 2020-as év összesített szerződésállományának értéke pedig május 20-án meghaladta a 23 milliárd forintot. Egy év alatt a társaság több mint 55 százalékkal növelte munkavállalói létszámát: míg 2019. március 31-én 397-en dolgoztak a 4iG-nél, a mostani negyedév végén már közel 620- an. A társaság várakozásai szerint az informatikai, illetve ICT-szektor fejlődése töretlen marad, a 4iG ennek megfelelően folyamatosan továbbra is vizsgálja a hazai és a nemzetközi terjeszkedés lehetőségeit. A 4iG részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A papírok tegnap délelőtt 669 forintot értek, 0,9 százalékkal többet az előző napi záróáraknál, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyamuk 1184 forint, a legalacsonyabb 285,5 forint volt. Igazságos forráselosztás A különleges gazdasági övezetek régi problémára adnak választ A különleges gazdasági övezetek létrehozásának célja Magyarország fejlődésének előmozdítása, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése - hangzott el a törvényjavaslat országgyűlési vitájában tegnap. Az övezetek létrehozása elősegítené a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását. Munkatársunktól A különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslat összhangban van a kormány gazdaságpolitikájának fő céljaival, hozzájárul a gazdaság újraindításához, új munkahelyek létrehozásához és a meglévők megőrzéséhez - mondta el Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár a javaslat országgyűlési vitája alkalmával tegnap reggel. Sorozatban másodszor került Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célú országa közé - emelte ki. . A miniszterhelyettes elmondta, nem kötelező a beruházással érintett területet gazdasági övezetté nyilvánítani, de ahhoz, hogy a lehetőséggel élni lehessen, gazdasági elemzés és hatástanulmány szükséges, és további feltételeknek is meg kell felelni: a beruházásnak vagy bővítésnek már nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítottnak és ötmilliárd forint feletti költségigényűnek kell lennie. Szempont, hogy a megye egészére jelentős pozitív hatást gyakoroljon, új munkahelyek teremtését vagy meglévők megtartását szolgálja. Ily módon a beruházás iparűzési adója a megyei önkormányzatokhoz folyik be és célzottan lehet felhasználni, elsődlegesen azon a településen, amelyet közigazgatásilag érint a beruházás. De természetesen az átnyúló gazdasági hatások miatt más települések fejlesztésére, illetve az ottani beruházások támogatására is fordítható a bevétel. Számos önkormányzat jelezte, hogy a beruházásokból származó adóbevétel egyenetlenül oszlik el. Ha figyelembe vesszük azt, hogy hazánk teljesítőképességének növekedésével egyre több beruházás érkezik, az azt jelenti, hogy egyre súlyosabbá válik ez a probléma. Pedig számos példa van arra, hogy a beruházás sokszor nagyobb hatással van munkaerőpiaci vagy infrastruktúra-használat szempontjából a környékbeli településekre, mint arra, amelyhez területileg tartozik. Ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy igazságosabb forrásmegoszlást tegyen lehetővé a megyén belül, így a megyék térségjellege is erősödhet - indokolt az államtitkár. A törvénymódosítás semmilyen módon nem érinti a helyi és az önkormányzati adók rendszerét, semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól, de biztosítja az önkormányzati rendszeren belül az arányosabb elosztást. Ezt az alaptörvény is megerősíti, amely szerint a helyi adók fajtájáról, mértékéről való döntés a helyi önkormányzatot illeti meg. A törvénymódosítás nem érinti a helyi és önkormányzati adók rendszerét Fotó: Kurucz Árpád Veszélyben az olaszok eurózóna-tagsága A német politikus Soros György finanszírozási ötletét sem támogatja Olaszországnak saját gazdag polgárai segítségére kellene támaszkodnia, nem pedig elsősorban az eurózónától várni a megmentést egy német közgazdász, az Európai Parlament korábbi képviselője szerint. A politikus Soros György ötletét is igen rossznak tartja. Fellegi Tamás Péter A legjobb lenne, ha Olaszország kilépne az eurózónából és új lírát vezetne be, amennyiben nem akarja vállalni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak nagyobb részét - vélekedik Hans-Olaf Henkel, az Európai Parlament korábbi tagja. Henkel ezzel beszállt abba a vitába, amely arról folyik, hogy a fegyelmezettebb északi országoknak mennyire kellene megtámogatni a náluk alig kevésbé gazdag, de sokat költekező és így eladósodott Olaszországot. Ha csak a járványról lenne szó, még csak nem is lenne olyan éles a vita, de egyes olasz politikusok már sok éve ezt szorgalmazzák. Az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber is azt szorgalmazza, hogy szigorúan limitálják, milyen igényekkel léphet fel Olaszország és Spanyolország - kétségkívül mindkettőben igen magas például az átlagjövedelem, különösen térségünkkel öszszehasonlítva. Henkel egyúttal Soros György véleményét is elvetette, miszerint az eurózónának nagy összegekkel kellene támogatni az olaszokat vagy legalábbis nagyobb mértékben, mint amit a járvány Olaszországot erősebben sújtó hatása indokolna. Véleménye szerint az nem működik - és ezzel a közös költségvetés hiányára is utalt -, hogy az olasz hatóságok későn intézkedtek Lombardiában, és ennek a csúszásnak a következményeit másoknak kellene állniuk. Ráadásul Olaszországban igen sok a gazdag ember, és az egy főre jutó GDP és egyéb adatok alapján az ország alig van hátrébb, mint Németország. Ezért azt javasolja, hogy az olasz politikusok, mint Salvini vagy Conte, először saját jómódú polgáraiktól várjanak szolidaritást, mielőtt az eurózóna polgáraihoz fordulnak. Henkel egyenesen azt javasolja, hogy Németország adjon egyszeri, nagy öszszegű kompenzációt Olaszországnak, amely cserébe újra bevezetné a lírát, amit az ország tetszése szerint hagyhatna leértékelődni, hogy újra versenyképessé válhasson. Arról azonban nem esik szó, mi lenne az ország gigantikus, euróban fennálló adósságával. Tőzsdeindexek (2020. május 20.) FTSE-100-London 6067,16 1,06 BUX-Budapest I 35635,52 1 0,52 DOW JONES* 24549,93 1,42 S&P-New York* 2970,44 1,63 *18 órai adatok A nap nyertesei, vesztesei (a legnagyobb forgalmú papírok) Értékpapír I Árfolyam (Ft) IVáltozás (%) ▲ DELTA 95 11,05 ▲ ENEFI 372 6,29 H WABERERS 766 5,51 ▲ AKKO 433 3,10 ▲ 4IG 678 2,26 ▼ CYBERG 1050 -10,26mSET 66 -2,50 ▼ RABA 930 -2,11 ▼ NUTEX 31 -1.57 TAPPENINN 363 -1,22 A BUX alakulása_________többet Az MNB devizaárfolyamai (Egy egységre, forintban ■ 2020. május 20.) Euró/forint árfolyam 370 Devizanem 1 Árfolyam 1 USA-dollár 319,76 Euró 349,91 Svájci frank 330,50 Angol font 391,55 Japán jen (100) 297,06 Lengyel zloty 76,84 Orosz rubel 4,44 Cseh korona 12,75 Horvát kuna 46,17 Török líra 47,07 Román lej 72,24 Magyar államkötvények (százalék) 1 Értéknap Futamidő Értékpapír Lejárat Hozam Változás Átlag vétel ■ Átlag eladás 1 Árfolyam 2020.05.22. M3 0200826 2020.08.26. 0,76 0,00 0,83 0,68 99,7991 2020.05.22. M6 D201223 2020.12.23. 0,91 0,11 0,98 0,83 99,4625 2020.05.22. M12 D210421 2021.04.21. 0,910,01 0,99 0,84 99,1613 2020.05.22. Y3 2023/C 2023.08.23. 1,29 0,01 1,37 1,22 100,6572 2020.05.22. Y5 2025/C 2025.11.26. 1,46 0,00 1,53 1,38 97,5999 2020.05.22. Y10 2030/A 2030.08.21. 1,89 0,01 1,97 1,82 110,2207 2020.05.22. Y15 2038/A 2038.10.27. 2,19 0,01 2,26 2,11 112,2394 Árupiac (2020. május 20.)* Árfolyam Változás (%) I WTI (USD/hordó) 32,97 3,16 Brent (USD/hordó) 35,45 2,31 Arany (USD/uncia) 1751,30 0,33 Ezüst (USD/uncia) 18,05 0,83 Platina (USD/uncia) 848,23 1,39 Kukorica (Usc/bushel) 320,25 -0,31 Búza (Usc/bushel) 513,75 3,01 Érdekesebb külföldi papírok (2020. május 20.) 3fc3»^-^B2-értékek,o ( Változási Bayer 59,50 -1,47 Erste 18,67 1,11 Daimler 32,01 3,24 OMV 30,86 3,14 RWE 28,85 1,87 Wizz Air (penny) 2980 3,04 Vegyes zárás a BÉT vezető részvényeinél Munkatársunktól A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 183,31 pontos, 0,52 százalékos emelkedéssel, 35 635,52 ponton zárt tegnap. A részvénypiac forgalma 10,6 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest. A Mol ára nem változott, 2056 forintot ért, 1,8 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények 105 forinttal, 1,09 százalékkal 9700 forintra erősödtek, forgalmuk ötmilliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom egy forinttal, 0,26 százalékkal 388 forintra gyengült, forgalma 171,3 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama negyven forinttal, 0,58 százalékkal 6970 forintra nőtt, forgalmuk 1,9 milliárd forintot ért el.