Magyar Nemzet, 2020. június (83. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-02 / 127. szám

2020. június 2., kedd 10 ar Nemzet BELFÖLD 3 Gyurcsány Trianon elfelejtésére buzdít A baloldal az internacionalizmust a nemzet elé helyezi Kifejezetten a magyar baloldal sa­játossága, hogy a manapság glo­­balizmusnak hívott kommunis­ta internacionalizmust a nemze­ti érdek elé helyezi. Más orszá­gok baloldali erői először nacio­nalisták és csak utána internacio­nalisták - mondta Kiszelly Zol­tán lapunknak arról, hogy Tria­non századik évfordulóján Gyur­csány Ferenc a békediktátumon való túllépést sürgette. Bakonyi Ádám „Megvan a gyász ideje, és eljön az idő, amikor az életet folytatni kell. Itt az idő. Mert a fájdalomból, gyászból még nem épült sikeres nemzet. Csak értő cselek­vésből” - írta Trianon százéves évfor­dulójáról Gyurcsány Ferenc. A DK el­nöke közösségi oldalán azt fejtegette: „Száz év elteltével is nehezen fogadja el Magyarország a trianoni döntést. Tria­non mégsem egyesít, hanem megoszt. Megoszt, mert sokaknak ma is élő, ele­ven, személyes, családi, nemzeti fájda­lom, másoknak viszont a történelem olyan ismerni való száraz ténye, mint például a mohácsi vész." Szerinte a poli­tikában és a történelemben nincs igaz­ság, hanem jog van, ami „az erősek igaz­sága, természete szerint mindig a rész igazsága, az uralkodó többség vagy ki­sebbség igazsága, illetve az, amit ők an­nak tartanak, nyilvánítanak”,­­ így az­tán nincs egyetlen trianoni igazság se. Trianon igazsága mást jelent, legtöbb­ször ellenkező előjelet hordoz például Romániának, Szlovákiának, Szerbiá­nak, és mást Magyarországnak - írta. - Mivel Trianon századik évfordu­lója csak június 4-én lesz, Gyurcsány Ferenc belekiáltott a pünkösdi csönd­be, hogy újra egyértelművé tegye vezető szerepét az ellenzéki oldalon - mond­ta lapunknak Kiszelly Zoltán. A poli­tológus hangsúlyozta: a DK elnökének megnyilvánulása elsősorban kommu­nikációs fogásként értelmezhető, esze­rint ha Orbán Viktor a kék sarokban áll, akkor ő a „vörös” sarokban mele­gít, mindig a tökéletes ellentétjét mond­ja annak, mint a miniszterelnök. Ez­zel Gyurcsány válaszút elé állítja a töb­bi ellenzéki pártot, amelyek ha a kor­mány narratívájához alkalmazkodnak, úgy kiiratkoznának az összefogásból, a DK elnökéhez képest pedig csak va­lamilyen köztes, „langyos” álláspontot tudnak képviselni. Gyurcsánynak tel­jesen mindegy, hogy a koronavírus el­leni küzdelemről vagy Trianon száza­dik évfordulójáról van szó, tartja ma­gát a fundamentális, azaz mindent el­lenző szerephez. Felvetésünkre, hogy a baloldal min­dig is képtelen volt osztozni a trianoni gyászban, Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: kifejezetten a magyar baloldal sajátos­sága, hogy a manapság globalizmusnak hívott kommunista internacionalizmust a nemzeti érdek elé helyezi, míg más or­szágok baloldali erői először nacionalis­ták és csak utána internacionalisták. Jól példázza ezt, amikor Medgyessy Péter 2002. december 1-jén, Románia nem­zeti ünnepén, Erdély elcsatolása évfor­dulóján a budapesti Kempinski Hotel­ben pezsgővel koccintott román kollé­gájával, Adrian Nastaséval vagy ami­kor Gyurcsány Ferenc a 2004-es nép­szavazáson a kettős állampolgárság el­len kampányolt. A magyar baloldal szá­mára a Trianon okozta trauma mindig csupán zárójelben, lábjegyzetként sze­repel, míg annak területszerző nyerte­seivel megértőbbnek bizonyul - hang­súlyozta Kiszelly Zoltán. HITELESSÉG NÉLKÜL­­ Az MSZP hiteltelen a nemzeti ügyekben, a Fidesz a nemzeti összetartozás ügyében senkit nem tekint hitelesnek, aki Gyurcsány Ferenccel összeáll - írta a kormány­párt frakcióigazgatója közleményében. Balla György úgy fogalmazott: Gyur­csány minden idők legdurvább kampá­nyát folytatta 2004-ben a határon túli magyarok ellen. Ennek plakátarca, Ban­­góné Borbély Ildikó pedig a mai napig a szocialisták soraiban van. Fotó: Mirkó István A DK elnöke hozza régi formáját, és a békediktátum bagatellizálásával provokál Javult a Magyarország-kép a szomszédainknál Kárpáti András Szomszédainknál javult a Magyaror­szág-kép, lassan helyreáll a közép-euró­pai együttműködés és a kölcsönös tisz­telet, amely a száz évvel ezelőtti trianoni békeszerződéssel és az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásával sérült - de­rül ki a Közép-európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből. A reprezentatív kutatás szerint Szlová­kiában vannak a leginkább jó vélemény­nyel Magyarországról - északi szom­szédunk 78 százaléka vélekedik kedve­zően rólunk -, Horvátországot és Szer­biát megelőzve, ahol 68, illetve hatvan százalék ez az arány. A szomszédos or­szágok mindegyikében ötven százalék feletti a Magyarországot pozitívan meg­­ítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye hazánkról. Tavalyhoz ké­pest a legnagyobb előrelépés Horvát­országban, Szlovákiában, Ausztriában történt, ahol 12,11, illetve tíz százalék­­ponttal növekedett a hazánkról kedve­zően gondolkodók száma. Hosszabb időtávban nézve még szem­­beötlőbb a javulás az utóbbi két ország esetében. Az intézet 2016 óta készített felmérései szerint a szlovákok vélemé­nye négy év alatt 19 százalékponttal ja­vult, az osztrákoké 14-gyel. Idén elő­ször fordult elő, hogy az ausztriai vá­laszadók abszolút többsége, 51 száza­léka pozitívan nyilatkozott hazánkról. A szomszédos országokban megmu­tatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető. Az elmúlt években nálunk is javult Auszt­ria megítélése: a válaszadók 82 száza­léka van inkább jó véleménnyel nyuga­ti szomszédunkról, ez 2019-hez képest kilenc százalékos növekedés. A máso­dik helyezett már négy éve Horvátor­szág: a válaszadók 74 százaléka van in­kább jó véleménnyel délnyugati szom­szédunkról, ami egy év alatt hét szá­zalékpontos növekedés. Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illet­ve 62 százaléka gondolkodik pozitívan. A HELYZET Kincses kalendáriuma Miközben az ország a pünkösdöt, a történelmi és jelenkori hősöket ké­szült ünnepelni, kommunikációs aktivitásának friss bizonyítékaként a Magyar Orvosi Kamara elnöke - mint ama tizenharmadik tündér, amelyet nem hívtak meg a keresztelőre - rövid, nyers hangú levelet intézett a miniszterelnökhöz. Ebben Kincses Gyula közli, a magyar egészségügy szerkezeti és financiális megújítása, az orvosok bérren­dezése mára halaszthatatlanná vált. Stabil alapokon nyugvó, ugyanakkor rugalmas és hatékony közszol­gáltató egészségügy nélkül valóban károkat szenvedhet el az ország társadalma és gazdasága. A koronavírus-járvány elleni küzdelem fő terheit ténylegesen azok az egyszerű területi kórházak viselték, ame­lyek a hétköznapokon ritkán kerülnek az érdeklődés középpontjába, hiszen semmi látványos vagy rendkívüli nincs a feladatukban. Teszik a dolgukat, vállukon viszik a betegek általános ellátásának döntő terhét. A kamara úgy gondolja, az általa megalapozottnak és jutányosnak gondolt bértábla bevezetésével - amely az általános orvosnak 2500, a szakorvosnak 4300, a pálya végén lévő szaktekintélyeknek 7000 forin­tos nettó órabért jelent - a betegek búcsút inthetnének a hálapénznek. Ám valószínűleg nem így lenne, a hálapénz ugyanis már régóta nem az eredményes ellátás iránt érzett hála utólagos kifejezése, sokkal in­kább belépti díj a gyógyuláshoz. És ki az az őrült, aki eljárást kezde­ményez az ellen, akitől az állapota javulását reméli? Félreértés ne essék, senki sem gondolja, hogy a magyar orvosok nem érdemlik meg a tisztességes díjazást tisztességes munkájukért. Ez viszont csak úgy képzelhető el, ha átgondolt, az országra és a be­tegek ellátására optimalizált rendszer kialakítása után kezdünk neki. Egészségügyi rendszerünk fő szervezési elve sajnos már régóta nem az általános orvos-beteg találkozók célszerű megszervezésére, hanem a kiemelten kezelendő találkozóhelyek fenntartására épül. Nem sza­bad elfeledkezni arról sem, hogy az orvosi bérek rendezése nem len­ne korrekt a nővérek, a szakdolgozók, valamint a kórházak, szakren­delők működését támogató, de nem közvetlenül a betegágy mellett ál­lók béreinek rendezése nélkül. A közellátási rendszer akkor tud csak hatékonyan és célszerűen mű­ködni, ha a betegek igényeiből indul ki, világosan látható és mindenki által érthető betegutakat és ellátási feladatokat, szerepköröket rajzol fel, majd a jól ellátott feladatokat megfelelő és méltó bérekkel díjazza. A sikeres átalakításhoz jó néhány közös döntést meg kell hozni és ér­vényesíteni: a többi között világosan szétválasztani a magán- és köz­ellátási feladatokat, valóban felvenni a küzdelmet a rendszeren belüli korrupciós „jogokkal”, szokásokkal és privát gyakorlatokkal. A lehető leghatékonyabb gazdálkodás megítélésénél pedig a biztonságot és az elérhető egészségnyereséget is figyelembe kell venni. Jó hírünk van a kamara számára: a kormány a közelmúltban neki­állt, hogy elvégezze az átalakítás feladatát, a hazai egészségügyi rend­szer számos betegségének kezelését. A változtatás azonban nem kép­zelhető el az orvosok szándéka, tevőleges együttműködése nélkül. Va­jon valóban megszűnne-e cserébe az előre beárazott beavatkozásokért elkért, esetenként akár több százezer forintos, adó- és járulékmentes jövedelem? Vajon elvárható lenne-e a beteg ember méltóságának tisz­teletben tartása, a megfelelő hangnem, a pontos és érthető tájékozta­tás mindenütt? Vajon elképzelhető-e, hogy a különösen kirívó és nyil­vánvaló etikai ügyeket - az eddigi hosszú szöszmötöléssel ellentétben - gyorsan lezárja a kamara, az eset súlyának megfelelő döntést hozva? Ezekre a kérdésekre a kamarának kell választ találnia. NICZKY EMŐKE TOLLHEGYEN Pilhál György Sokszínű Budapest Karácsony Gergely szenvedélyes köszöntőjével jelent meg minap a Humen című melegmagazin legfrissebb száma. „Budapest ereje sokszínűségében rejlik - írja a főpolgármester. - Nemcsak összetartó közösség, amely bár­milyen bajban segíti egymást, de elfogadó, nyitott is. Mi azt valljuk, nem az számít, hogy kit szeretsz, hanem hogy felvállalhasd azt, aki fagy.”Hogy ez a „mi azt valljuk”felütés kiket takar, nem részletezi a szerző, bár mi­után a folytatás kizárólag LMBTQ-ügyeket említ, vélhetően a kacifán­tos szexe­lőkről lehet szó, köztük („mi”) Karigeriről. A cikk arra buzdít­ja a lekonyult LMBTQ-tábort, senki ne csüggedjen el, amiért a járvány miatt későbbre csúszik a Pride-fesztivál, a szerelem ugyanis nem dátum­függő. Most mindennél fontosabb, hogy a székesfőváros támogassa a szi­­várványos közösség munkáját, magyarázza Karácsony. (Itt jegyzem meg, 2002-ben volt utoljára, hogy a főpolgármester nyitotta meg a buja találkát. Maga Demszky Gábor köszöntötte a pávatollas, riszáló egybegyűlteket.) A politika sem maradt ki a köszöntőből: Budapest frontembere sajnál­kozását fejezte ki, hogy egy nemrég hozott törvény megfosztotta a transzne­­műeket a jogi nemváltás lehetőségétől. Hallatlan!Ez a demokrácia meg­csúfolása, az emberi jogok sárba tiprása. - Nincs is annál fontosabb, hogy valaki szabadon önmaga lehessen - írta. Az viszont nem derül ki, hogy Karácsony „szabadon önmaga” volt-e, amikor köszöntő beszédét készí­tette, netán bősz Pride-rajongók álltak a háta mögött. (Például Láriferi.) Vajon a Szent István-napi körmenetre is ír lelkesítő cikket a sokszí­nű városvezető?

Next