Magyar Nemzet, 2020. június (83. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-02 / 127. szám
4 BELFÖLD 2020. június 2., kedd A Jobbik tündöklése és bukása A néppártosodásnak hívott balratolódás és a Simicska-szövetség okozta az összeomlást Mára a totális szétesés határára sodródott a Jobbik, amely egy ideig az ellenzék vezető ereje volt. A párt a Vona Gábor-féle vezetés által szorgalmazott balratolódás, valamint a Simicska Lajossal kötött szövetség nyomán roppant meg. A 2018-as pártszakadás, a tiltott pénzügyi manőverek miatt kiszabott büntetések, valamint ismertebb politikusaik távozása után a parlamenti jelenlét megőrzésének esélye is egyre távolabb kerül a Jobbiktól. Bácskai Balázs-Kárpáti András Bár a Jobbik a látványos 2006-os megerősödését követően a 2010-es években a szocialistákkal küzdött az ellenzék vezető ereje címért, az utóbbi időben a széthullás határára került. A tavalyi EP-választáson már csak egyetlen mandátumot szerző párt támogatottsága néhány éve még húsz százalék körül mozgott, ma már alig van a parlamenti küszöb fölött. A jelenlegi állapotukhoz vezető tendenciák azonban már 2015-ben körvonalazódni kezdtek. A párt Vona Gábor pártelnök elképzelése szerint egyre inkább elhagyta korábbi radikális jellegét, és néppártosodni - vagyis, mint hamar kiderült, balratolódni kezdett. A folyamat a 2015. február 6-i, úgynevezett G-nap után kapott nagyobb lendületet, amikor is Simicska Lajos médiatulajdonos a kormányoldal ellen fordult, s a kabinetet kezdte támadni a polgári média zászlóshajóival. Ezzel párhuzamosan pedig a jobbikos politikusok egyre nagyobb megjelenési lehetőséget kaptak a kormányoldaltól gyorsan eltávolodó Hír TV-ben, Magyar Nemzetben és Lánchíd Rádióban. A Jobbiknak kapóra jött a lehetőség, hiszen Volner János alelnök már 2014-ben arra kapott megbízást, hogy kerítsen kereskedelmi csatornát a párt számára. Vona Gábor abban reménykedhetett, hogy a médiafelületekkel a balra át!-ot végrehajtó Jobbik képes lesz megszólítani a bizonytalan szavazókat, és leváltani a kormányt. Bár a Jobbik hivatalosan sosem ismerte be a Simicskával kötött szövetséget, erről a párt politikusai részéről is több megnyilvánulás tanúskodik, de az is sokat elárul, hogy a milliárdos a 2018-as választás előtt arról nyilatkozott: a Jobbikra szavaz. Ráadásul 2017-ben Simicska a piaci ár töredékéért bocsátotta a Jobbik rendelkezésére reklámfelületeit, így az egész országot ellepték Vonáék plakátjai. Ily módon - az időközben napvilágra került szerződések szerint - Simicska több száz millió forinttal támogatta a Jobbikot, ami tiltott pártfinanszírozásnak minősült, s az Állami Számvevőszék (ÁSZ) később szankcionálta is. 2018 őszén Szabó Balázs, a szekszárdi Jobbik volt elnöke pedig arról számolt be, hogy Simicska nejlonzacskókban küldte a pénzt a pártnak - az ügyben máig nyomozás folyik -, és a jobbikos MTV-n átfolyatott több millió forint mögött is sokan a nagyvállalkozót sejtették. VONA KÁLMÁN OLGÁNÁL A baloldali irányváltást Vona azzal is világossá tette, hogy 2016 áprilisában háttérbe szorította a párt meghatározó radikális prominenseit, amikor bejelentette: nem szeretné alelnöknek Szávay Istvánt, Apáti Istvánt és Novák Elődöt. Utóbbi mégis jelöltette magát a tisztségre, mire Vonáék kizárták a frakcióból. Novák ekkor a parlamenti mandátumáról is lemondott. A pártelnök ugyanazon év nyarán egy terjedelmes Facebook-bejegyzésben beszélt arról, hogy ő adta a Jobbik lelkét, és ő is veszi azt el, jelezve ezzel is, hogy letérnek a radikális útról. Mindeközben a Vona Gábor-féle pártvezetés egyre markánsabb gesztusokkal jelezte a párt baloldali fordulatát, így például a pártelnök az ATV-ben, később pedig Simicska televíziójában - az azóta a DK-ba belépő - Kálmán Olga készített vele interjút a magánéletéről, majd a liberális holdudvar egyik emblematikus helyszínén, a Spinozaházban beszélgetett Rangos Katalinnal. Sőt még Köves Slomó rabbinak is levelet írt hanuka alkalmából. Eközben a balliberális értelmiség - köztük Kőszeg Ferenc, Mérő László, Haraszti Miklós - részéről olyan írások jelentek meg, hogy az egyéni körzetekben való győzelemért érdemes lehet akár orrcsipesszel is a Jobbikra szavazni. Sőt Medgyessy Péter egykori MSZP-s miniszterelnök is arról beszélt, nem finnyáskodhatnak a baloldaliak és a jobbikosok sem, ha Orbán leváltása a cél, és Konrád György, valamint Heller Ágnes is hasonló véleményt fogalmaztak meg. SZAKADÁS Az éles baloldali fordulat és a korábban az évtizedekig a Fideszhez közel álló Simicskával kötött szövetség felerősítette a Jobbik belső konfliktusait, amelynek eredményeként számos alapszervezet oszlatta fel magát. A szimbolikus hanukalevél is elégedetlenkedési hullámot indított el, a vecsési alapszervezet tiltakozott elsőként, nem sokkal később Debrecenben pedig jobbikos alapszervezetek korábbi vezetői szerveztek tüntetést a párt új irányvonala ellen. A Jobbik egyik legnépszerűbb politikusa, Morvai Krisztina 2017-ben szintén a párt balliberális erőkhöz közeledésével indokolta, hogy távozik a politikából európai parlamenti képviselői mandátuma lejártával. Ilyen körülmények között a pártszakadás sem váratott sokat magára. Bár a 2018-as országgyűlési képviselő-választáson jól szerepelt a Jobbik - közel húsz százalékot ért el -, Vona Gábor a voksolás másnapján lemondott pártelnöki tisztségéről és parlamenti mandátumáról, mivel előzetesen győzelmet ígért. A pártelnöki tisztségre bejelentkező, a radikális vonalat képviselő Toroczkai László alulmaradt Sneider Tamással szemben, majd ezt követően platformot hozott létre Mi Magunk néven. Toroczkait ezért kizárták a Jobbikból, Dúró Dórát a frakciótagságától fosztották meg, őket pedig Volner János, Fülöp Erik, valamint Apáti István követte, és csatlakoztak az időközben párttá alakuló Mi Hazánkhoz. ADÓSSÁGOK ÉS BÜNTETÉSEK A legismertebb arcainak nagy részét elvesztő Jobbiknak a tiltott pártfinanszírozás miatt kiszabott ÁSZ-bírsággal, valamint a hatalmas adósságokkal is szembe kellett néznie. A plakátkampányuk miatt kirótt több mint hatszázmillió forintos bírság befizetésére kapott haladék menthette meg a pártot a csődeljárástól. A Magyar Postától pedig 2018-ban kapott fizetési felszólítást a Jobbik 61 millió forint lejárt tartozás miatt. Ekkorra Simicska pénzére és médiafelületeire sem számíthattak már, hiszen a nagyvállalkozó túladott a médiaportfólióján. A 2019-es európai parlamenti választáson már a szavazatokban is megmutatkoztak a Jobbik válságának jelei, hiszen mindössze hat százalékot szereztek, amivel mindössze egy képviselőt delegálhattak Brüsszelbe. A tavaly őszi önkormányzati választáson - a balliberális pártokkal immár nyíltan öszszefogva - 14 Jobbikhoz köthető politikus jutott polgármesteri poszthoz. Ekkorra már az ellenzék vezető erejévé a DK és a Momentum vált, jelentősen rontva a Jobbik alkupozícióit. A helyhatósági választásokat követően felgyorsult a Jobbik szétesése, amit az is jelez, hogy Vona Gábor már a pártból is kilépett, és vloggerként folytatta tevékenységét. JAKAB TOVÁBB ROMBOL Tavaly februárban folytatódott a Jobbik erodálódása, Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő is távozott a pártból, aki a közösségimédia-oldalán azzal indokolta döntését, hogy a posztkommunistákkal történő bármilyen közösségvállalás ellentétes a személyes meggyőződésével. Múlt nyáron pedig Kepli Lajos döntött úgy, hogy visszaadja parlamenti mandátumát, és függetlenként méreti meg magát Balatonalmádiban a polgármesterségért. Tehát már számos Jobbik-prominens elhagyta a pártot, amikor az idén januári tisztújító kongresszuson Jakab Pétert választották elnöknek. Majd márciusban - parlamenti mandátumát megtartva - kilépett a Jobbikból Bencsik János és Bana Tibor is. Utóbbi a Facebook-oldalán azt írta, szerette volna, ha a párt jobbközép, polgári és európai erőként működik, ehelyett nihilizmus és belső leszámolás jött Jakab Péter és Gyöngyösi Márton vezetésével. Februárban távozott a pártból Szávay István is, aki már 2019 elején kilépett a frakcióból Staudt Gáborral együtt, aki vélhetően azért távozott, mert nyomozás indult ellene. FOGYATKOZÓ FRAKCIÓ Mindemellett a teljes debreceni Jobbik-szervezet is otthagyta a pártot, valamint négy fővárosi, kerületi önkormányzati képviselő is lemondott. Legutóbb pedig Sneider Tamás volt pártelnököt akarták leváltani a parlamenti alelnöki tisztségről, aki előbb nem állt kötélnek, ám aztán mégis lemondott, és a frakcióból is kilépett. Ebben követte őt Farkas Gergely és Varga- Damm Andrea is. A Jobbikon belüli kaotikus viszonyokat mutatja, hogy utóbbit először a pártvezetés szólította fel a mandátuma visszaadására, s miután a képviselőnő ezt visszautasította, a frakcióból történő kizárását helyezték kilátásba. Végül a pártvezetés meghátrált, de Varga-Damm kilépett a képviselőcsoportból, és a választmány összehívását szorgalmazta, hogy új elnökséget válasszanak. Abból a 26 képviselőből, akik parlamenti mandátumot nyertek 2018-ban, mindössze kilencen tagjai továbbra is a Jobbik frakciójának. A párt a szétesés határára került, nem csoda, hogy Vona Gábor a napokban az ATV-ben is arról beszélt: legfeljebb szorítani tud volt pártjának, de nem látja, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel. Morvai Krisztina EP-képviselő a Jobbik fordulata miatt távozott Toroczkai László új radikális pártot alapított Mi Hazánk néven Dúró Dóra férjével, Novák Előddel együtt csatlakozott a Mi Hazánkhoz Volner János nem várta meg az ellene indított etikai eljárás végét Szávay Istvánt hamar háttérbe szorította Vona Gábor, megvétózva alelnöki jelöltségét Sneider Tamás lemondott parlamenti alelnöki tisztségéről, és kilépett a Jobbik képviselőcsoportjából Varga-Damm Andrea a Facebookon jelentette be, hogy kilép a Jobbik parlamenti frakciójából