Magyar Nemzet, 2020. július (83. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-01 / 152. szám

2020. július 1., szerda Magyar Nemzet BELFÖLD 3 Üzenet az uniónak László Imre ügyében Novák Katalin levelet írt az európai szocialistáknak Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár levélben hívta fel az európai szocialisták figyelmét a Hitlert méltató László Imre (DK) szavaira. Az államtitkár kiemelte, hogy a külföldi médiu­mok, amelyek a magyarországi belpolitikáról rendszeresen tájékoz­tatják és félretájékoztatják a nemzetközi közvéleményt, László Imre felháborító nyilatkozatáról mélyen hallgatnak. Nagy Orsolya Az európai szocialistákhoz fordult le­vélben Novák Katalin család- és ifjú­ságügyért felelős államtitkár, mert a Gyurcsány-párt újbudai polgármeste­re, László Imre Hitlert méltatta a kerü­leti testületi ülésen. „Az a tapasztala­tom, hogy az európai politikusok, így az önök frakciójának tagjai is különös figyelmet szentelnek a magyar belpo­litikának. Ebből kifolyólag szeretném felhívni szíves figyelmét László Imre ki­jelentésére, aki a legnagyobb budapesti kerület polgármestere, a DK elnökségi tagja. A DK-t a hazugságbeszédéről is­mert volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vezeti, európai parlamenti kép­viselőik az önök frakciójában ülnek” - fogalmazott az európai szocialisták frakcióvezetőjének írt levelében No­vák Katalin. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár azért tartotta fon­tosnak a levél megírását, mert a kül­földi médiumok, amelyek a magyaror­szági belpolitikáról rendszeresen tájé­koztatják és félretájékoztatják a nem­zetközi közvéleményt, mélyen hallgat­nak László Imre felháborító megnyi­latkozásáról. Novák emlékeztetett: László Imre, a kerületi testületi ülést vezetve, június 25-én Adolf Hitler eredményeit mél­tatta, kiemelve, hogy a Time magazin a harmincas évek közepén Hitlert az év emberének választotta. „Megérde­melte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejtett, az gyakorlatilag Német­ország felemelkedését hozta, méghoz­zá látványosan, a világgazdasági vál­ság után” - jelentette ki a DK-s pol­gármester. „Bízom benne, hogy az ön pártjában Adolf Hitler méltatása nem elfogad­ható. Gondolom, azért nem reagáltak rá eddig, mert az önökhöz hazánkról érkező elfogult tudósítások nem tar­talmazzák a magyar baloldal vállalha­­tatlan kijelentéseit" - írta erről a leve­lében az államtitkár. Novák hozzátet­te: most azonban, ismerve a történte­ket, várja, hogy a megszokott nyilvá­nosság és határozottság mellett ítéljék azt el. „Mivel mindkét magyarorszá­gi tagpártjuk nyíltan együttműködik a szélsőjobboldali Jobbikkal, talán ideje megkérdezni, hogy meddig tűri még ezt a szocialisták és demokraták frakció­ja?” - tette fel a kérdést Novák Katalin. Simicskó István, a KDNP-frakció új vezetője szintén vállalhatatlannak nevezte a Hír TV Magyarország élő­ben című műsorában a Gyurcsány­­párti politikus kijelentését. - Amikor először meghallottam, nem hittem a fülemnek, hogy valaki közéleti ember­ként, de akár magánemberként is egy baráti társaságban vagy máshol po­zitív összefüggésben emlegeti Adolf Hitlert. Én azt hittem, hogy a magyar, európai vagy a világ közgondolkodása is a XX. századot olyan módon zár­ta le, hogy azt mondta, hogy egy nép­irtó, fajelméletet megálmodó, bete­ges gondolkodású sötét személyiség az emberiség történelmében egyér­telműen negatív szereplő. Ebben bár­milyen pozitív gondolkodást és össze­függést felfedezni megdöbbentő - re­agált László Imre Hitlert dicsérő kije­lentésére a KDNP frissen megválasz­tott frakcióvezetője. Újbuda DK-s polgármestere Hitlert méltatta, majd magyarázkodásba kezdett Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd I MANDELA VAGY MENGELE László Imre a Hitler­ről tett kijelentéseit később azzal is tetézte, hogy egy reg­geli televíziós műsorban összekeverte Nelson Mandela emberjogi harcost Josef Mengele német SS-tiszttel, az auschwitzi haláltábor orvosával. A náci diktátort dicsőítő szavai ugyanis azon a testületi ülésen hangzottak el, ame­lyen többek között arról szólt a vita, hogy legyen-e a XI. kerületben Nelson Mandela park. A kezdeményezést ko­rábban Tarlós István nyújtotta be, de később visszavonta, most Karácsony Gergely főpolgármester újbóli előterjesz­tése révén vették napirendre az ügyet. A Fidesz képviselő­je, Jarishausz Rajmund elmondta: „vitatott személyiségről beszélünk", majd körbeadott egy papírköteget, amelyen Mandela terrorcselekményei szerepeltek. „Elég sok bruta­litás van mögötte, rengeteg szenvedést okozott az az em­ber, ennek most ülepednie kéne" - fogalmazott a kor­mánypárti politikus. Erre reagálva próbált hasonlatot talál­ni László Imre Hitler példájával. A DK nem reagált László Imre kijelentéseire, ami azért is érdekes, mert a magát „nyugatosnak" és befogadónak definiáló párt előszeretet­tel használja a fasiszta és a náci jelzőket, amikor valaki kri­tizálja a pártot. Mindezek után László Imre a Heti TV műso­rában éppen indokolni kívánta a Hitlert méltató szavait, amikor névzavarba került. Azt mondta: a diktátorról szóló mondatai éppen azon a vitán hangoztak el, amikor arról döntöttek, hogy elnevezzenek-e utcát Mengeléről. A mű­sorvezető visszakérdezésére a Gyurcsány-párti politikus persze kijavította freudi elszólását, és közölte: nem Men­­gelére, hanem Mandelára gondolt, de szerinte a két név nagyon hasonlít egymásra. A HELYZET Csata Bécsben Meglehet, Roggendorf Vilmos császári generális és Szulejmán szul­tán csak legyintenének a mostani képsorokat látva. Nagyobb csatát is megvívtak ők félezer évvel ezelőtt Bécsnél: százezer katona vonult fel, tízezrek vesztek oda. Ehhez képest igazán bagatell, hogy százak ran­dalíroznak napok óta a császárvárosban, jelszavakat skandálva, óbé­­gatva és egymást szidalmazva az osztrák járókelők számára érthetet­len nyelvükön. De csak innen nézve bagatell. Másfelől ugyanis véresen komoly. Szélsőbalos kurdok, köztük a nemcsak Törökországban, de az egész Európai Unióban terrorszervezetnek számító Kurdisztáni Munkás­párt hívei, valamint jobboldali radikális, így a szélsőséges Szürke far­kasokat támogató törökök esnek egymásnak. Az osztrák jog sem tilt­ja a kakaskodást, de a garázdaságot, az erőszakot, a rendőrök megtá­madását, az anyagi károkozást már igen - és ennyi a bécsi polgárnak bőven elég is. Mi az isten közöm van nekem ehhez? - teszi fel a kér­dést joggal. Nyugodtan felteheti Ausztria vezetőinek is. Két hete a németországi Stuttgartban is randalírozásra került sor: önmagukból kivetkőzött fiatalok törtek-zúztak, rendőrökre támadtak, gyújtogattak és kirakatokat törtek be. Angliában aznap volt a readin­­gi, egy hétre rá pedig a glasgow-i késelés. Mindegyik súlyos kérdése­ket vet fel a nyugat-európai közbiztonsággal kapcsolatban, és akkor a George Floyd halálát követő,­ Európára is átterjedt zavargáshullám­ra nem is tértünk ki - ám roppant érdekes egybeesés, hogy az összes említett esetben főszerepet játszottak a bevándorlók. Mégis, a mosta­ni bécsi történések szintet léptek. A törökországi bevándorlók válasz­tott hazájukba, Ausztriába hozták be a saját belpolitikai konfliktusu­kat, diplomáciai vihart keltve Bécs és Ankara között. A két ország köl­csönösen bekérette a másik fél nagykövetét a külügyminisztériumba. Bécs már nem az a császárváros, amelyet Roggendorf Vilmos - ma már úgy tűnik, kissé naivan - védelmezett a törököktől. Nem is az, ahol 1989-ben megvettük a Gorenjét a Mariahilfer strassén, felhasz­nálva a hátsó ülésre tuszkolt nagymama valutakeretét is. Favoriten­­ben - ahol a kurd-török csata lejátszódott - minden tízből négy pol­gár bevándorló. Bécs tizedik, déli kerülete egyike azoknak, ahol már a Muhammed nevet adják a leggyakrabban a fiú újszülötteknek, az iskolások többsége pedig nem németül beszél otthon a szüleivel. Fa­­voritenben kétpártrendszer van: a szavazati jogot is megszerzett be­vándorlók a „vörös Bécset” is uraló szociáldemokraták támogatói, a bevándorlásellenes kisember pedig a radikális jobboldalra, az Oszt­rák Szabadságpártra voksol. Az osztrák fővárosban októberben tar­tományi választásokat tartanak; nem lennénk meglepve, ha a hozott anyagból megvívott bécsi csata emléke begyűrűzne oda. Amikor leg­utóbb számolták, 76 ezer török élt Bécsben, de azóta többen lehetnek. Mentalitásbeli különbségről is szó lehet. Hallottunk volna róla, ha a magyar nagykövetet bekéretik mondjuk Londonban, mert honfitár­saink nem bírták ki, hogy ne püföljék egymást az utcán a belpolitikai nézeteltéréseik miatt. De nem hallottunk ilyesmit. Susanne Raab oszt­rák (néppárti) integrációs miniszter most azt mondja: a megmozdu­lások rámutatnak a párhuzamos társadalmak veszélyére. Szerinte az elmúlt napok történései és a szélsőséges struktúrák, amelyek ezeket megalapozták, csak a jéghegy csúcsai. Külön kiemeli továbbá, hogy „a török hátterűek 45 százaléka erősebb kötődést érez Törökországhoz, mint Ausztriához”. Talán a legjobb lett volna nem eljutni idáig. Csak kármentés, ha az ember egy bevándorláspárti erővel ül egy kormány­ban, mint Raab asszony a Zöldekkel. SZŐCS LÁSZLÓ TOLLHEGYEN Pilhál György Fel a fejjel! Felemelt fejjel érdemes politizálni! - javasolja a megfogyatkozott szo­cialista gyülekezetnek az örökké derűs ábrázatú Szekeres Imre. A Hír­­klikk.hu-n közreadott útmutatásának is ez a címe - nem könnyű olvas­mány, ellenben hiánytalanul benne van a demagógia valamennyi ele­me. (A Szekeres-írások - Imre sűrűn publikál - lényege a nosztalgiára spekuláló, kozmetikázott múltra építő agyzsugorítás.) Mostani cikkében a szerző, aki a hajdani Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszter­ként tette nevetségessé a tárcát (erről majd később), arról ír, cimboráival nemrég elmerengett, „mi lesz 2022-ben Magyarországon, és mi lesz a Magyar Szocialista Párttal”. A vicces írás pontokba szedve taglalja, mit kell tennie a pártnak, hogy visszanyerje régi fényét. Ilyen korszakos ötle­teket olvashatunk: „Az MSZP-nek emelt fejjel, minden erővel azon kell lennie, hogy növelje támogatottságát.”Majd némi eszmefuttatás után a megoldás: „Megváltjuk önmagunkat és visszanyerjük szabadságun­kat, mint ahogyan annak idején a jászok és a kunok tették.” (Mondjuk ezt a „visszanyert szabadságot” nem egészen értem, éppen az a problé­ma, hogy a párt jómadarait elfelejtették lesittelni.) A magasröptűnek szánt írás pátosza nem mindenkit érint meg. „Imi, ne emeljétek föl a fejeteket, mert beleveritek a küszöbbel”, piszkálódik egy kommentelő, egy másik a szerző italos munkásságával hozakodik elő: „Szanyi pohárnok mellett lenne a helyed az ISZOM-ban.” No, igen, kísért a múlt. Amikor miniszterként hősünk csak reprezentációs borok­ra hatvanmilliót költött, nyilván rózsaszínűbbnek látta a szocialista jö­vőt. Csak hát jött a záróra...

Next