Magyar Nemzet, 2020. július (83. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-24 / 172. szám
Rekordot ért el Orbán Viktor Munkatársunktól A kormányfő elfogadottsága az elmúlt öt évben egyszer sem volt ilyen magas, jelenleg a lakosság 57 százaléka szeretné őt továbbra is fontos politikai pozícióban látni - derült ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Nemcsak Orbán Viktor, de több kormánytag is profitált politikailag a koronavírus elleni hatékony fellépésből. A kutatás azt is megmutatta: nincs olyan baloldali politikus, akit többen szeretnének vezető szerepbe juttatni, mint ahányan elutasítják őket. Továbbiak a 2. oldalon Újabb baloldali hírhamisítás Munkatársunktól Álinterjút közölt a baloldalhoz köthető Hírklikk, a szöveg olyan benyomást keltett, mintha Orbán Viktor kormányfő nyilatkozott volna a portálnak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felszólította a Hírklikket, hogy azonnal távolítsa el a kamucikket, a tárca vizsgálja a lehetséges jogi lépéseket. Korábban a Hírklikk tette közzé az álmentes, baloldal által terjesztett kamuvideóját, majd itt jelent meg a nő ikertestvérével készített kétes interjú a vírustesztelő csodagépről is. Bővebben a 3. oldalon Nem csitul a konfliktus Buzna Viktor Kína-ellenes nemzetközi összefogást szorgalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki ehhez előbb az Egyesült Királyságban, majd Dániában keresett szövetségeseket. Utóbbi azért fontos, mert az USA Grönlandon fékezné meg az orosz és a kínai befolyás növelését a sarkkörön. A diplomáciai feszültség másik jele, hogy Washington a minap váratlanul úgy döntött: Kína zárja be houstoni konzulátusát. Részletek a 10., vezércikk a 3. oldalon Időjárás Forrás: Koponyeg.hu MA/ 22°C17°C ''"/P SZOMBAT VASÁRNAP HÉTFŐ c~22 15 15-29 '—' 18 -0- 28 ' •' 18 Árfolyamok Forrás: MNB EURÓ : USA-DOLLÁR 346,73 299,212 0 17 2 4 árosi Könyvtár POLGÁRI NAPILAP LXXXIII. évfolyam 172. szám 2020. július 24., péntek Ára: 180 Ft www.magyarnemzet.hu Felmondási hullám vette kezdetét tegnap az Indexnél 2. oldal Megrendezik-e az elhalasztott tokiói olimpiát? 4-5. oldal Kihirdették a ponthatárokat, az ELTE a legnépszerűbb 6. oldal Megtorpedóznák az alkut Az Európai Parlament továbbra is ragaszkodik a jogállamiság kérdéséhez Munkatársainktól Parázs vita zajlott tegnap az Európai Parlamentben (EP) mindössze néhány nappal azután, hogy a tagállamok állam- és kormányfői maratoni csúcsértekezleten döntöttek a 2021-27 közötti költségvetésről, és a 750 milliárd eurós koronavírus utáni mentőalapról. A képviselők egy része ugyanis nagyon nincs kibékülve azzal, hogy a pénzek elosztását a jogállamiságihoz kötő mechanizmus kimaradt a megállapodásból. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja ezért elutasította a tegnap elfogadott parlamenti állásfoglalást, szerintük az EP balliberális többsége újra napirendre akarja vetetni a tagállamok politikai zsarolását lehetővé tévő eljárást. - Az én nemzedékem harminc évvel ezelőtt azért harcolt, hogy a jogállamiság ne csak az Európa nyugati felén élők privilégiuma legyen. Mi ezért megharcoltunk! - mutatott rá felszólalásában Szájer József. Ezzel szemben a hazai ellenzék EP-képviselői a tanácsi alkut bírálók csoportját erősítették. Ez „brüsszeli nyelven” gyakorlatilag azt jelentené, hogy hazánktól uniós forrásokat vonnának el. A megállapodásra mindenesetre az EP-nek is zöld jelzést kell majd adnia, végső döntés ősszel várható. - Az ellenzék azon igyekezett, hogy csökkentsék a Magyarországnak járó uniós források nagyságrendjét - mutatott rá tegnap a vita kapcsán Deutsch Tamás. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője úgy vélte: a baloldali elgondolás az, ha ártani tudnak az országnak, akkor a kormányt teszik felelőssé, amivel gyengíthetik. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor kormányfő tárgyalásai nyomán hazánk az eredeti tervek szerinti 17 milliárd euró helyett végül 21 milliárd euróra (átszámítva több mint 7200 milliárd forintra) számíthat. A megállapodás politikai utózöngéire a pénzpiacokon a jelek szerint már nem figyeltek: a forint egyhavi árfolyamcsúcsot ért el tegnap, s szakmai vélemény szerint igen jót tehet a forint helyzetének, hogy Magyarország számára kedvező eredménnyel zárult az uniós csúcsértekezlet. Részletek a 8. és a 14. oldalon Az uniós vezetők, Ursula von der Leyen és Charles Michel köszöntik egymást. Mi lesz a mentőcsomag sorsa? Fotó: MTI/EPA/Francois Walschaerts Ma is velünk élnek a szövegcsonkítások Munkatársainktól Nincs mit szépíteni azon, hogy a jelöletlen szövegcsonkítást tartalmazó művek a szellemi barbarizmus emlékei, olyan rossz emlékű korok örökségei, mint a kommunizmus és a fasizmus. A Magyar Nemzet szerzője szerint megdöbbentő módon még a kortárs könyvkiadásban is fel-felbukkan ez a szerencsétlen gyakorlat, amelyet a tárgykör kiváló kutatója, Szörényi László delfinológiaként jellemez -visszautalva ezzel a dauphin, vagyis delfin becenévvel emlegetett francia trónörökösökről szóló szövegek szerkesztésének féltő gondosságára. Interjúnkból kiderül, hogy a tudós kutató milyen szövegcsonkításokat tart számon a XX. századi magyar könyvkiadásában, a Magyar Nemzet író-publicistája pedig bemutatja, mely klasszikus szerzőink szövegének újrakiadásában talált jelöletlen szövegcsonkítást. Interjú a 17., publicisztika a 11. oldalon Történelmi is szolgált a Kulcsár Anna Mondjuk ki őszintén, hogy a rendszerváltozás előtti propagandából mártírként megismert Ságvári Endre a vele szemben jogszerűen fellépő hatósági személyekre rántott fegyvert és ölte meg egyiküket. Az eset ráadásul anynyiban túlmutat önmagán, hogy ez a magatartás soha és sehol nem fogadható el, s minden államban súlyos következményekkel jár - erről beszélt lapunknak Kónya István, a Kúria elnök tanulsággal Ságvári-ügy helyettese annak a cukrászdás lövöldözésnek az évfordulója kapcsán, amelyben 1944. július 27-én a csendőrök lelőtték Ságvári Endre kommunista vezetőt. Kristóf Lászlót, a nyomozócsoport egyik tagját 1959-ben halálra ítélték és kivégezték, a Legfelsőbb Bíróság azonban 2006-ban felmentette a vád alól a csendőrt. Kónya István most azt mondta: a bírói hatalmat hajdan viszszaélésszerűen alkalmazták, mégpedig politikai leszámolás céljából. Bővebben a 7. oldalon