Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-01 / 204. szám
2020. szeptember 1., kedd Magyar Nemzet BELFÖLD 5 Az ET vizsgálhatja a részrehajlást Id. Lomnici Zoltán: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának becsülete forog kockán Az Európa Tanács (ET) főtitkárától levélben kéri a gyanús körülmények között megszületett korábbi ítéletek kivizsgálását az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Id. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azért fordult Marija Pejcinovic Burichoz, hogy az Európa Tanács tisztázza azokat a döntéseket, amelyeknél felmerült az összeférhetetlenség gyanúja. Közben kiderült az is, hogy a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt egy olyan tanács vizsgálta és utasította el 2013-ban, amelynek szlovák tagja később legfőbb bíró lett északi szomszédunknál. Borsodi Attila Az Európa Tanács főtitkárához, Marija Pejcinovic Burichoz fordul levélben id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, miután durva öszszeférhetetlenség gyanúja merült fel az Emberi Jogok Európai Bírósága több, korábban ítélkező tanácsával szemben. Egyes bírák ugyanis úgy vettek részt a döntéshozatalban, hogy közben kötődtek az eljárás valamelyik résztvevőjéhez, akik ebből anyagi vagy politikai hasznot húztak. Mint azt megírtuk, a közelmúltban egy megdöbbentő kutatási eredményt tett közzé a Strasbourgban működő Európai Jogi és Igazságügyi Központ. Ez arra világított rá, hogy a szintén strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2009 óta hivatalt betöltött száz bírája közül huszonketten bizonyíthatóan Jij&Yedgut kapcsolatban álal a Soros György amerikai milliárdos alapítványa által támogatott szervezetekkel. Ez a hét, a kutatásban konkrétan megnevezett szervezet az 1980-as évek közepe óta óriási pénzeket kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, amelynek Soros több mint harmincmilliárd dollárt adott az eltelt évtizedek alatt. A huszonkét bíró között ott van a magyar és Sajó András, a Közép-európai Egyetem (jICEU) alapító dékánja is., , A kutatás rávilágított arra is, hogy 2009 óta összesen száznyolcvanöt olyan ügy került a bíróság elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviselője szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák is ítélkeztek, akik valamikor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val. Az amerikai spekulánshoz köthető bírák így érdekeltek lehettek abban, hogy a panaszok eredménysek legyenek, a tagállamok jelentős kártérítést fizessenek, amelyekből a Soros-szervezetek komoly hasznot húztak. Kiderült a kutatásból az is, hogy Sajó, aki 2008 és 2017 között volt az EJEB bírája, számos, a magyar államot sújtó strasbourgi ítéletben volt részes. A bírói tanács tagja volt a Hagyó Miklós és Hunvald György által kezdeményezett eljárásban is, a két szocialista azért perelte be a magyar államot, mert nem találták elég jónak a hazai börtönviszonyokat, a politikusok végül sokmilliós kártérítést kaptak. Sajó András volt az egyik döntnök 2008- ban az elhíresült vöröscsillag-perben is, amelyben kártérítésre kötelezték Magyarországot Vajnai Attila kommunista politikussal szemben. Felmerült az összeférhetetlenség gyanúja annál a magyar szempontból hátrányos ítéletnél is, amelyet a strasbourgi bíróság a szlovák állampolgársági törvény kapcsán hozott. Emlékezetes, a szlovák törvényhozás tíz évvel ezelőtt fogadta el azt a törvényt, amelynek alapján automatikusan elveszti szlovák állampolgárságát az a személy, aki másik állampolgárságot vesz fel. A törvény jogorvoslati lehetőséget nem biztosított az érintetteknek. Az ügyben - többek között - az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indítottak pert, de a strasbourgi testület 2013. június 4-én a beadványt elutasította, leginkább a bíróság hiányzó joghatóságára hivatkozva. Mára kiderült, az ügyben olyan bírói tanács határozott, amelynek szlovák és román tagja is volt, míg magyar származású nem. A tanács szlovák tagja Jan Sikuta volt, aki később a Szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. Talán nem véletlenül - fogalmazott lapunknak id. Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint nem úszható meg a vizsgálat. - Ha ezeket a bizonyítékokkal alátámasztott, gyanús eseteket nem tisztázzák, az roppant káros lenne. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának becsülete forog kockán - hangsúlyozta id. Lomnici Zoltán. Marija Pejcinovic Burichoz fordul id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement A zsidók biztonságban élnek Magyarországon Alaptalanok azok a külföldi vádak, amelyek szerint Magyarországon „zsidóellenes légkör van”. Maguk a magyarországi zsidók sem mondják ezt, szerintük is biztonságos az élet ma Magyarországon a közösség tagjai számára - jelentette ki a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Munkatársunktól - A magyar pártok között nagy általánosságban konszenzus van a holokauszt és az antiszemitizmus megítélését illetően, a zsidó közösség biztonságban élhet Magyarországon - mondta Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Dokumentációs Központban megrendezett konferencián. A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI tudósítása szerint kijelentette: alaptalanok azok a külföldi vádak, amelyek szerint Magyarországon „zsidóellenes légkör van”, maguk a magyarországi zsidók sem mondják ezt, szerintük is biztonságos az élet ma Magyarországon a közösség tagjai számára. Felidézte, hogy legutóbb Michael Roth német politikus vádolta antiszemitizmussal a magyar kormányt, holott 2019-ben Németországban 1824 antiszemita cselekményt követtek el, nálunk pedig 35 ilyen atrocitás történt. Megjegyezte: ez is 35-tel több az elfogadhatónál, de „furcsa és visszatetsző” a kritika, amely - meglátása szerint - a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás része. Szalay-Bobrovniczky Vince kitért arra, hogy az antiszemitizmus sokkal inkább Nyugat-Európában gond, ahol egyes társadalmakban olyan komplex demográfiai folyamatok indultak el, amelyek jelentős mértékben leszűkítették a zsidóság mozgásterét. Példaként említette, hogy Franciaországot ezrével hagyják el zsidó állampolgárai. „Ennek hátterében az is áll, hogy a nyugat-európai kormányok nem voltak képesek az alapvetően muszlim hátterű migráció folyamatát feltartóztatni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy az atrocitások olyan helyeken történnek, ahol feltűnően megnőtt a muszlim lakosság. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy miközben Magyarországon konszenzus van az antiszemitizmus megítélését illetően, olykor történnek sajátos események. Ilyen, hogy az ellenzéki pártok beálltak az időközi parlamenti választáson induló jobbikos Bíró László mögé, aki antiszemita kijelentéseivel durván megalázta a zsidóságot. A magyar közéletnek értékelni kell, hogy a baloldal hogyan viszonyul az antiszemitizmushoz - mondta. Szalay-Bobrovniczky Vince beszélt arról is: a rendszerváltás után a kormányok igyekeztek kárpótolni a zsidóságot. Az 1997-ben megalakult Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványon (Mazsök) keresztül az állam több körben jelentős összegekkel támogatta a zsidó közösséget. Az utolsó nagyobb összegű kifizetés 2017-ben volt, ekkor a felek szerződésbe foglalták, hogy a magyar kormány kártalanította a zsidóságot egy jelentősebb összeggel, ettől függetlenül a kabinet két lépésben további egymilliárd forintot ad a zsidó temetők felújítására. Roth hallgat Bíró Lászlóról A baloldal továbbra is támogatja az antiszemita jelöltet Míg Magyarországot és kormányát leantiszemitázta a szociáldemokrata Michael Roth, addig a magyar baloldalnak egy antiszemita képviselőjelölt mögötti összezárását nem kívánta kommentálni a német külügyi államtitkár. Eközben újabb baloldali értelmiségi bírálta azt, hogy az október 11-i időközi országgyűlési képviselő választáson a jobbikos Bíró László mögé sorakozott fel a szivárványkoalíció. Baranyai Gábor Nem kívánta az antiszemita kijelentéseket tevő Bíró László baloldali jelölését kommentálni a német külügyi államtitkár, a szociáldemokrata Michael Roth. A Magyar Nemzet a német külügyminisztériumnak küldött e-mailben kérdezte véleményéről az államtitkárt, aki nemrég antiszemita vádakkal illette hazánkat. Michael Rothtól azt szerettük volna megtudni, elítéli-e a pártjával, a német SPD-vel egy európai frakcióban lévő MSZP-t és DK-t, amiért azok a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében október 11-én tartandó időközi választáson egy nyíltan zsidógyűlölő jelöltet támogatnak. A német külügyi államtitkár nemrég a t-online.de hírportálnak adott interjúban ugyanis azt mondta az Európai Parlament által Magyarország ellen két évvel ezelőtt megindított eljárásról: „Az egyik, amiért megindult a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az az elvaduló antiszemitizmus.” Kijelentése miatt a magyar külügyminisztériumba kérették a budapesti német nagykövetet, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig úgy reagált: „A zsidó honfitársainknak nem kell félniük, kulturális fesztiváljaikon nincs szükség állig felfegyverzett katonákra, a zsinagógákat és a temetőket állami finanszírozással építettük újjá és büszke házigazdái voltunk tavaly az Európai Maccabi Játékoknak.” Közben az ellenzéki pártok feletti konszenzus van kialakulóban a baloldali értelmiség körében arról, hogy elfogadhatatlan a jobbikos Bíró László indítása. Legutóbb Révész Sándor, a HVG publicistája írta le a Hitlerrel Európáért című véleménycikkében, miért is vállalhatatlan a cigányozó és zsidózó jelölt, akinek a szavazócéduláján a Jobbik logója nem is szerepelhet egy adminisztratív hiba miatt, és aki így a baloldali szivárványkoalíció többi baloldali pártjának színeiben indul majd. Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta, Bíró László, a baloldali pártok országgyűlési képviselőjelöltje a szerencsi és környékbeli szállodákban lakó izraeli, oroszországi, lengyelországi zsidó turistákról a következőket írta a Facebook-oldalára: „A kutyám majd megveszik, amikor a »tetűcsúzdások« elmennek a ház előtt.” A jobbikos politikus azt is leírta: „kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufeminizált kozmopolita rablás kifizetését”, illetve „a Szent Koronára letett eskü meg smafu. Mifelénk két új alapszervezet is alakult, engem ez jobban érdekel, mint Judapest.” A német szociáldemokrata politikus most nem kommentált Fotó: Reuters