Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-01 / 204. szám

2020. szeptember 1., kedd Magyar Nemzet BELFÖLD 5 Az ET vizsgálhatja a részrehajlást Id. Lomnici Zoltán: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának becsülete forog kockán Az Európa Tanács (ET) főtitká­rától levélben kéri a gyanús kö­rülmények között megszületett korábbi ítéletek kivizsgálását az Emberi Méltóság Tanácsának el­nöke. Id. Lomnici Zoltán, a Leg­felsőbb Bíróság volt elnöke azért fordult Marija Pejcinovic Buric­hoz, hogy az Európa Tanács tisz­tázza azokat a döntéseket, ame­lyeknél felmerült az összeférhetet­lenség gyanúja. Közben kiderült az is, hogy a szlovák állampolgár­­sági törvénnyel kapcsolatos bead­ványt egy olyan tanács vizsgálta és utasította el 2013-ban, amely­nek szlovák tagja később legfőbb bíró lett északi szomszédunknál. Borsodi Attila Az Európa Tanács főtitkárához, Mari­ja Pejcinovic Burichoz fordul levélben id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltó­ság Tanácsa elnöke, miután durva ösz­­szeférhetetlenség gyanúja merült fel az Emberi Jogok Európai Bírósága több, korábban ítélkező tanácsával szemben. Egyes bírák ugyanis úgy vettek részt a döntéshozatalban, hogy közben kö­tődtek az eljárás valamelyik résztve­vőjéhez, akik ebből anyagi vagy poli­tikai hasznot húztak. Mint azt megírtuk, a közelmúltban egy megdöbbentő kutatási eredményt tett közzé a Strasbourgban működő Európai Jogi és Igazságügyi Központ. Ez arra világított rá, hogy a szintén stras­­bourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2009 óta hivatalt betöltött száz bírája közül h­uszonketten bizonyítha­­tóan Jij&Yed­gut kapcsolatban álal a So­ros György amerikai milliárdos alapít­ványa által támogatott szervezetekkel. Ez a hét, a kutatásban konkrétan meg­nevezett szervezet az 1980-as évek kö­zepe óta óriási pénzeket kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, amelynek Soros több mint harmincmilliárd dol­lárt adott az eltelt évtizedek alatt. A hu­szonkét bíró között ott van a magyar és Sajó András, a Közép-európai Egyetem (­jICEU) alapító dékánja is., , A kutatás rávilágított arra is, hogy 2009 óta összesen száznyolcvanöt olyan ügy került a bíróság elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviselője szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák is ítélkeztek, akik valami­kor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val. Az amerikai spe­kulánshoz köthető bírák így érdekel­tek lehettek abban, hogy a panaszok eredménysek legyenek, a tagállamok jelentős kártérítést fizessenek, ame­lyekből a Soros-szervezetek komoly hasznot húztak. Kiderült a kutatásból az is, hogy Sajó, aki 2008 és 2017 között volt az EJEB bírája, számos, a magyar államot súj­tó strasbourgi ítéletben volt részes. A bírói tanács tagja volt a Hagyó Mik­lós és Hunvald György által kezdemé­nyezett eljárásban is, a két szocialis­ta azért perelte be a magyar államot, mert nem találták elég jónak a hazai börtönviszonyokat, a politikusok vé­gül sokmilliós kártérítést kaptak. Sajó András volt az egyik döntnök 2008- ban az elhíresült vöröscsillag-perben is, amelyben kártérítésre kötelezték Magyarországot Vajnai Attila kom­munista politikussal szemben. Felmerült az összeférhetetlenség gyanúja annál a magyar szempont­ból hátrányos ítéletnél is, amelyet a strasbourgi bíróság a szlovák állampol­gársági törvény kapcsán hozott. Em­lékezetes, a szlovák törvényhozás tíz évvel ezelőtt fogadta el azt a törvényt, amelynek alapján automatikusan el­veszti szlovák állampolgárságát az a személy, aki másik állampolgárságot vesz fel. A törvény jogorvoslati lehe­tőséget nem biztosított az érintettek­nek. Az ügyben - többek között - az Emberi Jogok Európai Bíróságán is in­dítottak pert, de a strasbourgi testü­let 2013. június 4-én a beadványt el­utasította, leginkább a bíróság hiány­zó joghatóságára hivatkozva. Mára ki­derült, az ügyben olyan bírói tanács határozott, amelynek szlovák és ro­mán tagja is volt, míg magyar szár­mazású nem.­­ A tanács szlovák tag­ja Jan Sikuta volt, aki később a Szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. Talán nem véletlenül - fogalmazott lapunk­nak id. Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint nem úszható meg a vizsgálat. - Ha ezeket a bizonyítékokkal alátá­masztott, gyanús eseteket nem tisztáz­zák, az roppant káros lenne. Az Embe­ri Jogok Európai Bíróságának becsü­lete forog kockán - hangsúlyozta id. Lomnici Zoltán. Marija Pejcinovic Burichoz fordul id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement A zsidók biztonságban élnek Magyarországon Alaptalanok azok a külföldi vá­dak, amelyek szerint Magyaror­szágon „zsidóellenes légkör van”. Maguk a magyarországi zsidók sem mondják ezt, szerintük is biz­tonságos az élet ma Magyaror­szágon a közösség tagjai számá­ra - jelentette ki a Miniszterel­nökség civil és társadalmi kap­csolatokért felelős helyettes ál­lamtitkára. Munkatársunktól - A magyar pártok között nagy álta­lánosságban konszenzus van a holo­kauszt és az antiszemitizmus megíté­lését illetően, a zsidó közösség bizton­ságban élhet Magyarországon - mond­ta Szalay-Bobrovniczky Vince a Ho­lokauszt Dokumentációs Központban megrendezett konferencián. A Minisz­terelnökség civil és társadalmi kap­csolatokért felelős helyettes államtit­kára az MTI tudósítása szerint kije­lentette: alaptalanok azok a külföldi vádak, amelyek szerint Magyarorszá­gon „zsidóellenes légkör van”, maguk a magyarországi zsidók sem mond­ják ezt, szerintük is biztonságos az élet ma Magyarországon a közösség tagjai számára. Felidézte, hogy leg­utóbb Michael Roth német politikus vádolta antiszemitizmussal a magyar kormányt, holott 2019-ben Német­országban 1824 antiszemita cselek­ményt követtek el, nálunk pedig 35 ilyen atrocitás történt. Megjegyezte: ez is 35-tel több az elfogadhatónál, de „furcsa és visszatetsző” a kritika, amely - meglátása szerint - a ma­gyar kormánnyal szembeni nyomás­­gyakorlás része. Szalay-Bobrovniczky Vince kitért arra, hogy az antiszemitizmus sokkal inkább Nyugat-Európában gond, ahol egyes társadalmakban olyan komplex demográfiai folyamatok indultak el, amelyek jelentős mértékben leszűkí­tették a zsidóság mozgásterét. Példa­ként említette, hogy Franciaországot ezrével hagyják el zsidó állampolgá­rai. „Ennek hátterében az is áll, hogy a nyugat-európai kormányok nem voltak képesek az alapvetően muszlim hátte­rű migráció folyamatát feltartóztatni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy az atro­citások olyan helyeken történnek, ahol feltűnően megnőtt a muszlim lakos­ság. A helyettes államtitkár szólt ar­ról is, hogy miközben Magyarorszá­gon konszenzus van az antiszemitiz­mus megítélését illetően, olykor történ­nek sajátos események.­­ Ilyen, hogy az ellenzéki pártok beálltak az időközi parlamenti választáson induló jobbi­kos Bíró László mögé, aki antiszemita kijelentéseivel durván megalázta a zsi­dóságot. A magyar közéletnek értékel­ni kell, hogy a baloldal hogyan viszo­nyul az antiszemitizmushoz - mondta. Szalay-Bobrovniczky Vince beszélt arról is: a rendszerváltás után a kor­mányok igyekeztek kárpótolni a zsi­dóságot. Az 1997-ben megalakult Ma­gyarországi Zsidó Örökség Közalapít­ványon (Mazsök) keresztül az állam több körben jelentős összegekkel tá­mogatta a zsidó közösséget. Az utol­só nagyobb összegű kifizetés 2017-ben volt, ekkor a felek szerződésbe foglal­ták, hogy a magyar kormány kártala­nította a zsidóságot egy jelentősebb összeggel, ettől függetlenül a kabinet két lépésben további egymilliárd fo­rintot ad a zsidó temetők felújítására. Roth hallgat Bíró Lászlóról A baloldal továbbra is támogatja az antiszemita jelöltet Míg Magyarországot és kormányát leantiszemitázta a szociáldemok­rata Michael Roth, addig a magyar baloldalnak egy antiszemita kép­viselőjelölt mögötti összezárását nem kívánta kommentálni a né­met külügyi államtitkár. Eközben újabb baloldali értelmiségi bírálta azt, hogy az október 11-i időközi országgyűlési képviselő választá­son a jobbikos Bíró László mögé sorakozott fel a szivárványkoalíció. Baranyai Gábor Nem kívánta az antiszemita kijelenté­seket tevő Bíró László baloldali jelölé­sét kommentálni a német külügyi ál­lamtitkár, a szociáldemokrata Michael Roth. A Magyar Nemzet a német kül­ügyminisztériumnak küldött e-mail­­ben kérdezte véleményéről az államtit­kárt, aki nemrég antiszemita vádakkal illette hazánkat. Michael Rothtól azt szerettük volna megtudni, elítéli-e a pártjával, a német SPD-vel egy euró­pai frakcióban lévő MSZP-t és DK-t, amiért azok a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyé­ni választókerületében október 11-én tartandó időközi választáson egy nyíl­tan zsidógyűlölő jelöltet támogatnak. A német külügyi államtitkár nem­rég a t-online.de hírportálnak adott in­terjúban ugyanis azt mondta az Euró­pai Parlament által Magyarország el­len két évvel ezelőtt megindított eljá­rásról: „Az egyik, amiért megindult a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyaror­szággal szemben, az az elvaduló anti­szemitizmus.” Kijelentése miatt a ma­gyar külügyminisztériumba kérették a budapesti német nagykövetet, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz­ter pedig úgy reagált: „A zsidó honfi­társainknak nem kell félniük, kultu­rális fesztiváljaikon nincs szükség ál­­lig felfegyverzett katonákra, a zsinagó­gákat és a temetőket állami finanszí­rozással építettük újjá és büszke házi­gazdái voltunk tavaly az Európai Mac­­cabi Játékoknak.” Közben az ellenzéki pártok feletti konszenzus van kialakulóban a balol­dali értelmiség körében arról, hogy el­fogadhatatlan a jobbikos Bíró László in­dítása. Legutóbb Révész Sándor, a HVG publicistája írta le a Hitlerrel Európáért című véleménycikkében, miért is vál­­lalhatatlan a cigányozó és zsidózó je­lölt, akinek a szavazócéduláján a Job­bik logója nem is szerepelhet egy admi­nisztratív hiba miatt, és aki így a bal­oldali szivárványkoalíció többi balol­dali pártjának színeiben indul majd. Mint azt a Magyar Nemzet koráb­ban megírta, Bíró László, a baloldali pártok országgyűlési képviselőjelöltje a szerencsi és környékbeli szállodákban lakó izraeli, oroszországi, lengyelorszá­gi zsidó turistákról a következőket írta a Facebook-oldalára: „A kutyám majd megveszik, amikor a »tetűcsúzdások« elmennek a ház előtt.” A jobbikos poli­tikus azt is leírta: „kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, meg­szüntették a háborús jóvátételként eu­­feminizált kozmopolita rablás kifize­tését”, illetve „a Szent Koronára letett eskü meg smafu. Mifelénk két új alap­szervezet is alakult, engem ez jobban érdekel, mint­ Judapest.” A német szociáldemokrata politikus most nem kommentált Fotó: Reuters

Next