Magyar Nemzet, 2020. október (83. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-01 / 230. szám
2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. október 1., csütörtök Jelentős béremelés az orvosoknak Jövőre nyolcvan, 2023-ra összesen százhúsz százalékkal nőhetnek a doktori fizetések A Magyar Nemzet információi szerint jelentős mértékű, százhúsz százalékos orvosbéremelésről dönthet a kormány. A kabinet ezzel párhuzamosan, a hálapénz tiltására vonatkozóan a büntető törvénykönyv módosítására is javaslatot tehet. Veres László István Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök személyesen kérte a tegnapi kormányülés elején, hogy vegyék napirendre a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) az orvosok bérének nyolcvanszázalékos emelésére, valamint a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítására vonatkozó javaslatait. Utóbbira azért van szükség, mert a kamara a hálapénz elfogadását és egy bizonyos öszszeg felett a hálapénz fizetését is büntetőjogilag szankcionálná. A MOK álláspontja szerint a paraszolvencia tiltása a magyar orvostársadalom 94 százalékát nem érintené hátrányosan, mivel ők vagy egyáltalán nem kapnak hálapénzt, vagy nem akkora összegben, amit ne kompenzálna a bérrendezés. A kormány mai ülésén tehát a kamara Btk.-módosító szándékáról is tárgyaltak. Az orvosbérek esetében azonban információink szerint a MOK javaslatát meghaladó mértékű, 120 százalékos emeléséről születhet majd döntés. Ennek ütemezése három lépésben történne: 2021. január 1-jétől nyolcvan, a következő két évben pedig újabb húszhúsz százalékkal nőnének a bérek. A várható döntéssel kapcsolatban lapunk megkereste a Magyar Orvosi Kamarát, amely kérdéseinkre részben válaszolt. Azt írták, hogy üdvözlik a kormányzat orvosi bérek és a hálapénz büntetőjogi rendezése iránti elkötelezettségét, ugyanakkor a hírt kizárólag a pontos részletek ismeretében tudják érdemben kommentálni. Hozzátették, a betegbiztonságot garantáló egészségügy megteremtésének első lépése, hogy a szerény orvosi órabérek helyét - az általuk szakmai alapon elkészített bértábla alapján - kiszámítható és tisztességes bérezés vegye át. Úgy vélik, a hálapénz kivezetése is kizárólag ezt követően lehetséges. Már több mint ötszáz magyar orvos mondott nemet a kötelező munkaóráikon felüli, szabadidejük és családjukkal töltött idejük terhére végzett többletmunkára, és helyezte ügyvédi letétbe az önként vállalt többletmunka felmondását. A MOK elnöksége bízik abban, hogy az orvostársadalom számára elfogadható megállapodás születik az egészségügyi bérrendezésről, és így a felmondások élesítése elkerülhetővé válik - áll a kamara lapunknak küldött válaszában. - Számomra az a hír, hogy a kormány jelentős mértékű orvosi béremelésre szánta el magát, a felejthetetlen öröm kategóriája, hiszen a mi szakszervezetünk már 2004-ben több hónapos, törvényes sztrájksorozattal támasztotta alá a bérfelzárkóztatási követeléseit - közölte lapunkkal Cser Ágnes. Az MSZ EDDSZ vezetője hozzátette, az Európai Unióhoz csatlakozás évében azt tűzték ki célul, hogy öt év alatt elérjük az egészségügyi dolgozók európai uniós átlagbérének 75 százalékát. - Erre azért lett volna szükség, hogy ne veszítsük el a magyar adófizetők pénzéből képzett orvosainkat, szakápolóinkat, akiket Nyugat-Európában is örömmel alkalmaztak. Sajnos az akkori szocialista-liberális kormányok 2010-ig nem voltak hajlandók érdemben tárgyalni erről, ezért egyre szélesebbre nyílt a bérolló, és megindult a szakemberek elvándorlása - emlékeztetett. A szakszervezeti vezető beszámolt róla, hogy később, az Orbán-kormánnyal megkezdett tárgyalások eredményeként 2016-ban aláírhatták a többéves bérfelzárkóztatásról szóló megállapodást, a Magyar Orvosi Kamara előző vezetésével pedig kidolgozták az orvosi bértáblázatot, ami a gazdasági, műszaki háttérszolgáltatást nyújtók közalkalmazotti bérét is rendezte volna. A most a kormány előtt lévő bértábla tehát nem a kamara új vezetésének a bértáblája, ők csupán változtattak az általunk kidolgozott koncepción - hangsúlyozta Cser Ágnes. Úgy véli, az mindenképpen üdvözlendő, hogy a miniszterelnök elkötelezett abban, hogy olyan mértékű legyen az orvosbérek emelése, hogy a doktoroknak ne kelljen agyonhajszolniuk magukat, és hogy egy munkahelyen is megkereshessenek annyi pénzt, amiből kényelmesen meg tudnak élni, és ehhez ne kelljen hálapénzt elfogadniuk. Fokozatos tisztulás várható Ifj. Lomnici: A hálapénz posztkommunista maradvány Haraszti Gyula A hálapénz felszámolására irányuló kezdeményezés több évtizedes célkitűzése a hazai egészségügyi politikának, egyfajta posztkommunista maradvány eltüntetésére irányuló szándék - nyilatkozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég jogi szakértője szerint a jelenség visszaszorítása érdekében természetesen hatékony eszköznek bizonyulhat a szigorúbb büntetőjogi szabályozás, ám egyes politikai nézetek szerint szükségszerű lehet a tiltást úgy megvalósítani, hogy ezzel együtt arányos béremelést adnak az orvosoknak. Tudományos publikációkban azonban ennek az ellenkezőjét is olvashatjuk - mutatott rá a szakember. Ifj. Lomnici Zoltán fontosnak tartja azonban hangsúlyozni, hogy a köznyelvi értelemben vett hálapénz bizonyos formái jelenleg is a büntetőjogi szabályozás tárgyát képezik, a tervezett szigorítás feltételezhető célja a jelenség teljes felszámolása annak érdekében, hogy az orvos-beteg viszonyok átláthatóbbá váljanak. A büntetőjog egyik alapelve az ultima ratio elve, ami azt jelenti, hogy büntetőjogi eszközök akkor vehetők igénybe, ha más, enyhébb eszközök nem állnak rendelkezésre vagy eredménytelenek. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy az eddig alkalmazott szabályok nem segítették elő a jelenség mérséklődését, illetve eltűnését. A Magyar Orvosi Kamara orvosetikai kódexe értelmében: „A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértő és egyben kirívóan súlyos etikai vétség.” A Btk. jelenleg hatályos szabályozása szerint vesztegetés elfogadása bűncselekmény valósul meg, ha az orvos az előnyt maga kéri vagy az előnyért a kötelességét megszegi. Ezzel szemben ha az orvos az ellátást követően a neki felajánlott előnyt (a munkáltató előzetes hozzájárulásával) elfogadja, a vesztegetés nem valósul meg. Tehát míg a jelenleg hatályos szabályozás pusztán az ellátást megelőzően nyújtott, az orvos által kért, illetve az ellátás minőségét befolyásoló juttatásokat tiltja, addig opcionális lehetőség, hogy a leendő szabályozás a hálapénz eddig megengedett formáját (utólagos, kérés nélküli juttatás) is szankcionálná. Az alkotmányjogász szerint a lépés hatásait jelen pillanatban rendkívül nehéz megjósolni, hiszen komoly szerepe lesz a felek (orvos és beteg) önkéntes jogkövetésének. Az viszont általánosságban elmondható, hogy egy-egy jogszabályi rendelkezés megváltozásakor a jogalanyoknak időre van szükségük, hogy igazodjanak a megváltozott jogi környezethez, vagyis a tervezett módosítás bevezetését követően inkább fokozatos „tisztulással” érdemes kalkulálni - fejtette ki a Századvég jogi szakértője. A Századvég szakértője szerint átláthatóbb viszonyok jöhetnek Fotó: Katona Vanda Ismét álhírrel riogatott az ellenzéki média Csókás Adrienn Nem igaz az a sajtóban elterjedt hír, hogy nem lehet fűteni a mobil járványkórházat. A teljes épületben normál hűtő- és fűtőrendszer, továbbá az ország legkorszerűbb légtechnikai rendszere működik - közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mint írták, a mobil járványkórház „téliesítése” nem azt jelenti, hogy a betegek komfortja ne volna tökéletes. Ismert, a tavasszal épített mobil kórházat még nem nyitották meg. Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére jelezte, hogy jelenleg zajlik a téliesítés. A 150 férőhelyes intézményt hamarosan bevonják az ellátásba. A konténerek külső felületén olyan technikai, épületgépészeti eszközöket helyeztek el, amelyeknek az időjárás állóságát és állagmegóvását kell biztosítani a téliesítéssel - ismertette a munkálatokat az Emmi, hozzátéve: az előkészületek megkezdődtek, a kórház és a kivitelező műszaki szakemberei egyeztettek, a kivitelezés folyamata nem zavarja a betegellátást. Beszámoltak arról is, hogy jelenleg 47 beteget kezelnek a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Járványkórházában (ez nem azonos a kórház főépületével). A mobil járványkórház megnyitásához szükséges személyi állomány rendelkezésre áll, a betegszám emelkedésével természetesen vezénylési terv alapján további orvosok, szakdolgozók, ápolók, betegszállítók bevonása szükséges - húzták alá. Lehet fűteni a kiskunhalasi mobil járványkórházbanFotó: Havran Zoltán