Magyar Nemzet, 2020. október (83. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-01 / 230. szám

2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. október 1., csütörtök Jelentős béremelés az orvosoknak Jövőre nyolcvan, 2023-ra összesen százhúsz százalékkal nőhetnek a doktori fizetések A Magyar Nemzet információi szerint jelentős mértékű, száz­húsz százalékos orvosbéremelés­­ről dönthet a kormány. A kabinet ezzel párhuzamosan, a hálapénz tiltására vonatkozóan a büntető törvénykönyv módosítására is ja­vaslatot tehet. Veres László István Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor mi­niszterelnök személyesen kérte a teg­napi kormányülés elején, hogy vegyék napirendre a Magyar Orvosi Kamará­nak (MOK) az orvosok bérének nyolc­vanszázalékos emelésére, valamint a büntető törvénykönyv (Btk.) módosí­tására vonatkozó javaslatait. Utóbbira azért van szükség, mert a kamara a há­lapénz elfogadását és egy bizonyos ösz­­szeg felett a hálapénz fizetését is bün­tetőjogilag szankcionálná. A MOK ál­láspontja szerint a paraszolvencia til­tása a magyar orvostársadalom 94 szá­zalékát nem érintené hátrányosan, mi­vel ők vagy egyáltalán nem kapnak há­lapénzt, vagy nem akkora összegben, amit ne kompenzálna a bérrendezés. A kormány mai ülésén tehát a kamara Btk.-módosító szándékáról is tárgyal­tak. Az orvosbérek esetében azonban információink szerint a MOK javasla­tát meghaladó mértékű, 120 százalé­kos emeléséről születhet majd döntés. Ennek ütemezése három lépésben tör­ténne: 2021. január 1-jétől nyolcvan, a következő két évben pedig újabb húsz­húsz százalékkal nőnének a bérek. A várható döntéssel kapcsolatban lapunk megkereste a Magyar Orvo­si Kamarát, amely kérdéseinkre rész­ben válaszolt. Azt írták, hogy üdvözlik a kormányzat orvosi bérek és a hála­pénz büntetőjogi rendezése iránti el­kötelezettségét, ugyanakkor a hírt ki­zárólag a pontos részletek ismeretében tudják érdemben kommentálni. Hoz­zátették, a betegbiztonságot garantá­ló egészségügy megteremtésének első lépése, hogy a szerény orvosi órabé­rek helyét - az általuk szakmai ala­pon elkészített bértábla alapján - ki­számítható és tisztességes bérezés ve­gye át. Úgy vélik, a hálapénz kivezeté­se is kizárólag ezt követően lehetséges.­­ Már több mint ötszáz magyar orvos mondott nemet a kötelező munkaórái­kon felüli, szabadidejük és családjuk­kal töltött idejük terhére végzett több­letmunkára, és helyezte ügyvédi letét­be az önként vállalt többletmunka­ fel­mondását. A MOK elnöksége bízik ab­ban, hogy az orvostársadalom számá­ra elfogadható megállapodás születik az egészségügyi bérrendezésről, és így a felmondások élesítése elkerülhetővé válik - áll a kamara lapunknak kül­dött válaszában. - Számomra az a hír, hogy a kor­mány jelentős mértékű orvosi béreme­lésre szánta el magát, a felejthetetlen öröm kategóriája, hiszen a mi szak­szervezetünk már 2004-ben több hó­napos, törvényes sztrájksorozattal tá­masztotta alá a bérfelzárkóztatási kö­veteléseit - közölte lapunkkal Cser Ág­nes. Az MSZ EDDSZ vezetője hozzá­tette, az Európai Unióhoz csatlakozás évében azt tűzték ki célul, hogy öt év alatt elérjük az egészségügyi dolgozók európai uniós átlagbérének 75 száza­lékát. - Erre azért lett volna szükség, hogy ne veszítsük el a magyar adófi­zetők pénzéből képzett orvosainkat, szakápolóinkat, akiket Nyugat-Euró­­pában is örömmel alkalmaztak. Saj­nos az akkori szocialista-liberális kor­mányok 2010-ig nem voltak hajlandók érdemben tárgyalni erről, ezért egy­re szélesebbre nyílt a bérolló, és meg­indult a szakemberek elvándorlása - emlékeztetett. A szakszervezeti veze­tő beszámolt róla, hogy később, az Or­­bán-kormánnyal megkezdett tárgya­lások eredményeként 2016-ban aláír­hatták a többéves bérfelzárkóztatás­ról szóló megállapodást, a Magyar Or­vosi Kamara előző vezetésével pedig kidolgozták az orvosi bértáblázatot, ami a gazdasági, műszaki háttérszol­gáltatást nyújtók közalkalmazotti bé­rét is rendezte volna.­­ A most a kor­mány előtt lévő bértábla tehát nem a kamara új vezetésének a bértáblája, ők csupán változtattak az általunk ki­dolgozott koncepción - hangsúlyoz­ta Cser Ágnes. Úgy véli, az minden­képpen üdvözlendő, hogy a miniszter­­elnök elkötelezett abban, hogy olyan mértékű legyen az orvosbérek eme­lése, hogy a doktoroknak ne kelljen agyonhajszolniuk magukat, és hogy egy munkahelyen is megkereshesse­nek annyi pénzt, amiből kényelmesen meg tudnak élni, és ehhez ne kelljen hálapénzt elfogadniuk. ­ Fokozatos tisztulás várható Ifj. Lomnici: A hálapénz posztkommunista maradvány Haraszti Gyula A hálapénz felszámolására irányuló kezdeményezés több évtizedes célki­tűzése a hazai egészségügyi politiká­nak, egyfajta posztkommunista ma­radvány eltüntetésére irányuló szán­dék - nyilatkozta lapunknak ifj. Lom­nici Zoltán alkotmányjogász. A Szá­zadvég jogi szakértője szerint a jelen­ség visszaszorítása érdekében termé­szetesen hatékony eszköznek bizonyul­hat a szigorúbb büntetőjogi szabályo­zás, ám egyes politikai nézetek sze­rint szükségszerű lehet a tiltást úgy megvalósítani, hogy ezzel együtt ará­nyos béremelést adnak az orvosoknak. Tudományos publikációkban azonban ennek az ellenkezőjét is olvashatjuk - mutatott rá a szakember. Ifj. Lom­nici Zoltán fontosnak tartja azonban hangsúlyozni, hogy a köznyelvi érte­lemben vett hálapénz bizonyos for­mái jelenleg is a büntetőjogi szabá­lyozás tárgyát képezik, a tervezett szi­gorítás feltételezhető célja a jelenség teljes felszámolása annak érdekében, hogy az orvos-beteg viszonyok átlát­hatóbbá váljanak. A büntetőjog egyik alapelve az ul­tima ratio elve, ami azt jelenti, hogy büntetőjogi eszközök akkor vehetők igénybe, ha más, enyhébb eszközök nem állnak rendelkezésre vagy ered­ménytelenek. Az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai pedig azt mutatják, hogy az eddig alkalmazott szabályok nem segítették elő a jelenség mérséklődé­sét, illetve eltűnését. A Magyar Orvosi Kamara orvosetikai kódexe értelmé­ben: „A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az or­vosnak ad, amennyiben az még közvet­ve sem befolyásolja az ellátás minősé­gét. A hálapénztől élesen el kell külö­níteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértő és egyben kirívóan súlyos etikai vét­ség.” A Btk. jelenleg hatályos szabá­lyozása szerint vesztegetés elfogadá­sa bűncselekmény valósul meg, ha az orvos az előnyt maga kéri vagy az elő­nyért a kötelességét megszegi. Ezzel szemben ha az orvos az ellátást köve­tően a neki felajánlott előnyt (a mun­káltató előzetes hozzájárulásával) elfo­gadja, a vesztegetés nem valósul meg. Tehát míg a jelenleg hatályos sza­bályozás pusztán az ellátást megelő­zően nyújtott, az orvos által kért, il­letve az ellátás minőségét befolyáso­ló juttatásokat tiltja, addig opcionális lehetőség, hogy a leendő szabályozás a hálapénz eddig megengedett formá­ját (utólagos, kérés nélküli juttatás) is szankcionálná. Az alkotmányjogász szerint a lépés hatásait jelen pillanatban rendkívül ne­héz megjósolni, hiszen komoly szere­pe lesz a felek (orvos és beteg) önkén­tes jogkövetésének. Az viszont általá­nosságban elmondható, hogy egy-egy jogszabályi rendelkezés megváltozá­sakor a jogalanyoknak időre van szük­ségük, hogy igazodjanak a megválto­zott jogi környezethez, vagyis a terve­zett módosítás bevezetését követően inkább fokozatos „tisztulással” érde­mes kalkulálni - fejtette ki a Század­vég jogi szakértője. A Századvég szakértője szerint átláthatóbb viszonyok jöhetnek Fotó: Katona Vanda Ismét álhírrel riogatott az ellenzéki média Csókás Adrienn Nem igaz az a sajtóban elterjedt hír, hogy nem lehet fűteni a mobil járvány­kórházat. A teljes épületben normál hűtő- és fűtőrendszer, továbbá az ország legkorszerűbb légtechnikai rendszere működik - közölte lapunkkal az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mint írták, a mobil járványkórház „té­­liesítése” nem azt jelenti, hogy a bete­gek komfortja ne volna tökéletes. Ismert, a tavasszal épített mobil kór­házat még nem nyitották meg. Pintér Sándor belügyminiszter az Ország­­gyűlés honvédelmi és rendészeti bi­zottságának keddi ülésén az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére jelezte, hogy jelenleg zajlik a téliesítés. A 150 férőhelyes intézményt hamarosan be­vonják az ellátásba.­­ A konténerek külső felületén olyan technikai, épületgépészeti eszközöket helyeztek el, amelyeknek az időjárás­ ál­lóságát és állagmegóvását kell biztosí­tani a téliesítéssel - ismertette a mun­kálatokat az Emmi, hozzátéve: az elő­készületek megkezdődtek, a kórház és a kivitelező műszaki szakemberei egyez­tettek, a kivitelezés folyamata nem za­varja a betegellátást. Beszámoltak ar­ról is, hogy jelenleg 47 beteget kezel­nek a Kiskunhalasi Semmelweis Kór­ház Járványkórházában (ez nem azo­nos a kórház főépületével). A mobil járványkórház megnyitásához szük­séges személyi állomány rendelkezés­re áll, a betegszám emelkedésével ter­mészetesen vezénylési terv alapján to­vábbi orvosok, szakdolgozók, ápolók, betegszállítók bevonása szükséges - húzták alá. Lehet fűteni a kiskunhalasi mobil járványkórházban­Fotó: Havran Zoltán

Next