Magyar Nemzet, 2020. október (83. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-01 / 230. szám
BELFÖLD 3 2020. október 1., csütörtök Istvar Nemzet Soros-szervezetek írták a jelentést Varga Judit szerint abszurd a brüsszeli dokumentum Abszurd és valótlan jelentéseket tett közzé az Európai Bizottság Varga Judit szerint. Az igazságügyi miniszter a brüsszeli testület tegnap első ízben közzétett jogállamisági jelentéseivel kapcsolatosan kijelentette: azokat olyan civil szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató hálózat részei. A magyar értékelőben egyébként a liberális Vera Jourová által felkarolt Index ügye is visszaköszön. Munkatársunktól Történetében először állt elő tegnap jogállamisági jelentéscsomaggal az Európai Bizottság: a testület mind a huszonhét tagállamban elemezte az igazságszolgáltatásnak, a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerének, az antikorrupciós intézkedéseknek, illetve a médiaszabadságnak a helyzetét. A dokumentumokat Vera Jourová és Didier Reynders, az ügyben illetékes liberális biztosok prezentálták Brüsszelben, kijelentve: a frissen fogant jogállamisági eszköz arra szolgál, hogy feltárja a tagállamokban meglévő esetleges problémákat, párbeszédet kezdeményezzen, illetve erősítse az uniós jogállamisági kultúrát. A biztosi testület egyik alelnöki pozícióját betöltő Jourová szerint kifejezetten objektív jelentések születtek. - Nem fogunk meghátrálni attól, hogy folytassunk a hetes cikkely szerinti eljárásokat - mondta a cseh politikus, utalva egy másik, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben jelenleg is aktivált jogállamisági eszközre. A jelentések prezentálásakor nem kommentálta viszont Orbán Viktor levelét, amelyben a magyar miniszterelnök lemondásra szólította fel, amiért egy hét végi interjúban méltatlan módon beszélt Magyarországról. „Úgy tudom, Orbán miniszterelnök időben választ fog kapni az Európai Bizottságtól” - fogalmazott Jourová. A Magyarországról szóló, huszonöt oldalas országértékelő a bírák függetlensége, az antikorrupciós küzdelem hatékonysága és a médiapiac sokszínűsége tekintetében is kritikát fogalmaz meg. A leginkább vitatott rész a hazai médiapiac helyzetéről szól: az Európai Bizottság szerint nem kiegyensúlyozottak az erőviszonyok a magyar sajtópiacon, és a független termékek rendszerszintű akadályokkal dolgoznak. A papírformának megfelelően a dokumentumban a korábban épp Jourová által felkarolt Index ügye is visszaköszön. Mint írják, aggasztó, hogy a szerkesztőségnek a csoportos felmondás mellett kellett döntenie. Brüsszel szerint ráadásul a magyar Médiatanács nem hatékonyan és nem teljesen függetlenül dolgozik. A dokumentum elkészültéhez egyébként több magyar minisztérium is ajánlásokat fogalmazott meg, de az Európai Bizottság - épp ezzel váltva ki ellenérzést Budapestből - a kormánnyal rendszeresen kritikus civil szervezetek véleményét is alapul vette. Varga Judit ugyancsak a jelentések forrásainak margóján fogalmazott meg bírálatot tegnap. Az igazságügyi miniszter egy hosszas Facebook-bejegyzésben nevezte abszurdnak és valótlannak a Magyarországról írtakat, és kijelentette: az semmilyen jogállamisági vitának nem jelentheti alapját. Az Európai Bizottság ugyanis azt tervezi, hogy a jogállamisági jelentésekről a tagállamok is tárgyalnak majd az Európai Tanácsban, sőt az Európai Parlament is meg fogja vitatni azokat. Varga Judit az említett bejegyzésben kifejtette azt is: az Európai Bizottság jelentését valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei. „A jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól” - írta a miniszter, aki a sajtóviszonyokkal kapcsolatos brüsszeli kritikára válaszul leszögezte azt is: a baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz. Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője tegnap szintén lesújtó véleménnyel volt a jelentésről, szerinte az politikai zsarolás, nem más, mint egy „Soros-jelentés”. A politikus szerint a dokumentum Jourová a Spiegelnek adott, Magyarországot gyalázó interjújának hosszabb verziója. „Kár, hogy az Európai Bizottság az európai adófizetők pénzéből euró százezreket költött arra, hogy egy Soros-jelentést kiadjon” - fogalmazott. European Commission Commission eurapéenne 1 A jogállamiságról készült beszámolót Vera Jourová és Didier Reynders mutatta be Fotó: Reuters/Olivier Hőstét CENZÚRÁZOTT A MIKROBLOG A Twitter mindenféle előzetes magyarázat nélkül letiltotta Magyarország kormányának hivatalos fiókját, az About Hungaryt - erről tegnap Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tájékoztatott, egyúttal érdekesnek nevezve, hogy mindez épp az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseinek publikálásakor történt. „Úgy látszik, végérvényesen beköszöntött a szép új világ, amelyben megtörténhet az az abszurd eset, hogy elhallgattatják a techóriások azokat, akik más véleményen vannak, mint a libernyákok" - írta az államtitkár a Facebookon, hozzátéve: megtették a szükséges lépéseket, várják a Twittertől a hivatalos választ és magyarázatot. Az oldalt e sorok írásakor, tegnap késő délutánra már visszaállította a Twitter. A HELYZET Más szféra 2016 - Európa-bajnoki szereplés, 2018 - a Fehérvár FC (akkor még Vidi) bejut az Európa-liga csoportkörébe, 2019 - ezúttal a Ferencváros éri el a második számú európai sorozat főtábláját, és mint egy éve a hazai riválisa, megállja a helyét, 2020 - a legnépszerűbb magyar csapat, a Fradi immár az európai futball fő színpadán, a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepel. Mintha a felsorolt eredmények így együtt tendenciát, hogy azt ne mondjam, fejlődést mutatnának. Ráadásul valamennyi sikert össznépi boldogság, teljes konszenzus övezi, nincs egyetlen ellenzéki orgánum sem, amely most ne lelkendezne a Ferencváros továbbjutása felett. Akkor most hogyan is állunk a mantrával, hogy a magyar labdarúgás egyenlő a feneketlen kúttal, amely elnyeli az értelmetlen kormányzati támogatást, mi több, az adófizetők drága forintjait? A mundér becsülete most aztán végképp nem szorul védelemre, s nem is azt akarjuk hangoztatni, hogy a futballra költött minden egyes forint tökéletesen hasznosult, de azért annyit talán leszögezhetünk, valami megmozdult. Ennyi véletlen szoros egymásutánban azért nincsen. A Ferencváros bravúrja ráadásul arról is árulkodik, hogy a kormányzat képes a korrekcióra. A régiós tapasztalat azt sugallja, hogy Közép-Európában országonként egy, legfeljebb két nemzetközi szinten is versenyképes futballklub él meg. Tíz éve talán logikusnak tűnt a választás, hogy ezt a szerepet a Videotonra osztották, már csak azért is, mert a fővárosi klubok akkor, beleértve a Fradit is, nem kínáltak vonzó alternatívát. Aztán az FTC-nél, elsősorban Kubatov Gábor munkája eredményeként, rend lett, a klub egyre erősödött, patinája kikezdhetetlen, népszerűsége töretlenül nagy, járt hát a Fradinak az esély, hogy újra régi fényében tündökölhessen. A csapat a 2016-os bajnoki cím dacára az első lépéseket botladozva tette meg - ki ne emlékezne a nemzetközi porondon elszenvedett újabb és újabb kudarcokra, de aztán lábra kapott. Az anyagi lehetőségeken felül ehhez egy keménykezű edzőre, Szergej Rebrovra, valamint a kísérletezést felváltva, tudatos játékosigazolási stratégiára volt szükség. Követve a globális trendet, sikereit a Ferencváros ugyanis zömében külföldi futballistákkal érte el. Apró példájaként annak, hogy más a szólam - az európai értékeket elutasító Magyarország nacionalista bezárkózása, ugye - és más a gyakorlat. Távol álljon tőlünk, hogy a légiós túlsúlyt magasztaljuk. Ám a sportolót, a csapatot az eredményei minősítik. A professzionális sportágakban ráadásul van egy még szigorúbb szempont: a haszon. A Ferencváros döntött, befektetett, új útra lépett és nyert. Lehet persze finnyáskodni, hogy a csapatban csupán négy magyar játékos szerepel rendszeresen, hogy úristen, mennyit keresnek a futballisták, de amikor a Bayern München és a Paris Saint-Germain játssza a Bajnokok Ligája döntőjét, akkor ugyanez csupán egy-egy szempont a sok közül, végtére a játékban, Lewandowski góljaiban, Neymar cseleiben gyönyörködünk. Sportsikereinkről szólva mindig jogos az önkritika, szép-szép a megannyi olimpiai érem, de a világ figyelmét nem irányítjuk magunkra. A Bajnokok Ligája egészen más szféra. A sorozatot az egész világon követik, bevételei alapján - különösen egy eseményre, egy mérkőzésre vonatkoztatva - a földkerekség egyik legtőkeerősebb versenye, bajnoksága. Kiváltság ide eljutni, itt szerepelni. Amikor majd a Fradi kifut Münchenben, Párizsban, Liverpoolban, Madridban vagy éppen Barcelonában, kilencven perc erejéig a világ érdeklődésének fókuszába kerül. Európa! - skandálták a fradisták kedd este. Magyarország! - tehetjük büszkén hozzá mindannyian. A Ferencváros az egész magyar labdarúgásnak hozott dicsőséget. NOVÁK MIKLÓS TOLLHEGYEN Pilhál György Súgólyuk A hervadni látszó színművészjelölt-randalírozók legutóbb azt találták ki, nem engedik be az egyetem épületébe az átadás-átvétel lebonyolítására érkező új kancellárt. Erre már csak lép valamit az orbáni diktatúra... Hát nem lépett. Most sem lépett... Hallatlan! Az ember már ott tart, szinte sajnálja a szigetelőszalag-erdőben tekergő, kintornázó ifjakat (tanáraikat, bujtogatóikat nem), fiatalság, bolondság... Azért ajánlanám figyelmükbe boldogult Saul Alinskynak, az anarchiacsinálás atyjának vonatkozó intelmét: „Az a taktika, amit túl hosszan alkalmazol, teherré válik. Sose válj unalmassá. Még a radikális aktivisták is elunják magukat.” Öngólt lőttetek, fiatalok. (Még Lariferitek is megmondta: majd megunják és hazamennek.) Attól tartok, gyerekek, készpénznek vettétek az elmebeteg szózatot, miszerint a bíróság figyelembe fogja venni, hogy amikor a civilek a polgári engedetlenséghez nyúlnak, azt magasabb cél érdekében teszik. (E kapitális marhaságot az a Misetics Bálint - jelenleg Karácsony főtanácsadója - mondta, aki hajdan sztárrandalírozóként vett részt a Fideszszékház 2013-as elfoglalásában.) Bukni látszik a „forradalom”. A harcosok némelyike még reménykedik a „diktatúra”fellépésében, és akkor lehet majd szaladni Brüsszelig, Strasbourgig vagy a CNN-hez, hogy tessék, ez a „magyar demokrácia”! De hát mikor jön már a rendőrattak? Mikor oszlat végre a karhatalom? Hol vannak a vízágyúk, a gumibotok? Hé, fiúk, mi lesz? Hé, Pintér Sándor! Rossz volt a súgó, gyerekek. Súgólyukra futottatok.