Magyar Nemzet, 2020. október (83. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-01 / 230. szám

BELFÖLD 3 2020. október 1., csütörtök Istvar Nemzet Soros-szervezetek írták a j­elentést Varga Judit szerint abszurd a brüsszeli dokumentum Abszurd és valótlan jelentéseket tett közzé az Európai Bizottság Varga Judit szerint. Az igazságügyi miniszter a brüsszeli testület tegnap első ízben közzétett jogállamisági jelentéseivel kapcsola­tosan kijelentette: azokat olyan civil szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató há­lózat részei. A magyar értékelőben egyébként a liberális Vera Jou­­rová által felkarolt Index ügye is visszaköszön. Munkatársunktól Történetében először állt elő tegnap jog­államisági jelentéscsomaggal az Európai Bizottság: a testület mind a huszonhét tagállamban elemezte az igazságszolgál­tatásnak, a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerének, az antikorrupciós intézke­déseknek, illetve a médiaszabadságnak a helyzetét. A dokumentumokat Vera Jourová és Didier Reynders, az ügyben illetékes liberális biztosok prezentálták Brüsszelben, kijelentve: a frissen fogant jogállamisági eszköz arra szolgál, hogy feltárja a tagállamokban meglévő eset­leges problémákat, párbeszédet kezde­ményezzen, illetve erősítse az uniós jog­államisági kultúrát. A biztosi testület egyik alelnöki pozícióját betöltő Jouro­vá szerint kifejezetten objektív jelenté­sek születtek. - Nem fogunk meghát­rálni attól, hogy folytassunk a hetes cik­kely szerinti eljárásokat - mondta a cseh politikus, utalva egy másik, Magyaror­szággal és Lengyelországgal szemben je­lenleg is aktivált jogállamisági eszköz­re. A jelentések prezentálásakor nem kommentálta viszont Orbán Viktor le­velét, amelyben a magyar miniszterel­nök lemondásra szólította fel, amiért egy hét végi interjúban méltatlan mó­don beszélt Magyarországról. „Úgy tu­dom, Orbán miniszterelnök időben vá­laszt fog kapni az Európai Bizottságtól” - fogalmazott Jourová. A Magyarországról szóló, huszon­öt oldalas országértékelő a bírák füg­getlensége, az antikorrupciós küzdelem hatékonysága és a médiapiac sokszínű­sége tekintetében is kritikát fogalmaz meg. A leginkább vitatott rész a hazai médiapiac helyzetéről szól: az Európai Bizottság szerint nem kiegyensúlyozot­tak az erőviszonyok a magyar sajtópia­con, és a független termékek rendszer­­szintű akadályokkal dolgoznak. A papír­formának megfelelően a dokumentum­ban a korábban épp Jourová által felka­rolt Index ügye is visszaköszön. Mint írják, aggasztó, hogy a szerkesztőség­nek a csoportos felmondás mellett kel­lett döntenie. Brüsszel szerint ráadásul a magyar Médiatanács nem hatékonyan és nem teljesen függetlenül dolgozik. A dokumentum elkészültéhez egyéb­ként több magyar minisztérium is aján­lásokat fogalmazott meg, de az Euró­pai Bizottság - épp ezzel váltva ki el­lenérzést Budapestből - a kormánnyal rendszeresen kritikus civil szervezetek véleményét is alapul vette. Varga Judit ugyancsak a jelentések forrásainak margóján fogalmazott meg bírálatot tegnap. Az igazságügyi mi­niszter egy hosszas Facebook-bejegy­­zésben nevezte abszurdnak és valót­lannak a Magyarországról írtakat, és kijelentette: az semmilyen jogállami­sági vitának nem jelentheti alapját. Az Európai Bizottság ugyanis azt terve­zi, hogy a jogállamisági jelentésekről a tagállamok is tárgyalnak majd az Euró­pai Tanácsban, sőt az Európai Parla­ment is meg fogja vitatni azokat. Var­ga Judit az említett bejegyzésben ki­fejtette azt is: az Európai Bizottság je­lentését valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt foly­tató, központilag finanszírozott nem­zetközi hálózat részei. „A jelentés ma­gyar fejezete 12 civil szervezetre hi­vatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Tár­sadalom Alapítványoktól” - írta a mi­niszter, aki a sajtóviszonyokkal kap­csolatos brüsszeli kritikára válaszul le­szögezte azt is: a baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellen­tétben Magyarországon a konzerva­tív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz. Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője tegnap szintén lesújtó véleménnyel volt a jelentésről, szerinte az politikai zsarolás, nem más, mint egy „Soros-jelentés”. A politikus szerint a dokumentum Jourová a Spie­gelnek adott, Magyarországot gyalázó interjújának hosszabb verziója. „Kár, hogy az Európai Bizottság az európai adófizetők pénzéből euró százezreket költött arra, hogy egy Soros-jelentést kiadjon” - fogalmazott. European Commission­­ Commission eurapéenne 1 A jogállamiságról készült beszámolót Vera Jourová és Didier Reynders mutatta be Fotó: Reuters/Olivier Hőstét CENZÚRÁZOTT A MIKROBLOG A Twitter mindenféle előzetes magyarázat nélkül letiltotta Magyarország kormányának hivatalos fiókját, az About Hungaryt - erről tegnap Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tájékoztatott, egyúttal érdekesnek ne­vezve, hogy mindez épp az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseinek publikálásakor történt. „Úgy látszik, végérvényesen beköszöntött a szép új vi­lág, amelyben megtörténhet az az abszurd eset, hogy elhallgattatják a tech­­óriások azokat, akik más véleményen vannak, mint a libernyákok" - írta az ál­lamtitkár a Facebookon, hozzátéve: megtették a szükséges lépéseket, várják a Twittertől a hivatalos választ és magyarázatot. Az oldalt e sorok írásakor, teg­nap késő délutánra már visszaállította a Twitter. A HELYZET Más szféra 2016 - Európa-bajnoki szereplés, 2018 - a Fehérvár FC (akkor még Vidi) bejut az Európa-liga csoportkörébe, 2019 - ezúttal a Ferencváros éri el a második számú európai sorozat főtábláját, és mint egy éve a hazai ri­válisa, megállja a helyét, 2020 - a legnépszerűbb magyar csapat, a Fra­di immár az európai futball fő színpadán, a Bajnokok Ligája csoport­körében szerepel. Mintha a felsorolt eredmények így együtt tendenciát, hogy azt ne mondjam, fejlődést mutatnának. Ráadásul valamennyi sikert össznépi boldogság, teljes konszenzus övezi, nincs egyetlen ellenzéki orgánum sem, amely most ne lelkendezne a Ferencváros továbbjutása felett. Akkor most hogyan is állunk a mantrával, hogy a magyar labdarúgás egyenlő a feneketlen kúttal, amely elnyeli az értelmetlen kormányzati támoga­tást, mi több, az adófizetők drága forintjait? A mundér becsülete most aztán végképp nem szorul védelemre, s nem is azt akarjuk hangoztatni, hogy a futballra költött minden egyes forint tökéletesen hasznosult, de azért annyit talán leszögezhetünk, va­lami megmozdult. Ennyi véletlen szoros egymásutánban azért nincsen. A Ferencváros bravúrja ráadásul arról is árulkodik, hogy a kormányzat képes a korrekcióra. A régiós tapasztalat azt sugallja, hogy Közép-Euró­­pában országonként egy, legfeljebb két nemzetközi szinten is versenyké­pes futballklub él meg. Tíz éve talán logikusnak tűnt a választás, hogy ezt a szerepet a Videotonra osztották, már csak azért is, mert a főváro­si klubok akkor, beleértve a Fradit is, nem kínáltak vonzó alternatívát. Aztán az FTC-nél, elsősorban Kubatov Gábor munkája eredményeként, rend lett, a klub egyre erősödött, patinája kikezdhetetlen, népszerűsé­ge töretlenül nagy, járt hát a Fradinak az esély, hogy újra régi fényében tündökölhessen. A csapat a 2016-os bajnoki cím dacára az első lépéseket botladozva tette meg - ki ne emlékezne a nemzetközi porondon elszen­vedett újabb és újabb kudarcokra­­, de aztán lábra kapott. Az anyagi le­hetőségeken felül ehhez egy keménykezű edzőre, Szergej Rebrovra, va­lamint a kísérletezést felváltva, tudatos játékosigazolási stratégiára volt szükség. Követve a globális trendet, sikereit a Ferencváros ugyanis zömé­ben külföldi futballistákkal érte el. Apró példájaként annak, hogy más a szólam - az európai értékeket elutasító Magyarország nacionalista be­zárkózása, ugye - és más a gyakorlat. Távol álljon tőlünk, hogy a légiós túlsúlyt magasztaljuk. Ám a spor­tolót, a csapatot az eredményei minősítik. A professzionális sportágak­ban ráadásul van egy még szigorúbb szempont: a haszon. A Ferencváros döntött, befektetett, új útra lépett­­ és nyert. Lehet persze finnyáskod­­ni, hogy a csapatban csupán négy magyar játékos szerepel rendszere­sen, hogy úristen, mennyit keresnek a futballisták, de amikor a Bayern München és a Paris Saint-Germain játssza a Bajnokok Ligája döntőjét, akkor ugyanez csupán egy-egy szempont a sok közül, végtére a játékban, Lewandowski góljaiban, Neymar cseleiben gyönyörködünk. Sportsikereinkről szólva mindig jogos az önkritika, szép-szép a meg­annyi olimpiai érem, de a világ figyelmét nem irányítjuk magunkra. A Bajnokok Ligája egészen más szféra. A sorozatot az egész világon köve­tik, bevételei alapján - különösen egy eseményre, egy mérkőzésre vo­natkoztatva - a földkerekség egyik legtőkeerősebb versenye, bajnoksága. Kiváltság ide eljutni, itt szerepelni. Amikor majd a Fradi kifut Mün­chenben, Párizsban, Liverpoolban, Madridban vagy éppen Barcelonában, kilencven perc erejéig a világ érdeklődésének fókuszába kerül. Európa! - skandálták a fradisták kedd este. Magyarország! - tehetjük büszkén hozzá mindannyian. A Ferencváros az egész magyar labdarúgásnak ho­zott dicsőséget. NOVÁK MIKLÓS TOLLHEGYEN Pilhál György Súgólyuk A hervadni látszó színművészjelölt-randalírozók legutóbb azt találták ki, nem engedik be az egyetem épületébe az átadás-átvétel lebonyolításá­ra érkező új kancellárt. Erre már csak lép valamit az orbáni diktatúra... Hát nem lépett. Most sem lépett... Hallatlan! Az ember már ott tart, szinte sajnálja a szigetelőszalag-erdőben te­kergő, kintornázó ifjakat (tanáraikat, bujtogatóikat nem), fiatalság, bo­londság... Azért ajánlanám figyelmükbe boldogult Saul Alinskynak, az anarchiacsinálás atyjának vonatkozó intelmét: „Az a taktika, amit túl hosszan alkalmazol, teherré válik. Sose válj unalmassá. Még a radiká­lis aktivisták is elunják magukat.” Öngólt lőttetek, fiatalok. (Még Lari­­feritek is megmondta: majd megunják és hazamennek.) Attól tartok, gyerekek, készpénznek vettétek az elmebeteg szózatot, mi­szerint a bíróság figyelembe fogja venni, hogy amikor a civilek a polgá­ri engedetlenséghez nyúlnak, azt magasabb cél érdekében teszik. (E ka­pitális marhaságot az a Misetics Bálint - jelenleg Karácsony főtanács­adója - mondta, aki hajdan sztárrandalírozóként vett részt a Fidesz­­székház 2013-as elfoglalásában.) Bukni látszik a „forradalom”. A harcosok némelyike még reményke­dik a „diktatúra”fellépésében, és akkor lehet majd szaladni Brüssze­lig, Strasbourgig vagy a CNN-hez, hogy tessék, ez a „magyar demok­rácia”! De hát mikor jön már a rendőrattak? Mikor oszlat végre a kar­hatalom? Hol vannak a vízágyúk, a gumibotok? Hé, fiúk, mi lesz? Hé, Pintér Sándor! Rossz volt a súgó, gyerekek. Súgólyukra futottatok.

Next