Magyar Nemzet, 2020. október (83. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-01 / 230. szám

6 BELFÖLD 2020. október 1., csütörtök Középpontban az idősek A baloldal pártjai a generációk szembeállításában látják a sikerüket Egyre jelentősebb mértékben já­rulnak hozzá az idősek a gazda­ság teljesítményhez, így a dön­téshozóknak érdemes kiemelt fi­gyelmet fordítaniuk erre a kor­csoportra - derül ki a Nézőpont Intézet idősek világnapja alkal­mából készített tanulmányából. Palóc André, a Századvég Alapít­vány vezető elemzője lapunknak elmondta, a baloldali pártok ma már nemkívánatos csoportként tekintenek az idősekre, és úgy tű­nik, a generációk szembeállítá­sát tűzték ki célul. Kincses Krisztina Az idősek megkönnyítik az aktív ko­rúak életét, nemcsak haszonélvezői a jóléti államnak, de jelentős mértékben maguk is hozzájárulnak a nemzetgaz­daság teljesítményéhez - állapítja meg a Nézőpont Intézet az idősek társada­lomban betöltött szerepéről, valamint tevékenységük gazdasági jelentőségé­ről készített tanulmányában. Mint ír­ják, 2018-ban az idősek 1348,3 milliárd forint értékben járultak hozzá a nem­zetgazdasághoz, azaz egy 65 év felettire 728 052 forint hozzáadott érték jutott. A Nézőpont Intézet 18 és 65 év kö­zöttiek, valamint a 65 évesnél időseb­bek körében végzett kutatása alapján a társadalom idősekkel kapcsolatos meg­ítélése döntően pozitív, a fiatalabbak és az idősek csoportja is úgy gondol­ja, hogy az idősekről való gondosko­dás össztársadalmi feladat, előbbiek 78, utóbbiak 75 százaléka vélekedett így. A fiatalárvák­ az állami szerepvállalás­ban és a család aktív részvételében lát­ják ennek kulcsát, az idősebbek pedig nagyobb hangsúlyt fektetnének az ön­­gondoskodásra. A válaszadók egyetértettek abban is, hogy az idősek számára a lehető legma­gasabb szintű egészségügyi ellátást kell biztosítani. Az idős társadalom többsége igyekszik minél többet tenni egészsége megőrzéséért: 84 százalék rendszere­sen szedi felírt gyógyszereit, 78 száza­lék nem vagy csak ritkán fogyaszt al­koholt, 74-74 százalék igyekszik egész­ségesen táplálkozni és betartani orvo­sa utasításait, 73-73 százalék nem do­hányzik és rendszeresen figyeli egész­ségi állapotát vérnyomás- vagy vércu­­korszintmérés segítségével, 70 százalék napi vagy heti rendszerességgel mozog, 59 százalék pedig rendszeresen kivizs­gáltatja magát. Az ajánlott védőoltások beadatásában ugyanakkor többségük " nem kezdeményező, így ezen a terüle­ten érdemes lehet ösztönözni az oltá­sokat. A tanulmány alapján megfonto­landó minden olyan szakpolitikai in­tézkedés bevezetése, amely segítségével az idősek aktív gazdasági és társadal­mi szerepvállalása tovább erősíthető. - A rendszerváltoztatás utáni ma­gyar politikában sokáig jelen volt az az elképzelés, miszerint az idősek inkább a baloldali pártok szavazói - mondta el lapunknak Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az idősek társadalmi és politikai életben betöl­tött szerepéről. Szerinte azonban 2006 komoly változásokat hozott e téren a társadalomban, hiszen az idősek is sú­lyosan csalódtak a baloldalban: a fele­lőtlen költekezések, a megszorítások, a választók megvezetése végül odaveze­tett, hogy elfordultak a szocialistáktól. Palóc André szerint napjainkra már teljes pálfordulás ment végbe a balolda­li pártokból, hiszen egyé­b szereplők - például a Momentum Mozgalom politi­kusa, Kádár Barnabás - júliusban saját közösségi oldalán egy hosszabb bejegy­zésben arról értekezett, hogy jobb vol­na, ha az idősek inkább nem szavazná­nak, hanem „a fiatalokra bíznák a dön­tést”.­­ Sajátos felfogás ez a demokrá­ciáról, amelynek lényege eszerint ab­ban áll, hogy ha egy választói csoport nem támogatja őket kellő arányban, inkább el se menjen szavazni - muta­tott rá az elemző. Hozzátette: szélső­baloldali módszerek juthatnak eszünk­be, amikor egy politikus a választáson való részvétel kapcsán szerinte kívána­tos és nemkívánatos választói csopor­tokról beszél. Ebben a gondolatban egy másik veszély is megjelenik, ez pedig a társadalmi csoportok szembeállítása egymással - hívta fel a figyelmet Palóc André. Mit mondta, nem új jelenség ez, régebben a vagyoni helyzet, az etnikum vagy éppen a vallásosság szerint tö­reke­­dett a szélsőbal a társadalom megos­z­tására. Míg 2010 előtt a szocialista kor­mányok elvették a 13. havi nyugdíjakat, be akarták vezetni a vizitdíjat, hagyták az egekbe szökni a rezsiárakat, mindez­zel megnehezítve az időskorúak min­dennapjait, addig a 2010 óta a jobbol­dali vezetés a rezsicsökkentéssel, az inf­lációt követő nyugdíjjal és nyugdíjpré­miummal segíti valamennyi idős min­dennapjait - emlékeztetett a Század­vég elemzője. A kutatók szerint egyre nagyobb a szépkorúak társadalmi és gazdasági szerepe Fotó: Havran Zoltán Átadták Esztike karikagyűrűjét Nagy Endre István tizedest katonai tiszteletadás mellett fogják újratemetni A HM Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum a Magyar Nemzet közre­működésével kutatta fel és azo­nosította egy második világhábo­rúban hősi halált halt ejtőernyős katona családját, és ünnepélyes keretek között visszaadta Nagy Jolán Eszternek azt az arany ka­rikagyűrűt, amit egykoron édes­apja, Nagy Endre István tizedes viselt. A gyűrű átadásával a tör­ténet még nem ér véget: a család beleegyezésével Nagy Endre Ist­vánt katonai tiszteletadás mel­lett fogják újratemetni, így sze­retett felesége, Eszter mellett tér­het majd végső nyugalomra. Elek Nikoletta A gyűrű átadását megelőző sajtótájé­koztatón Kovács Vilmos ezredes, az in­tézmény parancsnoka elmondta: Süly­sáp helytörténeti kutatóinak informá­ciói nyomán a nyár közepén három ma­gyar katona földi maradványait talál­ták meg, akiket a falu határában a szán­tóföldön, egy jelöletlen sírban temet­tek el. A katonák személyazonosságá­nak kiderítését viszont megnehezítet­te, hogy egyiküknél sem volt azonos­sági jegyzék, viszont a sír feltárásakor találtak egy arany jegygyűrűt, amely­be az „Esztike 1942” feliratot vésték. A gyűrű története komoly publici­tást kapott a világhálón, sőt a Honvé­delmi Minisztérium (HM) Faceboo­­kon közzétett felhívása Eszter megta­lálására is másfél millió emberhez ért el - ismertette az ezredes, aki kiemel­te: ez annak a bizonyítéka, hogy óriási társadalmi igény van a múlt rendbeté­telére, arra, hogy a második világhábo­rú áldozatai megkapják a kegyeletet, és méltó sírhelyre kerüljenek. Hozzátette: a hősi halált halt tizedest, Nagy Endre Istvánt a hozzátartozók beleegyezésé­vel katonai tiszteletadás mellett fogják újratemetni, továbbá a másik két kato­nát, akiket nem sikerült azonosítani, Sülysápon helyeznek örök nyugalomra. A gyűrű átadását követően Nagy Jolán Eszter - aki mindössze egyéves volt, amikor édesapja a második vi­lágháború alatt hősi halált halt - el­mondta, hogy édesanyja, Eszter, már több mint harminc éve meghalt. Azt szeretné, ha édesapját is az édesanyja mellé temetnék el. Lapunk kérdésére elmondta, a Nagy Endre István által viselt gyűrűt magának szeretné meg­tartani, amíg él. A nem mindennapi történetről augusz­tus közepén a Magyar Nemzet hét végi melléklete is hírt adott. A Lugas maga­zin Esztike a csatamezőn címmel kö­zölte a család históriáját, és ez az írás Eszter unokájához is eljutott. Miután a hölgy felismerte saját családja törté­netét, felvette a kapcsolatot a Hadtör­téneti Intézet Múzeum hadisírgondo­­zó igazgatóságával. A levélből kiderült, hogy a gyűrű tulajdonosának felesége már elhunyt, viszont a közös gyerme­kük, a 77 éves Nagy Jolán Eszter még él. A család jóvoltából kétséget kizá­róan egyértelművé vált, hogy az arany­gyűrű tulajdonosa Nagy Endre István, aki Kiss Eszterrel 1942-ben kötött há­zasságot. A tizedes 1944 májusától az 1/1. ejtőernyős-zászlóaljban teljesített szolgálatot, és a szovjet csapatokkal ví­vott harcok közepette, 1944. november 17-én, Tápiósáp határában vesztette éle­tét. (További részletek a szombaton meg­jelenő Lugasban lesznek olvashatók.) Nagy Jolán Eszter a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Fotó: Teknős Miklós Alaptalanul vádaskodik Fekete-Győr Szemán László János Az ügyészség visszautasítja Fekete-Győr András alaptalan vádaskodását, közöl­te a Legfőbb Ügyészség kommuniká­ciós és sajtófőosztálya. A Momentum elnöke azután támadta - minősíthe­tetlenül - az ügyészi szervezetet, hogy vádat emeltek ellene szándékos bűn­­cselekmény miatt. Magyarország ügyészsége visszauta­sít minden alaptalan rágalmat, amely az ügyészség törvényes és szakszerű működését vonja kétségbe - szögez­ték le a közleményben, hozzátéve: a véleménynyilvánítás szabadságába nem tartozik bele az, hogy füstbom­bával dobálják meg a szolgálatot tel­jesítő rendőrséget. A Központi Nyomozó Főügyész­ség a 2018 decemberében a Parlament előtt zajló demonstrációkon történt hasonló jogellenes magatartások ered­ményeként eddig kilenc személy el­len emelt vádat hivatalos személy el­leni erőszak bűntette miatt. A bíró­ság valamennyi vádlottal szemben el­marasztaló ítéleteket hozott, amelyek közül hat ügy már jogerőre is emel­kedett. A törvény előtti egyenlőség megsértése lenne, ha egyesek poli­tikai szerepvállalásuk miatt mente­sülhetnének a jogszerű és igazságos eljárások alól. A jogállami elveknek megfelelően a bíróság fogja kimon­dani a végső szót - szögezi le a Leg­főbb Ügyészség közleménye. Mint azt megírtuk, Fekete-Győr And­rás pártelnök és a Momentum fene­gyereke, az egykori DK-s Szarvas Kop­pány Bendegúz ellen hivatalos személy­­lyel szerfl­tt miatt pártelnök bűncselekményéről árulko­­dó és ügydöntőnek tűnő videófelvétel is készült, amin Fekete-Győr pirotech­nikai eszközt dob a rendőrök közé. A felvételek alapján nem rajta múlt, hogy nem sérült meg senki. Migránsok támadtak a rendőrökre Állóháború alakult ki, amikor az országba betörő negyven migráns rátámadt a határrendészeinkre. Szemán Szerdára virradó éjszaka ismét támadás érte a magyar határrendészeket. Nem sokkal fél egy után Röszkénél állóhá­ború alakult ki, miután negyven rend­kívül agresszív migráns megrohamoz­ta a magyar államhatárt védő bizton­sági kerítést. Három támadót elfogtak, a többieket visszaverték. A migránsok a határ több egymáshoz közeli szaka­szán, kisebb csoportokban létrák segít­ségével próbáltak meg a határkerítésre felmászni és illegálisan hazánk terüle­tére jutni. Erőszakosan léptek fel a ha­tárt védő egyenruhásokkal szemben, kö­vekkel dobálták meg őket, a határsza­kaszt figyelő kamerában és két szolgá­lati autóban is kárt okoztak. A három elfogott ellen hivatalos sze­mély elleni erőszak és tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár til­tott átlépése miatt büntetőeljárás indul. Lapunk korábban megírta, hogy egy­re nagyobb számban érkeznek migrán­sok a magyar-szerb határra, a műsza­ki határzárat megbontva vagy alagutat ásva alatta, illetve azon átmászva pró­bálnak beszökni Magyarországra. A ha­tárt védő rendőrök és katonák a több­ségüket a határon, a többieket pedig az ország belsejében fogják el a rendőrök.

Next