Magyar Nemzet, 2020. november (83. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-28 / 279. szám

2 BELFÖLD ,Magyar Nemzet 2020. november 28., szombat Brüsszel még több migránst szeretne Kiterjedtebb jogokkal, lakhatással, munkalehetőséggel csalogatná a bevándorlókat az unió Alapjában véve Soros György migrációval kapcsolatos terveit való­sítaná meg az Európai Bizottság a kedden elfogadott migrációs jog­szabálytervezetével. A dokumentumban gyakorlatilag teljes jogú ál­lampolgárokként írnak a migránsokról, akik például a lakhatás és a munkavállalás terén előnyöket élveznének a többségi társadalom­mal szemben. Az európaiak átfogó érzékenyítése a migráció iránt szintén a cselekvési terv pontjai között szerepel. Kárpáti András A Soros-terv forgatókönyve szerint hir­dette meg kedden az Európai Bizottság az új migrációs jogszabálytervezetét. Az úgynevezett integrációs cselekvési terv egyes pontjai mellett a témáért felelős uniós biztosoknak, Margarítisz Szkí­­násznak és Ylva Johanssonnak a ked­di ülésnapon tett kijelentései azt mu­tatják, hogy új, kiterjedtebb jogokkal ruháznák fel a migránsokat, akik szá­mos területen - például a munkához jutásban és a lakhatásban kapott álla­mi segítség kérdésében - előnyt élvez­nének a többségi társadalommal szem­ben. Az európai életforma előmozdítá­sáért felelős görög biztos már eleve tel­jes állampolgári jogkörökkel rendelke­ző személyekként beszélt a bevándor­lókról. „Mindenkinek, akinek joga van ahhoz, hogy Európában tartózkodjon, hozzá kell férnie azokhoz az eszközök­höz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa a képességeit, valamint vállalni tudja az Európai Unióban irányadó jogokat és kötelezettségeket.” STRUCCPOLITIKA TERRORÜGYBEN A téma felelőseinek keddi kijelenté­sei arra is utalnak, hogy a migránsok - elsősorban a muzulmán vallásúak - esetében az egyre nagyobb bizton­ságpolitikai kockázatot igyekeznek a szőnyeg alá söpörni. Míg a belügye­­kért felelős svéd biztos azt hangoz­tatta, hogy az integrációs problémák nem a vallásra vezethetők vissza, ad­dig görög kollégája úgy vélte: „Itt az ideje, hogy ne dramatizálják túl a mig­ráció ügyét Európában.” Szintén be­szédes, hogy Szkínász szerint például az unió nem tartja veszélyesnek azt a szíriai orvost, aki Európában taxiso­főrként dolgozik, sem pedig azokat a migráns vagy migráns hátterű ápo­lókat és tanárokat, akik túlképzettek ahhoz a munkához, amelyet Európá­ban végezni kénytelenek. Emlékezetes, a Brüsszelben is rend­kívül erős befolyással bíró Soros György azzal az elképzeléssel állt elő a 2015-ös migránsválság idején, hogy az Európai Uniónak évi egymillió bevándorlót - köztük illegálisan érkezőket - kell be­fogadnia, akiknek óriási összegeket - fejenként évi 15 ezer eurós juttatást - adnának két évig, tehát a szisztéma be­indításának második esztendejétől ez harmincmilliárd eurós kiadást jelen­tene évente. A milliárdos üzletember így jelentősen megkönnyítené a mig­ránsok tömeges belépését, hiszen már önmagában az egymillió fős limit is azt vetíti előre, hogy dokumentumok nélkül is nagy számban érkeznének a bevándorlók, miután a 2015-ös hul­lámban is óriási káosz alakult ki, el­lenőrizetlen identitású tömegek özön­löttek az unió területére. Továbbá a Soros-terv elengedhetetlennek neve­zi, hogy a migránsok - akiket a spe­kuláns megkülönböztetés nélkül me­nekültnek aposztrofált - szabadon vá­laszthassák ki, hogy az unió mely ré­szén szeretnének letelepedni. SZÉLESRE TÁRT AJTÓK A 2016-os tervvel ellentétben az Euró­pai Bizottság most nemcsak a harma­dik országok polgárait vette górcső alá, hanem a migrációs hátterű európaiak lehetséges integrációs problémáit is. Erre rímelve a két említett biztos már egyenesen európaiként utalt a beván­dorlókra, akik Johansson szerint már „most az európai társadalom részét képezik, a jövőben pedig az EU né­pességének öregedése miatt még több - akár bevándorló - munkavállalóra lesz szükség”. További befogadásuk és integrációjuk - folytatta­­ minden fél számára előnyös helyzetet, egy ellen­­állóbb társadalomba való gazdasági szempontú befektetést jelent. A harmincoldalas dokumentum a célkitűzések szerint négy területen - az oktatás, a munkavállalás, az egész­ségügy, illetve a lakhatás kérdésében - próbálja előmozdítani a befogadó országok és az érkezők közötti együtt­működést, ám jellemzően több lehe­tőséget adna a boldogulásra a mig­ráns hátterű embereknek, mint az európaiaknak. Ezeket az elképzelé­seket pedig úgy fogadtatnák el a tár­sadalmakkal, hogy kiterjesztenék és intézményesítenék a különböző ér­­zékenyítő képzéseket, amelyek még a közoktatási rendszerbe is szerve­sen beépülnének. MEGKÜLÖNBÖZTETETT BÁNÁSMÓD A tervezet szerint önálló otthont adná­nak a migránsoknak, nem pedig szál­lásokon vagy befogadóközpontokban szállásolnák el őket.­­ Az Európai Bi­zottság a tagállamokat arra ösztönzi, hogy „a lehető legkorábban biztosít­sanak önálló otthont a menekültek­nek és a menedékkérőknek”. A doku­mentum nagyobb beleszólást bizto­sítana a migránsoknak a közügyek­be helyi, nemzeti és európai szinten is, és kvótaszerű rendszer bevezeté­sét is említik több döntéshozó testü­let vonatkozásában. Mint fogalmaz­tak: az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy „több migráns és mig­ráns háttérrel rendelkező uniós pol­gár vegyen részt konzultációs és dön­téshozatali folyamatokban helyi, re­gionális, nemzeti és európai szinten”. Ezt a folyamatot azzal egészítenék ki, hogy gyorsítópályán juttatnák mun­kahelyekhez a migránsokat, amivel pe­dig várhatóan az európai munkanél­külieket hoznák nehezebb helyzetbe. Egyebek­et mellett lehetővé tennék, hogy a bevándorlók által más országokban szerzett képesítéseket elismerjék az EU-ban. Továbbá az Európai Bizott­ság a különböző szociális, gazdasági partnerekkel és egyéb munkáltatók­kal együttműködve közvetlenül bábás­kodna a migránsok boldogulása felett. SZÉLES KÖRŰ ÉRZÉKENYÍTÉS A 2015-ös Soros-terv azt is sürgette, hogy az EU ösztönözze a magánszek­tort - köztük az egyházakat és a vál­lalati világot is - a migráció finanszí­rozására. Emellett a tőzsdespekuláns az NGO-kat, vagyis az úgynevezett nem kormányzati szerveket is a be­vándorlást pénzelő aktorok közé so­rolta. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kedden elfogadott cselekvési terv is kiemelt szerepet adna a Soros­hálózat NGO-inak a migráció mene­dzselésében. A dokumentumban ezt úgy fogalmazták meg, hogy „a média képviselőivel, az oktatási intézmények­kel és a civil társadalmi szervezetek­kel való együttműködés kulcsfontos­ságú az uniós polgároknak a migrá­cióval és az integrációval kapcsolatos jobb tájékoztatásában.” Utóbbi mondat már az érzékenyí­­tés kérdéskörével is összekapcsolódik, ahogyan a dokumentum azon pont­ja is, hogy az Európai Bizottság „a ha­tóságoknak és a civil társadalmi szer­vezeteknek kifejleszt egy webes sze­mináriumot, valamint egy eszköztá­rat az EU-alapok integrációra való fel­­használásáról a 2021-2027-es prog­ramozási időszakban”. A jogszabály­­tervezet szerint az oktatási források számottevő részét a tanárok érzéke­­nyítésére költenék, és multikulturá­lis iskolai osztályokat is létrehozná­nak Európa-szerte. Brüsszel a tagál­lamokat arra ösztönzi, hogy „a taná­rok tantervébe tegyék bele a multikul­turális és többnyelvű osztályok keze­lését, valamint az egyéni nyelvi hát­tér mint kulcskompetencia elismeré­sét és használatát”. Az Erasmus Ok­tatói Akadémiák részeként pedig „cél­zott támogatásokat nyújtanának a ta­nároknak, hogy fejlesszék azon kom­petenciáikat, amelyek a kulturális­, val­lási és nyelvi sokszínűség osztályter­mi kezeléséhez szükségesek”. BALOLDALI IDENTITÁSPOLITIKA A dokumentum célkitűzése még ennél is tovább megy, s egészében megváltoz­tatná az európaiaknak a migrációval és a migránsokkal kapcsolatos gondolko­dását. A tervezet csökkentené a „tudat alatti elfogultságot”, és „változást kíván elérni a mentalitásban”, valamint ab­ban, ahogyan az emberek egymáshoz, illetve az ismeretlenhez viszonyulnak. A szélsőséges baloldali identitáspoli­tika elemei is feltűnnek a tervezetben, amely szerint kiemelt támogatásokat adnának a migránsoknak nemi hova­tartozás, szexuális orientáció, valamint vallási hovatartozás alapján is, mivel Brüsszel szerint ezek a kérdések „sa­játos kihívásokat” jelenthetnek a mig­ráns hátterűeknek. Szintén kiemelt segítséget kapná­nak a migráns vagy migráns hátterű vállalkozók. Az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy a migráns vállalko­zók - beleértve a társadalmi vállalko­zókat is - több támogatást kapjanak azáltal, hogy könnyebben hozzáférnek a finanszírozáshoz, a képzéshez és a tanácsadáshoz - áll egy helyen. Érdemes felidézni, hogy Soros György A nyílt társadalom című könyvében ar­ról írt, hogy „a nemzetállamok tekin­télyének hanyatlása üdvözlendő fejle­ménynek minősül”, s számos alkalom­mal utalt arra: szeretné elérni, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrá­ciója hamarabb megtörténjen. Milliók várnak arra, hogy Európába bebocsáttatást nyerjenek, az európai politikusok pedig megkönnyítenék a befogadásukat Fotó: Reuters/Yannis Behrakis Soros jelentős befolyásra tett szert az EU-ban Fotó: Reuters/Olivier Frostet ERŐS MONDATOK A BIZTOSOKTÓL ÉS A TERVEZETRŐL ■ Itt az ideje, hogy ne dramatizálják túl a migráció ügyét Európában. ■ Az integrációs problémák nem a vallásra vezethetők vissza. ■ A migránsok már most az európai társadalom részei. ■ További befogadásuk és integrációjuk minden fél számára előnyös. ■ A lehető legkorábban biztosítsanak önálló otthont a menekülteknek és a menedékkérőknek. ■ Több migráns és migráns hátterű uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban. ■ A migráns vállalkozók több támogatást kapjanak. ■ Célzott támogatásokat kapnának a tanárok, hogy fejlesszék a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség osztálytermi kezeléséhez szükséges kompe­tenciáikat. ■ A tervezet csökkentené a tudat alatti elfogultságot, és változást kíván elérni a mentalitásban.

Next