Magyar Nemzet, 2020. november (83. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-28 / 279. szám
2 BELFÖLD ,Magyar Nemzet 2020. november 28., szombat Brüsszel még több migránst szeretne Kiterjedtebb jogokkal, lakhatással, munkalehetőséggel csalogatná a bevándorlókat az unió Alapjában véve Soros György migrációval kapcsolatos terveit valósítaná meg az Európai Bizottság a kedden elfogadott migrációs jogszabálytervezetével. A dokumentumban gyakorlatilag teljes jogú állampolgárokként írnak a migránsokról, akik például a lakhatás és a munkavállalás terén előnyöket élveznének a többségi társadalommal szemben. Az európaiak átfogó érzékenyítése a migráció iránt szintén a cselekvési terv pontjai között szerepel. Kárpáti András A Soros-terv forgatókönyve szerint hirdette meg kedden az Európai Bizottság az új migrációs jogszabálytervezetét. Az úgynevezett integrációs cselekvési terv egyes pontjai mellett a témáért felelős uniós biztosoknak, Margarítisz Szkínásznak és Ylva Johanssonnak a keddi ülésnapon tett kijelentései azt mutatják, hogy új, kiterjedtebb jogokkal ruháznák fel a migránsokat, akik számos területen - például a munkához jutásban és a lakhatásban kapott állami segítség kérdésében - előnyt élveznének a többségi társadalommal szemben. Az európai életforma előmozdításáért felelős görög biztos már eleve teljes állampolgári jogkörökkel rendelkező személyekként beszélt a bevándorlókról. „Mindenkinek, akinek joga van ahhoz, hogy Európában tartózkodjon, hozzá kell férnie azokhoz az eszközökhöz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa a képességeit, valamint vállalni tudja az Európai Unióban irányadó jogokat és kötelezettségeket.” STRUCCPOLITIKA TERRORÜGYBEN A téma felelőseinek keddi kijelentései arra is utalnak, hogy a migránsok - elsősorban a muzulmán vallásúak - esetében az egyre nagyobb biztonságpolitikai kockázatot igyekeznek a szőnyeg alá söpörni. Míg a belügyekért felelős svéd biztos azt hangoztatta, hogy az integrációs problémák nem a vallásra vezethetők vissza, addig görög kollégája úgy vélte: „Itt az ideje, hogy ne dramatizálják túl a migráció ügyét Európában.” Szintén beszédes, hogy Szkínász szerint például az unió nem tartja veszélyesnek azt a szíriai orvost, aki Európában taxisofőrként dolgozik, sem pedig azokat a migráns vagy migráns hátterű ápolókat és tanárokat, akik túlképzettek ahhoz a munkához, amelyet Európában végezni kénytelenek. Emlékezetes, a Brüsszelben is rendkívül erős befolyással bíró Soros György azzal az elképzeléssel állt elő a 2015-ös migránsválság idején, hogy az Európai Uniónak évi egymillió bevándorlót - köztük illegálisan érkezőket - kell befogadnia, akiknek óriási összegeket - fejenként évi 15 ezer eurós juttatást - adnának két évig, tehát a szisztéma beindításának második esztendejétől ez harmincmilliárd eurós kiadást jelentene évente. A milliárdos üzletember így jelentősen megkönnyítené a migránsok tömeges belépését, hiszen már önmagában az egymillió fős limit is azt vetíti előre, hogy dokumentumok nélkül is nagy számban érkeznének a bevándorlók, miután a 2015-ös hullámban is óriási káosz alakult ki, ellenőrizetlen identitású tömegek özönlöttek az unió területére. Továbbá a Soros-terv elengedhetetlennek nevezi, hogy a migránsok - akiket a spekuláns megkülönböztetés nélkül menekültnek aposztrofált - szabadon választhassák ki, hogy az unió mely részén szeretnének letelepedni. SZÉLESRE TÁRT AJTÓK A 2016-os tervvel ellentétben az Európai Bizottság most nemcsak a harmadik országok polgárait vette górcső alá, hanem a migrációs hátterű európaiak lehetséges integrációs problémáit is. Erre rímelve a két említett biztos már egyenesen európaiként utalt a bevándorlókra, akik Johansson szerint már „most az európai társadalom részét képezik, a jövőben pedig az EU népességének öregedése miatt még több - akár bevándorló - munkavállalóra lesz szükség”. További befogadásuk és integrációjuk - folytatta minden fél számára előnyös helyzetet, egy ellenállóbb társadalomba való gazdasági szempontú befektetést jelent. A harmincoldalas dokumentum a célkitűzések szerint négy területen - az oktatás, a munkavállalás, az egészségügy, illetve a lakhatás kérdésében - próbálja előmozdítani a befogadó országok és az érkezők közötti együttműködést, ám jellemzően több lehetőséget adna a boldogulásra a migráns hátterű embereknek, mint az európaiaknak. Ezeket az elképzeléseket pedig úgy fogadtatnák el a társadalmakkal, hogy kiterjesztenék és intézményesítenék a különböző érzékenyítő képzéseket, amelyek még a közoktatási rendszerbe is szervesen beépülnének. MEGKÜLÖNBÖZTETETT BÁNÁSMÓD A tervezet szerint önálló otthont adnának a migránsoknak, nem pedig szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolnák el őket. Az Európai Bizottság a tagállamokat arra ösztönzi, hogy „a lehető legkorábban biztosítsanak önálló otthont a menekülteknek és a menedékkérőknek”. A dokumentum nagyobb beleszólást biztosítana a migránsoknak a közügyekbe helyi, nemzeti és európai szinten is, és kvótaszerű rendszer bevezetését is említik több döntéshozó testület vonatkozásában. Mint fogalmaztak: az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy „több migráns és migráns háttérrel rendelkező uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten”. Ezt a folyamatot azzal egészítenék ki, hogy gyorsítópályán juttatnák munkahelyekhez a migránsokat, amivel pedig várhatóan az európai munkanélkülieket hoznák nehezebb helyzetbe. Egyebeket mellett lehetővé tennék, hogy a bevándorlók által más országokban szerzett képesítéseket elismerjék az EU-ban. Továbbá az Európai Bizottság a különböző szociális, gazdasági partnerekkel és egyéb munkáltatókkal együttműködve közvetlenül bábáskodna a migránsok boldogulása felett. SZÉLES KÖRŰ ÉRZÉKENYÍTÉS A 2015-ös Soros-terv azt is sürgette, hogy az EU ösztönözze a magánszektort - köztük az egyházakat és a vállalati világot is - a migráció finanszírozására. Emellett a tőzsdespekuláns az NGO-kat, vagyis az úgynevezett nem kormányzati szerveket is a bevándorlást pénzelő aktorok közé sorolta. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kedden elfogadott cselekvési terv is kiemelt szerepet adna a Soroshálózat NGO-inak a migráció menedzselésében. A dokumentumban ezt úgy fogalmazták meg, hogy „a média képviselőivel, az oktatási intézményekkel és a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés kulcsfontosságú az uniós polgároknak a migrációval és az integrációval kapcsolatos jobb tájékoztatásában.” Utóbbi mondat már az érzékenyítés kérdéskörével is összekapcsolódik, ahogyan a dokumentum azon pontja is, hogy az Európai Bizottság „a hatóságoknak és a civil társadalmi szervezeteknek kifejleszt egy webes szemináriumot, valamint egy eszköztárat az EU-alapok integrációra való felhasználásáról a 2021-2027-es programozási időszakban”. A jogszabálytervezet szerint az oktatási források számottevő részét a tanárok érzékenyítésére költenék, és multikulturális iskolai osztályokat is létrehoznának Európa-szerte. Brüsszel a tagállamokat arra ösztönzi, hogy „a tanárok tantervébe tegyék bele a multikulturális és többnyelvű osztályok kezelését, valamint az egyéni nyelvi háttér mint kulcskompetencia elismerését és használatát”. Az Erasmus Oktatói Akadémiák részeként pedig „célzott támogatásokat nyújtanának a tanároknak, hogy fejlesszék azon kompetenciáikat, amelyek a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség osztálytermi kezeléséhez szükségesek”. BALOLDALI IDENTITÁSPOLITIKA A dokumentum célkitűzése még ennél is tovább megy, s egészében megváltoztatná az európaiaknak a migrációval és a migránsokkal kapcsolatos gondolkodását. A tervezet csökkentené a „tudat alatti elfogultságot”, és „változást kíván elérni a mentalitásban”, valamint abban, ahogyan az emberek egymáshoz, illetve az ismeretlenhez viszonyulnak. A szélsőséges baloldali identitáspolitika elemei is feltűnnek a tervezetben, amely szerint kiemelt támogatásokat adnának a migránsoknak nemi hovatartozás, szexuális orientáció, valamint vallási hovatartozás alapján is, mivel Brüsszel szerint ezek a kérdések „sajátos kihívásokat” jelenthetnek a migráns hátterűeknek. Szintén kiemelt segítséget kapnának a migráns vagy migráns hátterű vállalkozók. Az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy a migráns vállalkozók - beleértve a társadalmi vállalkozókat is - több támogatást kapjanak azáltal, hogy könnyebben hozzáférnek a finanszírozáshoz, a képzéshez és a tanácsadáshoz - áll egy helyen. Érdemes felidézni, hogy Soros György A nyílt társadalom című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”, s számos alkalommal utalt arra: szeretné elérni, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Milliók várnak arra, hogy Európába bebocsáttatást nyerjenek, az európai politikusok pedig megkönnyítenék a befogadásukat Fotó: Reuters/Yannis Behrakis Soros jelentős befolyásra tett szert az EU-ban Fotó: Reuters/Olivier Frostet ERŐS MONDATOK A BIZTOSOKTÓL ÉS A TERVEZETRŐL ■ Itt az ideje, hogy ne dramatizálják túl a migráció ügyét Európában. ■ Az integrációs problémák nem a vallásra vezethetők vissza. ■ A migránsok már most az európai társadalom részei. ■ További befogadásuk és integrációjuk minden fél számára előnyös. ■ A lehető legkorábban biztosítsanak önálló otthont a menekülteknek és a menedékkérőknek. ■ Több migráns és migráns hátterű uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban. ■ A migráns vállalkozók több támogatást kapjanak. ■ Célzott támogatásokat kapnának a tanárok, hogy fejlesszék a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség osztálytermi kezeléséhez szükséges kompetenciáikat. ■ A tervezet csökkentené a tudat alatti elfogultságot, és változást kíván elérni a mentalitásban.