Magyar Nemzet, 2020. december (83. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-01 / 281. szám

POLGÁRI NAPILAP LXXXIII. évfolyam 281. szám 2020. december 1., kedd Ára: 180 Ft www.magyarnemzet.hu Az önmagát felmentő baloldal aljas szövetségesei Ritó Szabolcs A balliberális ellenzék Demeter Szilárd fejét követeli, amiért a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója a hétvé­gén liberális führernek nevezte Soros Györgyöt egy véleménycikkben. Deme­ter azóta törölte a bejegyzést és bocsána­tot kért azoktól, akiket megbánthatott a kijelentéseivel, azonban a tolerancia, a szolidaritás és az elfogadás élharco­sait tömörítő balliberális politikai ösz­­szefogás képtelen a megbocsátásra. Fe­lettébb érdekes a szivárványos koalíció hozzáállása, hiszen miközben magukat a szabadságjogok és az emberi méltó­ság védelmezőjeként állítják be, szem­rebbenés nélkül lepaktáltak a rasszista, antiszemita Jobbikkal. Lapunk számos olyan esetet összegyűjtött, amelyek azt bizonyítják, hogy a balliberális politi­kai közösség kettős mércét alkalmaz, az őket szolgáló baloldali sajtó pedig kér­dés nélkül asszisztál hozzá. Legutóbb a 2020. október elején megtartott, borso­di időközi választáson derült fény arra, hogy az ellenzéki összefogás által támo­gatott, jobbikos Bíró László meggyőző­­désesen antiszemita és rasszista, aminek több ízben is hangot adott nyilvánosan. Hiába tiltakoztak hazai és nemzetkö­zi szervezetek, hiába mutatott rá több portál is Bíró László kirekesztő meg­nyilvánulásaira, a baloldal teljes mell­szélességgel kiállt a jelölt mellett. Aho­gyan arra cikkünkben is rámutatunk, a balliberális oldaltól egyáltalán nem idegen a származási, faji, szexuális be­­állítottsági és vallási-világnézeti alapú megkülönböztetés elfogadása. HAMISÍTÁS Újabb lejáratóakció áldozata lett Demeter Szilárd. Ezút­tal egy, a nevében írt hamis levél kez­dett terjedni a közösségi médiában. A PIM vezetője lapunknak elmond­ta, hogy ma valóban küldött egy belső levelet kollégáinak, amelyben kiemel­te: soha nem voltak antiszemita gon­dolatai és írásai, a PIM-ben a magyar kultúra és irodalom előmozdításának ügyét szeretné szolgálni. A főigazgató arról is beszélt: nem kíván lemondani. Bővebben a 4. oldalon Időjárás Forrás: Koponyeg.hu MA 2°C­­4°C SZERDA ,CSÜTÖRTÖK :PÉNTEK &X­CD 3 6 -51 0 Árfolyamok Forrás: MNB EURÓ USA-DOLLÁR 360,09­­ 300,45­­­2 0 2 8 1 Bitcoinba fektetnek a válság idején a gazdagok 14. oldal Rendőrök kerültek célkeresztbe Franciaországban 9. oldal Senkit se érdekelt a jogállamisági vitanap az EP-ben 3. oldal Rekord az ország élén Orbán Viktor 14 és fél éve irányítja hazánkat, töretlen népszerűséggel Kerékgyártó György November 30-ával Orbán Viktor lett a valaha élt leghosszabb ideje hivatalban lévő magyar miniszterelnök. Tizennégy évet és 144 napot töltött eddig hivatal­ban, tehát most már többet, mint Ti­sza Kálmán, akit eddig „rekorderként” tartottak számon. Az is páratlan tel­jesítmény, hogy a kormányfő által ve­zetett párt egymás után már harmad­szor kapott kétharmados felhatalma­zást az ország irányítására. Orbán si­kere nem csak a jelenlegi járványügyi helyzetnek vagy a még mindig húzódó migrációs válság kezelésének tulajdo­nítható. Már az 1998-2002 közötti első kormány idején olyan intézkedések tet­ték népszerűvé, mint a családi adóked­vezmény, a diákhitel, a Széchenyi-terv, azóta pedig a gazdasági helyzet stabi­lizálása, az önkormányzatok adósságá­nak átvállalása, a családi adókedvezmé­nyek és a lakhatási támogatások egyre szélesebb kiterjesztése jellemzi a kor­mányzati munkát. Az Orbán-kormá­­nyok nevéhez fűződik az egészségügy konszolidációja: előbb a vidéki rendelő­­intézetek és kórházak állami tulajdon­ba vétele, majd felépítése, újjáépítése, most a fővárosi infrastruktúra fejlesz­tése, továbbá az egészségügyben dolgo­zók bérfejlesztése. Ezenkívül több élet­­pályamodell kidolgozását végezték el. Népszerű a választók körében is a magyar miniszterelnök. A Nézőpont Intézet felmérése szerint (amelyet 2013 óta rendszeresen ismételnek, de most a Magyar Nemzet kérésére készítettek el) a megkérdezettek 59 százaléka látná szívesen a kormány élén Orbán Viktort. Ez a szám - amely meghaladja pártja, a szintén a közvélemény-kutatások élén álló Fidesz népszerűségét is - még soha nem volt ilyen magas, amióta a méré­sek megkezdődtek. A magyar kormányfő sikere nemcsak a hazai ellenzéknek okoz gondot, de euró­pai bírálói sem tudnak napirendre térni felette. Legutóbb Martin Schulz, a né­met szociáldemokraták egykori elnöke a sajtó elnyomásával és antiszemitiz­mussal vádolta Magyarországot, amire határozott választ adott Orbán Viktor. Részletek a 2. és a 3. oldalon A kormányfő elismertsége a pártjáénál is magasabb Fotó: Getty Images/Wiktor Szymanowicz Javuló trendet jelez a friss járványgörbe Veres László István Míg vasárnap 5595 újabb magyar ál­lampolgár szervezetében mutatták ki a koronavírus jelenlétét, addig 8223 személyt nyilvánítottak gyógyultnak, tehát jóval magasabb volt a gyógyul­tak, mint az újonnan regisztrált fertő­zöttek száma - közölte hétfőn Müller Cecília. Az országos tiszti főorvos be­számolt arról is, hogy bár még min­dig emelkedik a fertőzöttek száma, ám egyfajta lassulás tapasztalható ezen a téren. Abban bíznak, hogy a járvány­görbe rövid időn belül eléri a csúcsát, majd elkezdődik az esetszámok csök­kenése. Elmondta továbbá, hogy várha­tóan ma adnak tájékoztatást az okta­tás-nevelésben, az egészségügyben, il­letve a szociális dolgozók körében vég­zett csoportos tesztelés eredményéről. Továbbiak az 5. oldalon Várhelyi Olivér: Büszke magyar vagyok! Judi Tamara (Brüsszel) - Válságidőkben lehet igazán meg­mutatni, hogy nekünk is érdekünk a szomszédaink jóléte és prosperitása - nyilatkozta a lapunknak adott in­terjúban Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biz­tos, aki ma egy évvel ezelőtt, az Ursu­la von der Leyen vezette Európai Bi­zottság (EB) munkába állásakor fog­lalta el a hivatalát. Az EB magyar tag­ja szerint a koronavírus-járvány el­lenére az elmúlt egy évben a nyugat­balkáni bővítés újból az Európai Unió egyik prioritásává vált. Várhelyi Oli­vér arra a kérdésünkre is kendőzetlen őszinteséggel válaszolt, hogy a ma­gyar kormány és az EU közötti jog­viták hatással vannak-e a bizottsá­gi munkájára. Interjú a 8. oldalon

Next