Magyar Nemzet, 2020. december (83. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-01 / 281. szám
Magyar Nemzet 2 BELFÖLD 2020. december 1., kedd Történelmi eredmény és távlatok Orbán Viktor minden idők leghosszabb ideje hivatalban lévő magyar miniszterelnöke Tizennégy évet és 144 napot töltött eddig miniszterelnökként Orbán Viktor, és ezzel - Tisza Kálmán elsőségét elvéve - ő lett minden idők leghosszabb ideje hivatalban lévő magyar miniszterelnöke. Politikusok, közéleti személyiségek sora hívta fel a figyelmet a kormányfő történelmi teljesítményére. Orbán Viktor a majd másfél évtizednyi hivatalban töltött idő után is megőrizte a népszerűségét: a Nézőpont Intézet felmérése szerint ha most vasárnap lennének választások, megint ő győzne. Munkatársunktól - Történelmi idők, történelmi eredmények, történelmi távlatok - Varga Judit igazságügy-miniszter kommentálta ezzel a néhány szóval a hírt, hogy Orbán Viktor lett november 30-án a valaha élt leghosszabb ideje hivatalban lévő magyar miniszterelnök. A gratulációkhoz sokan csatlakoztak, a Fidesz-társalapító Deutsch Tamás mint barátjának gratulált a miniszterelnöknek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője úgy fogalmazott: „Ahogy eddig is, úgy ezután is számítunk egymásra.” Deák Dániel politológus, a XXI. Századi Intézet igazgatója az elmúlt század legnagyobb formátumú politikusaihoz hasonlította Orbán pályáját. „A magyar miniszterelnök ezzel a politikai teljesítménnyel olyan nagy történelmi nevekkel állítható párhuzamba, mint Franklin Delano Roosevelt, Helmut Kohl, Charles de Gaulle vagy Margaret Thatcher” - áll a posztjában. RENDSZERVÁLTÁS UTÁN KORSZAKVÁLTÁS A XXI. Századi Intézet interneten is olvasható, Orbán Viktor: korszakalkotó politikus című cikke szerint fontos, hogy míg 1989-ben csak rendszerváltás következett be, amely után jobbról ugyan hatalomra lehetett kerülni, de a hatalmi szerkezet továbbra is a baloldal kezében maradt, 2010-ben korszakváltás következett a hatalom tényleges átrendeződésével, és ez a második Orbán-kormány tevékenységéhez köthető. Az elemzés szerint a miniszterelnöki teljesítmény abból a szempontból is egyedülálló, hogy egymás után kétszer választották újra, pártja immár tíz éve kétharmados országgyűlési többséggel bír. Sőt, kormányfői éveit számolva összesen lassan másfél évtizede Orbán Viktor vezeti Magyarországot, ami egyben azt is jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évnek már-már a felét az ő kormányzása határozta meg. TÁMOGATÁSOK, FEJLESZTÉSEK Első kormánya idején (1998-2002) Orbán Viktor írta alá a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét, pártját pedig átvezette az Európai Néppártba, kijelölve ezzel az itthoni és európai politizálás további irányát. E négy év alatt vezették be a családi adókedvezményt, a diákhitelt, ekkor jött létre a Széchenyi-terv a vállalkozások támogatására, ebben az időszakban épült fel az új Nemzeti Színház és építették fel az évtizedek óta romos Mária Valéria-hidat. Az igazi nagy áttörés azonban csak 2010 után következhetett be, annak ellenére, hogy a 2006. szeptemberi őszödi beszéd óta a szélesebb nyilvánosság is tudhatta: Magyarország egyre súlyosabb pénzügyi és társadalmi válsággal küzd. A második Orbán-kormány kezdeti szakaszára a válságkezelés volt a jellemző, a csődhelyzetből újra emelkedő pályára került az ország, miközben a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságait, és elindult a rezsicsökkentés programja is. Négy évvel később, 2014-ben újra a Fidesz nyerte az országgyűlési választásokat. A ciklus legnagyobb kihívását a migrációs válság kezelése jelentette, a fizikai és jogi határzár kiépítése, valamint a bevándorlást támogató NGO-k tevékenységének átláthatóvá tétele folyamatos vitákat hozott az Európai Parlament baloldali többségével. A nemzetközi konfrontáció ellenére Magyarországon egyre bővült a családtámogatási, az otthonteremtést segítő rendszer, jelentősen nőtt a gyermekvállalási hajlandóság. A közszolgálatban életpálya-modelleket dolgoztak ki, és miután korábban megtörtént a kórházak állami kézbe vétele, elkezdődött az egészségügy konszolidációja. A 2018 tavaszán kezdődő ciklus legnagyobb kihívása a jelenleg is tartó koronavírus-járvány, az ezzel járó világgazdasági kihívások és az uniós jogállamisági vita. ELÉGEDETT TÖMEGEK Várhatóan nagyjából ötszáz nap múlva (2022 virágvasárnapján) választhatnak újra a magyarok, hogy kit szeretnének kormányon látni. A Nézőpont Intézet a Magyar Nemzet kérésére készítette el legfrissebb felmérését, amelynek eredménye online portálunkon is olvasható. A kutatás szerint 2020 végén a választókorú magyarok 59 százaléka jelezte, hogy elégedett Orbán Viktor munkájával. A Nézőpont Intézet anyagából az is kiderül, hogy az elmúlt hét évben a népszerűségi mélypont 2014 novemberében volt, főleg az internetadó körüli vita miatt, ezt követően a migrációs válságra adott kormányfői választ a társadalom túlnyomó többsége támogatta, így a miniszterelnök munkájával való elégedettségi mutató már az ötven százalékot is meghaladta 2015 végére (53 százalék). Egy évvel később a 2014 végihez hasonlóan alakult az elégedettségi mutató (negyven százalék), de a választásokat megelőző év végére ismét javulás állt be (ötven százalék). A magas elégedettségi mutató a kampány kezdetén kulcsszerepet játszott a 2018-as harmadik kétharmados felhatalmazás megszerzésekor. A legutóbbi országgyűlési választás, 2018 óta tovább emelkedett a kormányfő munkájával való elégedettség mértéke. A jelentés szerint ekkora arányban még nem támogatták a megkérdezettek a kormányt. Tavaly év végén 52 százalék volt az arány, ez emelkedett a mostani csúcsra. A felmérés azt is megmutatja, hogy a pártpreferenciák különböznek az egyéniektől, ugyanis Orbán Viktor támogatottsága meghaladja a Fidesz-KDNP-ét, ebből pedig az olvasható ki, hogy az ellenzéknek igen nehéz lesz megtalálni azt, aki érdemi kihívója lehet a jelenlegi miniszterelnöknek. A Fidesz elnöke által nyújtott politikai teljesítmény több szempontból is egyedülálló Fotó: Kurucz Árpád Az EU-s pénzek járnak, azok nem adományok A baloldal a kormányfőt vádolta a parlamentben az EU-s költségvetés megvétózása miatt Az ellenzék tegnap a miniszterelnököt támadta a parlamentben, mert a kormányfő megvétózta az uniós források jogállamisághoz kötését. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára ugyanakkor kifejtette: az uniós források nem adományok, hanem jogosultságok, amelyek azért járnak hazánknak, mert megnyitotta piacait a nyugati államok cégei előtt. Cseke Imre - Brüsszelben annak a Soros-tervnek az élesítésén dolgoznak, amelynek még a létezését is tagadják - mondta tegnap a fideszes Halász János a napirend előtti felszólalásában a parlamentben, és kifejtette, hogy az Európai Bizottság legújabb migrációs akcióterve is ennek a végrehajtása. Brüsszel nyíltan üzenget azoknak az országoknak, amelyek ennek a tervnek az útjában állnak, és a zsarolás része az uniós pénzek politikai feltételhez kötése is - vélekedett a kormánypárti képviselő, aki szerint a bevándorlást elutasító magyar emberek a Soros-terv útjában állnak. A baloldal politikusai teljesen eltérően értelmezték az unióval kialakult konfliktust. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy Orbán Viktor minden magyartól elvesz 250 ezer forintot azzal, hogy blokkolja az EU-s helyreállítási alapot. Az LMP-s Schmuck Erzsébet pedig történelmi bűnnek nevezte a miniszterelnök vétóját, amely szerinte helyrehozhatatlan károkat okozhat a magyaroknak. Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a vádakra válaszolva viszont azt hangsúlyozta, hogy Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat. Arra kérte a baloldali politikusokat, próbálják meg elfogadni, hogy a magyarok már többször is nemet mondtak a bevándorlásra. A kérdésről a legszélsőségesebb véleményt Jakab Péter fogalmazta meg, aki felszólalásában egy olyan apához hasonlította Orbán Viktort, aki jól tudja, hogy a családi kassza üres, a gyerekek ruhája szakadt, a kamrában alig van kenyér, hiszen válság van, de az elmúlt években ahelyett, hogy takarékoskodott volna, inkább elitta a pénzt. Az EU 2500 milliárd forintos támogatást adna a kamra feltöltésére, és csak egyet kér, hogy Orbán apánk ne igya el a pénzt - hangoztatta Jakab Péter, majd - szónoki hevülettől áttüzesedve - a tolvajok fejedelmének, Európa legnagyobb keresztapájának, maffiózónak nevezte a miniszterelnököt. Minderre Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nyugodt, kimért válaszban elmagyarázta a Jobbik elnökének, hogy az uniós csatlakozással hazánk vállalta a nyugati tőke korlátlan beáramlását, ami nehéz helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat, így ezért kompenzáció jár. Az uniós források tehát nem adományok, hanem jogosultságok. Más témát érintett Arató Gergely, a DK politikusa, aki napirend előtti felszólalásában arról beszélt, mindenki azt szeretné, a karácsonyt ne árnyékolja be az a kockázat, hogy tovább terjed a járvány. Ezért követelte, hogy az ünnepek előtt minden magyar ingyenesen teszteltethesse magát. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára erre úgy reagált, hogy már zajlik a tömeges tesztelés, szűrőbuszok is szolgálatba álltak, és javában folyik az egészségügyi, szociális és nevelési intézményekben dolgozók tömeges szűrése is, összesen 16 ezer helyszínen. A baloldal ugyanakkor nem tud felhagyni a rém- és álhírkampánnyal, legutóbb például a tesztelésben részt vevő orvostanhallgatók védőfelszereléséről állított valótlanságot. Hollik István arról beszélt, hogy a baloldali politikusok a vakcina kapcsán is folytatják a hisztériakeltést, és ideológiai kérdéssé akarják azt tenni. Pedig a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés - szögezte le a KDNP képviselője. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a válaszában kifejtette, hogy az ellenzék semmiben nem bízik, ami magyar. Kiemelte: a baloldali politikusok szerint nincs szükség arra, hogy a magyar szakemberek megvizsgálják az oltóanyagokat, helyette azt akarják, bízzunk meg az uniós gyógyszerhatóság döntésében. Orbán Balázs államtitkár válaszolt Jakab Péternek Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd