Magyar Nemzet, 2020. december (83. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-01 / 281. szám

6 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. december 1., kedd Dódity Gabriella: Szakmaiság helyett politikai pozíciókat osztanak Az állatvédelem területén élen kel­lene járnia a fővárosnak, de saj­nos az elmúlt egy évben a Kará­csony Gergely vezette Budapesten tapasztaltak nem ebbe az irány­ba mutatnak - mondta a Magyar Nemzetnek Dódity Gabriella, aki tanácsadóként segíti Ovádi Péter állatvédelemért felelős miniszteri megbízott munkáját. A kormány­­párti politikus szerint hatalmas előrelépés, hogy a kormány ál­latvédelmi felelőst jelölt ki, haté­konyabb, ha az eddigi intézkedé­sek és a most megfogalmazott cé­lok egy kézben összpontosulnak. Nagy Orsolya Minden város gyepmesteri telepén jól lemérhető, hogyan viszonyul az állat­­védelemhez. A hatósági telepet is lehet - és kell is - az állatvédelmi, állatjó­léti szempontok maximális szem előtt tartásával működtetni, ez volt a Tarlós István vezette főváros idején a legfőbb cél, nagy eredmény volt, hogy 2012 óta nem volt helyhiány miatt altatás a tele­pen. A végső állomás pedig az lett vol­na, hogy egy új, alkalmasabb helyszínen szakmai, módszertani központtá ala­kítsuk az Illatos úti intézményt, hogy irányt mutasson az ország gyepmes­teri telepeinek - mondta lapunknak Dódity Gabriella, aki önkormányza­ti főtanácsadóként dolgozott az akko­ri városüzemeltetésért felelős György István főpolgármester-helyettes mel­lett. Dódity Gabriella, a kispesti Fidesz- KDNP önkormányzati frakciójának a vezetője, aki helyi politikai munkássá­ga mellett társadalmi munkában évti­zedek óta az állatok védelméért dolgo­zik, a Doktorok az Állatokért Közhasz­nú Alapítvány kuratóriumi tagjaként is segítette az Illatos úti telep munká­ját. Most sincs másképp: Ovádi Péter állatvédelmi miniszteri biztos munká­ját is tiszteletdíj nélkül segíti. TARLÓS ISTVÁN TETTE A DOLGÁT Dódity Gabriella felidézte, mekkora harcot vívtak az állatvédő szerveze­tek a telep ellen, és mekkora elismerés volt, amikor ugyanezek a szervezetek a Tarlós-éra idején már azt mondták: „ez az Illatos út már nem az az Illatos út”. Miután Tarlós István György Ist­ván főpolgármester-helyettessel 2011 elején kint járt a telepen, egy azonnali, huszonöt millió forintos gyorssegélyt adtak az intézménynek a legszüksége­sebbekre.­­ Tarlós István nem sajtó­­tájékoztatón cukiskodott a kutyákkal üres ígéretekkel karöltve, mint Kará­csony, hanem csendben tette a dolgát - jegyezte meg a kormánypárti poli­tikus. Arra is emlékeztetett, hogy az akkori városvezetők a látogatás után saját pénzükből hővédő függönyöket vettek a kültéri kennelek elé, hogy a kutyák ne a fagyos betonon aludja­nak, majd egy alapítványt (DOKTA) is létrehoztak, hogy másokkal egye­temben ők is támogathassák a telepet. A DOKTA az alapszolgáltatáson felü­li gyógyszerekkel, orvosi és laboresz­közökkel látta el a telepet éveken át, más szervezetekkel közösen örökbe­adó napokat szerveztek. - Mégis men­niük kellett a telepről, mert indoklás nélkül, politikai okok miatt felbon­totta velük az együttműködési meg­állapodást a Karácsony Gergely-féle új vezetés - tette hozzá. A DK IRÁNYÍT­­•"Azt láttuk, hogy az Illatos úton már nem az állatok az elsők. Ők is áldoza­tul estek a baloldali összeborulásnak, amelynek részeként nem szakmai, ha­nem politikai alapon osztották ki a feladatokat, és a DK kapta meg ezt a területet - mondta Dódity Gabriella. Szerinte már az tragédia, hogy a Kará­csony vezette Budapesten egyáltalán felmerülhet olyan, hogy megtagadják az előző városvezetéshez köthető civil szervezettől az ötmillió forintos ado­mányt vagy az, hogy a tizenöt napnál régebb óta bent lévő állatokat elaltas­sák. Dódity szerint a jelenlegi hely­zetet jól példázza az is, hogy a gaz­dához adásra alkalmatlan kutyák re­habilitációját is megszüntették a tele­pen. Mint mondta, a költségcsökken­tés miatt sérül a szakmaiság. Ijesz­tőnek nevezte azt a hozzá névtelenül eljuttatott videót is, amelyen egy ku­tya vonaglik magatehetetlenül az Il­latos úti kennelben. A politikus a kö­rülményeket nem ismeri, de a vide­ón jól hallatszik, ahogy a háttérben arról beszélnek, hogy mi lehet az ál­lattal, „délelőtt még működött”. Sze­rinte Szabó Rebeka, Karácsony Ger­gely állatvédelmi referensének kine­vezése előremutató volna, ha közben ilyen dolgok nem történnének a fővá­ros gyepmesteri telepén. NINCS STRATÉGIA - Álságos állatbarát fővárosról beszél­ni, ha közben a saját gyepmesteri te­lepüket nem tudják az állatok jólétét szem előtt tartva működtetni, és a ha­tósági feladatokat sem képesek mara­déktalanul ellátni. Ezt Szabó Rebeká­nak is látnia kell, és kemény harcot kell vállalnia a baloldali összeboru­­lásban a DK-val, ha ezen változtatni akar - fogalmazott Dódity Gabriella, aki hozzátette: az állatok érdekében bízik a referens sikerében. Ugyanak­kor megjegyezte: a főváros tavaly ok­tóberben megválasztott vezetése egy éven át az Illatos útra is „szinte alig szagolt ki”, és ezt igazolta az az össze­hívott kerekasztal is, ahol azt várta, is­mertetni fogják Budapest állatvédelmi stratégiáját.­­ Vélhetően ilyen nincs, pedig a megválasztása óta eltelt egy évben Karácsony Gergelynek lett volna lehetősége elkészíteni. Mindezek elle­nére bízom abban, hogy a fővárosban változni fognak a dolgok, és az Illatos utat is visszafordítják a lejtőről - fo­galmazott Dódity Gabriella, aki úgy véli, az Ovadi Péter miniszteri meg­bízott által kijelölt célok jók, továbbá bízik benne, hogy a főváros leveszi a politikai szemellenzőt, és saját állat­­védelmi stratégia híján együttműkö­dik a kormánnyal és az állatvédele­mért felelős miniszteri megbízottal. A kormánypárti politikus elkötelezett az állatok ügye mellett Még mindig nem tudjuk, ki ölte meg Balla Irmát D. Lajost mindössze gyilkossági kísérlet miatt ítélték el jogerősen, most újra nyomoznak Folytatódik az igazságszolgáltatási bakugrások sorozata Balla Irma meggyilkolása ügyében. Ezúttal perújítási nyomozást rendelt el a Debreceni Ítélőtábla a képviselőnő elleni emberölés kísérlete (!) miatt jogerősen 15 évre ítélt D. Lajos levele nyomán. Szemán László János A saját ügyvédje sem tudja, hogy mit írt a Balla Irma elleni emberölési kí­sérlet miatt elítélt D. Lajos a Debrece­ni ítélőtáblának, ami alapján a tábla­bíróság elrendelte a perújítási nyomo­zást. Az ügy újabb fordulatáról első­ként a PestiSrácok számolt be. A visz­­szaeső bűnözőt idén februárban ítélte el jogerősen 15 év fegyházra ugyancsak a táblabíróság Debrecenben az önkor­mányzati képviselő 2007-ben történt meggyilkolása miatt. Az ítélkező bíró módosította a minősítést, és nem külö­nös kegytelenséggel, aljas indokból el­követett emberölés miatt, hanem min­dössze emberölés kísérlete miatt ítélte el a férfit. A másodfokon eljáró Deb­receni Táblabíróság ugyanis nem látta bizonyítottnak, hogy valóban D. Lajos volt az, aki Balla Irma halálos gégesé­rülését okozta, csak azt, hogy bántal­mazta a képviselőnőt. Ezért változtat­ta meg a bíróság a vádbeli bűncselek­mény minősítését, a Nyíregyházi Tör­vényszék által első fokon, 2019 január­jában meghozott büntetést azonban teljes egészében érintetlenül hagyta. Azaz jogilag továbbra sem tudjuk, ki ölte meg az asszonyt. A táblabíróság részéről ezek után következett a november 25-i bejelen­tés - perújítási nyomozást rendeltek el a D. Lajos által írásban közöltek alap­ján. Azt, hogy mit és miért írt az elítélt a fegyházból, csak ő és a táblabíró tud­ja. Szakemberek szerint D. olyan, általa tényként kezelt információt közölhe­tett, amit a táblabíróságnak meg kell vizsgáltatnia, hogy valós-e vagy sem. Ezért nyomozást és nem perújítási el­járást rendeltek el. Ilyen információ le­het például az, hogy a bűnöző megne­vezte a tettestársát, aki vele együtt ott volt Bálla házában, és miután D. abba­hagyta az asszony bántalmazását, ő tör­te el az asszony gégéjét, ezzel a halálát okozva. Azonban a nyomozások során eddig semmilyen tárgyi vagy egyéb bi­zonyíték nem merült fel, ami több tet­test valószínűsítene. D. Lajos Bálla Irma halálakor a nő háza melletti ingatlanon dolgozott se­gédmunkásként, és amikor lopás miatt elszámoltatták, bevallotta: ő ölte meg és fosztotta ki a képviselőt. A vallomást később visszavonta, amikor Bálla fiát kezdték gyanúsítottként kezelni a deb­receni rendőrök. Schönstein Sándornak hiába igazoltak többen is alibit, hogy azon a tragikus húsvéti napon Debre­centől húsz kilométerre szalonnát sü­töttek, a fiút a közömbössége gyanús­sá tette. Schönsteint el is ítélték, ám vé­gül bizonyítottság hiányában felmen­tették. Ezt követően a Készenléti Rend­őrség különleges ügyek főosztályának életvédelmi nyomozói a helyszíni nyo­mok elemzése és a DNS-maradványok alapján azonosították D. Lajost mint aki nemcsak ott volt az áldozat hálószobá­jában, hanem bántalmazta is a nőt. Ezt a bizonyítékláncot értékelte másként a táblabíróság, mondván: nincs bizonyít­va, hogy a halálos ütést D. Lajos mérte volna az áldozat torkára. Maga a több­szörösen elítélt bűnöző is azzal érvelt a táblabíróságon, hogy azért kéri a fel­mentését, mert nem bizonyítja sem­mi, hogy ő törte el az asszony gégéjét. A Debreceni Ítélőtábla az iratokat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főigazgatóságának küld­i meg, a perújítási nyomozást két hónapon be­lül le kell folytatni. Csak a többszörösen elítélt férfi és a táblabíró tudja az újabb eljárás okát Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Next