Magyar Nemzet, 2021. január (84. évfolyam, 1-25. szám)
2021-01-01 / 1. szám
Újra segélyalapú társadalmat hozna létre a baloldal vezetője Fűrész Tünde szerint a balliberális kormányoknak mindig a családosok látták kárát Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke szerint a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali koalíció esetleges 2022-es győzelmével a 2010 előtti, családokat megnyomorító adó- és szociálpolitika térne vissza. A mostani baloldali koalíció ideológiai politikai előképei, a balliberális kormányok adóelkerülésre ösztönöztek, majd a gazdasági válságban elengedték az emberek kezét, és támogatás helyett megszorításokat vezettek be. Ritó Szabolcs A gazdasági válságban a Gyurcsány- Bajnai-kormány elengedte az emberek kezét - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Fűrész Tünde annak kapcsán, hogy a baloldal vezető ereje, a DK elnöke új adó- és támogatási rendszert ígér a választóknak 2022-re. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke rávilágított: Gyurcsány Ferenc az általa meghirdetett programmal újra többkulcsos adórendszert vezetne be, amely azonban eddig soha nem érte el célját, a társadalmi szolidaritást, ellenben adóelkerülésre ösztönzött tömegeket, míg a 2010 után bevezetett egykulcsos adórendszer a gazdaság kifehéredéséhez, ezáltal az állami adóbevételek növekedéséhez járult hozzá, miközben a kedvezményekkel a családokat, a gyermekeket nevelőket támogatta. Fűrész Tünde a 2010 óta eltelt időszak szociálpolitikáját elemezve rámutatott, hogy a szocialista kormányzatok politikájával ellentétben 2012 óta minden dimenzióban csökken a családok szegénységének mértéke és a gyermekszegénység. A számok nyelvén kifejezve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 34 százalékról 17,7 százalékra csökkent. A relatív jövedelmi szegénység 15 százalékról 12,2 százalékra, a súyos anyagi depriváció 27,8 százalékról nyolc százalékra, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya pedig 9,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent. A foglalkoztatási ráta a 2010-es mélypontról hetven százalék fölé emelkedett, és amíg a munkanélküliség 2010-ben 11 százalék fölött volt, 2020 év elejére már csak 3,6 százalék lett - mondta a kutató. Fűrész Tünde arra is felhívta a figyelmet, hogy a szegénységből kiemelést célozta a családi pótléknak a gyermekek iskoláztatásához és óvodába járásához kötése. - Kiemelt fontosságú a gyermekek részvétele a köznevelésben, amelyen keresztül megvalósul a korai szocializáció, ami később a munkaerőpiaci lehetőségeket bővíti - fogalmazott. A Lépj egyet előre típusú programok - Út a középiskolába, Út a szakmához, Út a felsőoktatásba, valamint a mentorprogramok - a hátrányos helyzetű, többnyire roma diákoknak nyújtanak segítséget, ezek több tízezer diák bevonásával működnek. Ugyanilyen fontosak az Európában egyedülálló, Magyarországon működő felsőoktatási roma szakkollégiumok, amelyek közül jelenleg 11 látja el a feladatait. A KINCS elnöke szerint a mostani baloldali összefogás politikai, ideológiai előképei, az MSZP-SZDSZ-kormányok válságkezelésének mindig a családosok látták kárát. Szűkítették, illetve az egy- és kétgyermekeseknél eltörölték a családi adókedvezményt és az otthonteremtési támogatásokat. Kiiktatták a szegény családok gyermekeinek támogatására szolgáló úgynevezett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a gyest pedig lerövidítették két évre. Az otthonteremtést ellehetetlenítették, az embereket a devizahitelek felé terelték - elevenítette fel Fűrész Tünde. A kutató rámutatott a Gyurcsánykorszak egyik legsúlyosabb bűnére is: a forinthitelek korlátozása és a devizahitelek szinte kizárólagossá tétele emberek százezreit tette kiszolgáltatottá. 2010-ben minden ötödik magyar embert érintett a devizaalapú lakáshitelezés, kétharmaduk gyermeket nevelő szülő volt. Az Orbán-kormány tette meg azokat a lépéseket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a családok megtarthassák az otthonukat: az előtörlesztés, az árfolyamgát, a végtörlesztés és a forintosítás mind ezt szolgálta. 2012 után a kormányzat azzal is segítette az emberek életét, hogy rezsicsökkentést hajtott végre - emlékeztetett a KINCS elnöke. Fűrész Tünde Gyurcsány Ferenc legújabb ajánlatáról megjegyezte: a baloldali liberális kormányok 2002 és 2010 között a segélyalapú gazdaságban hittek. - A családpolitika, ahogy azt a jelenlegi formájában ismerjük, nem létezett. A Fidesz-KDNP-kormány vezette be a családi típusú adórendszert, amelynek lényege, hogy a család, a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységi kockázatot. Ez elsősorban a hoszszú távú biztonságot jelentő munkajövedelemmel biztosítható, nem pedig a családoknak nyújtott segélyekkel - magyarázta a kutató. Hozzátette: 2010 óta 26-szorosára emelkedett az adókedvezményként családoknál hagyott összeg, az igénybe vevők száma 106 ezerről egymillióra nőtt, a családoknál maradt források pedig Magyarország belső fogyasztását erősítik, ami hozzájárul a gazdaság erősödéséhez. A KINCS elnöke úgy véli, hogy a Gyurcsány vezette koalícióval a 2010 előtti világ térne vissza Fotó: Bach Máté BELFÖLD 5 írdalá.hu: az utolsó percig gyűjtik az aláírásokat A cél az, hogy legkésőbb február 7-ig a hetedik országban is elérjék az EU által szabott limitet Az új esztendőben újult erővel lát munkához a Gerilla.hu csapata, hogy legkésőbb február 7-ig a hetedik európai uniós országban is begyűjtsék a kellő számú aláírást. Ha ez sikerül, akkor a törvényes határidőig érvényes és eredményes lesz az őshonos nemzeti kisebbségek közvetlen uniós támogatását célul kitűző székely petíció. Borsodi Attila - Öt hetünk maradt, ezalatt kell begyűjtenünk egy újabb európai uniós országban a kellő számú aláírást ahhoz, hogy a székely petíció sikeres legyen - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Pesty László kampányfőnök. A szakember jelezte: Portugáliától Csehországig, Észtországtól Luxemburgig több országot céloznak meg, és szeretnék legalább két államban teljesíteni a célt. Ezt nemcsak a székelyekért, de a többi, körülbelül 25 európai kisebbségért is el akarják érni. A tét az, hogy ha a 2019 májusában indult kezdeményezés sikeres lesz, akkor a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei alanyi jogon pályázhatnak európai uniós támogatásokra. A szakember emlékeztetett arra, hogy a Gerilla.hu csapata tavaly február elején vette át a székely petíció kampányának irányítását, és ekkor még mindössze ötvenezer aláírás volt meg a kívánt egymillióból. - Egy rövid helyzetértékelés után elkezdtünk tervezni, stratégiát alkottunk és felületeket hoztunk létre, majd három hónapos előkészítés után egy intenzív háromhetes kampánnyal begyűjtöttünk több mint egymillió online aláírást. Május 7-ig a szükséges hét országból Magyarországot, Romániát és Szlovákiát tudtuk kipipálni - hangsúlyozta. A szakember elmondta, hogy 2020 nyara újra a stratégiai tervezéssel és a felületek előkészítésével telt, de akkor már az európai színtéren, hiszen négy ország még hiányzott. - Szeptembertől sokkal keményebben dolgoztunk, több emberrel, több pénzt ráfordítva, vért izzadva kampányoltunk, és november 7-ig újabb két államban - Horvátországban és Litvániában - begyűjtöttük a kellő számú aláírást. Ezután egy nappal karácsony előtt meglett Svédország is. Az ottani kampány érdekessége az volt, hogy politikai szervezetek segítsége nélkül, influenszerek bevonásával dolgoztunk. Tettük ezt úgy, hogy leginkább csak az Instagramon voltunk jelen, mégis sikerült elérni a célt. Ezzel az is bebizonyosodott, hogy a Facebook és a YouTube nem mindenható - emelte ki a kampányfőnök. Pesty László az eddig elvégzett munkáról kifejtette: több mint száz interjút készítettek, nyolc önálló nagy weboldalt hoztak létre, 34 kisebb társadalmi célú kampányt futtattak le és 22 nyelven kommunikáltak. Emellett tizenkét - többek között orosz — közösségimédia-felületet létesítettek és működtetnek azóta is aktívan. Tavaly hatszáz posztot tettek közzé és több mint egymillió lájkot zsebeltek be, és csak a közösségimédia-felületeken keresztül kétmilliónál is több egyedi látogatót értek el. A Gerilla networkbe, amely a Gerilla.hu egész kontinensre kiterjedő aktivistahálózata, több mint 540 ezer európai állampolgár kapcsolódott be, ami hihetetlen erőt jelent - fogalmazott. A szakember hozzáfűzte: ennek is köszönhető, hogy be tudták gyűjteni a szükséges egymillió aláírást, amely az eddigi 74 uniós polgári kezdeményezésből összesen hatszor sikerült. Most a cél az, hogy az utolsó ország kipipálásával feltegyék az i-re a pontot. Az őshonos nemzeti kisebbségekért indult el a székely petícióFotó: Havran Zoltán