Magyar Nemzet, 2021. február (84. évfolyam, 26-48. szám)
2021-02-01 / 26. szám
2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2021. február 1., hétfő Néhány százan voltak a Hősök terén A rendőrök távozásra kötelezték a vendéglátóhelyek újranyitását követelő demonstrálókat Csupán néhány száz tüntető jelent meg a Hősök terén azon a tegnapi demonstráción, amelyen a vendéglátóhelyek tömeges üzletnyitására és polgári engedetlenségre buzdítottak a résztvevők. Az érvényben lévő gyülekezési tilalom miatt a rendőrség szinte mindenkit igazoltatott és távozásra szólított fel. A kormány többször világossá tette: amíg nem éri el a megfelelő szintet az átoltottság, nincs lehetőség semmilyen enyhítésre. De amint lesz, a lazítás elsőként a vendéglátóhelyeket fogja érinteni. Hertelendy Gábor Demonstrációt hirdetett vasárnap délre a Hősök terére a Le Az Adók 75 Százalékával (LA75) nevű mikropárt. A Facebook-esemény szervezői úgy fogalmazták át az eseményt, hogy az ne minősüljön gyűlésnek. A néhány száz megjelent demonstráló az üzletek, vendéglátóhelyek megnyitását szeretné elérni, az üzlettulajdonosokat pedig arra biztatják, hogy polgári engedetlenség formájában tömegesen nyissanak ki ma. - Mi az, hogy a kaszinók állandóan nyitva vannak, miközben a vendéglátósokról megfeledkeznek? - hangoztatta tegnap a tüntetésen Ecsenyi Áron, a LA75 elnöke és ikertestvére, Szilárd. Szerintük elfogadhatatlan, hogy „a kormány kettős mércét alkalmaz a vendéglátásban dolgozók és bizonyos cégek közt”. A fokozott rendőri jelenléttel megtartott demonstráción több százan, a maszkhasználatot igen, de a kétméteres távolságot be nem tartva gyülekeztek, annak ellenére, hogy a szervezők az esemény leírásában a megfelelő távolságtartás mellett a csoportosulás elkerülésére is kérték a résztvevőket. A tüntetők a felszólalások közben „Kompromisszumot! Kompromisszumot!” skandálva adtak hangot elégedetlenségüknek. A rendőrök a gyülekezés miatt folyamatosan igazoltattak mindenkit, így lapunk tudósítóját is, majd az igazoltatást követően a helyszín elhagyására kötelezték az ott levőket. A tüntetés ugyan békés volt, ám egy-két incidens így is akadt: egy középkorú férfi például igazoltatás közben sérelmezte, hogy bár volt rajta maszk, a rendőrök szerint törvénytelenül tartózkodott a téren. A férfi szóváltásba keveredett a rendőrökkel, de ez szerencsére nem fajult tettlegességig. A résztvevők mellett a szervezők adatait is nyilvántartásba vették a rendőrök, amelyhez félkör alakban sorfalat álltak a kollégáik, hogy zavartalanul igazoltathassanak. A maszkhasználat hiánya miatt a rendőrök hat résztvevővel szemben intézkedtek, kettejükre helyszíni bírságot szabtak ki, négy másik résztvevő ellen szabálysértési feljelentést tettek. Mint arról lapunk többször beszámolt, a kormány világossá tette: amíg nem éri el a megfelelő szintet az átoltottság, nincs lehetőség semmilyen enyhítésre. Szeretnék türelemre kérni mindenkit, akkor is, ha éttermesek, ha kávézótulajdonosok vagy ha csak a közönsége egy-egy ilyen helynek. Egy járványról van szó.Igyekszünk segíteni a szolgáltatóipart: a kormányülésen határozott döntést hoztunk arról, hogy a számukra megítélt támogatás folyósítása meggyorsuljon. Ezért bízzanak bennünk, a nekik járó összeget meg fogják kapni - hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott legutóbbi interjúban. A miniszterelnök elmondta: büntetés vár azokra, akik kinyitják ma a vendéglátóhelyüket, ugyanakkor azt kérte az operatív törzstől, hogy ne tartóztassanak le senkit. Ha valaki szabályt szeg, akkor százötvenezer és egymillió forint közötti bírságot fog fizetni. A tiltás ellenére működtetett vendéglátóhelyeket fél évre, amennyiben pedig ismét szembeszegülnek a szabályokkal, akkor egy teljes évre bezárják - mondta a miniszterelnök. Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón pedig arról beszélt, hogy felgyorsítják a nehéz helyzetbe került vendéglátósok bértámogatását. - Amikor lazítás lesz - és reméljük, minél előbb, először a vendéglátóhelyeket fogjuk kinyitni - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. SZÉKESFEHÉRVÁRI SEGÍTSÉG - Önkormányzati határozatban engedjük el a bérleti díj árát mindenkinek, aki önkormányzati tulajdonú ingatlant bérel vendéglátóipari céllal 2020. november elsejétől egészen a veszélyhelyzet végéig, illetve elengedjük a teraszdíjakat is a teljes 2021-es évre - jelentette be a napokban Székesfehérvár fideszes polgármestere. Cser-Palkovics László kiemelte, ezenfelül bevezetnek egy új, továbbfoglalkoztatást segítő pályázati alapot harmincmillió forint kerettel, amit még növelnek egyezség esetén. Egyszeri, százezer forintos támogatást biztosítanak azoknak, akik a veszélyhelyzet idején legalább harminc napig munkanélküliek voltak. A maszkhasználatot betartották a résztvevők, a kétméteres távolságot egymástól nem Fotó: Kurucz Árpád Platófázisban a járvány Magyarországon már öt engedélyezett vakcina van A Magyarországra érkező vakcinák nem egyformák, de mindegyik megegyezik abban, hogy a súlyos betegség kialakulása és az elhalálozás megelőzhető vele - hangsúlyozta Szlávik János infektológus. Merkely Béla pedig arról beszélt, hogy egyre nő a bizalom a koronavírus elleni oltás iránt. Munkatársunktól stabilizálódni látszik a járványhelyzet, az új koronavírus-fertőzöttek és az elhunytak száma lényegében nem változott az utóbbi napokban, tehát platófázisba ért a járvány - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton a közmédiának. Szlávik János szerint ebből még nem lehet következtetni a járvány további alakulására, ezért figyelni kell a számokat, és bízni abban, hogy nem emelkednek újra, ahogy sok más európai országban. Kérdésre elmondta azt is, hogy a Magyarországra érkező vakcinák nem egyformák: vannak hagyományos módszerrel készült oltóanyagok, de vannak második és harmadik generációs szerek is. Viszont mindegyik megegyezik abban, hogy a súlyos betegség kialakulása és az elhalálozás megelőzhető vele - fogalmazott az infektológus, hozzátéve, hogy természetesen a vakcinák hatékonysága is eltérő. Hangsúlyozta, az a fontos, hogy az emberek ne kerüljenek olyan állapotba, hogy kórházi kezelésre szoruljanak, és ne haljanak meg, „ezért én azt tudom mondani, hogy minden Magyarországra érkező vakcina hatékony abból a szempontból, hogy megvédi az emberek egészségét és életét”, így van ez a kínai Sinopharm által gyártott vakcinával is. A Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy egyre nő a bizalom a koronavírus elleni oltás iránt. Merkely Béla elégedetten jelentette be, hogy a Semmelweis Egyetemen az orvosok 99,9 százalékát beoltották, a szakdolgozók esetében ez az arány 87 százalékos. Hangsúlyozta: az oltásnak nincs szövődménye, és a legjobb megoldás, hogy a védettséget egyéni, családi és nemzeti szinten megszerezzék az emberek. Megjegyezte: az oltás okozhat reakciókat, de korántsem járhat olyan súlyos betegséggel, mint amilyet a koronavírus okozhat. Ráadásul nem lehet előre jelezni, hogy kinél lesz súlyos lefolyású a megbetegedés - tette hozzá. Ha valakit beoltanak, onnantól kezdve szinte százszázalékos valószínűséggel el tudja kerülni a súlyos lefolyású megbetegedést, és a betegség náthává szelídülhet - fogalmazott. Merkely Béla szerint előnyt jelent az, hogy Magyarországon már öt engedélyezett vakcina van. Az a fontos, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre és minél gyorsabban történjen meg az egész nemzet szintjén az oltás, hiszen ez a feltétele annak, hogy vissza tudjon térni az ország a normális élethez és a lehető legtöbb életet tudják megmenteni - foglalta össze a rektor. Szerinte ha két hónap alatt be lehetne oltani a magyar lakosságot, akkor májustól mindannyian biztonságban lehetnénk. Merkely Béla: Nő a bizalom az oltás iránt Fotó: Havran Zoltán Székely petíció: megvan a hetedik állam is Minden esély megvan arra, hogy érvényes és eredményes legyen a székely petíció, mivel a hetedik európai uniós államban, Spanyolországban is összegyűlt a kellő számú aláírás. A kampány azonban folytatódik, mert a szignók egy része hibás lehet, ezért igyekeznek minél több támogatót az ügy mellé állítani február 7-ig. Borsodi Attila Hosszú hónapok küzdelmei után a hetedik európai uniós államban, Spanyolországban is sikerült elérni a törvényben meghatározott limitet, a székely petíció támogatóinak száma tegnap éjjel elérte a szükséges 40 500-at az ibériai államban. Ezzel a kezdeményezés minden bizonnyal érvényes és eredményes lesz, hiszen a szükséges egymillió szignót már korábban sikerült összegyűjteni, és hat európai uniós államban - Horvátországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában, Svédországban és Szlovákiában - is meglett már a kellő számú aláírás. A sikerhez azonban kellett egy hetedik állam is. Spanyolország előretörése annak is köszönhető, hogy a Gerilla.hu csapata a közelmúltban Pesty László kampányfőnök vezetésével napokig Katalóniában és Baszkföldön kampányolt, és személyesen kérte az ottani politikusok segítségét ahhoz, hogy a székely petíció aláírásgyűjtése az ibériai államban is célba érjen. A kampánycsapathoz Bilbaóban csatlakozott Juhász Hajnalka (KDNP), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke; a delegáció személyesen egyeztetett a Baszk Nemzeti Párt vezetésével. Közel a cél Szlovéniában is, ahol már csak néhány száz aláírás kell a jogszabályban kitűzött cél eléréséhez. Ha ilyen ütemben gyűlnek az aláírások, akkor a napokban a szomszédos országban is meglehet a kellő számú szignó. Sok támogató áll az ügy mellé Lettországban is, de ott azért még csaknem háromezer aláírás hiányzik. Bár a kampánycsapat sikerre vitte a székelyek ügyét, a gyűjtés nem áll le, mert ahogy a szlovéniai kampányt irányító Veress Hilda, a kampánycsapat operatív igazgatója lapunknak korábban elmondta: a február 7-i határidőig a ráadáson is dolgozni kell azokban az államokban, ahol éppen csak átlépték a küszöböt, mert a szignók egy része hibás lehet. A munkának látszik az eredménye, mert ha lassabban is, de érkeznek az újabb litvániai és svédországi aláírások. A szignókat a február 7-i határidő lejárta után ellenőrzik majd. A tét hatalmas, hiszen ha a 2019 májusában indult kezdeményezés érvényes és eredményes lesz, akkor egy hosszú folyamat végén a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei alanyi jogon pályázhatnak európai uniós támogatásokra. Ebben az ügyben - a Minority SafePackhez hasonlóan - az Európai Bizottság (EB) hozhat kulcsfontosságú döntést. Mint azt korábban megírtuk, a bizottság január közepén elkaszálta a Minority SafePack kezdeményezést. A döntés mellett azzal érveltek, hogy a bizottságnak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre a kisebbségvédelmi kérdésben. Pesty László kampányfőnök korábban azt mondta: ezzel a kifogással az EB a székely petíciónál nem állhat elő.