Magyar Nemzet, 2021. február (84. évfolyam, 26-48. szám)

2021-02-01 / 26. szám

2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2021. február 1., hétfő Néhány százan voltak a Hősök terén A rendőrök távozásra kötelezték a vendéglátóhelyek újranyitását követelő demonstrálókat Csupán néhány száz tüntető jelent meg a Hősök terén azon a tegna­pi demonstráción, amelyen a ven­déglátóhelyek tömeges üzletnyi­tására és polgári engedetlenségre buzdítottak a résztvevők. Az ér­vényben lévő gyülekezési tilalom miatt a rendőrség szinte minden­kit igazoltatott és távozásra szólí­tott fel. A kormány többször vilá­gossá tette: amíg nem éri el a meg­felelő szintet az átoltottság, nincs lehetőség semmilyen enyhítésre. De amint lesz, a lazítás elsőként a vendéglátóhelyeket fogja érinteni. Hertelendy Gábor Demonstrációt hirdetett vasárnap délre a Hősök terére a Le Az Adók 75 Száza­lékával (LA75) nevű mikropárt. A Face­­book-esemény szervezői úgy fogalmaz­ták át az eseményt, hogy az ne minő­süljön gyűlésnek. A néhány száz meg­jelent demonstráló az üzletek, vendég­látóhelyek megnyitását szeretné elérni, az üzlettulajdonosokat pedig arra biz­tatják, hogy polgári engedetlenség for­májában tömegesen nyissanak ki ma. - Mi az, hogy a kaszinók állandóan nyit­va vannak, miközben a vendéglátósok­ról megfeledkeznek? - hangoztatta teg­nap a tüntetésen Ecsenyi Áron, a LA75 elnöke és ikertestvére, Szilárd. Szerin­tük elfogadhatatlan, hogy „a kormány kettős mércét alkalmaz a vendéglátás­ban dolgozók és bizonyos cégek közt”. A fokozott rendőri jelenléttel megtartott demonstráción több százan, a maszk­használatot igen, de a kétméteres távol­ságot be nem tartva gyülekeztek, an­nak ellenére, hogy a szervezők az ese­mény leírásában a megfelelő távolság­tartás mellett a csoportosulás elkerü­lésére is kérték a résztvevőket. A tüntetők a felszólalások közben „Kompromisszumot! Kompromisszu­mot!” skandálva adtak hangot elége­­detlenségüknek. A rendőrök a gyüle­kezés miatt folyamatosan igazoltat­tak mindenkit, így lapunk tudósító­ját is, majd az igazoltatást követően a helyszín elhagyására kötelezték az ott levőket. A tüntetés ugyan békés volt, ám egy-két incidens így is akadt: egy középkorú férfi például igazolta­tás közben sérelmezte, hogy bár volt rajta maszk, a rendőrök szerint tör­vénytelenül tartózkodott a téren. A férfi szóváltásba keveredett a rend­őrökkel, de ez szerencsére nem fajult tettlegességig. A résztvevők mellett a szervezők adatait is nyilvántartás­ba vették a rendőrök, amelyhez fél­kör alakban sorfalat álltak a kollégá­ik, hogy zavartalanul igazoltathassa­­nak. A maszkhasználat hiánya miatt a rendőrök hat résztvevővel szemben intézkedtek, kettejükre helyszíni bír­ságot szabtak ki, négy másik résztvevő ellen szabálysértési feljelentést tettek. Mint arról lapunk többször beszá­molt, a kormány világossá tette: amíg nem éri el a megfelelő szintet az átoltott­ság, nincs lehetőség semmilyen enyhí­tésre.­­ Szeretnék türelemre kérni min­denkit, akkor is, ha éttermesek, ha kávé­zótulajdonosok vagy ha csak a közönsé­ge egy-egy ilyen helynek. Egy járványról van szó.Igyekszünk segíteni a szolgál­tatóipart: a kormányülésen határozott döntést hoztunk arról, hogy a számuk­ra megítélt támogatás folyósítása meg­gyorsuljon. Ezért bízzanak bennünk, a nekik járó összeget meg fogják kapni - hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott legutóbbi interjúban. A miniszterelnök elmondta: büntetés vár azokra, akik kinyitják ma a vendéglátó­­helyüket, ugyanakkor azt kérte az ope­ratív törzstől, hogy ne tartóztassanak le senkit.­­ Ha valaki szabályt szeg, akkor százötvenezer és egymillió forint közöt­ti bírságot fog fizetni. A tiltás ellené­re működtetett vendéglátóhelyeket fél évre, amennyiben pedig ismét szembe­szegülnek a szabályokkal, akkor egy tel­jes évre bezárják - mondta a miniszter­­elnök. Gulyás Gergely a legutóbbi Kor­­mányinfón pedig arról beszélt, hogy fel­gyorsítják a nehéz helyzetbe került ven­déglátósok bértámogatását. - Amikor lazítás lesz - és reméljük, minél előbb­­, először a vendéglátóhelyeket fogjuk kinyitni - szögezte le a Miniszterelnök­séget vezető miniszter. SZÉKESFEHÉRVÁRI SEGÍTSÉG - Önkormányzati határozatban enged­jük el a bérleti díj árát mindenkinek, aki önkormányzati tulajdonú ingatlant bé­rel vendéglátóipari céllal 2020. novem­ber elsejétől egészen a veszélyhelyzet végéig, illetve elengedjük a teraszdíja­kat is a teljes 2021-es évre - jelentette be a napokban Székesfehérvár fideszes polgármestere. Cser-Palkovics László kiemelte, ezenfelül bevezetnek egy új, továbbfoglalkoztatást segítő pályáza­ti alapot harmincmillió forint kerettel, amit még növelnek egyezség esetén. Egyszeri, százezer forintos támogatást biztosítanak azoknak, akik a veszély­­helyzet idején legalább harminc napig munkanélküliek voltak. A maszkhasználatot betartották a résztvevők, a kétméteres távolságot egymástól nem Fotó: Kurucz Árpád Platófázisban a járvány Magyarországon már öt engedélyezett vakcina van A Magyarországra érkező vakci­nák nem egyformák, de mindegyik megegyezik abban, hogy a súlyos betegség kialakulása és az elhalá­lozás megelőzhető vele - hangsú­lyozta Szlávik János infektológus. Merkely Béla pedig arról beszélt, hogy egyre nő a bizalom a koro­navírus elleni oltás iránt. Munkatársunktól stabilizálódni látszik a járványhelyzet, az új koronavírus-fertőzöttek és az el­hunytak száma lényegében nem válto­zott az utóbbi napokban, tehát platófá­zisba ért a járvány - mondta a Dél-pes­ti Centrumkórház infektológus főor­vosa szombaton a közmédiának. Szlá­vik János szerint ebből még nem lehet következtetni a járvány további alaku­lására, ezért figyelni kell a számokat, és bízni abban, hogy nem emelkednek újra, ahogy sok más európai ország­ban. Kérdésre elmondta azt is, hogy a Magyarországra érkező vakcinák nem egyformák: vannak hagyományos mód­szerrel készült oltóanyagok, de vannak második és harmadik generációs sze­rek is.­­ Viszont mindegyik megegye­zik abban, hogy a súlyos betegség ki­alakulása és az elhalálozás megelőzhe­tő vele - fogalmazott az infektológus, hozzátéve, hogy természetesen a vak­cinák hatékonysága is eltérő. Hangsú­lyozta, az a fontos, hogy az emberek ne kerüljenek olyan állapotba, hogy kór­házi kezelésre szoruljanak, és ne halja­nak meg, „ezért én azt tudom monda­ni, hogy minden Magyarországra érke­ző vakcina hatékony abból a szempont­ból, hogy megvédi az emberek egész­ségét és életét”, így van ez a kínai Si­­nopharm által gyártott vakcinával is. A Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy egy­re nő a bizalom a koronavírus elle­ni oltás iránt. Merkely Béla elégedet­ten jelentette be, hogy a Semmelweis Egyetemen az orvosok 99,9 százalé­kát beoltották, a szakdolgozók eseté­ben ez az arány 87 százalékos. Hang­súlyozta: az oltásnak nincs szövőd­ménye, és a legjobb megoldás, hogy a védettséget egyéni, családi és nem­zeti szinten megszerezzék az embe­rek. Megjegyezte: az oltás okozhat re­akciókat, de korántsem járhat olyan súlyos betegséggel, mint amilyet a ko­ronavírus okozhat. Ráadásul nem le­het előre jelezni, hogy kinél lesz sú­lyos lefolyású a megbetegedés - tet­te hozzá. Ha valakit beoltanak, on­nantól kezdve szinte százszázalékos valószínűséggel el tudja kerülni a sú­lyos lefolyású megbetegedést, és a be­tegség náthává szelídülhet - fogalma­zott. Merkely Béla szerint előnyt je­lent az, hogy Magyarországon már öt engedélyezett vakcina van. Az a fon­tos, hogy minél több oltás álljon ren­delkezésre és minél gyorsabban tör­ténjen meg az egész nemzet szintjén az oltás, hiszen ez a feltétele annak, hogy vissza tudjon térni az ország a normális élethez és a lehető legtöbb életet tudják megmenteni - foglalta össze a rektor. Szerinte ha két hónap alatt be lehetne oltani a magyar lakos­ságot, akkor májustól mindannyian biztonságban lehetnénk. Merkely Béla: Nő a bizalom az oltás iránt Fotó: Havran Zoltán Székely petíció: megvan a hetedik állam is Minden esély megvan arra, hogy érvényes és eredményes legyen a székely petíció, mivel a hetedik európai uniós államban, Spanyol­­országban is összegyűlt a kellő számú aláírás. A kampány azon­ban folytatódik, mert a szignók egy része hibás lehet, ezért igye­keznek minél több támogatót az ügy mellé állítani február 7-ig. Borsodi Attila Hosszú hónapok küzdelmei után a he­tedik európai uniós államban, Spanyol­­országban is sikerült elérni a törvény­ben meghatározott limitet, a székely pe­tíció támogatóinak száma tegnap éjjel elérte a szükséges 40 500-at az ibériai államban. Ezzel a kezdeményezés min­den bizonnyal érvényes és eredményes lesz, hiszen a szükséges egymillió szig­nót már korábban sikerült összegyűjte­ni, és hat európai uniós államban - Hor­vátországban, Litvániában, Magyaror­szágon, Romániában, Svédországban és Szlovákiában - is meglett már a kellő számú aláírás. A sikerhez azonban kel­lett egy hetedik állam is. Spanyolország előretörése annak is köszönhető, hogy a Gerilla.hu csapata a közelmúltban Pesty László kampányfő­nök vezetésével napokig Katalóniában és Baszkföldön kampányolt, és szemé­lyesen kérte az ottani politikusok segít­ségét ahhoz, hogy a székely petíció alá­írásgyűjtése az ibériai államban is célba érjen. A kampánycsapathoz Bilbaóban csatlakozott Juhász Hajnalka (KDNP), az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak alelnöke; a delegáció személyesen egyeztetett a Baszk Nemzeti Párt ve­zetésével. Közel a cél Szlovéniában is, ahol már csak néhány száz aláírás kell a jogszabályban kitűzött cél eléréséhez. Ha ilyen ütemben gyűlnek az aláírások, akkor a napokban a szomszédos ország­ban is meglehet a kellő számú szignó. Sok támogató áll az ügy mellé Lettor­szágban is, de ott azért még csaknem háromezer aláírás hiányzik. Bár a kampánycsapat sikerre vitte a székelyek ügyét, a gyűjtés nem áll le, mert ahogy a szlovéniai kampányt irányító Veress Hilda, a kampánycsapat opera­tív igazgatója lapunknak korábban el­mondta: a február 7-i határidőig a rá­adáson is dolgozni kell azokban az álla­mokban, ahol éppen csak átlépték a kü­szöböt, mert a szignók egy része hibás lehet. A munkának látszik az eredmé­nye, mert ha lassabban is, de érkeznek az újabb litvániai és svédországi aláírá­sok. A szignókat a február 7-i határidő lejárta után ellenőrzik majd. A tét hatalmas, hiszen ha a 2019 má­jusában indult kezdeményezés érvényes és eredményes lesz, akkor egy hosszú folyamat végén a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei alanyi jogon pá­lyázhatnak európai uniós támogatá­sokra. Ebben az ügyben - a Minority SafePackhez hasonlóan - az Európai Bizottság (EB) hozhat kulcsfontossá­gú döntést. Mint azt korábban megír­tuk, a bizottság január közepén elka­szálta a Minority SafePack kezdemé­nyezést. A döntés mellett azzal érvel­tek, hogy a bizottságnak nincs kizáró­lagos jogalkotási hatásköre a kisebbség­­védelmi kérdésben. Pesty László kam­pányfőnök korábban azt mondta: ezzel a kifogással az EB a székely petíciónál nem állhat elő.

Next