Magyar Nemzet, 2021. május (84. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-03 / 100. szám
2021. május 3., hétfő 10ar Nemzet BELFÖLD 3 Nézőpont: Nőtt a Fidesz-KDNP előnye Tízből hatan elégedettek a kormányfő munkájával A Nézőpont Intézet múlt heti, országosan reprezentatív közvéleménykutatása szerint a teljes felnőttnépességen belül hat százalékpontra nőtt a kormánypárt (40 százalék) előnye a baloldallal (34 százalék) szemben. Az átrendeződés az oltások sikerével magyarázható: a védekezést irányító miniszterelnök munkájával a magyarok 58 százaléka elégedett. Munkatársunktól Tízből hat felnőtt magyar (58 százalék) elégedett a miniszterelnök munkájával, s csak minden harmadik (35 százalék) kritikus vele. Ehhez hasonlóan magas elégedettségi mutatószám a koronavírus elleni védekezés hosszú esztendeje után kevés európai országban fordul elő. A 2021 tavaszán megugró oltási hajlandóság, a vakcinabeszerzés sikere és az átoltottság európai csúcsa magyarázhatja a magas mutatószámot. Az Orbán Viktor munkájával való elégedettség a járvány előtti adathoz viszonyítva még növekedett is (4 százalékponttal), igaz, a tavaly tavaszi kimagasló érték (72 százalék) aligha ismételhető meg. A kormányfő munkájának társadalmi elismerése rossz hír a kormányellenesség növekedésében reménykedő baloldal számára. A múlt héten készült közvélemény-kutatás a baloldali lista gyengülését regisztrálta a kormánypárttal szemben: a Fidesz a felnőttnépesség 40, míg a baloldal csak 34 százalékát tudta megszólítani. Márciushoz képest a kormánypárt támogatottsága két százalékponttal emelkedett (a januári adathoz hasonló értékre), míg a baloldal három százalékpontot veszített. A baloldal a közös indulás deklarálása óta még nem volt ilyen gyenge, amely az oltások sikere ellenére kialakult oltásellenes imázszsal magyarázható. A választásokat az aktív választók döntik el, így a teljes népesség mellett ebben a körben is fontos vizsgálni a pártpreferenciát. 2022-ben két nagy pártlista versenyére lehet számítani, amelyben jelenleg 51 százalékkal egyértelműen vezet a Fidesz. A baloldali közös lista „most vasárnap” 43 százalékot kapna, de az aktív választók további hat százaléka is elégedetlen a kormány munkájával. Közülük a Kétfarkú Kutya párt (2 százalék) és a Mi Hazánk (3 százalék) szavazói azonosíthatók be. MÓDSZERTAN A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. április 27-28. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezerfős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék. Ön inkább elégedett vagy inkább elégedetlen ! Melyik párt vagy pártszövetség listájára szavazna, Orbán Viktor munkájával? (százalék) S ha most vasárnap lennének a választások? (százalék) 80© ©_______ © © © 60 60 ■■ Elégedett■ Elégedetlen 5 2° © ©© © © © 2020. 2020. febr. márc. 2020. jan. 2020. nov. 2021. jan. 2021. ápr. © © © © © © © © © © 2020. 2021. 2021. 2021. 2021. dec. jan. febr. márc. ápr. Pártpreferencia (2021. április, százalék) Fidesz-KDNP 40 Ismeretlen preferencia 22 ------Grafika: Magyar Nemzet Baloldali közös lista 34 MKKP -----2 Mi Hazánk -----------2 Forrás: Nézőpont Intézet Óvintézkedések mellett kezdődik ma a végzősöknek az érettségi Csókás Adrienn Elérkeztek a tanév legfontosabb napjai a végzős középiskolások számára: ma reggel a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal megkezdődik az idei tavaszi érettségi. Az előttünk álló hetekben országszerte ezernél is több helyszínen, 111 750-en adnak számot tudásukról, közülük több mint 25 ezren előre hozott vizsgát tesznek. Ismeretes, a középiskolások a vírushelyzet miatt már tavaly november óta folyamatosan digitális munkarendben tanultak, de az érettségiző évfolyam lehetőséget kapott, hogy személyes konzultációkon is részt vegyen. Mivel a veszélyhelyzet még tart, a kormány úgy döntött, hogy tavalyhoz hasonlóan ezúttal is csak az írásbeli vizsgákat szervezik meg, szóbelizni kivételes esetekben lehet, például testnevelésből, illetve néhány olyan tárgyból, amiből középszinten eleve nincs írásbeli, például népművészet vagy hittan. A diákok még a szóbelik eltörlésével is közel négyszázezer vizsgát teljesítenek együttesen: 67 446-ot emelt szinten, 332 216-ot pedig középszinten. Az óvatosság indokolt, szigorú egészségvédelmi intézkedéseket írtak elő. Egy tanteremben legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat úgy, hogy közöttük legalább másfél méter védőtávolság legyen. Minden helyszínen kézfertőtlenítőt kell biztosítani. A védőmaszk viselése a felügyelő tanároknak kötelező, a tanulóknak a vizsga előkészületei során kötelező, a dolgozatírás ideje alatt pedig ajánlott. Belépéskor megmérik az érkezők testhőmérsékletét, a folyosókon tilos a csoportosulás, vizsga után mindenkinek azonnal el kell hagynia az épületet. A tanárok kesztyűben osztják ki, majd javítás előtt minimum 24 óráig elzárják a feladatlapokat. Tavaly tavasszal nyolcvanezren, majd ősszel további harmincezren érettségiztek ugyanezen szabályok szerint. Akkor egyetlen koronavírusos megbetegedést sem lehetett a vizsgákhoz jötni, a kormány ezért bízik benne, hogy most is biztonságban lesznek a diákok. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint minden készen áll a vizsgák megkezdéséhez, az összes iskolaépületet kifertőtlenítették. A járványra tekintettel van lehetőség akár a halasztásra is: aki nem jelenik meg, azt nem utasítják pótvizsgára, hanem úgy kezelik, mintha eleve nem is jelentkezett volna. Az érintettek októberben próbálkozhatnak újból. Aki fizetett a vizsgáért, vissza is igényelheti a díjat. Ez a lehetőség tavaly is fennállt, de nem sokan éltek vele, az érettségizők mindössze két százaléka. Az érettségiző korosztályt egyébként néhány héten belül elkezdik oltani. Orbán Viktor kormányfő erről a Kossuth rádióban közölte, hogy május 10-e után indul a 16-18 évesek oltása, a fiatalok Pfizer-vakcinát kapnak. A pedagógusokat és a köznevelési intézmények más dolgozóit pedig már beoltották. A HELYZET A baloldal adóssága „Orbán csődje a rekordra hizlalt államadósság. Soha nem szabad majd elfelejteniük az embereknek, hogy Orbánék az unokáink unokáit is adósságba kergették. Az államadósság a GDP 82 százaléka, de a miniszterelnök mégsem tartja rossznak, holott Orbán Viktor 2010-ben ugyanekkora adatnál nemzethalált vizionált. Orbán Viktor magyarázza meg, miért magasabb az államadósság a 2010-es szintnél” - ezeket a mondatokat a baloldali pártok harsogták az elmúlt hónapokban. Élvezettel olvasták a kormányfő fejére, hogy hosszú évek csökkenése után megnőtt az államadósságot jelző mutató. Ugyanezek az emberek az elmúlt napokban viszont - szokásukhoz híven - tettek egy 180 fokos fordulatot. Most megint más lett a módi! Jöttek a cinikus mondatok és szalagcímek: „A kormány lemondani készül a Helyreállítási Alap visszatérítendő részéről, vagyis megfosztja a magyarokat mintegy 3300 milliárd forint európai támogatástól. Elég a felkínált pénz 43 százaléka is. Nem kell Magyarországnak a 3400 milliárd forintos hitel; Orbán megfosztja a magyarokat az uniós forrásoktól?” Az Orbán-kormány nem mondott le az európai uniós támogatásokról! Óriási összegek állnak rendelkezésre a következő esztendőkben, eurómilliárdokat használhat fel Magyarország. A teljes keret - 2018-as árfolyamon számolva - meghaladja 13 ezermilliárd forintot. Soha nem látott nagyságrendű forrás előtt nyílik meg az út. Akkor mi az, amit nem biztos, hogy érdemes kérni? Az Európai Unió eddig történelme során példátlan megoldást választott a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére. A hétéves fejlesztési keret mellett létrehozott egy Helyreállítási Alapot, amelynek egy részét kölcsönből fedezi. Ez utóbbi alapból Magyarország elsősorban azokat az összegeket kívánja felhasználni, amelyeket nem kell visszafizetni. A válságkezelés miatt így is emelkedett az államadósság, ahogy a világ más országaiban. Ezért ha lehet, ezt nem kellene az uniós hitellel tovább növelni. Főleg úgy, hogy nagyon sok pénz érhető el enélkül is. Nem beszélve arról, hogy 2023 augusztusáig még bármikor igényelhető a kölcsönből, ha szükség lesz rá. A felelős döntés azért is indokolt, mert az az ország, amelyik hozzányúl a hitelhez, az lényegében felelősséget vállal az összes olyan tagállamért, amelyik szintén él a lehetőséggel. Tehát, ha a jövőben valamelyik országnak gondja akad az uniós kölcsön törlesztésével, akkor bizony a többieknek, így Magyarországnak is helyt kell állnia helyette. Ezt a kockázatot máshol is szeretnék elkerülni. A baloldal előszeretettel hangoztatja, hogy Orbánnak az uniós kölcsön nem kell, csak az orosz meg a kínai. Nem érdemes ezt összekutyulni. Paks II. megépítése például azt jelenti, hogy az új erőmű jelentősen hozzájárul a biztonságos, megfizethető és klímabarát villamosenergia-ellátáshoz. A kínai Fudan Egyetem budapesti campusa pedig a tudásipart erősíti. A balliberális politikusok jobban tennék, ha az államadósság témájában egy szót sem szólnának. Amikor kormányon voltak, akkor is nőtt az adósság, amikor nem volt válság. A 2008-2009-es pénzügyi krízis csak tovább tetézte a bajt. Nem mindegy, hogy hitelből termelő beruházásokra költünk vagy a közalkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat fizetjük ki. Ráadásul 2010 előtt az uniós fejlesztési pénzek hatékony felhasználásában sem jeleskedtek balliberálisok. Kormányzásuk minőségét ékesen példázza az a bodrogkeresztúri kilátó, amit brüsszeli forrásból sikerült megépíteni. Aki fellép rá, negyven centiméteres (!) magasságból tekinthet a távolba. A baloldal legnagyobb adóssága a hitelesség. KISS GERGELY TOLLHEGYEN Pilhál György Dobrev: Küszködünk hó végén Munkás hétvégét tudhat maga mögött Dobrev Klára, a DK uniós képviselője. Pénteki bejegyzésében váratlanul Orbán Viktor családjának nőtagjait kezdte el sajnálni. Mint fogalmaz, vannak férfiak, akik partnerként tekintenek a feleségükre, nem pedig cselédként. Sajnálja, hogy a magyar miniszterelnök nincs közöttük. (Mennyire más az ő férje, Gyurcsány Ferenc, aki évekkel ezelőtt az „öregecskedő”feleségek lecserélésére buzdította a férfiembereket! Más kérdés, hogy végül őt cserélték le a választók.) A másnapi Dobrev-bejegyzés is az igazságérzetünkhöz szól. „Ha munka van, minden van, hangzik el sokszor, és ez nyilván eszünkbe jut május elsején, a munka ünnepén is. De valóban így van? Orbán Magyarországán szerintem ez régóta nincs így - írja Klárika. - Ha munka van, akkor is csak küszködünk a hó végén, és figyeljük a naptárt, hogy milyen napra esik elseje, ötödiké, tizediké, kinek mikor jön a fizetés.” (Nemrég egy népmesébe illő történettel ríkatta meg olvasóit a képviselő asszony. Igaz, ő nem egy tizenkét esztendős elkóborolt kislányt talált az utcán, mint Láriferi, hanem egy idős, anyagi gondokkal küzdő asszonyt a piacon, de ebből is ügyesen kihozta a demagógiát. „Látszott, azon vívódik, mit tegyen a kosárba. A szívem szakadt meg, mert azon gondolkodott, hogy tud-e banánt és mandarint venni, vagy csak az egyiket. Azt számolgatta, tud-e gyümölcsöt vinni az unokáinak" „Ez jut ma a sokaknak az orbáni kevesek Magyarországán, mert ahol a keveseknek sok jut, ott a sokaknál kevés marad” - tájékoztat Dobrev Klára milliárdos a lenyúlt rózsadombi villa szalonjából. Hallod, te éhes proletár?