Magyar Nemzet, 2021. június (84. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-28 / 147. szám
2021. június 28., hétfő Magyar Nemzet KULTÚRA 17 Filmben már nyert Pozsonyligetfalu Szlovák „történészek” egy csoportja igyekszik ellehetetleníteni az alkotást Átadták a Magyar Mozgóképszemle elismeréseit a Magyar Filmakadémia tagjainak a titkos szavazása alapján. A legjobb rövid dokumentumfilm díját a Népirtás Pozsonyligetfalun című alkotás nyerte el. A film egyik rendezője, Udvardy Zoltán elmondta: a nekik nyilatkozó szlovák történész végül azt kérte, őt vágják ki a kész munkából. Ditzendy Attila Az ünnepélyes díjátadót a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 - Európa kulturális fővárosa program által közösen szervezett első Magyar Mozgóképfesztivál záróakkordjaként tartották a balatonfüredi Grand Hotelben. A gálán Káéi Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta: a magyar filmgyártás 120. évfordulója előtt tisztelegtek a fesztivál megrendezésével. Szavai szerint a mozgókép mára népművészeti ággá vált, hiszen rengeteg mozgókép készül már akár telefonnal is, ezeknek az alkotásoknak pedig bemutatkozási lehetőséget kell teremteni. Ezt a célt szolgálja a Magyar Mozgóképfesztivál is, amellyel hagyományt szeretnének teremteni. ELTITKOLT TÖRTÉNELEM A Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm a Ligetfalu településen fekvő táborrendszerrel foglalkozik, amelybe már a második világháború utolsó heteitől kezdve tömegesen hurcolták, deportálták a Pozsonyban és annak környékén élő magyar és német lakosság többezres tömegeit. A film az MTVA Magyar médiamecenatúra program támogatásával készült a Becsengetünk Produkció Kft. gyártásában. A filmet Géczy Dávid és Udvardy Zoltán rendezte, producere Skrabski Fruzsina volt. Az 1945-1947 között működő internáló- és koncentrációs táborba szinte kizárólag magyar és német polgári lakosok kerültek, családostul. Az alkotásban megszólal a németeknek elkülönített tábor egyik magyar nemzetiségű túlélője. A dokumentumfilm feltárja a táborban kivégzett, közel száz magyar levente történetét is. Rávilágít arra az összefüggésre, hogy a ligetfalui kijelölt táborhely őrzésére Prágából Pozsonyba érkező szlovák ezred állománya több száz fős vérengzést rendezett útközben, a morvaországi Prerovban, ahol a Felvidékről korábban a front elől nyugat felé menekült, s most hazafelé tartó, magyar és német családokat szállító vonat haladt át. A díj jelentőségét abban látom, hogy ráirányította a figyelmet azokra a magyar és német civil lakosság ellen elkövetett tömegmészárlásokra, melyek Pozsonyligetfalun és a morvaországi Prerov mellett történtek 1945 június-júliusában - fejtette ki Udvardy Zoltán. Hozzáfűzte: a két, egymással szoros összefüggésben álló mészárlás nemcsak a magyar, hanem a világtörténelem egy méltatlanul elfeledett, tragikus tényét rejti magában. Világtörténelem azért, mert két évvel a történtek után, 1947 októberében, a nyomok eltüntetése végett a csehországi Olmütz közelében egy krematóriumban elégették a Prerovnál kivégzett áldozatok titokban kihantolt tömegsírjában fekvő, ismételjük meg, német és magyar családok lemészárlása után elföldelt női és gyermekholttesteket. - Ez pedig azt jelenti, hogy két évvel a második világháború után ismét füstöltek a krematóriumok, „emberfüst vágtatott az égre” Európa kellős közepén - hangsúlyozta a rendező. - A film egyik fontos feladata az is, hogy felhívja a figyelmet: nem tudjuk ma úgy megközelíteni az egykori koronázóvárost, hogy ne haladjunk át kivégzett magyar és német áldozatok, a város és környékének egykori lakosai, s közel száz magyar fiatal tömegsírja felett. A Pozsonyba Budapestről Ligetfalu/Petrzalka irányából bevezető autóút ugyanis áthalad az egyik tömegsír fölött. Ezekre a tömegsírokra épültek a mai, városszéli lakótelep egyes házai is. Udvardy Zoltán felhívta a figyelmet: a Bs-6 számú erődnél már áll egy kisebb emlékmű, mely a Google keresőjében a Bs-6 Pozsony vagy Bs-6 Bratislava beírásával könnyen megtalálható. SAJÁTOS SZLOVÁK VÉTÓ - A kutya ugat, a karaván halad: ennyi mondható el arról, hogy valami azonosítatlan társaság, amelyről a filmünket szintén fődíjjal jutalmazó szlovák zsűri így fogalmazott: magukat történészeknek nevező csoport, Szlovákiában, majd diplomáciai úton immár Magyarországon is nyomást gyakorol, próbálja filmünket ellehetetleníteni. Nem tudok és nem akarok olyan csoportokkal küzdeni, amelyeknek nincs arca és neve. Olyan cikkekkel sem, amelyek hadilábon állnak a történelmi tényekkel s a valósággal - jelentette ki az alkotó. - E nyomásgyakorlás része lehet az is, hogy az egyetlen, filmünknek nyilatkozó szlovák történész a film vetítésének a kezdetén azt kérte, őt vágjuk ki az alkotásból. S hogy én is dodonaian fogalmazzak, mint az ellenünk egyoldalú harcot indító fura csoport, nem ez volt az egyetlen jele a filmünket kísérő, érezhető ellenérzéseknek, s nem csak e történész tűnt el a film készítése folyamán. Például egy 1945 óta meglévő, ám a forgatás napjára különös módon elkallódott temetői nyilvántartás tette próbára stábunk kreativitását. A NYERTESEK A díjazott alkotók, alkotások felsorolásakor kiviláglik: a Magyar Filmakadémia tagjai titkos szavazásukkor nem részesítették előnyben a normális értékeket valló, patrióta szellemiségű alkotásokat, alkotókat az abnormalitás és nemzetköziség mellett kardoskodók rovására. A Magyar Filmakadémia Márta István elnökölte zsűrije Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjének ítélte a legjobb játékfilmnek járó díjat. A legjobb tévéfilm Dombrovszky Linda Pilátus című alkotása lett, a legjobb tévésorozatnak A martfűi rémet tartotta a zsűri. A legjobb kisjátékfilmnek járó díjat Bozsogi János vehette át az Ezerkilencszáztizenkilenc című alkotásáért. A legjobb animációsfilm-kategóriát Cakó Ferenc nyerte a Világzabáló és visszacsináló című munkájával. Az egész estés dokumentumfilm győztese A mi Kodályunk című film, melynek rendezője Petrovics Eszter. A legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjat Varsics Péter vihette haza az Így vagy tökéletes című romantikus vígjátékáért. A legjobb rendezőnek járó elismerést Dombrovszky Lindának ítélte a zsűri a Pilátus című alkotásáért. A legjobb női főszereplőnek járó díjat Hámori Ildikó vehette át a Pilátusban nyújtott alakításáért, míg a legjobb férfi főszereplő díját Gáspár Tibor vihette haza A feltaláló címszerepéért. A legjobb mellékszereplő díját Cserhalmi György kapta a Rododendronban nyújtott alakításért. A Post mortem kapta a legtöbb díjat: a legjobb operatőrnek Nagy Andrást találta a zsűri, a legjobb vágó Király István, a film vágója lett, díszlet/látvány kategóriában Hujber Balázst tartotta a zsűri a legjobbnak, a legjobb maszk győztese pedig Hámori Dániel lett az ebben a filmben nyújtott teljesítményéért. A legjobb forgatókönyvírónak járó díjat Nagy Dénes vehette át az Ezüst Medve-díjas Természetes fény című filmért, a legjobb jelmezt Ágh Márton tervezte szintén ebben az alkotásban. A legjobb hang díjat Madácsi Imre kapta a Pesti balhéért, a legjobb zeneszerzőnek járó elismerést pedig Selmeczi György kapta a Lángolj és világíts zenéjének megkomponálásáért. A közönségdíjat Béres László A taxis című kisjátékfilmje vitte haza. A díjat Kelemen Zénó Munkácsy-díjas szobrászművész tervezte. „A díj alapvető gondolati ívét a Szamothrakéi Niké, a hellenisztikus rodoszi iskola mesterműve ihlette, mely az évszázadok alatt a győzelem legfőbb attribútuma lett. Elképzelésem szerint a torzót a lehető legjobban szerettem volna formailag elvonatkoztatni úgy, hogy minél inkább a jelszerűség felé mutasson és díjszerűvé váljon” - mondta Kelemen Zénó. Udvardy Zoltán és Géczy Dávid rendezők átveszik a díjat Fotó: MTI/Sasvári Tamás Hűség az államhoz A trianoni békediktátum hatása a magyar közigazgatásra Miklós Péter A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Köztisztviselői Kar 2019 novemberében kétnapos közigazgatás-történeti konferenciát rendezett Budapesten, amelynek témája a trianoni békediktátum magyar államigazgatásra gyakorolt hatásainak a feltárása és bemutatása volt. A tudományos ülés írott anyaga a Trianon és a magyar közigazgatás című kötetben jelent meg L. Balogh Béni szerkesztésében. A kötetben szereplő hét tanulmányt négy fejezetre osztották. Egy részük az első világháborút követő impériumváltásokat ismerteti. Nagy Szabolcs az erdélyi háromszéki, Sárándi Tamás a partiumi szatmárnémeti, míg Göncz László a szlovéniai muravidéki eseményeit mutatja be. Az utódállamok és a közigazgatás című egységben Csehszlovákia, illetve az 1918 után kialakult Nagy-Románia közigazgatás-történetéhez kapcsolódó adatokat ismertetnek a tanulmányok. Gulyás László a csehszlovákiai, míg Egry Gábor a romániai - magyar eredetű - vármegyerendszer átalakításának két világháború közötti folyamatait mutatja be. A trianoni menekültek, illetve a Trianon emlékezete című fejezetekben pedig Bojtos Gábor a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében új életet kezdő, a trianoni határokon kívül rekedt magyar államigazgatási szakemberek és tisztviselők pályafutásáról közöl adalékot, Beregszászi Balázs pedig a két világháború között felállított magyaróvári trianoni emlékeket veszi számba. A kötet valamennyi szerzője kiváló szakember, akik a legtöbb esetben eredeti hazai, illetve külföldi levéltári források alapján készítették el dolgozataikat. Ez a kiadvány is újabb bizonyíték arra, hogy Trianon kutatásának a békediktátum létrejötte után százegy évvel is van létjogosultsága. Trianon és a magyar közigazgatás. Szerkesztette L. Balogh Béni. Magyar Kormánytisztviselői Kar - Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2020. HIRDETÉS !AZAUM AZAUM ROMAI TABOR A ROMAIAK HAGYOMÁNYAIT ES ÉLETMÓDAI BEMUTATO N I IRAKI IV EI MENYI AB SZÉCHÉNYI Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap www.azaum.hu .vi Magyarország Kormánya BEFEKTETÉS A JÖVOBE