Magyar Nemzet, 2021. július (84. évfolyam, 150-176. szám)
2021-07-01 / 150. szám
2021. július 1., csütörtök la0ar Nemzet Hamarosan jöhet a búcsú a maszktól Jelentős enyhítések várhatók 5,5 millió beoltott után Lapunk információi szerint a kormány azzal számol, hogy a jövő héten érheti el a beoltottak száma az 5,5 milliót. Ez újabb mérföldkövet jelent az enyhítések szempontjából: megszűnik a kötelező maszkhasználat, és védettségi igazolvány sem kell majd a szállodákban, az éttermekben, a fürdőkben és a strandokon. Munkatársunktól A kormány várakozásai szerint a jövő héten érhető el az 5,5 millió beoltott - értesült a Magyar Nemzet. Az enyhítések szempontjából ez újabb mérföldkövet jelent, az eléréséhez még további, alig több mint 13 ezer embert kell beoltani. Öt és fél millió beoltott után megszűnik a kötelező maszkviselés, és újabb korlátozásokat is feloldanak - közölték a Kormány.hu portálon szerda délután. A közleményben azt írták: a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt több korlátozás feloldásának újabb szakasza lép életbe az 5,5 millió beoltott elérését követően. A magyar lakosság magas átoltottságának köszönhetően a járvány harmadik hulláma elvonult, az aktív fertőzöttek száma folyamatosan csökken, így az élet fokozatosan visszatérhet a normális kerékvágásba - írták. A tájékoztatás szerint a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatáról szóló kormányrendelet szerdán jelenik meg a Magyar Közlönyben. Kiemelték: 5,5 millió beoltott után a kórházak és a szociális intézmények kivételével megszűnik a kötelező maszkviselés, nem kell majd maszkot hordani a közterületeken - amelyeken már most sem kell -, az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Ugyanakkor a maszkhasználat senki számára nem tiltható meg - hívták fel a figyelmet. További könnyítést jelent, hogy védettségi igazolvány nélkül is szabad lesz a belépés a vendéglátóüzletekbe, a szálláshelyekre, a szabadidős létesítményekbe és az előre váltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra. Megszűnnek az üzletekre vonatkozó tíz négyzetméterenkénti vásárlói korlátozások, valamint a vásárlók közötti távolságtartási szabályok is. A családi események, magánrendezvények esetén az ötvenfős létszámkorlátozás száz főre, lakodalom esetén a kétszáz fős létszámkorlátozás négyszáz főre emelkedik. A sportrendezvények, a zenés-táncos rendezvények, illetve a zárt térben tartott vagy ötszáz főt meghaladó, szabadtéren tartott egyéb rendezvények esetében nem történik enyhítés, maradnak a hatályos szabályok, vagyis ezeken a rendezvényeken marad a létszámkorlátozás, és továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet azokon részt venni. Hangsúlyozták: a 18 év alattiak is csak védettségi igazolvánnyal vagy védett személy felügyelete mellett vehetnek részt ezeken a rendezvényeken. Hozzátették: az egyetemek és a főiskolák is készülődhetnek a jelenléti oktatás visszaállítására. A tájékoztatás szerint a korlátozások feloldásánál a kormány figyelembe vette a korábbi nemzeti konzultáció eredményét, a magyar emberek véleményét a lépcsőzetes újraindításról. A közleményben felhívták a még be nem oltottak figyelmét, hogy a vírus továbbra is terjed Európában, és még jelen van Magyarországon is. A betegség ellen a védőoltás jelenti a legerősebb védelmet - írták. Kiemelték: mindenki számára továbbra is nyitva áll a www.vakcinainfo.gov.hu regisztrációs honlap és az online időpontfoglaló. A lakosság magas átoltottsága miatt a járvány harmadik hulláma elvonult Fotó: Havran Zoltán ÁTADTÁK A JÓTOLLÚ MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ DÍJAKAT. Villányi Károly, a Mediaworks Hírcentrum főszerkesztője, a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztő-helyettese és Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója kapta idén a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat. Az elismerést hagyományosan március 15-e, a magyar sajtó napja alkalmából adják át, ám ebben az évben a járványhelyzetre tekintettel később, tegnap vehették át azt a díjazottak. A kuratórium harmadik éve osztja ki a 2019-ben alapított díjat, a kitüntetést azért hozták létre, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést. Fotó: Holecz Endre BELFÖLD 3 A HELYZET Tyúknak képzelem magam Minden jel arra utal, hogy az Európai Unióban kizárólag akkor nyílik alkalom az őshonos nemzeti kisebbségek problémáinak megértetésére, megvitatására és azok jogalkotás útján történő megoldására, ha mi, akiknek ez fontos, feladjuk identitásunkat, és ezentúl tyúkként tengetjük életünket. Egy uniós tyúk életkörülményei, komfortérzete, megelégedettsége ugyanis lényeges, azon uniós polgárok életminősége viszont, akik a sajátjuktól eltérő nemzetiségű országban kénytelenek megküzdeni alapvető jogaikért nap mint nap, úgy tűnik, nem érdekes az uniós biztosok számára. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint megértették, hogy több millió ember aggódik a haszonállatok életkörülményei miatt, és erre az aggodalomra megfelelő választ fognak adni. Ugyanez a nőszemély egyáltalán nem értette meg viszont, hogy több millió ember aggódik akár személyes életének alakulásáért, akár nemzettestvérei sorsáért, és a bizottság úgy söpörte le az asztalról a Minority SafePack kezdeményezés 1,2 millió aláírását, mintha ott se lett volna. Bizonyára jelentős problémát jelent egy tyúk életében, ha ketrecben kell tojásait leraknia, de talán mégsem akkorát, mint azoknak az embereknek a gondja, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása, ahogy azt Vincze Lóránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője annak idején megfogalmazta. Vérlázító az a cinikus magyarázat a bizottság részéről, hogy nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre a kisebbségvédelmi kérdésben, ám ami az uniós szerződések alapján tőle telik, azt már megtette. Bezzeg a tyúkok esetében ott a széles körű és kizárólagos hatáskör, lesz itt mélyalom és kapirgálás, ha a gatyánk rámegy is a tízszeresére drágult tojásra. Mély felfogásbeli különbség, alapvető világnézeti harc bontakozik ki ebből a döntésből is. A globalista balliberális progresszió úgy állítja be, milyen felvilágosult, hogy törődik az állatok jólétével is. A szuverenista nemzeti konzervatívok hátán pedig feláll a szőr, amiért jogi szempontból egy lapon kell említeni nemzeti kisebbségek hús-vér emberekből álló csoportjait és a baromfiudvar jószágait. A világ kétségkívül megbolondult, de a tragédia az, hogy a bolondéria intézményesül, jogokat követel magának, és a józan észnek kellene meglapulnia. Nincs már hová hátrálnunk, nincs más lehetőségünk, mint egyre nagyobb hangerővel lázadni a totális elhülyülés ellen. Ahogy tette ezt Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke, aki szerint abszurd, hogy a kakasok és a ludak jólléte fontosabb az Európai Bizottság számára, mint az Európai Unió lakosságának tíz százalékát kitevő, több mint ötvenmillió személyt számláló hagyományos nemzeti kisebbségeké. Elfogadhatatlan és felháborító ez a kettős mérce a kisebbségi létben élő európai állampolgárokkal szemben! Sőt, nyugodtan nevezhetjük Európa szégyenének, hogy 2021-ben élnek a kontinensen olyanok, akik nem használhatják szabadon anyanyelvüket, akiknek nem jut elég erőforrás életük jobbá tételére csupán azért, mert más nemzetiségűek, mint a többségi társadalom. De a legnagyobb szégyen az, hogy amikor polgári kezdeményezéssé formált jajkiáltásuk eljut a döntéshozókig, akkor azok nagy ívben tesznek rá. Mit foglalkoznak ők ilyen maradi dolgokkal, hogy nemzet, szülőföld vagy anyanyelv?! Most, hogy a haladások amúgy is váltogatják identitásukat, mint más az alsógatyát, képzeljük hát magunkat tyúknak! Hátha észreveszik ott fönn, a magasságos brüsszeli bizottságban, hogy mi is szívesen szétrúgnánk néhány közérzetromboló ketrecet, amibe az ostobaságuk kényszerített bennünket. GAJDICS OTTÓ TOLLHEGYEN Pilhál György Freud besegített „Az, amit én tudok, amit én képviselek, amit én nyújtani tudok, arra ennek az országnak szüksége van” - szavalta az ATV stúdiójában Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. (Pedig akkor még nem volt ilyen agylágyító kánikula.) Gyurcsányné nagyszerűségét környezete is sűrűn megerősíti. A DK anyák napi ünnepségén például megtudtuk az őt köszöntő szónoktól, hogy Klára asszony „mindig ott van, ahol az emberek”. Bár ebben nem tudom, mi a bravúr... Vágó István kiérdemesült tévébölcs meg azzal állt elő, „Klára asszonyt szereti a kamera” - bármit jelentsen is ez. (Sáriferi is jókat mondott asszonyáról: „Nyelvtudása drámaian széles.”) Beszédesek Klárika Facebook-bejegyzései is. A budapesti gettófelszabadulás emléknapján írta: „Mindent el fogunk követni, hogy ehhez még hasonló tragédia se történhessék meg!” (Kár, hogy ezt alighanem az Apró-villában írta. Abban az épületben, amely egy zsidó üzletemberé volt - tőle kobozták el előbb a nyilasok, majd utódaik, a kommunisták, s lett a Dobrev nagypapáé, Apró Antalé.) Pünkösdkor gróf Széchenyi Istvánt idézte Szemkilövetőné: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen - mondta a legnagyobb magyar, és én mélyen egyetértek vele."Más közös pontot nem talált a gróffal sem Klára asszony, sem férje nem ajánlotta fel egyesztendei teljes jövedelmét a nemzetnek egy tudós társaság megalapítására. Csak azt ajánlották fel, hogy visszajönnek. A legfrissebb Dobrev-szöveg (Magyar Hang, június 25.) sem piskóta. Igaz, Freud is besegített... „Bátorság és erő kell a demokráciaellenes intézmények újjáépítéséhez. Én erre vállalkoztam." Van kérdés?