Magyar Nemzet, 2021. július (84. évfolyam, 150-176. szám)
2021-07-01 / 150. szám
4 BELFÖLD A Chávez-féle alkotmánypuccsot másolná a magyar baloldal Pokol Béla szerint az alaptörvénybe is be kell építeni az alkotmányos garanciákat Az egykori marxista venezuelai elnök, Hugo Chávez alkotmánypuccs receptjét követné a baloldal, amikor azt hirdetik, hogy kormányra kerülésük esetén kétharmados többség hiányában is átírnák az alaptörvényt. Pokol Béla alkotmánybíró a tavaly megjelent tanulmánykötetében arra is rámutatott, hogy a törvénytelen eljárás rossz precedenst teremtett Latin- Amerikában, és Európában is hasonlóra lehetne számítani. Kárpáti András Pokol Béla szerint 2022-es győzelme esetén dél-amerikai típusú alkotmánypuccsot kísérelhet meg a baloldal. Az alkotmánybíró az Államcsíny és alkotmánypuccs című, 2020-ban megjelent könyvében arra figyelmeztet, hogy már 2011-ben megjelentek olyan felvetések - például a balliberális Magyar Narancsban -, amelyek elfogadhatónak nevezték, hogy az akkori ellenzék kormányra kerülve, de kétharmados parlamenti többség hiányában is alkotmányozzon, például egyszerű népszavazással. Azóta több baloldali értelmiségi - például Vörös Imre egykori alkotmánybíró, Fleck Zoltán jogász, Elek István újságíró, valamint az egykori SZDSZ- elnök Kis János - kezdte hirdetni, hogy a 2011-ben megszavazott alaptörvény semmis, és a választáson esetlegesen hatalomra kerülő baloldal bármilyen kis többséggel hatályon kívül helyezheti azt, mivel szerintük Magyarországon már kiépült az önkényuralmi rendszer. Bár ez az eljárás egyértelműen és teljes mértékben illegitim lenne - erről beszélt lapunknak korábban Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke és Hack Péter, a párt korábbi frakcióvezető-helyettese, a Mandinernek pedig Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, Pokol Béla úgy látja, hogy egy alkotmánypuccsot jóval nehezebb megelőzni és megakadályozni, mint egy kormánypuccsot. Ezt azzal indokolja, hogy míg a kormányhatalmi szintű államcsíny még annak megtörténte előtt, titkosszolgálati eszközökkel jórészt megelőzhető, egy alkotmánypuccs esetén erre már nincs akkora esély. Ugyanis az illegitim alkotmányozási kísérlet idejére a kormányhatalmi erők már uralják az államot, ezért egyszerűen félretolhatják az állam alkotmányi kereteit, és a meg nem szerzett alkotmányozó hatalom felett rendelkezve vágnak bele az államhatalom alapjainak az átalakításába. Ezért az alkotmánybíró szerint a kormányhatalom megszerzésére legálisan készülődő, de eközben alkotmánypuccsot is előkészítő politikai szerveződések ellen akkor kell fellépni, amikor még a kormány hatalmon kívüli státusban vannak. Ezt a „belső ellenállás” növelésével, az alaptörvény védelmének megerősítésével gondolja megvalósíthatónak. Az alkotmány illegitim átírásának megakadályozására például alaptörvénykiegészítésként annak rögzítését javasolja a szerző, hogy az alkotmánymódosítás - vagy az új alkotmány készítése - a hatályos alkotmányos rend szerint kizárólag az Országgyűlésben és kizárólag az erre előírt módon lehetséges, míg az ezt kikerülő út alkotmányellenes és tilos. Az alkotmányos garanciának az alaptörvényen belüli rögzítése azért is fontos Pokol Béla szerint, mert akár Nyugaton is bevett gyakorlattá válhat az alkotmányellenes eljárásmód. Szavai szerint ugyanis a nyugati világ fősodrú szellemi-politikai áramlataira az jellemző, hogy még a nagyobb jogsértések esetében is elnézők. Az alkotmánypuccs baloldali elképzelése eredetileg Hugo Chávez venezuelai elnök nevéhez fűződik, s Dél- Amerikában gyorsan teret is nyert a törvényellenes precedens. Pokol Béla felidézi, hogy a marxista vezető egy új alkotmányt akart létrehozni 1998- ban, ám nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többsége. Mozgástere bővítésére ezért az általa kinevezett kormány kiadott egy rendeletet, amely alapján Chávez szűk parlamenti többsége egy bizalmi embereikből és jogászaikból álló „alkotmányozó gyűlést” hívott össze. Az ezen az illegitim alkotmányozó gyűlésen előkészített alkotmányszöveget a parlament kikerülésével, közvetlen népszavazás útján akarták elfogadtatni, a referendumra vonatkozólag pedig olyan többségi kritériumokat állapítottak meg, amelyek ütköztek a hatályos alkotmánnyal. Ezután a kormány azt a kérdést intézte az alkotmányossági kérdésekben illetékes ottani legfelsőbb bírósághoz, hogy megteheti-e ezt alkotmányosan. A Chávezhez közel álló bírói többség pedig úgy érvelt, hogy bár az alkotmány hallgat a közvetlenül a nép által létrehozható alkotmány lehetőségéről, ám ez nem jelenthet tilalmat. Ezzel gyakorlatilag alkotmányosnak ismerték el Chávez tervét, amely végül meg is valósult. A Pokol Béla által alkotmánypuccsnak nevezett modell ragadósnak bizonyult Latin-Amerikában, ezt a megoldást vette át később Ecuador és Bolívia is. Az alkotmánybíró úgy látja, az eljárás akár Nyugaton is gyakorlattá válhat Fotó: Kurucz Árpád Kocsis: Pikó megkezdte a vagyonfelélést Nagy Orsolya „Józsefvárosban Pikó András polgármester másfél milliárd forintért adott el kerületi ingatlanokat a veszélyhelyzet alatt, saját hatáskörben, egyedül. Azt hiszem, ezt nevezik brutális vagyonfelélésnek, a baloldali propagandasajtó pedig megint hallgat” - számolt be közösségi oldalán Kocsis Máté, Józsefváros országgyűlési képviselője a szerdai, botrányos kerületi képviselő-testületi ülés után, emlékeztetve Pikó korábbi szavaira is, miszerint: „Nem tudok mit csinálni, hat pártot kell kifizetnem.” A veszélyhelyzet utáni első testületi ülésen a Fidesz-KDNP helyi frakciója azt szerette volna elérni, hogy első napirendként tárgyaljanak a Pikó által egy személyben meghozott 730 döntésről. Ez nem történt meg, ezért a képviselőcsoport kivonult az ülésről. Kocsis Máté úgy fogalmazott: a polgármester a mutyizásba, a vagyon kijátszásába gyorsan belejött, és úgy látszik, „a világ pénze sem elég a haverok kifizetésére”. Emlékeztetett rá, hogy Pikó adósság nélkül, 13 milliárdos plusszal vette át a kerület vezetését. „Csak összehasonlításképpen: amikor polgármester lettem, 11 milliárd forint adósságot örököltem meg. Tavalyról majdnem ötmilliárd forintja maradt meg a kerületnek. Ez volt az az év, amikor Pikó azt hazudta, hogy a »kormány kifosztja a kerületet«" - jegyezte meg Kocsis Máté. Mayar Nemzet 2021. július 1., csütörtök Gesztust sem kapnak a közlekedők Káosz az utakon és Karácsony Gergely kommunikációjában A fővárosban tapasztalható közlekedési káoszt jó kommunikációval sem lehetne elhalványítani - vélekedett lapunknak Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, kríziskommunikációs szakember. Szerinte Karácsony Gergely gyakorolhatna gesztusokat is, de a főként a közösségi médiára irányuló kommunikációjában a témák aránya az, hogy „kis Budapest, sok fideszesezés”. Máté Patrik - Nem lehet mindenhol lezárni a főváros fontos útjait, mivel az káoszhoz vezet - hangsúlyozta lapunknak Kovács Kázmér a budapesti felújítások és az azzal járó dugók kapcsán. A Magyar Autóklub jogi bizottságának az elnöke felidézte, hogy a budapesti autósokat ért első nehézség a fővárosi közgyűlés egyik tavaly tavaszi előterjesztése volt. Ez többek között tartalmazta, hogy a főbb útvonalakon 70 helyett egységesen 50 kilométer/óra legyen a sebességhatár, ezeken kívül egységesen 30 kilométer/óra, illetve lakó-, pihenőövezeti szabályok legyenek érvényesek. Kovács Kázmér emlékeztetett, hogy ez a döntés akkor felháborodáshoz vezetett, az autóklub pedig nyílt levelet intézett a döntés miatt a főpolgármesterhez, arra választ azonban nem kaptak. Később Karácsony Gergely a Facebookon a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „csak indokolt helyeken kívánták bevezetni a szigorítást”. Kovács Kázmér kiemelte, hogy az autóklub nyílt levele is tartalmazta ezt a javaslatot. - A kialakult helyzet inkább egy városüzemeltetési krízis. Ezeket a dugókat egy jó kommunikáció sem tudná elhalványítani - közölte Perlaky- Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, kríziskommunikációs szakember, hozzátéve: ebben az esetben a kommunikáció a részleges kármentésre lehetne alkalmas, de láthatóan nincs erre szándék. Véleménye szerint arra vállalkozhatott volna a városvezetés, hogy előzetes felkészítést, valamint tehermentesítést végezzen. Emellett gesztusokat is tehetett volna a főpolgármester Budapest lakóinak a kialakult helyzetre tekintettel. Adná magát, hogy a közlekedésszervezés alternatív útvonalat javasoljon, a belváros bevezető útjain felhívják a figyelmet a közlekedési nehézségekre, gesztust tehetnének az autósok felé a kevéssé használt biciklisávok átmeneti visszaadásával, vagy éppen a 40 fokos melegben a dugókban araszolóknak hűtött vizet is oszthatnának - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: látható, hogy erre nincs szándék, a „sajnáljuk és a türelmet kérünkön túl nincs döntés, nincs változtatás”. Régóta megfigyelhető az a trend, hogy Karácsony Gergely előszeretettel használja a közösségi média felületét a kommunikációra. Ezzel kapcsolatban Perlaky-Papp József rámutatott: az utóbbi idők posztjaiban elsősorban az országos politika témáiról, politikai programhirdetésről lehet olvasni, ugyanis a 2022-es választásra való felkészülés határozza meg a főpolgármester kommunikációját. - Kis Budapest, sok fideszezés adja meg a témák arányait - világított rá. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, Karácsony nem tervezi, hogy elődjéhez, Tarlós Istvánhoz hasonlóan rendszeres sajtótájékoztató, a Budapestinfo keretein belül tájékoztassa a közvéleményt. Ennek kapcsán a szakértő kiemelte, hogy egy Budapestinfón a főváros ügyeiről kellene beszélni. Válaszolni kellene olyan újságíróknak is, akik kritikus kérdésekkel találják meg, méghozzá fővárosi témákban. Karácsony Gergely láthatóan nem erről szeretne beszélni. Mondanivalója legtöbbször arra szorítkozik, hogy a kormány miatt nincs forrása, és emiatt nem tudja rendezni Budapest ügyeit - emelte ki a szakértő, hozzátéve: a főpolgármester számára biztonságos stúdiókban 11-13 percig kényelmes elbeszélgetni az aktualitásokról, ahol egy témára csak néhány perc jut, és abból sem mindegyik érinti a fővárost. A kialakult helyzet nevezhető városüzemeltetési krízisnek Fotó: Mirkó István