Magyar Nemzet, 2021. augusztus (84. évfolyam, 177-201. szám)

2021-08-02 / 177. szám

4 BELFÖLD lyar Nemzet 2021. augusztus 2., hétfő Most kezdődik a jogállamisági csata Európai uniós bírósági ítélet, EU-s tényfeltáró misszió is jön a magyar kampányhajrában Kondicionalitásrendelet, hetes cikkely, jelentések, tényfeltáró misszió: hazánk szem­pontjából igazi jogállamisági dömping következik ősszel Brüsszelben. Cikkünkben sorra vesszük, hogy az elmúlt hónapokban milyen események tematizálták a magyar­uniós kapcsolatokat, s a jövő évi magyarországi választások közeledtével melyek lehet­nek azok a fejlemények, amelyekkel kísérletet tehetnek a voksolás kimenetelének alakí­tására. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéscsomagja például épp akkor kerül­het az illetékes miniszteri tanács elé, amikor itthon véget ér az ellenzéki előválasztás. Judi Tamara (Brüsszel) A jövő évi magyarországi parlamenti választá­sok közeledtével a jogállamisági ügyek súlya is egyre növekszik majd Brüsszelben, Strasbourg­­ban és Luxembourgban. Ősszel az unióban a he­tes cikkely szerinti eljárás és a friss jogállamisá­gi jelentések tartalma is újból terítékre kerül, de hazai szempontból mégis az Európai Unió Bíró­ságának a jogállamisági feltételeket az uniós for­rásokhoz rendelő, úgynevezett kondicionalitás­­rendeletről szóló ítélete lehet kulcsfontosságú. GIGÁSZI PÉNZÖSSZEG Emlékezetes, múlt év végén a kérdés lengyel és magyar költségvetési vétóhoz is vezetett: Var­só és Budapest úgy ítélte meg, hogy a baloldali többségű Európai Parlament (EP) nyomásgya­korlására az unió felrúgná az állam- és kormány­fők nyári egyezségét a hétéves keretköltségve­tésről és járványalapról, valamint az azokhoz rendelendő feltételrendszerről. A gigászi, 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag vétóját végül a német Európai Unió- (EU-) elnökség közve­títő szerepével a tavaly decemberi EU-csúcson orvosolták. Ekkor az országvezetők többek kö­zött rögzítették, hogy a források lehetséges elvo­nása csak az EU pénzügyi érdekeinek összefüg­gésében valósulhat meg, tehát ideológiai nézet­­különbségek (migráció, családpolitika) nem je­lenthetik pénzügyi szankciók alapját. Az uniós csúcsszerv, az Európai Tanács ezenfelül annak a lehetőségét is megteremtette, hogy a kritikus országok az Európai Unió Bíróságára vigyék a kondicionalitásrendeletet: ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban tette meg, az­zal érvelve, hogy a január elsejével hatályos jog­államisági rendelet így sem fér össze az uniós szerződésekkel. FEKETE BÁRÁNYOK Az ügyben október 11-12-én lesz az ütközet, amikor is a luxembourgi testület tárgyalja a ke­resetet. Az Európai Parlament nyomására egyéb­ként gyorsított eljárásban - még idén - ítélkez­nek a magyar-lengyel ügyben. Az EP a folya­matban lévő jogvita ellenére az utóbbi fél év­ben is következetesen állította, hogy alkalmaz­ni kellene a jogállamisági rendeletet, uniós for­rásokat vonva el a fekete bárány tagállamoktól. A strasbourgi székhelyű testület a „késlekedés” miatt perrel is megfenyegette a szerződések fe­lett őrködő Európai Bizottságot. Általában Ma­gyarország, Lengyelország, Szlovénia és Cseh­ország kerül szóba szankcionálandó országok­ként, ám Johannes Hahn költségvetési biztos egy nyár eleji strasbourgi sajtótájékoztatóján kilenc­re (!) becsülte az eljárással lehetségesen sújtható EU-államok számát. Az sem titok, hogy a jogál­lamisági mechanizmus gyorsításakor kifejezet­ten szempont a jövő évi magyarországi válasz­tás: az ellenzéki pártok és brüsszeli szövetsége­seik nyíltan beszélnek erről. A zöldpárti Daniel Freund egy júniusi EP-vitában, illetve azt köve­tően egy Facebook-bejegyzésében is azzal ér­velt, hogy csak a jogállamisági mechanizmus­sal biztosítható a szabad és igazságos magyaror­szági voksolás. Jogállamisági ügyben az ellenzék fő hangja általában a momentumos Cseh Kata­lin, aki az EP részéről maga is a tárgyalódelegá­ció tagja volt a „jogállamisági” feltételek kidol­gozásánál. Cseh három uniós parlamenti kollé­gájával „független” jogászoktól berendelte a Ma­gyarország ellen indítandó mechanizmus jogi érvelését, a felszólító levelet, amelyet júliusban az „elvégeztük a munkát az Európai Bizottság helyett” szlogennel mutattak be Strasbourgban. NEM TARTOTTA BE AZ ÍGÉRETÉT Kétséges, hogy a mutatvány hatna a saját jogi szol­gálattal működő Európai Bizottságra, pedig alig­ha szorul bemutatásra, hogy a Momentum euró­pai parlamenti képviselői szoros viszonyt ápolnak a saját európai pártcsaládjukhoz tartozó bizott­sági alelnökkel, Vera Jourovával. A cseh biztos - függetlenül az uniós bíróság még nem ismert ítéletétől - már júniusban kijelentette, hogy az év végén jogállamisági eljárások indulnak egyes tagállamok ellen. Bő két héttel ezen kijelentés után már a gyermekvédelmi törvényt kritizál­ta, az Általános Ügyek Tanácsának június végi, luxembourgi ülésén pedig amellett érvelt, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szembe­ni hetes cikkely szerinti eljárásokat folytatni kell. Noha Luxembourgban megint csak nem sikerült lépni a lassan három éve tartó folyamatban, ős­­szel a szlovén EU-elnökség újabb meghallgatást tarthat a hetes cikkely égisze alatt. Ezzel szinte egy időben, az Általános Ügyek Tanácsának ok­tóberi ülésén pedig napirendre kerülhet a leg­frissebb, Magyarországgal szemben ismét kriti­kus jogállamisági jelentéscsomag. Az alig több, mint két hete bemutatott dokumentumot Vera Jourová és Didier Reynders biztosok neve fém­jelzi: utóbbi belga biztos információink szerint korábban kifejezetten szavát adta a magyar kor­mánynak arra, hogy a 2021-es magyar jelentés objektív megállapításokat tartalmaz majd. Lát­va az arra érkezett hazai reakciókat, a biztos nem tartotta be az ígéretét. BRÜSSZELITÁK A KAMPÁNYBAN Kormányzati forrásaink szerint az őszi brüs­­­szeli jogállamisági dömpingnél - rendelet, he­tes cikkely, jelentések - is fontosabb lehet azok belpolitikai visszhangja: a jelentéscsomag pél­dául pontosan akkor kerülhet az illetékes mi­niszteri tanács elé, amikor Magyarországon véget ér az ellenzéki előválasztás. Azt pedig nem kell túlságosan részletezni, hogy a Brüs­­­szelben és Strasbourgban hangoztatott, min­denkori jogállamisági aggályok az ellenzéknek szolgáltathatnak muníciót a választásokra. Rá­adásul a párhuzamosan zajló folyamatokban - ahogy arra Varga Judit igazságügyi miniszter korábban figyelmeztetett - egymásra utalgat­­nak: a jelentésben a hetes cikkelyre, a jogálla­misági eljárásban pedig a jelentésre. Azzal is ér­demes már most számolni, hogy a kormánnyal kritikus EP-képviselők magyarországi utakat is tesznek majd a kampányidőszakban: az EP magyarországi jogállamisági missziója például ugyancsak ősszel, már szeptemberben esedé­kes. Egyébként már a júliusi Pride felvonulás­ra is szép számmal érkeztek liberális európai parlamenti képviselők Budapestre. VÉGELÁTHATATLAN TEMATIKA Említettük, hogy a jogállamisági eljárás az EU pénzügyi érdekeinek védelmében alkalmazha­tó, emiatt - ahogy Jourová alelnök is jelezte ko­rábban - például a vihart kavart gyermekvé­delmi törvény nyomán Brüsszel nem is élesít­hetné. A kritizált témák sora mindenesetre vé­geláthatatlannak tűnik: az Európai Parlament csak az u­tóbbi években tucatszám rendezett vi­tát Magyarországot érintő témákban: júliusban épp a pedofília elleni szabályozás, idén tavas­­­szal a magyar sajtószabadság állapota, a koro­­navírus-járvány kezdetén pedig a magyarorszá­gi védekezésről szóló törvény szolgált témául. A gyermekvédelmi törvény - a frissen indított kötelezettségszegési eljárás miatt - valószínű­leg ősszel is téma lesz uniós berkekben, de meg­oldásra vár a magyar helyreállítási terv elfoga­dása is: az Európai Bizottság ennek értékelését legkorábban szeptember 30-ig végezheti el. Ér­velésük szerint a pedofília elleni szabályozás­nak semmi köze a Magyarországnak juttatan­dó helyreállítási pénzek késleltetésétől, amit a kormány következetesen cáfol, mondván: Ur­sula von der Leyen lényegében a törvény kihir­detését követően lépett vissza a budapesti út­tól, a szakmai terv nyilvános és hivatalos felka­rolásától. Reynders biztos ráadásul a HVG-nek is „megfoghatatlan” és Lengyelország esetében például már unalomig járatott érveket hozott fel a magyar terv elfogadásának feltételeként: az an­­tikorrupció hatékonyabbá tételét és az igazság­ügyi reformot. Árulkodó: Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért fele­lős államtitkára egy friss lapinterjúban arról be­szélt, hogy a bizottsággal való tárgyalásokon szó­ba sem került az igazságügyi reform mint felté­tel - Reynders nyilatkozata egyéni akció, poli­tikai szerepfelvétel volt, vagy a HVG értelmez­te félre szándékosan a biztos szavait. A Strasbourgban ülésező, balliberális többségű parlament nyomására ítélkeznek gyorsított eljárásban a lengyel és a magyar ügyben Fotó: Europress/AFP Liberális európai képviselők szép számmal érkeztek a budapesti Pride-ra Fotó: Nagy Balázs

Next