Magyar Nemzet, 2021. augusztus (84. évfolyam, 177-201. szám)

2021-08-28 / 199. szám

2021. augusztus 28., szombat KULTÚRA 17 Meg sem próbálták megismételni Hunyadi János hőstettét Ötszáz esztendővel ezelőtt, augusztus 29-én foglalták el a törökök Nándorfehérvárt Nándorfehérvár elvesztése előrevetítette a mohácsi vészt, a kedve­zőtlen európai politikai helyzet, II. Lajos rossz döntése és a védelem késlekedése miatt nem tudták megismételni Hunyadi János hőstet­tét. Történész-muzeológusként a Nándorfehérvár 1456 című köny­vemben az ötszázadik évfordulón feltárom a bukás okait. Cseh Valentin „Nándorfehérvár bevétele hozta el azt a temérdek bajt, amelyek az utóbbi idő­ben ránk zúdultak, és amelyek alatt még most is nyögünk. Ez az a gyá­szos kapu, amelyen a barbárok betör­tek, hogy feldúlják Magyarországot, emiatt halt meg Lajos király, majd ve­szett el Buda, szakadt le Erdély. Ha a törökök nem foglalják el Nándorfe­hérvárt, soha nem nyomulnak be Ma­gyarországra, nem pusztítják el ezt az egyik legvirágzóbb európai orszá­got” - írta az 1521-es eseményekről találóan Ogief Ghiselin de Busbecq. 1520 őszén az Oszmán Birodalom rettegett padisahja, Szelim elhunyt, utóda fia, Szulejmán lett, akivel kap­csolatban a vén kontinens keresztény fejedelmei abban a hiú reményben rin­gatták magukat, hogy békésebb ter­mészetű, mint az apja. Csalatkozniuk kellett, bár az új szultán még 1520- ban elküldte Behram csauszt Budá­ra, de II. Lajos király visszatartotta a követet, ez pedig végül casus bel­livé vált. Szulejmánnak az uralkodása kezde­tén a,Rzs,apb?i­di Gazáli vezette szíriai felkelés okozott gondot, s amíg e kér­dést nem oldották meg, addig gondol­ni sem tudott egy Magyarország elleni háborúra. Ebben az időszakban a bu­dai udvar célja mindenképpen az volt, hogy kipuhatolja európai szövetsége­seinél, hogy támogatnák-e hazánkat az Oszmán Birodalommal szemben. Sajnos a nemzetközi helyzet nem ked­vezett nekünk. Ez a velenceiek reak­ciójából is kiderült, ugyanis a város­állam hajlandó volt békét kötni Szu­­lejmánnal, az 1521-es wormsi biro­dalmi gyűlés „sztárvendégei” sem a magyar követek - Werbőczy István és Balbi Jeromos - voltak, hanem inkább a reformáció követei: Luther Márton és a franciák. 1521 tavaszára világos­sá vált Budán is, hogy az európai po­litika legfontosabb kérdése nem a tö­rökkérdés, hanem V. Károly német­római császár és I. Ferenc francia ki­rály konfliktusa. Magyarország egye­dül maradt, s miután a törökök lever­ték a birodalmukban kitört felkelést, a szultán minden erejét hazánk ellen fordította, hogy megtorolja a követei­vel szembeni méltatlan bánásmódot II. Lajos királyságán. Az oszmán haderő, amely a kora­beli feljegyzések szerint 30-35 ezer harcostól egészen 400 ezer főig ter­jedhetett, ám a szakirodalom alap­ján „csak” 70-80 ezer katonából áll­hatott, 1521 májusában indult el ha­zánk felé, de támadási cél nélkül. A szófiai haditanácson, június 18-19-én aztán kiderült, hogy a birodalom ve­zetésében komoly ellentétek vannak: Ahmed ruméliai beglerbég Szabács elfoglalását és a Buda elleni támadást preferálta, ezzel szemben Piri Meh­­med nagyvezír katonai és stratégiai okok miatt Nándorfehérvárt kíván­­­ta elfoglalni. A szultán végül Ahmed pasa mellé állt a vitában, de megen­gedte a nagyvezírnek, hogy megost­romolja Nándorfehérvárt. A döntés alapján Szulejmán június 21-én megindult a bánjai (Sulyok Ist­ván, Sulyok Balázs) által magára ha­gyott Szabács ellen, míg 23-án ezer ja­nicsárt küldtek Szendrőbe, hogy Husz­­rer bég katonáival együtt zárják kö­rül a bányai (Héderváry Ferenc, Tö­rök Bálint) által ugyancsak elhagya­tott Nándorfehérvárt, amely végvár körül már 25-én megkezdődtek a tö­rök portyázások. Július első napjai­ban elkezdték körülzárni az Oláh Ba­lázs vicebán vezette 700 főnyi kato­na által védett, a Száva torkolatánál lévő végvárat, s július 9-re odaért Piri Mehmed is csapataival, majd rögtön elkezdte ágyúzni a várat. Ekkorra már a Logody Simon és Thorma András vicebánok és csapa­tuk által védett Szabács két napja a tö­rökök kezén volt, mivel Ahmed pasa elfoglalta a végvárat, így a július 8-án odaérkező Szulejmán a magyar védők karóra tűzött fejei közt vonulhatott be Szabácsra a katonáival. A pasa elren­delte a Szávára tervezett híd felépíté­sét, és megparancsolta, hogy hagyják abba Nándorfehérvár alig elkezdett ostromát. Utóbbi utasítását nagyve­­zíre elszabotálta, és Hüszrev béget Zi­­mony elfoglalására utasította. A vá­rat védő katonák július 11-én felad­ták az erősséget, majd jutalmul a há­romszáz főnyi őrséget a Nándorfehér­várral szemközti Nagy Hadiszigeten felkoncolták. Közben Szulejmán új­ból felszólította Piri Mehmedet, hogy hagyja abba az ostromot. Július közepére már a török ke­zén volt Szabács és Zirm­ony, de ma­gyar részről érdemi erőfeszítések nem történtek. Nándorfehérvár kiszolgál­tatott helyzetbe került: a szultán egye­lőre még a Budáig való előretörésben gondolkodott, azonban a Szávára épí­tett török híd július 19-i, az időjárá­si miatti megsemmisülése eldöntöt­te a kérdést. Szulejmán belátta, hogy Nándorfehérvár elfoglalása katonai­lag szükséges, ezért az ostrom újra­kezdésére utasította az azt a szultán korábbi utasítására befejező nagyve­zírét. A törökök július 23-24-én új­ból nekiláttak a végvár ágyúzásának, de az Oláh Balázs vicebán vezette vé­dők több alkalommal is eredménye­sen hajtottak végre rajtaütéseket a tö­rökök táborán. A padisah csapataival július 31-én megérkezett Zimonyba, ezzel augusz­tus elejétől az ostrom új szakasza kez­dődött, s a törökök már a hónap ele­jén két rohamot is indítottak a vég­vár ellen, majd tovább lövették Nán­dorfehérvárt, már a várral szemköz­ti szigetről is. Eközben Báthori Ist­ván nádor Futakon állomásozott 17- 18 ezer katonájával, de a védők fel­mentésére komolyan vehető hadmoz­dulat mégsem történt. Szulejmán azt tehetett, amit akart. Az augusztus 8-i, jelentős eredmé­nyeket hozó roham során az őrség a felsővárosba és a fellegvárba szorult vissza, így nem jutott hozzá a vízhez. Bár Zay Ferenc és Ludovicus Tubero szerint Szulejmán fel akarta adni az ostromot, valójában a védők helyze­te végleg megpecsételődött. Ezt követően még több alkalommal rohamozták meg a várat, s augusz­tus 27-én a török aknászoknak sike­rült felrobbantaniuk a fellegvár lakó­tornyát, a Ne­bojsa tornyot. Ez vég­érvényesen eldöntötte a vár sorsát, ugyanis a 72 főre apadt őrség augusz­tus 28-án kénytelen volt Nándorfe­hérvár várát feladni, a szabad elvonu­lásért cserébe, miután a még Tolnán táborozó II. Lajos király csapatai, de a nádor serege részéről se mutatko­zott valódi szándék a végvár felmen­tésére. Nándorfehérvár kapuit 1521. augusztus 29-én 12 óra után nyitot­ták meg a törökök előtt, s ettől kezd­ve Magyarország kapuja is nyitva állt előttük. Bár az Oláh Balázs vezette védők minden segítségnyújtás nélkül, árulások közepette is kitartottak, nem kerülhették el a vereséget 1521 nya­rán. Azt, hogy valójában mi veszett el Nándorfehérvárral együtt, végül az 1526-os mohácsi csata és Buda 1541- es török kézre kerülése mutatta meg a magyarságnak. Az ostromról készült metszet az Ortelius Chronologia 1602-es első kiadásában Forrás: oszk Magyar Nemzet Apróhirdetések és gyászhirdetések megjelentetése a lapban: E-mail: apro@magyarnemzet.hu Telefon: 06-1/987-6454 Személyes hirdetésfelvétel: 3S Karakter Kft. Reklámügynökség 1087 Budapest, Osztály u. 16-18/D., kaputelefon: 4. • Telefon: 06-1/332-0611 Nyitva tartás: 9-16 óráig ------------------------- HIRDETÉS ----------------------- t 1 Mély fájdalommal és megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy JUHÁSZ ATTILA férj, édesapa és nagyapa Elbúcsúzom, de ott leszek, Ahol a szél zúg, a nap nevet. Elbúcsúzom, de itt marad Belőlem néhány pillanat. Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy DR. SZÉKELY KÁLMÁN életének 79. évében, július 16-án elhunyt, aranydiplomás főállatorvos életének 79. évében elhunyt. Búcsúztatása szűk családi körben történik. Végső búcsúztatása a református egyház szertartása szerint Gyászolják: felesége, gyermekei, menyei, unokái és testvére.­­ 2021 09.03-án 10.30-kor a budafoki református templomban lesz. Drága emléke szerettei szívében tovább él. Gyászolja felesége, fia, unokái, rokonai, barátai, tisztelői.

Next